LEI - MEK

capelan de Alba-Julia, canonic, la 1751 restaurăbiserica din piaţă, şi ornamentă interiorulbisericei, precum înzestră biserica cu2 clopote. Francisc Bakó deveni la 1764prelat.Canonicul Joan Lukács la 1764 reclădivestita casă Quarterta, iar Mihail Benkő la1774 deveni rectorul universităţii. Restaurăturnul bisericei care îl costă 1200 fiorini.Este meritul lui că plebania din piaţă existăşi în ziua de astăzi, rezistând intemperiilor.Din nenorocire clopotele nu avuseseră traiuîndelungat. Cu ocazia incendiului din 1784au fost distruse amândouă clopote căzânddin turn după ce acesta a fost carbonizat.Domnia Măriei Terezia a fost infructuoasăpentru oraş, căci căută prin orice mijloacede a aduce populaţia la catolicism, iar pese altă parte vedem o tendinţă de germanizaremanifestată prin înfiinţarea şcolilornem/eşti.Singurul merit care îi se poate atribuieste împroprietărirea. Au fost împroprietăriţiaproape toţi locuitorii cu pământ, pe careurma să-1 cultive. Oraşul lupta din răsputericontra acestei împroprietăriri, ceace diminuaveniturile sale, dar totul fusese în zadar,precum luptase fără nici un rezultat contratendinţei de catolicizare şi germanizare. Nucontribui cu mult la binele obştesc nici urmaşulei, losif II (1780—1790). Cu toateveniturile ei, oraşul începea iarăşi a călcape urma sărăciei din lipsă de îngrijire, şidatorită ingerinţelor funcţionarilor austriaci.Fusese reorganizată şi întreaga administraţie.Posturile fură ocupate numai de oameni capabili.Judecătorul, primarul, notarul, furăfuncţionarii superiori ai oraşului cu o retribuţiede 500 fiorini anual. Senatorii, căpitaniioraşului, casierul şi vicenotarul aveau.300 fiorini anual. Leafa cea mai mică oaveau, servitorul primăriei, brigadierul silvic,12 portari, 6 păstori, cari primeau 4 fiorinianual. E vrednic de notat, că în timp ceprimarul care conducea şedinţele orăşeneşti;şi avea în mână conducerea administrativă,iar judecătorul îşi vedea de ale judecăţii,medicul oraşului n'avea numai 40 fiorinicélját, a magyar erdélyi udvari kancellárokhelyét, osztrák mágnásokkal foglaltatta el,akik csaknem kivétel nélkül a jezsuiták hatalmaalatt állottak.Az egyházi uralom, a kedvezőtlen politika,a sűrűn megismétlődő elemi csapások,az elszegényedés és a romlás mélységére taszítottaa várost A kíméletlen hadisarcok, akatonai zsarolások, az idegen elnyomók magánérdekei,teljesen kiszorították a közérdeket.Ilyen állapotba jutott a kincses város,mikor Mária Terézia (1740—1730.) került atrónra. Ha a régi nivójára akart felemelkednie,utat kellett törni az ifjú királynőig, hogy panaszaikraorvoslást nyerjenek, ha nem akartakvégkép megsemmisülni. Ekkor már nemképezte a város lakosságának főgondját a várvédelme, mivel annak kulcsát a császár parancsnokokkezelték, a polgárság nem őrizteannak kapuit A fellegvár megépítése elvettea város erősségének hadászati fontosságát se korszak megszüli a Felső- vagyis Újvárat,melynek gróf Braun osztrák generális lettkorlátlan ura. Kényekedvére sarcolta a várospolgárait, megsértette kiváltságait, akik hasztalanfolyamodtak panaszaikkal a Bécsbenszékelő királynéhoz. A győztes mindig azosztrák generális maradt, aki nem szégyenkezett112 aranyat elfogadni a várostól, amitüres pénztára lévén, kölcsön kellett felvenni,hogy jobb belátásra birja őt, aki ennek dacárakegyetlen és bosszuáló maradt. A mértékbetelt. Az elkeseredett polgárság végre1756. április ötödikén, hosszas huzravonaután, adósságai törlesztésére 5 évi moratóriumotkapott. Erre elkerülhetetlen szükségevolt. Mert 1755-ben a város összbevétele2770 rénes forint volt, mig a kiadása meghaladtaa 14.000 forintot. A tanács a városijövedelem fokozására 1770. november 9-énéletbeléptette a kapuzáiási adót. Mihelyt akiszabott óra (9 ó.) eltelt, a híd- és középkapunlebocsátották a sorompót és mindenbefelé igyekvőtől 1 krajcárt vettek. Ez alólkivételt képeztek a papok, szerzetesek és aváros szolgái. De mivolt ez a rengeteg adóssággalszemben. Egy csepp a tengerben. Aváros az ország megmentéséért hadisarcban