Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!
Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.
68
TÁJOLÓ 69
TÁJOLÓ
ZEMPLÉN XXX
Kirándulástippek
Hétmérföldes hosszú
hétvége a Zemplénben
Vulkanikus csúcsok, romantikus várromok, sűrű erdők, kedvesen csobogó
patakok és kalandok minden korosztálynak. Az ország északkeleti
sarka tele van csodákkal: tartsatok velünk, és fedezzük fel őket együtt!
A
Zempléni-hegység hazánk középkori erődítményekben
egyik leggazdagabb tája,
melynek meredek bércei három, messze
földön híres várrommal is büszkélkedhetnek.
Legismertebb közülük a néhány évvel
ezelőtt gyönyörűen felújított füzéri vár, melynek
fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak
a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke
1264-ből származik, feltételezések szerint
már a tatárjárás előtt is állt. A 16. század során
reneszánsz stílusban bővített vár nem játszott
fontos szerepet a török harcokban, pusztulását a
császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették,
amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc
I. Lipót ellen fordult.
Hasonló sors jutott a Közép-Európa legnagyobb
ólomkatona-kiállításának otthonául szolgáló Boldogkő
várának is: öregtornya valószínűleg 1280
körül épült meg, katonai szerepe azonban csak a
kuruc időkben értékelődött fel: 1678-ban Boldogkő
is a Thököly Imre által elfoglalt észak-magyarországi
várak közé került, néhány évvel később
pedig a Habsburg zsoldosok kaparintották meg.
A császáriak által 1701-ben lakhatatlanná tett vár
először 2003-ban kapott nagyobb ráncfelvarrást,
legutóbb pedig idén tavasszal újult meg több helyiség
korhű helyreállításával.
Vártúránk harmadik és egyben utolsó állomása
a vulkáni kúpon terpeszkedő Regéc. Az eredetileg
csak egy toronyból és egy íves fallal körülvett
udvarból álló épületegyüttes a 17. században vált
a Rákóczi-birtok központjává: II. Rákóczi Ferenc
is itt töltötte első gyermekéveit, mielőtt édesanyjával,
Zrínyi Ilonával átköltöztek Munkácsra.
A várat 1686-ban romboltatta le Caprara császári
tábornok, feltárása a 90-es években vette
kezdetét, azóta az északi bástya és az Öregtorony
is visszakapta régi pompáját, legutóbb pedig a
megújult reneszánsz palotaszárny került átadásra.
Fotó: Szabó Gyula
SÓLYOM-BÉRC
A 4 kilométeres, kisgyermekes családoknak
is ajánlott túra a kisvasúttal is
megközelíthető Rostallón veszi kezdetét:
sziklabúvásokkal tarkított hegyoldalak és
mély völgyek által keretezett utunk az Ördög-völgyön
vezet felfelé a Mlaka-rétig,
ahonnan kényelmes tempóban is csupán
néhány perc alatt jutunk el a kivételes kilátással
csalogató Sólyom-bércig: legeltessük
szemünket a regéci vár megkapó
látványában, majd próbáljuk megkeresni a
Tokaji-hegy csúcsát. Ha kifújtuk magunkat
és készen állunk túránk második felére,
ugyanezen az úton ereszkedjünk vissza a
rostallói állomásig.
FEKETE-HEGYI TANÖSVÉNY ÉS KILÁTÓ
Mikóháza történelmi pincesora mellett
kezdődik a hat állomásból álló, a környék
állat- és növényvilágáról mesélő ismertetőtáblákkal,
pihenő- és tűzrakóhelyekkel
ellátott Fekete-hegyi tanösvény. A szurdokokon
és vízmosásokon egyre magasabbra
vezető, 3,5 kilométer hosszú út a 4. állomás
után vált nehezebb fokozatba, utolsó,
meredek harmadánál bizony nem hátrány
az acélos vádli. A tanösvény végén, az 581
méteres Fekete-hegy tetején magasodó
kilátótoronyból ellátunk a füzéri várig, a
Nagy-Milic csoportjáig és a Szlovák-karszt
kéklő ormaiig.
KIS-MILIC
Túránk, mely oda-vissza nagyjából 11 kilométert
ölel át, hazánk legészakibb településéről,
Füzér várától indul a Nagy-Milicnél
egy csöppet alacsonyabb, ám a panoráma
szempontjából szerencsésebb adottságú
Kis-Milicre. A lankás első szakasz ne tévesszen
meg senkit, a Csataréti erdészház
után jönnek a keményebb kaptatók és
a sziklába-gyökerekbe fogódzkodás. Első
megállónk a 733 méter magas Kakas-bérc,
ahonnan szép kilátás nyílik a Zemplén hullámzó
vonulataira. Egy kis pihenés és egy
meredekebb szakasz után felkapaszkodunk
SÓLYOM-BÉRC
KILÁTÁS A FEKETE-HEGYI KILÁTÓBÓL
KIS-MILICI KÁROLYI-KILÁTÓ
utunk céljához, a Kis-Milic 880 méter magas
csúcsára: a 17 méteres Károly-kilátóból
nyíló pazar látvány magába foglalja
a füzéri várat, a Hegyköz irtásfalvait és a
Zempléni-hegység északi részét.
Fotó: Aktív Magyarország
Fotók: Egy jó kép az utazásról