în anul 1846 prima asociaţie de pompefunebre (^Temetkezési társulat«) din iviţiativalui Francisc Ionás. In acest timp, iustituţiuneaburjarilor era o noţiuni cu totulnecunoscută. Ea a fost adusă la îndeplinirede maestrul de scrimă Biassini, la propunerealui Alexandru Bölönyi Farkas, carea călă orit mult in străinătate. Tot el introducediligenţi, cu care s'a prescurtat drumulcălătorilor a trei ţări. Deasemeneapomposul car fumebru e introdus tot de el.lnbogăţeşte apoi publicul Clujan, caredeja la începutul sec. XX. se gândire lacondiratea provincialilor, cu un hotel. Dvpăce înfiinţează primul vergios, pentru activitatealui prodig : oasă fu ales, ca recunoştiinţăprin re nobilii coroanei. La 1837 bucuriarevenirii, guvernul, începu să se preocupeserios de chestia înfiinţării unui parc,care dealtfel sé tărăgănea de mult timp.S'a constituit astfel, sub preşedinţa lui MihailPataki, comisia de pregătire, care s'adeplasasat la faţa locului, în »Hangyáskert«parc constit e actualul parc şi care mei eracunoscut şi sub numeh de »lnsula Eiba«,numit aşi în amintira victoriei maghiarerepurtate asupra francezilor. Mai târziu incinstea contesei Rozalia Csiky s'a numit»Insula Rozalia«. După ce în toamna anului1839 se sădeste frumos cu arburi, sub conducereaunei grădinar francez, se începeînfrumoşeţarea lui. Conducătorul tuturormişcărilor în legătură cu parcul, ^ fost juratulIosif Schütz, p2 care regele pentruactivitatea sa mare îl docorează cu medaliede aur. Pentru desvoltarea educaţieipublice, printr'un ordin dat în 1845. Iulie24, se înfiinţează »Casa de conversaţi cetăţeneâscă« (»Polgări Társalkodó«).După aeeasta, la propunerea conteseiTeleky, sa înfiinţează pentru femeile dininalta nobilime, o societate de lectură, undeîn afară de cărţile maghiară, se mai împrumutaumembrilor, cărţi engleze, francezeşi germane. Dar fiindcă forul superiorn'a aprobat statutul, in 1853 societate delectură este disolvată, iar biblioteca este trecută»Casinoului Domnesc« («Uri Kaszino«).szólalkozásának Keresztes Antal nevii diákelfogatása lett. Akit három társával az iskolaitörvény X. §-sa értelmében 3 X 24órai iskolai börtönre Ítéltek.Néhány kiváló hazafi, külföldön szerzettismeretei! ismertetve a nagyközönséggel,melyet azután a kormány a nép an\agiérdekeinek fokozására terjeszteni kiadott.Innen vette kezdetét a burgonya termesztése,amit eleinte „földi mogyorónak" neveztek.A müvelet bevált és 182C-tól kezdve,évről évre fokozódott. Ugyanilyen hasznoslett a lentermelés. Igen szép sikerrel jártaz ezelőtt teljesen ismeretlen festőmüveknekmegh nositása, amit a kormány ResinátzSmon bukovinai, orosz eredetű posztófestőmunkájánál észlelt először. Majd c-rintkezésbe lépett a bucureşti királyi ügynökséggel,honnan K'ockner János ágostaipap hozott festőfü magokat, amiket BodorPál virág és gyümölcs kertész kapott megnagybani termesztésre. A magok költségét65 lei — 104 forintot, a kormány téritettemeg a lelkésznek. Igy kerültek a vadsáfrányés a buzék festőfüvek közforgalomba.Az eperfák meghonoitásán kivül, báró WesselényiMiklós a nemes fajlovak tenyésztésétszorgalmazta oly kitartó ambícióval,hogy 1824 május 18-án fett előterjesztésérea Tordán tartott lóvásárt, Kolosvárra tettékát. Ezt megkönnyítette az itt lévő nyárilóiskola c's a bősége* legelőhely. Ezállalnemcsak hogy fellendült a lótenyésztés,hanem az ország központjává tette a városés a külföldi előkelőségek érintkezéseiáltal emelkedett a jólét, virágzásnak indulta művelődés. A lakosságra nézve is nagyelőnyöket biztosított a lótenyésztés, merta Székeiföld, Oroszhegyen vásárolt 14 markosanyakancákat, angol félvérekkel párosították,melyből egy uj erdélyi fajt nyertek.A város középosztálya is megkedvelte*a rohamos fejlődésnek indult uj gazdaságiágat, szép lovakat tartott, a lovaglósportlendületrt kapott, ami test és jellem erősítőidőtöltése lett az inteligens osztálynak.Erdély lovait nagy mennyiségben vitték kia romániai lókereskedők.
„HEINRI CH"-féleFolosit î-vă de SĂPUNUL„H E 1N R I C H" SZAPPANOKAT használjatok.Ettől lesztek üdékVeţi fi frumoase şi tinere! szépek, fiatalok!Fabrica de săpunşi parfumerie.harniculAn.Soc.CLUJCal. Moţilor 54.Telef. 6—46.Depozit:Str. Memorand.No. 4.Szappanésillatszergyár.Harnicul Soc.An.CLUJCal. Moţilor 54.Telef. 6—46.Raktár:Str. Memorand.No. 4.Cassa generală de economiiIn Sibiu.Nagyszebeni általános tahareftpenztâr.Fondat 1841. Alapítva 1841.CENTRALA: Sibiu.4 FŐINTÉZET: Nagyszeben.SUCURSALE:Arad, Bistriţa, Dumbrăveni,Cluj, Braşov, Mediaş,Târgu-Mureş, Reghin,Timişoara.Se ocupă cuFIÓKOK:Arad, Bistriţa, Dumbrăveni,Cluj, Braşov, Mediaş,Târgu-Mureş, Reghin,Timişoara.Foglalkozikefectuarea a tot felul de az Összes bankiilletekafaceri bancare keresztülvitelévelpe baza nouă.uj alapon.
- Page 5 and 6:
PRIMII SRDELEAN9 5. 9. — ELSŐ ER
- Page 7 and 8:
ANUAL XI1-LEAXII. ÉVFOLYAMVOLUM. I
- Page 9 and 10:
1 3 £77?Ó ANDRÁSMAISTRU BETONAR'
- Page 11 and 12:
PARTEA I. -NAPUKA-N APOEpoca archai
- Page 13 and 14:
caz de pericol erau umplute cu apă
- Page 15 and 16:
timpurile străvechi. Primul monume
- Page 17 and 18:
până la venirea la tron al lui Ma
- Page 20 and 21:
La dieta din 29 Decemvrie 1549 din.
- Page 22 and 23:
Pentru o mai bună puză a oraşulu
- Page 24 and 25:
Dintre familiile patriciene săseş
- Page 26 and 27: exercitând aici drepturi de voevod
- Page 28 and 29: ne mai putând rezista, cedară ora
- Page 30 and 31: Martie 1608, alegerea căzu pe Gavr
- Page 32 and 33: de aur, oraşele progresau şi înf
- Page 34 and 35: Pusese foarte mult preţ la răspâ
- Page 36 and 37: mile au fost arse şi jefuite. 0 bu
- Page 38 and 39: sedând o sumă aşa mare au conven
- Page 40 and 41: lansă anunţuri prin care făgădu
- Page 42 and 43: generalul Veterani care ceruse lui
- Page 44 and 45: tant, pe care camarilla voia cu ori
- Page 46 and 47: oraş. Din cauza gerului teribil, o
- Page 48 and 49: iezuiţilor. Datorită dominaţiei
- Page 50 and 51: ordinului iezuit (1773) cele trei
- Page 52 and 53: anual, atâta cât birjarul oraşul
- Page 54 and 55: erea a fost înaintată împăratul
- Page 56 and 57: Habsburgice asupra Transilvaniei, r
- Page 58 and 59: piiilor lor, contribuind fiecare cu
- Page 60 and 61: tav Szombathelyi luă naştere la 1
- Page 62 and 63: gîme a zidului din »Ovar«, date
- Page 64 and 65: convoiului regal, a fost gratuit co
- Page 66 and 67: Cu ocazia războaielor lui Napoleon
- Page 68 and 69: {area acestei societăţi, erau: co
- Page 70 and 71: mat Ştefan Koncz. La moartea acest
- Page 72 and 73: Un sprijin însemnat pentru cultura
- Page 74 and 75: muzicii, cu scopul de-a-o duce cât
- Page 78 and 79: Secrctulpiele fragede este$ X P li
- Page 80: Elismerten legszebb, legjobbmunka,
Change language