«η γλώσσα είναι πατρίδα» - Magyarországi Görögök Országos ...
«η γλώσσα είναι πατρίδα» - Magyarországi Görögök Országos ...
«η γλώσσα είναι πατρίδα» - Magyarországi Görögök Országos ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
görög közösség tekintetében különösen így volt,<br />
hiszen az egyik üvegtárlóban látható a kecskeméti<br />
görög közösség 1828. évi köszönőlevele<br />
Kecskemét városának tanácsához, mivel<br />
a város vezetése segítséget nyújtott a görög<br />
templom elkészüléséhez. Αz első magyarországi<br />
görög (XVIII-XIX. századi) diaszpóra számára<br />
a vallás és az egyház fontos keretet jelentett<br />
görög identitásuk megőrzésében: Magyarországon<br />
35 görög templomot építettek (Balassagyarmat,<br />
Békés, Diószeg, Gyöngyös, Karcag, Kecskemét,<br />
Léva, Miskolc, Nagykanizsa, Nagyvárad,<br />
Nagyszombat, Nagyszeben, Pest, Sopron, Szentes,<br />
Tokaj, Ungvár, Vác és Zimony), és 17 görög<br />
nyelvű iskolákat alapítottak. A diaszpórában élők<br />
számára a görög vallás és az anyanyelv megőrzése<br />
jelentette a zálogát nemzeti önazonosságuk<br />
megtartásának. A kor legfontosabb magyarországi<br />
görög püspöke a kozani születésű görög,<br />
Dioniszoisz Papajannuszisz volt, akinek több<br />
sajátkezű görög irata is látható az üvegtárlókban:<br />
1790-1828 között budai ortodox püspökként<br />
szolgálta híveit (Budán háza volt, melyben<br />
kápolna is működött), minden templomot ő szentelt<br />
föl. A kiállítás egyházi részében kiemelném<br />
az ott látható ikonokat: nagyon szépek, és látványosak,<br />
fontos részei a kiállításnak. A falon sorban<br />
elhelyezett ikonok jellemzően ünnepi ikonok,<br />
másként csókolós ikonok: állványra helyezik<br />
el a görög templomban, és a hívők csókkal fejezik<br />
ki vallásos érzületüket. Az ikonok leginkább úgy<br />
kerültek a helyi görög templomba, hogy a kereskedelmi<br />
útjáról visszatérő görög kereskedő ajándékba<br />
hozta a görög egyházközség, a templom<br />
részére, egyben hálát Istennek<br />
adva a szerencsés viszszatérésért.<br />
Egy értékes<br />
szentföldi ikon<br />
is látható<br />
1796-ból: Jézus élete, Szent<br />
György és Szent Demeter látható<br />
ezen az igen látványos<br />
ikonon. Az üveg tárlókban<br />
görög liturgikus könyvek<br />
igazolják a magyarországi<br />
görögök nyelvőrzésének, hitőrzésének,<br />
műveltségőrző<br />
mivoltát. Fontos kiemelni egy<br />
görög kereskedő,<br />
Stériady<br />
Teodor<br />
magyar nyelvű litur-<br />
gikus könyvét 1802-ből<br />
1802-ből,<br />
mely napjainkban is haszná-<br />
Sina György szobra<br />
latban van a magyar orto- orto-<br />
ΙΟΥΝΙΟΣ 2009 • ΈΤΟΣ: 15°<br />
Όλος ο κόσμος ... μία Ελλάδα<br />
dox templomokban, így a budapesti Váci utcai<br />
kápolnában. E könyv a liturgia olvasmányait tartalmazza,<br />
de magyarázatok is vannak benne: ez<br />
utóbbi arra utal, hogy nem kizárólagosan templomi<br />
használatra, hanem olvasása révén a családon<br />
belüli vallásos élet gyakorlásának céljaira<br />
is szánta. Látható egy igen lényeges eredeti irat:<br />
Constantin Matzenka és Margarit Scarlato által<br />
1804-ben aláírt eredeti szerződés a pesti görög<br />
templom aranyozásáról. A magyarországi görögök<br />
legfőbb összetartó ereje a vallás volt: nagyon<br />
komolyan vették az ortodoxiát, a keresztény tanítást.<br />
A kegyesség megmutatkozott adományozó<br />
kedvükben éppen úgy, mint végrendelkezési szokásaikban.<br />
A adományozó kedv a reformkori görögök egyik<br />
legfőbb jellemzője volt: a Sina-, Duka-, Nákó-,<br />
Hatsimihail-, Takiadzisz/Takácsy-családok<br />
jelentős szerepet vállaltak a Lánchíd, az Magyar<br />
Tudományos Akadémia, a hazafi ságot megtestesítő<br />
Ludovika, valamint a közlekedésfejlesztést<br />
célzó Duna Gőzhajózási Társaság létrejöttében.<br />
Az ezeket ábrázoló faliképek jól láttatják ezt a<br />
látogatók részére. A Sina-család gazdagsága és<br />
adományozó kedve Magyarországon és Görögországban<br />
egyaránt maradandó intézmények létrejöttét<br />
eredményezték. Kiemelt szerepe van a<br />
Sina-családot érintő kiállítási tárgyaknak, hiszen<br />
az emberek e családot ismerik. Zavirász György<br />
(1744-1804) neve közismert: görög nyelven<br />
írott kézirata, értekezése a Magyar Szent Koronáról<br />
igazi kuriózum, melyet érdemes lenne egy<br />
kétnyelvű könyvben közkinccsé tenni Magyarországon<br />
és Görögországban egyaránt. Boráros<br />
János (1756-1834) festménye igen jelentős<br />
alkotás: görög őse, Vorarosz 200 évvel korábban<br />
érkezett görög földről Győrbe, ahol görög közösség<br />
vezetője lett, majd a XVIII. században már<br />
Pesten telepedtek meg. Boráros János 1790-<br />
1807 között főbíróként tevékenykedett; és a francia<br />
háborúk idején a pesti polgárőrség ezredese<br />
is volt. Jelentékeny vagyonát jótékony célokra<br />
hagyta hátra. Argenti Döme (1809–1893) váci<br />
orvos, 1848-as nemzetőr orvos festménye is látható<br />
(az üvegtárlóban pedig homeopátiás könyve,<br />
gyógyszertékája, és névjegykártyája). Látható<br />
két Haris-okirat: Haris Sándor görög főkonzul<br />
aláírásával az első görög útlevél kiadása, és<br />
Haris Pál (?-1902) görög főkonzul meghívója<br />
(utóbbi a Haris Alapítvány alapítójaként a fi atalok<br />
görög tárgyú tanulmányait támogatta).<br />
17
Change language