Családi Kör, 2018. május 17.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Godot-ra várva...<br />
hintaszék<br />
Az Alkotmánybíróság március végéig<br />
sem döntött a nyugdíjcsökkentési<br />
törvény alkotmányosságának<br />
felülvizsgálatára vonatkozó<br />
beadványról, amelyet több mint 300<br />
magánszemély és érdekvédelmi szervezet<br />
kezdeményezett. A bíróság korábban azt<br />
közölte, hogy az év első negyedében tervezi<br />
az ügy megvitatását, ezt azonban ismét elnapolták.<br />
A közérdekű információhoz való<br />
szabad hozzáférésre vonatkozó törvényre<br />
hivatkozva április 11-én a katonai nyugdíjasok<br />
egyesületének egyik tagja (a szervezet<br />
a Köztársasági Nyugdíjas Szövetség kollektív<br />
tagja) újabb három kérdést intézett a<br />
bírósághoz, amelyre részleges választ<br />
kapott. 1. A bíróságnak – munkaterve<br />
alapján – <strong>2018.</strong> március 31-ig állást<br />
kellett volna foglalnia a nyugdíjfolyósítás<br />
ideiglenes módjára vonatkozó jogszabály<br />
ideiglenességéről, amely csak<br />
a címében ideiglenes, a törvénycikkekben<br />
nincs meghatározva az alkalmazás<br />
határideje, ami megakadályozza<br />
az igazgatási eljárás lefolytatását. A<br />
Nagytanács tárgyalt-e a kezdeményezésről,<br />
hozott-e határozatot, ha igen,<br />
mi az eredmény, és mikor teszik hozzáférhetővé<br />
a nyilvánosság számára?<br />
Ha a kezdeményezésről nem született<br />
döntés, mi okból hosszabbították meg<br />
a határidőt? Az Alkotmánybíróság válasza<br />
mindössze annyi, hogy eddig nem döntött<br />
a kezdeményezésről. 2. A bíróság munkatervében<br />
az alkotmányos kezdeményezések<br />
megvitatását elsődlegesen a tavalyi év<br />
második negyedében kellett volna megvitatni,<br />
amit a harmadik negyedévre tettek át.<br />
Mi okból halasztották el, a tárgy összetettsége,<br />
ami miatt nehéz lett volna objektív döntést<br />
hozni, vagy valamilyen más indok rejlik<br />
mögötte? Az Alkotmánybíróság válasza: A<br />
halasztás oka, hogy nem erősítették meg<br />
a határozati javaslatot, amelynek alapján a<br />
bíróság döntést hozhatott volna. A negyedévi<br />
munkatervek egyébként is irányadó és<br />
utasítási jellegűek. 3. Az Alkotmánybíróság<br />
döntéshozatalkor előnyben részesíti-e a nagyobb<br />
számú polgárhoz kapcsolódó eseteket<br />
– mint pl. a nyugdíjcsökkentést, amely<br />
700 ezer polgárt érint – azokkal szemben,<br />
akik egyénileg próbálkoznak igazságosságra<br />
való joguk érvényesítésével? A bíróság<br />
válasza: az alkotmánybírósági esetek megvitatását<br />
objektív kritériumok alapján tervezik,<br />
tiszteletben tartva a vitatott alkotmányos<br />
kérdés természetének és jellegének<br />
jelentőségét.<br />
A katonai nyugdíjasok egyesülete elégedetlen<br />
az Alkotmánybíróság válaszával,<br />
ezért Dragutin Draganjac elnök <strong>május</strong> 7-én<br />
megismételte a már említett kérdéseket, és<br />
részletes magyarázatot kért a halasztás okairól<br />
és arról, hogy a bíróság mikorra tervezi a<br />
döntéshozatalt a kérdéses jogszabály alkotmányosságának<br />
felülvizsgálásáról.<br />
Miközben a megkárosított nyugdíjasok<br />
„Godot-ra” várnak, egyre többen kérdezik,<br />
mi van az „ideiglenesen” csökkentett nyugdíjakkal<br />
kapcsolatos akcióval, amely az<br />
utóbbi időben mintha alábbhagyott volna.<br />
A kérdésre Mihajlo Radovićtól, a Szerbiai<br />
Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesületének<br />
elnökétől kértünk választ. Elmondta, hogy<br />
tagjaikat utasították a közigazgatási eljárás<br />
megindítására. Az Alaptól kapott bizonylat<br />
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KORÁBBAN AZT KÖZÖLTE, HOGY<br />
AZ ÉV ELSŐ NEGYEDÉBEN TERVEZI AZ ÜGY MEGVITATÁSÁT<br />
átvétele után fellebbezést nyújtanak be a<br />
másodfokú szervnél (a vajdaságiak esetében<br />
a Tartományi Alap) a jogellenes megoldás<br />
miatt. A biztosító negatív döntése után<br />
pert indítanak a közigazgatási bíróságon.<br />
Az elutasító határozatot a közigazgatási<br />
bíróság háromtagú testületénél fellebbezhetik<br />
meg. Itthon az utolsó állomás az Alkotmánybíróság,<br />
külföldön a strasbourgi<br />
Emberi Jogok Európai Bírósága.<br />
Radović szerint az eljárás célja olyan bíróság<br />
döntés kikényszerítése, amely megerősíti,<br />
hogy a Köztársasági Nyugdíjbiztosítási<br />
Alap megszegte a törvényes eljárást a<br />
nyugdíjkifizetés ideiglenes módjára vonatkozó<br />
törvény alkalmazásakor. A közigazgatási<br />
eljárással a károsultak nem kapják viszsza<br />
a törvénytelenül és alkotmányellenesen<br />
elvett nyugdíjrészüket, be kell perelniük az<br />
államot. A közigazgatási eljárás ingyenes,<br />
az egyetlen költség körülbelül 1000 dinár<br />
bírósági illeték abban az esetben, ha a közigazgatási<br />
bíróság elutasítja a perindítást.<br />
Mihajlo Radović nem biztos abban, hogy a<br />
közigazgatási eljárással és igazgatási perrel<br />
megakadályozható a kereset elévülése.<br />
A közigazgatási eljárás befejezése után<br />
az alapbíróságon polgári kártérítési pert<br />
kell indítani, ami illetékfizetési kötelezettséggel<br />
jár ugyanúgy, mint az elsőfokú<br />
ítélet meghozatala. Az összeg a<br />
kártérítési igény nagyságától függ.<br />
Pozitív döntéskor az ügyvéd jutalma<br />
a megtérített összeg 10 százaléka.<br />
Pervesztéskor a felperes nem tartozik<br />
az ügyvédnek. Ha a bírósági eljárás<br />
az al- és felperes kiegyezésével, tehát<br />
nem bírósági döntéssel fejeződik<br />
be, az ügyfél köteles az addig keletkezett<br />
perköltségeket – az ügyvédi<br />
díjszabás alapján – megtéríteni, és a<br />
kártérítés 10 százalékát az ügyvédnek<br />
adni. Ugyanez az eljárás akkor is, ha<br />
az alperes a tartozást államadóssággá<br />
nyilvánítja.<br />
Az ügyfélnek csak azután kell fizetnie,<br />
miután megkapta a kártérítést. A kereset<br />
elévülése 3 év, és a folyamatot csak polgári<br />
perrel lehet megszakítani. Az elévülés havi<br />
időszakra értendő, pl. aki az idén februárban<br />
indított polgári pert, nem számíthat a<br />
2014 decemberében és 2015 januárjában<br />
visszatartott nyugdíjrészére. A büntető kamat<br />
magas – az alapadósság kb. 45 százaléka<br />
–, az adósság törlesztésének napjáig<br />
kifizetik az el nem évült részre. Egyidejűleg<br />
nem lehet közigazgatási és polgári pert<br />
indítani.<br />
TAKÁCS Magda<br />
NYUGDÍJ HELYETT ÚJABB KÁRTYÁVAL<br />
„GAZDAGODIK” A PÉNZTÁRCÁNK<br />
Kilencedikén Vajdaság-szerte megkezdődött a nyugdíjas kártyák osztása. Az érintettek<br />
a Nyugdíjbiztosítási Alap helyi kirendeltségében vehetik át a személyi igazolvány<br />
felmutatásával. A családi nyugdíjasok vigyék magukkal az utolsó nyugdíjszelvényt<br />
vagy banki kivonatot. A tolongás megelőzése érdekében a legtöbb kirendeltségben<br />
meghatározták, hogy mely napokon ábécésorrendben kik vehetik át a kártyát.<br />
Nem kell sietni, előbb-utóbb mindenki megkapja. Az Alapban cáfolták, hogy<br />
a jövőben nyugdíjas kártya nélkül nem lehet felvenni a juttatást. A kettőnek semmi<br />
köze egymáshoz!<br />
T.M.<br />
<strong>2018.</strong> <strong>május</strong> <strong>17.</strong> 11