You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
aZ év végéig nem lesZ áRemelés<br />
Ma kezdenek fűteni<br />
BecSén október 15-én (ma) kezdődik a<br />
fűtésidény, jelentette ki hétfőn Dejan Babin,<br />
a becsei Toplana megbízott igazgatója. Mint<br />
mondta, a Miloš Crnjanski utcai hővezetéken<br />
végzett munkálatokat sikerült időben elvégezni,<br />
s ma már melegek lesznek a radiátorok a<br />
becsei háztartásokban.<br />
Szavai szerint még folynak a tárgyalások<br />
a Srbijagas képviselőivel a Toplana Közvállalat<br />
adósságával kapcsolatban, emiatt zárta el<br />
a Srbijagas a gázcsapot többek között a becsei<br />
távfűtőnek is, de ennek ellenére Babin<br />
kategorikusan kijelentette, hogy ma Becsén<br />
megindul a fűtés.<br />
Újvidéken már langyosak a radiátorok,<br />
Nagybecskereken október 13-án indult el a<br />
próbafűtés, Zomborban szintén ma kezdenek<br />
fűteni.<br />
Egyes községekben már tervezik a fűtés<br />
árának növelését, Zentán, Zomborban stb.<br />
Becsén még nem jelentettek be árdrágítást<br />
– ha nem drágul drasztikusan a földgáz.<br />
maraD a „válságköltségvetés”, a községek<br />
továbbra se kapják meg a pénzüket.<br />
A múlt héten (október 7.) 151 község és<br />
város polgármestere követelte (csupán harmincan<br />
mentek el a pénzügyminisztériumba<br />
átadni a petíciót), hogy a jövő évi költségvetéssel<br />
önkormányzataik ismét olyan arányban<br />
kapják vissza a pénzt a központi kormánytól,<br />
mint korábban. Mikor korábban? Több mint<br />
két éve. Akkor történt meg ugyanis az, hogy<br />
a gazdasági világválság miatt a szerbiai kormány<br />
úgy döntött, hogy spórolni fog a helyi<br />
önkormányzatokon.<br />
Diana Dragutinović pénzügyminiszter azt<br />
mondja, hogy ő is szeretné, ha minden úgy<br />
lenne, mint korábban, és ha eleget tennének<br />
a törvényes kötelezettségnek (!), hogy a községek<br />
kapják el a bruttó belföldi össztermék<br />
(GDP) 1,7%-át. De hát nem lehet.<br />
Az úgynevezett átutalási pénzekről van<br />
szó, amelyeket a község nem is költhet arra,<br />
amire akar, mert bizonyos célra kapja.<br />
Valami változás azért lesz. Már az idei<br />
költségvetés átütemezésével, átalakításával<br />
kb. további egymilliárd dinárt kapnak majd<br />
„egyes szegény községek”, az idézett megfogalmazás<br />
Diana Dragutinovićé.<br />
Sőt, a miniszter jövőre további emeléseket<br />
helyez kilátásba és – ami még fontosabb lesz<br />
hosszú távon – „javasolni fogjuk a vagyonról<br />
szóló egyes törvények módosítását”. Na most,<br />
akkor visszakapják-e végre-valahára a községek,<br />
városok, Vajdaság tartomány azt a vagyont,<br />
amit Szlóbó elvett tőlük?<br />
A Blic értesülései szerint Cvetković kormányfő<br />
a nyáron azt ígérte, hogy 2011-ben 35<br />
milliárd dinár lehetne az önkormányzatoknak<br />
visszajuttatott pénz. 2009-ben a szokásos 48<br />
milliárd helyett csupán nem egész 26 milliárdot<br />
utaltak át az állami kasszából a községi/<br />
városi kasszákba. Idén ez az összeg 28 milliárd<br />
dinár körüli. Vagyis, jövőre az ideinél 7<br />
milliárddal többet ígért állítólag a kormányfő.<br />
A Városok és Községek Állandó Értekezlete<br />
közölte, hogy 2009-ben és idén összesen<br />
Az árváltozást, ha sor kerül rá, a helyi önkormányzatnak<br />
kellene jóváhagynia.<br />
A jámbor polgár már nem tudja, hogy kinek<br />
higgyen, azoknak, akik árdrágítást emlegetnek<br />
(Škundrić energetikai miniszter,<br />
Bajatović, a Srbijagas Közvállalat igazgatója),<br />
illetve azoknak, akik azt állítják, hogy erről szó<br />
sem lehet (Cvetković kormányfő).<br />
Cvetković ugyanis hétfőn kijelentette,<br />
hogy az év végéig nem fog emelkedni sem a<br />
villanyáram, sem pedig a gáz ára.<br />
Azonban: Dušan Bajatović, a Srbijagas<br />
Közvállalat igazgatója arra figyelmeztetett,<br />
hogy ha nem lesz gázáremelés – 24 százalékos<br />
–, akkor nem lesz elegendő pénz kifizetni<br />
az orosz gázbehozatalt, tehát gázhiánnyal<br />
kell számolni.<br />
Petar Škundrić energiaügyi miniszter is<br />
szükségesnek tartja a gáz árának korrigálását,<br />
de nyilatkozata szerint a kormányban<br />
egyetértés van arra vonatkozólag, hogy az<br />
áram ára újévig ne változzon. F.D.K.<br />
A harmadik szűkös év<br />
Majd egyszer lesz decentralizáció<br />
35 milliárd dinárról maradtak le, és hogy ez az<br />
összeg 2011-ben elérhetné az 58 milliárdot is.<br />
Dinárt. Ami nem egész 580 millió euró lenne.<br />
Sok pénz. De mire elég? Belgrád (!) városi<br />
parlamentjének második embere azt mondja,<br />
hogy ők 7 milliárd dinárral kaptak kevesebbet<br />
az államtól, ami bőven elegendő lenne arra,<br />
hogy törlesszék Belgrád 4,5 milliárd dináros<br />
adósságát a Srbijagas iránt.<br />
Nem mellékesen, ha valami csoda folytán<br />
visszatérnénk az évi 48 milliárd dináros<br />
szintre, amiből egyhamar nem lesz semmi, az<br />
mégsem jelentené az eredeti állapot visszaállítását.<br />
Hiszen a mai 48 milliárd dinár nem ér<br />
annyit, mint a 2008-as évi 48 milliárd dinár…<br />
Ha nincs pénz, akkor elmaradnak a községi<br />
befektetések, a helyi önkormányzatok<br />
eladósodnak, nincs pénz az iskolák üzemeltetésére,<br />
közvilágításra, a közvállalatoknak<br />
(ideértve a távfűtőket is)… És ha a községek<br />
nem fizetik az áramot és a többi energiahordozót,<br />
akkor az újabb gondokat okoz az egész<br />
pénzügyi rendszerben.<br />
A községek/városok jelenleg majd 17 milliárd<br />
dinárral tartoznak a közvállalatoknak, iskoláknak<br />
és más intézményeknek, amelyek<br />
alapítói. Ebbe nincs beleszámolva a fűtőanyag-beszerzők<br />
iránti adósság.<br />
Diana Dragutinović pénzügyminiszter továbbra<br />
is arra hivatkozik, hogy a községeknek<br />
osztozniuk kell a válság terhének viselésében<br />
az állammal. Vagyis, ha spórol az állam, akkor<br />
spóroljanak a községek is. Más választásuk<br />
úgysincs, hiszen – részben – a központi<br />
hatalom kasszájából élnek. Annyit kapnak,<br />
amennyit jóváhagy nekik az Állam. Persze, a<br />
községeknek nem ez az egyetlen „bevételi”<br />
forrásuk. Csak éppen egyes „szegény” községek<br />
esetében az Államtól kapott pénz a helyi<br />
büdzsé fele.<br />
Meddig mehet ez még így? Majd egyszer<br />
lesz decentralizáció. Majd egyszer.<br />
Amúgy meg az Állam pénze, meg a községek<br />
pénze is a mi pénzünk. Az adófizetőké.<br />
Márton Attila<br />
FOTÓ: www.vergemagazine.com<br />
Óbecsei maZsolák<br />
Te itten ne akarjá’<br />
kosarazni!<br />
vaSárnaP ismét a nyakamba<br />
vettem a várost. Személyes<br />
okokból az érdekelt, hogy<br />
tényleg csak a „Szeveriskola”<br />
udvarában reménykedhet-e<br />
a magamhoz hasonló furcsa<br />
ember, aki Óbecsén kosárlabdázni<br />
szeretne.<br />
Volt a Partizán pályája, és<br />
tényleg jó volt, jó táblák és abroncsok,<br />
nyílt terület, de már<br />
nincs. Amióta a szerbiai sport-<br />
miniszter-asszony megnyitotta<br />
a szuperextra multifunkcionális<br />
pályát, azóta ott kosárlabdázni<br />
nem lehet. Nem pattog<br />
a labda.<br />
A mini-pitch pályát idén<br />
április 21-én nyitotta meg<br />
Snežana Samardžić Marković.<br />
Focizott is egy kicsit. Mondjuk,<br />
azon a műfüvön focizni lehet<br />
is. Meg tán röplabdázni is, habár<br />
nem próbáltam. Állvány<br />
van, háló nincs. Sőt, talán<br />
egy emBer meghalt, hárman eltűntek, 10<br />
ember került kórházba, ebből kettő sérülései<br />
súlyosak az Ajka melletti iszapömlés következtében,<br />
a helyszínen több száz szakember<br />
dolgozik - közölte a magyarországi Országos<br />
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a katasztrófa<br />
első napján, október 4-én.<br />
Sajnos, az adatok napról napra változnak.<br />
Az október 8-i mérleg a következő volt: nyolc<br />
halott, több mint 150 sérült.<br />
A vörösiszappal elöntött Veszprém megyei<br />
falvak lakói közül sokan úgy gondolják, hogy<br />
lehetetlen felújítani házaikat, s a magyar miniszterelnök<br />
is hasonlóan vélekedett.<br />
A szennyezés a Rába után a Dunát is elérte,<br />
de a hígulás mellett olyan mértékben tudták<br />
csökkenteni lúgos hatását, hogy remélhetőleg<br />
nem okoz további károkat.<br />
A vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot<br />
(Mal Zrt) állami irányítás és állami vagyonzár<br />
alá kell vonni, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök<br />
hétfőn a parlamentben.<br />
Szerbiát, a legutóbbi hírek szerint, nem fenyegeti<br />
katasztrófa. A Duna szerbiai szakaszán<br />
a meteorológiai szolgálat október 11-ei mérései<br />
szerint a Duna nehézfém-tartalma nem<br />
haladta meg a megengedett határmértéket,<br />
közölte a szerbiai környezetvédelmi miniszté-<br />
még teniszezni is lehetne rajta<br />
– ahhoz nem sokat értek. A<br />
pálya 40 000 euróba került.<br />
Az országban összesen<br />
50 ilyen pályát létesítettek (a<br />
futakival már baj van, letöredeztek<br />
a lécek a kerítésről<br />
stb.). A pénzt a minisztérium<br />
és a norvég állam biztosította,<br />
de hozzájárult a Szerbiai Labdarúgó<br />
Szövetség és a helyi<br />
önkormányzat is. Szép is, jó<br />
is, semmi kifogásom ellene,<br />
focizni is szeretek, még ha<br />
nem is nagyon tudok. De ott,<br />
azon a pályán, nem sok értelmét<br />
látom a kosártáblának és<br />
az abroncsnak.<br />
Mentem tovább.<br />
Az Ifjúsági Sportközpont<br />
és a Fehér Hajó szállo-<br />
da között van több teniszpálya<br />
és egy tartán bevonatú multifunkcionálisteniszko-sárlabda-röplabda<br />
pálya is. Beme-<br />
péntekenként<br />
2010. október 15.<br />
új sorozat,<br />
525. szám<br />
het-e oda az egyszerű ember?<br />
Lementem a domboldalon és<br />
bejáratot kerestem. Az egyes<br />
teniszpályákra és a kisfoci pályára<br />
még be is lehetett volna<br />
menni, hiszen a kerítésen jó<br />
nagy lyukak voltak. De a kosárlabda-pálya<br />
le volt lakatolva.<br />
Ott van egy konténer, két<br />
oldalablakkal (egyik részben<br />
bezúzva), belülről rádió hallatszott,<br />
ajtó sehol. Illetve van, a<br />
pálya felé, de, mondom, oda<br />
bejutni nem lehet. A konténeren<br />
egy nyomtatott értesítés,<br />
miszerint hamarosan meglesznek<br />
a pályahasználat feltételei,<br />
addig is türelmet kér az<br />
OSC (Ifjúsági Sportközpont)<br />
és azzal fenyeget, hogy a pályák<br />
engedély nélküli használata<br />
esetén kihívja az „illetékes<br />
szerveket”.<br />
Ezeket a pályákat, vagyis a<br />
rávaló pénzt, Vajdaság Sport-<br />
és Ifjúsági Titkársága (Oliver<br />
Dulić a titkár) adományozta<br />
Óbecsének, 2007-ben, 2008ban.<br />
Ott is a fölirat, amely erről<br />
tanúskodik.<br />
A pályák körül kaszálatlan<br />
fű, burgying. Benne sörösüvegek.<br />
A kisfoci-pálya szélén<br />
műanyagpalackok – ott maradhattak<br />
a legutóbbi meccs<br />
után. A pályákon limlom, kisebb<br />
szerkentyűk…<br />
Várom a pályahasználati<br />
feltételek közzétételét.<br />
A Tisza partján, a Fadip étterem<br />
mögött lehetett valaha<br />
valami kosárlabda-pálya, amiről<br />
a palánk váza tanúskodik,<br />
de azt benőtte a fű. Jó vicc,<br />
a csaknem minden tavasszal<br />
víz alá kerülő árterületen pályát<br />
létesíteni…<br />
Szóval, marad a „Szever”<br />
pályája, az átmászandó kerítéssel,<br />
de ott is töredezik a beton,<br />
és lassan benövi a fű.<br />
De, lehet, hogy nem jártam<br />
minden lehetséges helyen.<br />
Van más ötletük? Vagy<br />
az is naiv, aki Óbecsén akar<br />
(utcai) kosárlabdázni?<br />
M.A.<br />
méRgeZőisZap-baleset magyaRoRsZágon<br />
Szerbiát nem fenyegeti<br />
veszély<br />
FOTó: www.hirextra.hu<br />
rium. A szerbiai szakaszon végzett minőségvizsgálat<br />
megállapította, hogy a víz PH-értéke<br />
és a fémkoncentráció mértéke ugyanolyan,<br />
mint a devecseri vörösiszapömlés előtt volt.<br />
Amennyiben a vízminőség ellenőrzése<br />
során szennyeződést észlelnek, azonnal tájékoztatni<br />
fogják róla a közvéleményt, közölte a<br />
minisztérium.<br />
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet<br />
adatai szerint a Duna kémhatása Bezdánnál<br />
október 11-én 8,3, Újvidéknél pedig 8,1 volt.<br />
A 7-es pH értéknél semleges a víz kémhatása,<br />
a 6,5 és 8,5 közötti pH pedig normálisnak<br />
tekinthető.<br />
A magyarországi ökológiai katasztrófa minden<br />
bizonnyal megelőzhető lett volna, állítja a<br />
Természetvédelmi Világalap (WWF). A WWF<br />
közleménye szerint a mérgezőiszap-baleset<br />
már régóta készülődött, és megelőzhető lett<br />
volna. Eszerint egy júniusban készült légi fotón<br />
jól látható, hogy az ajkai iszaptározó falai<br />
már három hónappal a környezeti katasztrófa<br />
bekövetkezte előtt is rossz állapotban voltak<br />
és szivárogtak. „A mérgezőiszap-katasztrófát<br />
és annak nyomán a környező folyók - köztük a<br />
Duna - szennyezését meg lehetett volna akadályozni“,<br />
áll a WWF közleményében.<br />
B.M. (Hírforrás: MTI, Tanjug)
Change language