04.10.2022 Views

Budapest Funzine 2022 október

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.

68

TÁJOLÓ 69

TÁJOLÓ

ZEMPLÉN XXX

Kirándulástippek

Hétmérföldes hosszú

hétvége a Zemplénben

Vulkanikus csúcsok, romantikus várromok, sűrű erdők, kedvesen csobogó

patakok és kalandok minden korosztálynak. Az ország északkeleti

sarka tele van csodákkal: tartsatok velünk, és fedezzük fel őket együtt!

A

Zempléni-hegység hazánk középkori erődítményekben

egyik leggazdagabb tája,

melynek meredek bércei három, messze

földön híres várrommal is büszkélkedhetnek.

Legismertebb közülük a néhány évvel

ezelőtt gyönyörűen felújított füzéri vár, melynek

fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak

a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke

1264-ből származik, feltételezések szerint

már a tatárjárás előtt is állt. A 16. század során

reneszánsz stílusban bővített vár nem játszott

fontos szerepet a török harcokban, pusztulását a

császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették,

amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc

I. Lipót ellen fordult.

Hasonló sors jutott a Közép-Európa legnagyobb

ólomkatona-kiállításának otthonául szolgáló Boldogkő

várának is: öregtornya valószínűleg 1280

körül épült meg, katonai szerepe azonban csak a

kuruc időkben értékelődött fel: 1678-ban Boldogkő

is a Thököly Imre által elfoglalt észak-magyarországi

várak közé került, néhány évvel később

pedig a Habsburg zsoldosok kaparintották meg.

A császáriak által 1701-ben lakhatatlanná tett vár

először 2003-ban kapott nagyobb ráncfelvarrást,

legutóbb pedig idén tavasszal újult meg több helyiség

korhű helyreállításával.

Vártúránk harmadik és egyben utolsó állomása

a vulkáni kúpon terpeszkedő Regéc. Az eredetileg

csak egy toronyból és egy íves fallal körülvett

udvarból álló épületegyüttes a 17. században vált

a Rákóczi-birtok központjává: II. Rákóczi Ferenc

is itt töltötte első gyermekéveit, mielőtt édesanyjával,

Zrínyi Ilonával átköltöztek Munkácsra.

A várat 1686-ban romboltatta le Caprara császári

tábornok, feltárása a 90-es években vette

kezdetét, azóta az északi bástya és az Öregtorony

is visszakapta régi pompáját, legutóbb pedig a

megújult reneszánsz palotaszárny került átadásra.

Fotó: Szabó Gyula

SÓLYOM-BÉRC

A 4 kilométeres, kisgyermekes családoknak

is ajánlott túra a kisvasúttal is

megközelíthető Rostallón veszi kezdetét:

sziklabúvásokkal tarkított hegyoldalak és

mély völgyek által keretezett utunk az Ördög-völgyön

vezet felfelé a Mlaka-rétig,

ahonnan kényelmes tempóban is csupán

néhány perc alatt jutunk el a kivételes kilátással

csalogató Sólyom-bércig: legeltessük

szemünket a regéci vár megkapó

látványában, majd próbáljuk megkeresni a

Tokaji-hegy csúcsát. Ha kifújtuk magunkat

és készen állunk túránk második felére,

ugyanezen az úton ereszkedjünk vissza a

rostallói állomásig.

FEKETE-HEGYI TANÖSVÉNY ÉS KILÁTÓ

Mikóháza történelmi pincesora mellett

kezdődik a hat állomásból álló, a környék

állat- és növényvilágáról mesélő ismertetőtáblákkal,

pihenő- és tűzrakóhelyekkel

ellátott Fekete-hegyi tanösvény. A szurdokokon

és vízmosásokon egyre magasabbra

vezető, 3,5 kilométer hosszú út a 4. állomás

után vált nehezebb fokozatba, utolsó,

meredek harmadánál bizony nem hátrány

az acélos vádli. A tanösvény végén, az 581

méteres Fekete-hegy tetején magasodó

kilátótoronyból ellátunk a füzéri várig, a

Nagy-Milic csoportjáig és a Szlovák-karszt

kéklő ormaiig.

KIS-MILIC

Túránk, mely oda-vissza nagyjából 11 kilométert

ölel át, hazánk legészakibb településéről,

Füzér várától indul a Nagy-Milicnél

egy csöppet alacsonyabb, ám a panoráma

szempontjából szerencsésebb adottságú

Kis-Milicre. A lankás első szakasz ne tévesszen

meg senkit, a Csataréti erdészház

után jönnek a keményebb kaptatók és

a sziklába-gyökerekbe fogódzkodás. Első

megállónk a 733 méter magas Kakas-bérc,

ahonnan szép kilátás nyílik a Zemplén hullámzó

vonulataira. Egy kis pihenés és egy

meredekebb szakasz után felkapaszkodunk

SÓLYOM-BÉRC

KILÁTÁS A FEKETE-HEGYI KILÁTÓBÓL

KIS-MILICI KÁROLYI-KILÁTÓ

utunk céljához, a Kis-Milic 880 méter magas

csúcsára: a 17 méteres Károly-kilátóból

nyíló pazar látvány magába foglalja

a füzéri várat, a Hegyköz irtásfalvait és a

Zempléni-hegység északi részét.

Fotó: Aktív Magyarország

Fotók: Egy jó kép az utazásról

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!