16.05.2018 Views

Családi Kör, 2018. május 17.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Godot-ra várva...<br />

hintaszék<br />

Az Alkotmánybíróság március végéig<br />

sem döntött a nyugdíjcsökkentési<br />

törvény alkotmányosságának<br />

felülvizsgálatára vonatkozó<br />

beadványról, amelyet több mint 300<br />

magánszemély és érdekvédelmi szervezet<br />

kezdeményezett. A bíróság korábban azt<br />

közölte, hogy az év első negyedében tervezi<br />

az ügy megvitatását, ezt azonban ismét elnapolták.<br />

A közérdekű információhoz való<br />

szabad hozzáférésre vonatkozó törvényre<br />

hivatkozva április 11-én a katonai nyugdíjasok<br />

egyesületének egyik tagja (a szervezet<br />

a Köztársasági Nyugdíjas Szövetség kollektív<br />

tagja) újabb három kérdést intézett a<br />

bírósághoz, amelyre részleges választ<br />

kapott. 1. A bíróságnak – munkaterve<br />

alapján – <strong>2018.</strong> március 31-ig állást<br />

kellett volna foglalnia a nyugdíjfolyósítás<br />

ideiglenes módjára vonatkozó jogszabály<br />

ideiglenességéről, amely csak<br />

a címében ideiglenes, a törvénycikkekben<br />

nincs meghatározva az alkalmazás<br />

határideje, ami megakadályozza<br />

az igazgatási eljárás lefolytatását. A<br />

Nagytanács tárgyalt-e a kezdeményezésről,<br />

hozott-e határozatot, ha igen,<br />

mi az eredmény, és mikor teszik hozzáférhetővé<br />

a nyilvánosság számára?<br />

Ha a kezdeményezésről nem született<br />

döntés, mi okból hosszabbították meg<br />

a határidőt? Az Alkotmánybíróság válasza<br />

mindössze annyi, hogy eddig nem döntött<br />

a kezdeményezésről. 2. A bíróság munkatervében<br />

az alkotmányos kezdeményezések<br />

megvitatását elsődlegesen a tavalyi év<br />

második negyedében kellett volna megvitatni,<br />

amit a harmadik negyedévre tettek át.<br />

Mi okból halasztották el, a tárgy összetettsége,<br />

ami miatt nehéz lett volna objektív döntést<br />

hozni, vagy valamilyen más indok rejlik<br />

mögötte? Az Alkotmánybíróság válasza: A<br />

halasztás oka, hogy nem erősítették meg<br />

a határozati javaslatot, amelynek alapján a<br />

bíróság döntést hozhatott volna. A negyedévi<br />

munkatervek egyébként is irányadó és<br />

utasítási jellegűek. 3. Az Alkotmánybíróság<br />

döntéshozatalkor előnyben részesíti-e a nagyobb<br />

számú polgárhoz kapcsolódó eseteket<br />

– mint pl. a nyugdíjcsökkentést, amely<br />

700 ezer polgárt érint – azokkal szemben,<br />

akik egyénileg próbálkoznak igazságosságra<br />

való joguk érvényesítésével? A bíróság<br />

válasza: az alkotmánybírósági esetek megvitatását<br />

objektív kritériumok alapján tervezik,<br />

tiszteletben tartva a vitatott alkotmányos<br />

kérdés természetének és jellegének<br />

jelentőségét.<br />

A katonai nyugdíjasok egyesülete elégedetlen<br />

az Alkotmánybíróság válaszával,<br />

ezért Dragutin Draganjac elnök <strong>május</strong> 7-én<br />

megismételte a már említett kérdéseket, és<br />

részletes magyarázatot kért a halasztás okairól<br />

és arról, hogy a bíróság mikorra tervezi a<br />

döntéshozatalt a kérdéses jogszabály alkotmányosságának<br />

felülvizsgálásáról.<br />

Miközben a megkárosított nyugdíjasok<br />

„Godot-ra” várnak, egyre többen kérdezik,<br />

mi van az „ideiglenesen” csökkentett nyugdíjakkal<br />

kapcsolatos akcióval, amely az<br />

utóbbi időben mintha alábbhagyott volna.<br />

A kérdésre Mihajlo Radovićtól, a Szerbiai<br />

Nyugdíjas Szakszervezetek Egyesületének<br />

elnökétől kértünk választ. Elmondta, hogy<br />

tagjaikat utasították a közigazgatási eljárás<br />

megindítására. Az Alaptól kapott bizonylat<br />

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KORÁBBAN AZT KÖZÖLTE, HOGY<br />

AZ ÉV ELSŐ NEGYEDÉBEN TERVEZI AZ ÜGY MEGVITATÁSÁT<br />

átvétele után fellebbezést nyújtanak be a<br />

másodfokú szervnél (a vajdaságiak esetében<br />

a Tartományi Alap) a jogellenes megoldás<br />

miatt. A biztosító negatív döntése után<br />

pert indítanak a közigazgatási bíróságon.<br />

Az elutasító határozatot a közigazgatási<br />

bíróság háromtagú testületénél fellebbezhetik<br />

meg. Itthon az utolsó állomás az Alkotmánybíróság,<br />

külföldön a strasbourgi<br />

Emberi Jogok Európai Bírósága.<br />

Radović szerint az eljárás célja olyan bíróság<br />

döntés kikényszerítése, amely megerősíti,<br />

hogy a Köztársasági Nyugdíjbiztosítási<br />

Alap megszegte a törvényes eljárást a<br />

nyugdíjkifizetés ideiglenes módjára vonatkozó<br />

törvény alkalmazásakor. A közigazgatási<br />

eljárással a károsultak nem kapják viszsza<br />

a törvénytelenül és alkotmányellenesen<br />

elvett nyugdíjrészüket, be kell perelniük az<br />

államot. A közigazgatási eljárás ingyenes,<br />

az egyetlen költség körülbelül 1000 dinár<br />

bírósági illeték abban az esetben, ha a közigazgatási<br />

bíróság elutasítja a perindítást.<br />

Mihajlo Radović nem biztos abban, hogy a<br />

közigazgatási eljárással és igazgatási perrel<br />

megakadályozható a kereset elévülése.<br />

A közigazgatási eljárás befejezése után<br />

az alapbíróságon polgári kártérítési pert<br />

kell indítani, ami illetékfizetési kötelezettséggel<br />

jár ugyanúgy, mint az elsőfokú<br />

ítélet meghozatala. Az összeg a<br />

kártérítési igény nagyságától függ.<br />

Pozitív döntéskor az ügyvéd jutalma<br />

a megtérített összeg 10 százaléka.<br />

Pervesztéskor a felperes nem tartozik<br />

az ügyvédnek. Ha a bírósági eljárás<br />

az al- és felperes kiegyezésével, tehát<br />

nem bírósági döntéssel fejeződik<br />

be, az ügyfél köteles az addig keletkezett<br />

perköltségeket – az ügyvédi<br />

díjszabás alapján – megtéríteni, és a<br />

kártérítés 10 százalékát az ügyvédnek<br />

adni. Ugyanez az eljárás akkor is, ha<br />

az alperes a tartozást államadóssággá<br />

nyilvánítja.<br />

Az ügyfélnek csak azután kell fizetnie,<br />

miután megkapta a kártérítést. A kereset<br />

elévülése 3 év, és a folyamatot csak polgári<br />

perrel lehet megszakítani. Az elévülés havi<br />

időszakra értendő, pl. aki az idén februárban<br />

indított polgári pert, nem számíthat a<br />

2014 decemberében és 2015 januárjában<br />

visszatartott nyugdíjrészére. A büntető kamat<br />

magas – az alapadósság kb. 45 százaléka<br />

–, az adósság törlesztésének napjáig<br />

kifizetik az el nem évült részre. Egyidejűleg<br />

nem lehet közigazgatási és polgári pert<br />

indítani.<br />

TAKÁCS Magda<br />

NYUGDÍJ HELYETT ÚJABB KÁRTYÁVAL<br />

„GAZDAGODIK” A PÉNZTÁRCÁNK<br />

Kilencedikén Vajdaság-szerte megkezdődött a nyugdíjas kártyák osztása. Az érintettek<br />

a Nyugdíjbiztosítási Alap helyi kirendeltségében vehetik át a személyi igazolvány<br />

felmutatásával. A családi nyugdíjasok vigyék magukkal az utolsó nyugdíjszelvényt<br />

vagy banki kivonatot. A tolongás megelőzése érdekében a legtöbb kirendeltségben<br />

meghatározták, hogy mely napokon ábécésorrendben kik vehetik át a kártyát.<br />

Nem kell sietni, előbb-utóbb mindenki megkapja. Az Alapban cáfolták, hogy<br />

a jövőben nyugdíjas kártya nélkül nem lehet felvenni a juttatást. A kettőnek semmi<br />

köze egymáshoz!<br />

T.M.<br />

<strong>2018.</strong> <strong>május</strong> <strong>17.</strong> 11

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!