Életigenlők magazin 2022. tavasz

ÉLETIGENLŐK | KULTÚRA
Nemes Nagy
Ágnes
Kossuth-díjas magyar költő,
műfordító, esszéíró, pedagógus
Száz éve született az 1970-es
'80-as években a magyar irodalmi
élet meghatározó személyisége.
„Olyan szeretnék lenni, mint a
narancs, amely tudvalevőleg
a legkeserűbb gyümölcs, de úgy
a legkeserűbb, hogy a legtöbb
édesítőanyag van benne”
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) Kossuth-díjas magyar
költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, Lengyel Balázs
műkritikus első felesége. Az 1970-es -80-as években a
magyar irodalmi élet meghatározó személyisége. Műfordításai
mellett kiemelkedőek gyermekversei is.
Életműve
Bár Budapesten látta meg a napvilágot, Nemes Nagy
Ágnes családja Partiumból származik. Távoli rokonság
fűzte Adyhoz, Kaffka Margithoz, költői formálódására
Vörösmarty, Babits, József Attila is hatással voltak.
Három éves korában írta első versét – „A büszke
tehén a réten áll. Csak áll” -, melyet szülei még nem
tartottak igazi műalkotásnak, később viszont természetes
önkifejezésnek tekintették lányuk lírába foglalt
gondolatait.
Nyomtatásban először a Mi utunk című református
diáklapban jelentek meg versei, az első költő, aki támogatta
fejlődését középiskolája, a Baár–Madas Református
Leánylíceum igazgatója, Áprily Lajos volt. Neki
is köszönheti az alkotásait átitató természetszeretetet.
Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem
magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett,
s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben
munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász
Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban
1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent
meg ez évben lépett be a Magyar Írószövetségbe, később
tagja volt a Magyar PEN Clubnak is.
A II. világháború borzalmainak megélése mély nyomot
hagyott benne. Ez, ahogy számos kortársa esetében
is, visszaköszön alkotásaiban, melyeket többek
között a férjével, Lengyel Balázzsal közösen alapított
folyóiratban, az Újholdban publikált. Az Újhold,
amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása
után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét
és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek.
A folyóirat alkotói 20-as éveikben járó,
külön utakon közelítő, intellektuális beállítottságú
emberek voltak, köztük Szabó Magda, Mándy Iván,
Pilinszky János, Rába György, Somlyó György, Végh
György, Vidor Miklós, akik a Nyugat negyedik generációjának
tartották magukat.
Nemes Nagy Ágnes elsősorban francia és német
nyelvű műveket fordított - Corneille, Racine, Molière
drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke
és Bertolt Brecht műveit -, de antológiákban megjelent
számos más nyelvből készült fordítása.
1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat
munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti
Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású
író.
A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve
keveset publikált. További új verseit az 1967-
es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes
44 RÁKELLENES ÉLETMÓDMAGAZIN | ELETIGENLOK.HU