GÃ¶rÃ¶gkatolikus Szemle 2010. szeptember - Magyar GÃ¶rÃ¶gkatolikus ...

More documents

Recommendations

Info

Bemutatkozik a máriapócsi bazilita közösség A máriapócsi bazilita kolostor a Nagy Szent Bazil Rend magyarországi anyaháza, azaz központi rendháza, a tartományfõnökség és a novíciátus (újoncképzés) székhelye. A legnagyobb létszámú magyar görögkatolikus szerzetesközösség él itt (6 fõ); Magyarország egyetlen õsi (250 éves) görögkatolikus kolostorában. A fenti bevezetés máris sokat elárult a könnyezõ Szûz Anya védõszárnyai alatt imádkozó bazilitákról. Többek között azt, hogy már Mária Terézia idején éltek itt szerzetesek, akik a kegytemplom építésekor elkezdték a Pócsra érkezõ zarándokok lelkipásztori ellátását. A bazilita élet mintegy két évszázadig töretlenül folyt, még II. József hírhedt szekularizációs rendeletét is sikerrel túléltük. 1950-ben azonban tragikus csapás érte a magyarországi egyházi életet, mert a Rákosi – Gerõ – Révai-maffia négy közösség kivételével az összes magyarországi szerzetesrendtõl megvonta a mûködési engedélyt, s ezzel gyakorlatilag mintegy 10 000 szerzetest tett földönfutóvá. A máriapócsi kolostor lakói egyházmegyés papi szolgálatba álltak, míg az épület nagy részét a Fõvárosi Tanács használta szociális otthonként, kisebb része pedig a mindenkori pócsi parókus és káplán lakása lett. Csak a rendszerváltás után került fokozatosan a rend birtokába ismételten a hajdani kolostor, s a felújítása mind a mai napig tart. (Voltaképpen a keleti szárny földszinti részét leszámítva a rendház megújult formában újra a baziliták otthona.) Az épület talán legimpozánsabb része a kápolna, amelynek teljes falfelültén a bizánci kereszténység kánoni elõírásait követõ freskó együttes hív imára. A képeket Mihai Pascariu erdélyi festõmûvész készítette 2004- ben. S mintegy másfél évvel ezelõtt kezdõdött el a nem kevésbé látványos belsõ udvar (ún. quadrum) parkosítása, ahol a szinte állandóan csobogó szökõkút mellett kizárólag Mária-növényekkel találkozhatunk, mert ez az Istenszülõ virágoskertje. Ezért került ide a kegytemplom tavalyi külsõ felújítási munkálatai után a templomhomlokzatról a mozaikkockákból álló Immaculata. A kert közepén almafa áll, no, nem a paradicsomi bûnbeesés szimbólumaként, hanem azért, mert az országos hírû szabolcsi jonatán leges munkája, kötelessége, életfeladata, öröm és erõforrása az miségérõl és lelkiségérõl is szólnunk kell. Mivel a szerzetes elsõd- almát a bazilita szerzetesek honosították meg Magyarországon. Az ima, így a mai mindennapjaink legfontosabb és legbiztosabb almanemesítés hagyományát felelevenítve döntött úgy a rend programja a közösen végzett zsolozsma a kápolnában. Reggel vezetése, hogy Pócsi bazilita keserû néven olyan gyógyitalt hoz hattól utrenye, I. imaóra, szentmise, délután fél egykor III. és VI. forgalomba, amelynek alapanyaga a 33-féle gyógynövényen érlelt imaóra, este öttõl IX. imaóra, vecsernye és rózsafûzér – ilyen egy almapálinka. (Merthogy a baziliták valaha szeszfõzdét is üzemeltettek Pócs határában.) kegytemplomban végzett istentiszteleteken veszünk részt. pócsi bazilita átlagos hétköznapi imarendje. Ünnepnapokon a Az itteni bazilita közösség – amint említettem – jelenleg hat Azonban az imádságnak is csak akkor van értelme és célja, ha fõbõl áll, köztük öt fölszentelt áldozópap és egy növendék van. megtöltjük tartalommal. Ezt a szerzetesek akkor teszik meg, ha Vagyis, a létszáma tükrözi a magyar katolikus egyházban jelentkezõ tragikus hivatáshiányt. Talán optimizmusra adhat okot, hogy életszentségre. A “világban élõ” keresztények pedig akkor tudnak ténylegesen az evangéliumi tanácsok szellemében törekszenek az mégis a Szentháromság egy Isten hathatós segítségének köszönhetõen 1950 óta hat évtized után elõször él együtt egy fedél alatt küket, unokájukat is hívja meg Krisztus szerzetesnek. Máskülön- ezen segíteni, ha imádkoznak értünk, és azért, hogy az õ gyere- ennyi férfi bazilita szerzetes Magyarországon. ben nincs élet az épülõ – szépülõ – megújuló kolostorban. Az adatolható, „ száraz” tények után életünk lényegérõl, szelle- fr. Gergely OSBM 10 · 2010 szeptember · · 2010 szeptember · 11
Megújult a máriapócsi ikonosztáz Spalinszky Mihály Szent Pált ábrázoló képe a szószékrõl, átfestett, illetve feltárt eredeti állapotában M áriapócs felbecsülhetetlen értékû liturgikus berendezéseinek restaurálása, a közel három éve elkezdett program, befejezéséhez közeledik. Teljesen elkészült a barokk szószék, tiszteletben tartva a pécsi ferencesek 1945. évi felújítási koncepcióját, ugyanakkor feltárásra került a szószék mellvédét díszítõ Szent Pál alakja, visszanyerve az 1780 körüli szín és formavilágát. Helyreállt gróf Gersei Pethõ Rozália Szent kereszt oltára az alapító felújított címerével és a Szent Rozáliát ábrázoló tondóval. A Szent Bazil mellékoltár is visszanyerte az 1945-ös, felújításkori pompáját a Petrasovszky festményekkel. Ugyancsak munkálatok folynak a Kegyoltár pompázatos lépcsõjén és tabernákulumán, ahol az eredeti poliment aranyozás kerül teljes értékû helyreállításra. V égezetül az Ikonosztáz restaurálásról szólok, mert talán ez volt munkásságom legösszetettebb, legnehezebb feladata. Ez követelte a legnagyobb odafigyelést és mértéktartást, ugyanis az Ikonosztáz nemcsak a görögkatolikus bazilika legfontosabb berendezése, de még inkább egy, a templom történetét magán viselõ tanújel. Ha valaki veszi a fáradtságot és olvasni tud a feltárások eredményeibõl, az megfejtheti a változtatások körülményeit, okait és következményeit, és mérlegelni tud, mit szabad eltávolítani a mûrõl és mit kell megõrizni, közkincsé tenni, érvényesítve a mû, mint történeti dokumentum és az esztétikai érték egységét. A restaurátor csoport fáradságot nem kímélve igyekezett megismerni, feltárni és mûvészeti egységében bemutatni az Ikonosztáz 250 éves történetében hozzáadott értékeit. Feltárta, ismertette és konzerváló kezelésekkel megmentette Konsztantinosz Thaliodorosz mester csodálatos faragásait, aki 1748. december 17-én Máriapócson Constantinus Sculptor Greacus Constantinopolitanus néven aláírt szerzõdésében kötelezte magát, hogy a legjobb faanyagot fogja beszerezni. Valóban gondosan válogatott szilfa anyagból készültek a faragványok, melyek kifogástalan állapotban maradtak fenn. Az építmény elsõ kifestõjének munkáját feltártuk és megállapítottuk, hogy az eredeti ikonfal közel 140 évig színpompás volt. Kék, vörös és lila márványfestéssel látták el az építmény szerkezetét, a faragványok, indák levelek zöldek, míg a virágok élénkvörösek és kékek voltak, és csak kevés aranyozás volt a gyümölcsökön, valamint a kapuk fölötti baldachinok egy részén. Ezt a polikrómiát egységes barna színnel elõször Spisák Gyula és Imre pesti oltárépítõk festették át, majd az ikonfal összes faragványát aranyozták s az ikonokat újakra cserélték 1896-ban, az elsõ könnyezés kétszázadik évfordulójára. E történeti állapotból kiindulva végeztük a helyreállítást, megõrizve és helyreállítva a Spisák féle aranyozást és az ikonok festését, de eltávolítottuk az összes barna átfestési réteget, hogy az ikonfalon ismét ragyogjon a XVIII. századi színes márványfestés. Dr. habil Szentkirályi Miklós Spisák Gyula féle felújítás Mózes ábrázolása (1896) alatt rejtõzködött Salamon király, baljában templommal (1760 körül) A restaurátorok a hiteles festékréteg feltárás eredményeként az Ikonosztáz oromzatának a XVIII. század közepi szín és formavilágát állították helyre
Page 1 and 2: Ára: 100 Ft XXI. évf. 9. szám, 2
Page 3 and 4: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 5 and 6: $] ,VWHQV] O D V]HQWpO\EHQ )³4³)-
Page 7 and 8: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 9 and 10: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 11: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 15 and 16: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 17 and 18: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 19 and 20: )³4³)-#61.+-751- .'.-+5¦)+ .#2
Page 21 and 22: 6=(5=(7(6, 2/'$/ $UDQ\PLVpV ED]LOLW

GÃ¶rÃ¶gkatolikus Szemle 2010. szeptember - Magyar GÃ¶rÃ¶gkatolikus ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?