Családi Kör, 2018. augusztus 9.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Kimászni a gödörből<br />
Nemcsak a szimpátia, a közös sportmúlt,<br />
hanem a nagyon hasonló gondok is arra<br />
ösztökélték Szepesit, hogy a szomszédokkal<br />
tárgyaljon, hátha nekik van valamilyen épkézláb<br />
ötletük, hasznosítható elképzelésük.<br />
Vendéglátója a szabadkai Janko Pejanović<br />
volt, aki a JLSZ elnökeként Dobrosav Krstić<br />
főtitkárral egyetemben fogadta. Hasonló<br />
gödörben volt épp akkor mindkét ország<br />
focija, így az érdeklődés érthetőnek mondható.<br />
A bundázások, az amatőr-profi vita, az<br />
alacsony színvonal, a gyenge nemzetközi<br />
szereplések jellemezték mindkét ország<br />
labdarúgását. Bencze Lajos, az akkor még<br />
Újvidéki Televízió magyar<br />
nyelvű sportműsorainak<br />
szerkesztője is meghívta<br />
a két elnököt a Napjaink<br />
egyik műsorába.<br />
A két szövetség vezetőinek<br />
tárgyalásait mindkét<br />
fél eredményesnek,<br />
hasznosnak és tanulságosnak<br />
minősítette, kölcsönösen<br />
alkalmazható<br />
tapasztalatok cseréjét<br />
sikerült megvalósítani.<br />
Kár, hogy az akkor felvázolt<br />
együttműködésből<br />
nem sok minden valósult<br />
meg, de ez már nem a két elnökön múlott.<br />
Abból a bizonyos gödörből egyik ország<br />
futballja sem tudott kimászni, mi több, a<br />
magyar válogatott szégyenteljes mexikói<br />
kudarcát követően Szepesi György feladta:<br />
lemondott elnöki tisztségéről. Rájött, hogy<br />
a szakma első embereként minden erőfeszítése<br />
hiábavaló, hosszú távon sem lesznek<br />
eredmények. Gyorsan rájött erre, és bár<br />
nem mondta ki, az eredmények, illetve azok<br />
elmaradása az ő sejtéseit igazolták.<br />
Nagy falat lett volna az elnöki tisztség<br />
Szepesi számára? Nem hiszem. Lelkiismeretesen<br />
dolgozott, megmozgatott minden<br />
megmozgatható követ a sportág fejlődése<br />
érdekében, de alighanem sok helyen falakba<br />
ütközött. A korábbi beidegződéseken<br />
nem tudtak átlépni a futballvezetők, a sok<br />
összefonódás pedig lehetetlenné tette a<br />
kibontakozást.<br />
Szepesi (2.)<br />
A szakma első embere<br />
Az arra illetékesek valamelyikének eszébe juthatott, hogy a mindig felkészült, lelkes<br />
riporternek sportvezetőként is esélyt kellene adni. Ha már annyira tudja, hogy<br />
mit kell tenniük a pályán a játékosoknak, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ)<br />
elnökeként bizonyítsa hozzáértését. Így lett Szepesi György 1979-ben az MLSZ-elnöke.<br />
Most is nagy lelkesedéssel vágott neki a munkának, és külföldi útjainak sorában<br />
az elsők között ott szerepelt az akkori Jugoszlávia is.<br />
Friedländerék fia<br />
SZEPESI GYÖRGY ÉS MINDEN IDŐK EGYIK<br />
LEGJOBB JÁTÉKOSA, A BRAZIL PELÉ<br />
sport<br />
A riporteri szakmának is első embere volt<br />
az 1922. február 5-én Budapesten Friedländer<br />
Miklós és Rajkovits Irén gyermekeként<br />
született fiú. Családja – apai ágon – Erdélyből,<br />
Szepesváraljáról származott, innen a világhírűvé<br />
vált vezetéknév. Ez sem mentette<br />
meg azonban apát és fiát a háborús években<br />
a munkaszolgálattól. Szepesi édesapja Budapestre<br />
vonult be, majd Buchenwaldban<br />
veszett oda. Fiát Ukrajnába vitték, ahonnan<br />
szerencsésen hazatért. <strong>Családi</strong> hagyomány<br />
volt a külkereskedelem, így a gimnáziumi<br />
érettségi után a kereskedelmi akadémián<br />
szerzett oklevelet, majd a Testnevelési Főiskolán<br />
is tanult. Dolgozott ugyan a német<br />
nyelvet tökéletesen (az olaszt valamivel<br />
gyengébben) beszélő Szepesi György külkereskedőként<br />
is, de már 1945-ben elszegődött<br />
a Magyar Rádióhoz, hogy aztán jó<br />
fél évszázadon át kitartson ifjúkori álma, az<br />
újságírás mellett. Végigkísérhette az aranycsapatnak<br />
is, könnyűlovasságnak is nevezett<br />
magyar labdarúgó válogatott sikereit,<br />
pályája szinte egybeforrt Puskásék menetelésével.<br />
Nem véletlen, hogy Sebes Gusztáv<br />
együttese 12-ik játékosának is nevezték.<br />
„Szerencsém volt az életben. Nagyon sok<br />
magyar sportsikert közvetíthettem (majd<br />
száz olimpiai arany megszerzését is), de ott<br />
voltam a kudarcoknál is. Politikával nem<br />
foglalkoztam, erre nem is nagyon próbáltak<br />
rákényszeríteni, de a nehéz időkben is igyekeztem<br />
helyt állni. Voltak-e hibáim? Persze,<br />
hiszen senki sem tévedhetetlen. A közvetítések<br />
során is becsúszott néha egy-egy<br />
baki. Azt hiszem azonban, hogy nyugodt<br />
lelkiismerettel nézhetek a tükörbe” – mesélte<br />
egyik találkozónkon.<br />
Nyugdíjba is úgy ment el, hogy jóval a<br />
nyugdíjkorhatár lejárta után, a rádió akkori<br />
vezetésével kialkudta a távozás időpontját.<br />
Maradt még egy ideig, és számtalan megbízatása<br />
mellett öregségére sem pihent:<br />
rendszeresen felkérték, hogy írjon, még hat<br />
évvel ezelőtt is közvetített az olimpiáról.<br />
A magántévékben is szerepelt<br />
Magam is megtapasztaltam, hogy Szepesinek<br />
nem ártott a televízió. A képernyőt<br />
nézve a rádiót hallgattuk, hiszen az ő közvetítése<br />
sokkal élvezetesebb volt. Ő nem<br />
tudott megbarátkozni a tévével, zavarta a<br />
sok nyüzsgő ember a stúdióban. A magányos<br />
riporter szerepe jobban feküdt neki:<br />
ezt szokta meg. A hangmérnök és a riporter<br />
elég volt a rádióban, míg a kameramanok,<br />
hangosítók és világosítók, rendezők jelenléte<br />
zavarta. Nem is engedett a csábításnak,<br />
kitartott a rádió mellett. Nyugdíjasként egy<br />
magánstúdió megbízásából készített televíziós<br />
interjúkat egykori kiváló sportolókkal.<br />
Amolyan nosztalgiabeszélgetések voltak<br />
ezek, amelyekből azért sok minden kiderült<br />
a korabeli állapotokról, a sikerek hátteréről.<br />
Az már a technikának köszönhető, hogy<br />
ezek az interjúk bármikor visszanézhetők.<br />
A hangtárak őrzik a közvetítéseket, a<br />
londoni 6:3-ról készült filmre pedig utólag<br />
mondta rá a kommentárt Szepesi György.<br />
Úgy közvetített ekkor is, mint annak idején<br />
a helyszínről. A tévéadók többször is vetítették<br />
már ezt a filmet.<br />
„Nem tudtam, csak sejtettem, hogy korabeli<br />
közvetítéseim az akkori magyar sportsikerekről<br />
a határokon túl is örömet okozhatnak.<br />
Ezzel akkor szembesültem, amikor találkoztam<br />
hallgatóimmal Zentán, Szabadkán,<br />
Újvidéken vagy máshol. Különösen az ötvenes<br />
és hatvanas években, a tévé megjelenése<br />
előtt lehetett ez rendkívül fontos, éppen<br />
ezért talán felelősségteljes is, de hát én erre<br />
nem gondoltam. Mindig elragadott a hév…<br />
Jó volt azonban végigmenni ezen a pályán,<br />
hiszen azt csinálhattam egész életemben,<br />
amit szerettem” – vallotta egy alkalommal.<br />
Mi pedig, egykori hallgatói tudjuk: együtt<br />
van ismét, teljes immár az egykori Aranycsapat,<br />
csatlakozott hozzájuk a 12-ik játékos is.<br />
Szepesi György temetése Budapesten,<br />
a Farkasréti temetőben lesz <strong>augusztus</strong><br />
15-én 11 órakor.<br />
NÉMETH János<br />
<strong>2018.</strong> <strong>augusztus</strong> <strong>9.</strong> 39
Change language