King Stephen-A ragyogás

– Anyunak igaza van. Elmúlt fél kilenc. Mész a fürdbe?
– Igen.
– Helyes. Krumpli n a füledbl. És hagyma, sárgarépa, karalábé meg...
Danny kuncogott, aztán a hangját elvágta a fürdszobaajtó határozott
csapódása. Danny magánügynek tekintette a fürdszobai tevékenységét,
pedig Jack meg sosem zárták be egymás ell az ajtót. Újabb jele annak –
és ezek a jelek egyre sokszorozódtak –, hogy egy önálló emberi lény él
velük, nem csak egyikük indigós másolata, vagy kettjük kombinációja. Ez
egy kicsit elszomorította. Egy napon a gyermeke idegenné válik, és is
idegen lesz a számára... de nem olyan idegen, amilyen az anyja lett az
számára. Úristen, ezt nem szabad megengedni! Njön fel, de továbbra is
szeresse az anyját.
Jack írógépe megint megkezdte a szabálytalan kopogást.
Ült a székben, Danny asztala mellett, és körülnézett a fia szobájában. A
siklórepül szárnyát szépen megjavították. Az íróasztalon magasan
tornyozódtak a képeskönyvek, kifestkönyvek, szakadt borítójú régi
Spiderman*-képregények és zsírkréták. A Volkswagen-modell az alantas
holmik tetején állt, a doboza még érintetlen. Holnap este, vagy holnapután
este fogják összerakni az apjával; ha Danny ilyen ütemben halad, nem kell
a hét végéig várniuk. A falon Micimackó, Malacka és Robert Gida képe;
nemsokára poszterek és fényképek kerülnek a helyükre kábítószeres
rockénekesekrl, gondolta Wendy. Az ártatlanság átadja helyét a
tapasztalatnak. Ez az emberi természet, bébi. Aki kapja, marja. Azért mégis
elszomorította. Jövre iskolába megy, barátai lesznek, és egyre távolabb
kerül majd tle. Szerettek volna még egy gyereket, amikor végre kezdtek
jól menni a dolgok Stovingtonban, de most megint szedte a tablettát. Túl
bizonytalan a helyzet. Isten tudja, hol lesznek kilenc hónap múlva.
[* Pókember – V.T.]
A szeme a darázsfészekre tévedt.
A legelkelbb helyet foglalta el Danny szobájában, egy nagy manyag
tányéron állt az ágya melletti asztalkán. Wendy undorodott tle, még így
üresen is. Bizonytalanul arra gondolt, hátha bacilusok vannak benne, talán
megkérdezi Jacket, de hát csak kinevetné. Azért holnap megkérdezi az
orvostól, ha sikerül négyszemközt beszélnie vele. Bántotta, hogy az alvó
fia fejétl alig fél méterre ott áll ez a holmi, amit ezek az idegen
teremtmények a nyálukkal rágtak össze.
A víz még folyt a fürdszobában; felállt, és bement a hálószobájukba,
hogy megnézze, rendben van-e minden. Jack nem nézett fel, elveszett a