«η γλώσσα είναι πατρίδα» - Magyarországi Görögök Országos ...

4
Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας
Tα νέα μας / Híreink
A magyar mérnökök hozzájárulás a Korinthoszi
Csatorna megépüléséhez méltó viszonzása volt a
Magyarországon élő és alkotó görög diaszpórák
értékes tevékenységének, különösen a magyarországi
nagy modernizációs projektekhez anyagi
támogatást nyújtó görög kereskedő családok szerepének,
mint pl. a budapesti Lánchíd, vagy a
Magyar Tudományos Akadémia Sina család általi
támogatása. Ez az egymást erősítő és gazdagító,
kölcsönös tevékenység, egymásra hatás, kiváló
alapot teremt számunkra a jövő kihívásaival történő
közös szembenézésre, együttműködésünk, a
két nép közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére.
Valamennyi magyar és görög büszke lehet erre
a korszakos teljesítményre. Ahogyan a megnyitó
beszédemben is mondtam, az emlékmű által formázott
V alak nemcsak a Csatorna befelé szűkülő
falaira emlékeztet, hanem a közös munka győzelmét
- „Victoria” - is hirdeti. Ha összefogunk,
maradandót alkotunk.
Vélhetően kevesen tudták, hogy a Korinthoszi-csatorna
építését két magyar mérnök irányította.
Ezzel a lépésükkel sikerül ezt a fontos
információt sokakkal megosztani, és ha igen,
milyen módon?
Korinthos volt az orientalizáló
stílus első központja
geometrikus kor végére egy-egy nagy város-
A államban a görög művészetnek egyéni vonásaik
révén jól elkülöníthető központjai alakultak
ki, amelyeknek anyagát a kiállítás külön
tárlókban mutatja be. Dél-Görögországban, a
Peloponnésoson az első központ, amelynek vázadíszítésében
a geometrikus díszítésmód elvirágzása
nyomán a keleti mintaképeket a maga képére formáló
orientalizáló stílus alakult ki, Korinthos volt.
Különleges természeti adottságai: mezőgazdasága
és földrajzi helyzete alapozta meg gazdagságát,
amelyet főleg nyugatra irányuló kereskedelme és
a görög városok közt egyedülállóan magas társadalmi
rangot élvező kézműveseinek munkája
gyarapított. Művészetéről a budapesti Szépművészeti
Múzeum Antik Gyűjteménye tanúskodik,
elsősorban a festett vázákon keresztül. Egy részüket
Gerster Béla, a Korinthosi-csatorna építésének
vezető mérnöke szerezte a helyszínen. Megtekinthetők
a következő helyen: Első terem - 5.
Valóban kevesen tudták, hogy a Korinthoszi Csatorna
építését magyar mérnökök irányították. Türr
István szerezte meg a görög kormánytól 1881ben
az építésre vonatkozó koncessziót, s barátja,
Gerster Béla lett az építkezés főmérnöke. Ezen
kívül még négy másik magyar mérnök is részt vett
a munkálatokban, majd Fodor István elektromérnök
telepítette a csatorna világítását 1893-ban.Ő
közreműködött ezenkívül még az athéni közvilágítás
kiépítésében is, és ezért a tevékenységéért
a görög király magas állami kitüntetésben is
részesítette. A magyar hozzájárulást az emlékmű
gránitlapjain elhelyezett szöveg hirdeti. Ezen túl
az avatásról megjelent számos sajtóbeli tudósítás
is hírét viszi ennek a nagyszerű cselekedetnek. Az
elkövetkezőkben számos rendezvényt kívánunk
az emlékmű köré szervezni, így több alkalom lesz
a Csatorna építésében megvalósult magyar-görög
együttműködés további népszerűsítésére.
Köszönjük, Nagykövet Úr, hogy rendelkezésére
állt az „Ellinizmosz” olvasóinak, akik nagy
számban reprezentálják a két nép összeforrását.
További munkájához sok sikert kíván
Janakakisz Nóra és a magyarországi görög
diaszpóra!
tárló - Görög archaikus művészet: Korinthos (Kr.
e. 7-6. század).
O Ισθμός της Κορίνθου
Ο Περίανδρος ήταν ο πρώτος που σκέφθηκε
να ανοίξει Κανάλι στον Ισθμό. Ο Δημήτριος
Πολιορκητής άρχισε εργασίες, αλλά τον
προειδοποίησαν ότι η διαφορά της στάθμης του
νερού ανάμεσα στις δύο θάλασσες θα καταποντίσουν
την Αίγινα και άλλα γύρω νησιά. Ο Νέρων έστειλε
6000 δούλους Εβραίους, οι οποίοι έσκαψαν τάφρο
3300 μέτρα σε μήκος και 40 μέτρα σε πλάτος,
αλλά μετά τον θάνατο του το έργο σταμάτησε.
Ο Ηρώδης Αττικός, οι Βυζαντινοί και Βενετοί
προσπάθησαν επίσης. Τελικά το Κανάλι ανοίχτηκε
μετά την ανεξαρτησία της Ελλάδος, και στα χρόνια
1882 - 1893. Έχει μήκος 6346 μέτρα, πλάτος
24,6 μέτρα στην επιφάνεια της θάλασσας και το
βάθος της θάλασσας είναι 8 μέτρα.
(Πηγή: www.sikyon.com/Korinth/history_gr.html)