megtekintÃ©s

1. számú melléklet a 1990/2011/X. számú előterjesztéshez 

"Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása" című (ÉAOP-5.1.1/B - Szociális városrehabilitáció) projekt tervezett elemei és a hozzá kapcsolódó költségbecslés 

Költségvetés megoszlása 

Ssz. A projekt neve A projekt rövid leírása 

Támogatás 

intenzitása 

(%) 

Támogatás (Ft) 

Partneri 

(társasházak 

esetében 

lakossági) önerő 

(Ft) 

Önkormányzati 

önerő (Ft) 

A projekt bruttó (16- 

os esetében nettó) 

ktg-e (Ft) 

A Nyírségi Civilháznak helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása - tető hő- és 

1 Nyírségi Civilház felújítása vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, 

85,00% 23 159 389 0 4 086 951 27 246 340 

épületgépészeti felújítás (54%-ban önkormányzati tulajdon) 

2 

A Nyírségi Civilházzal azonos épületben lévő Érkerti Rendőrőrs (Damjanich u. 4-6.) külső-belső 

Érkerti Rendőrőrs 

felújítása - tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés 

felújítása 

korszerűsítése, épületgépészeti felújítás (46%-ban állami tulajdon) 

85,00% 19 728 368 3 481 477 0 23 209 845 

Vécsey Károly Általános Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem 

3 85,00% 77 875 592 0 13 742 751 91 618 343 

Iskola külső felújítása nyílászáróinak és héjazatának cseréje 

Virág Utcai Tagóvoda 

4 Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése 85,00% 15 383 121 0 2 714 668 18 097 789 

külső felújítása 

Kincskereső Óvoda külső 

5 Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése 85,00% 20 260 455 0 3 575 374 23 835 829 

felújítása 

Tervezett elemek: 

- Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i 

homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a 

gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); 

- Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), 

valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; 

- Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes 

lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a 

Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 

Városrész-központ - 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. 

6 kialakítása az Érkertben, számú épületek előtti területen; 

85,00% 494 743 875 0 87 307 743 582 051 618 

közterület-rehabilitáció - Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a 

patakpart közötti térrészen); 

- Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; 

- A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti 

kikötések kialakítása; 

- Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában; 

- Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re; 

- Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében 

található jelenlegi parkoló bővítése); 

- Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása.

A Toldi utca 56., 58., 60., 62., 64., 66., 68., 65., 67., 69. számú 10 emeletes, iparosított technológiával 

Toldi utcai 10 emeletes 

épült társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának 

7 társasházak külső 

70,00% 

szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő 

felújítása 

rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése 

Soft - projektelem és Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő "soft" elemek (lakosságot érintő 

8 85,00% 

városmarketing elemek programok, akciók) + városmarketing elemek 

367 021 795 78 647 528 78 647 528 524 316 850 

105 400 000 8 850 000 9 750 000 124 000 000 

9 Tájékoztatás Kötelező és szabadon választható tájékoztatási elemek megvalósítása 85,00% 3 400 000 0 600 000 4 000 000 

10 Területelőkészítés Területvásárlás, terület előkészítés 85,00% 16 235 000 0 2 865 000 19 100 000 

11 Projekt-előkészítés Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének ktg-i 85,00% 32 457 250 0 5 727 750 38 185 000 

12 Projekt menedzsment Projekt-menedzselés személyi és dologi ktg-i 85,00% 27 200 000 0 4 800 000 32 000 000 

13 Tartalék Tartalékkeret a pályázati program megvalósítása során felmerülő, előre nem kalkulálható kiadásokra 85,00% 34 000 000 0 6 000 000 40 000 000 

ÉAOP 5.1.1./B pályázat 

költségvetése összesen 

79,92% 

1 236 864 844 90 979 004 219 817 765 1 547 661 614

MÓDOSÍTOTT (2011. 03. 09.) 

„AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS 

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA” 

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV 

2011. február 

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2008. - 1 -

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása 

Előzetes Akcióterületi Terv 

AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS 

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA 

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV 

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából 

Készítette: 

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: 

Barabás Eszter, Komádi Mónika, Ivánka-Tóth Dávid, Róka László 

(Adatgyűjtés lezárva: 2009. november) 

2011. február 

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda 2



TARTALOMJEGYZÉK 

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 6 

1.1 AZ EATT MÓDSZERTANA ÉS ILLESZKEDÉSE .......................................................................................... 6 

1.2 A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 6 

1.3 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ........................................................... 8 

1.4 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................................... 11 

1.5 ÜTEMEZÉS ............................................................................................................................................ 12 

1.6 PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................... 13 

1.7 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 14 

2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE 

....................................................................................................................................................... 15 

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG 

IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 17 

3.1 AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 17 

3.2 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 20 

4 HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 22 

4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 22 

4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 23 

4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 29 

4.3.1 Demográfiai helyzet ........................................................................................................................ 29 

4.3.2 Gazdasági helyzet ............................................................................................................................ 29 

4.3.3 Társadalmi helyzet .......................................................................................................................... 30 

4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................................... 31 

4.3.5 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................ 32 

4.3.6 Környezeti állapot ........................................................................................................................... 32 

4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................ 33 

4.3.8 Közbiztonság ................................................................................................................................... 34 

4.4 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................. 35 

4.4.1 Közlekedés ....................................................................................................................................... 35 

4.4.2 Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 35 

4.4.3 Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 36 

4.4.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 37 

4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis............................................................................... 38 

4.5 FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................................................ 39 

4.6 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 40 

4.7 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 42 

4.8 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE .............................................. 43 

5 FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK .......................................................................... 47 

5.1 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 47 

5.2 A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE ..................................................... 53 

5.3 AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI .................................................................................................... 54 

5.4 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ 

TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 56 

5.5 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 57 

5.6 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT 

TARTALMA ........................................................................................................................................................ 60 

5.6.1 Tevékenységek bemutatása .............................................................................................................. 60 

5.6.1.1 A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása .................................................. 63 

5.6.1.1.1 Nyírségi Civilház felújítása ............................................................................................................... 63 

5.6.1.1.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ............................................................................................. 65 

5.6.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása .................................................................................... 67 

5.6.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása ........................................................................................................ 69 

5.6.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása ........................................................... 71 

5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése ......................................................... 72 

5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ................................. 80 




5.6.1.7 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek ...................................................................... 81 

5.6.1.7.1 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program ................................................................................... 82 

5.6.1.7.2 Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok ........................................................................................ 83 

5.6.1.7.3 „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok ............... 85 

5.6.1.7.4 „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését 

segítő programok .................................................................................................................................................. 88 

5.6.1.7.5 Városmarketing tevékenységek ......................................................................................................... 90 

5.6.1.7.6 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) ...................................................... 92 

5.6.2 Összefoglaló indikátor táblázatok ................................................................................................... 94 

5.6.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ............................. 98 

5.6.3.1 Konzorciumi partnerek ........................................................................................................................... 98 

5.6.3.2 Támogatói csoport ................................................................................................................................ 103 

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .............................................................. 104 

5.7 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN .... 

........................................................................................................................................................... 105 

5.8 A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT 

TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN ........................................................................................................... 106 

5.9 SZINERGIA VIZSGÁLAT ....................................................................................................................... 106 

5.10 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ...................................... 108 

5.10.1 A lakosság ................................................................................................................................. 112 

5.10.2 A vállalkozások ......................................................................................................................... 113 

5.10.3 A civil szervezetek ..................................................................................................................... 114 

5.11 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................... 115 

5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................. 115 

5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások.......................................................................................................... 116 

5.11.3 Környezeti hatások .................................................................................................................... 116 

5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ................................................................... 118 

5.12 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................................ 119 

5.13 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE ........................................................ 122 

5.14 LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK .......................................................................................... 123 

6 PÉNZÜGYI TERV ........................................................................................................................ 125 

7 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE .............................................................................. 127 

7.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA .......................................................... 127 

7.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ............................................................... 127 

7.1.2 Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán ......................................................................... 127 

7.1.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony ................................................. 130 

7.1.4 Kompetenciák, felelősségi körök ................................................................................................... 130 

7.1.5 Intézményi együttműködés ............................................................................................................. 134 

7.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................. 135 

7.2.1 Nyírségi Civilház épületének felújítása ......................................................................................... 136 

7.2.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ........................................................................................ 137 

7.2.3 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása............................................................................ 137 

7.2.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása ................................................. 138 

7.2.5 Kincskereső Óvoda külső felújítása .............................................................................................. 138 

7.2.6 Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció ................................................................ 138 

7.2.7 A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ............................................ 139 

7.2.8 Kapcsolódó soft tevékenységek ..................................................................................................... 139 

8 MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 140 

8.1 KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK 

JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL ....................................................................................................... 140 

8.2 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI ......................................................................................... 142 

8.2.1 Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről .......................... 142 

8.2.2 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai ...... 146 

8.2.3 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai ..... 147 

8.2.4 A 2009. áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ........................................................... 148 

8.2.5 A 2009. novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ...................................................... 154 

8.3 A LAKOSSÁGI FÓRUMOK DOKUMENTÁCIÓJA ...................................................................................... 163 

8.3.1 A 2009. április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja ..................................... 163 




8.3.2 A 2009. december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja .................................. 165 

8.3.3 A 2011. február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője ............ 168 

8.4 A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK .......................................................... 179 

8.4.1 Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról ......................................................................... 179 

8.4.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről ....................................................................... 180 

8.4.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................... 182 

8.4.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................ 183 

8.5 A TÁRSASHÁZAKKAL VALÓ EGYEZTETÉS DOKUMENTÁCIÓJA ............................................................. 185 

8.5.1 Jelenléti ív ..................................................................................................................................... 185 

8.5.2 Emlékeztető ................................................................................................................................... 186 

8.6 A SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉS KERETÉBEN 2007. DECEMBER 10-ÉN FELKERESETT SZERVEZETEK 

LISTÁJA ........................................................................................................................................................... 189 

8.7 IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV ....................................................................................... 191 

8.8 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE .................................................................................. 204 




1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 

A nyíregyházi érkerti lakótelep komplex rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi 

Tervet (EATT) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztésért 

és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési 

Kézikönyv”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Az akcióterületi 

terv módszertani szempontjai”, valamint a „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú 

Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatók 

alapján dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a 

városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008. januárjában elkészült, azt a 

Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az 

akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. 

Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek közül jelen Előzetes Akcióterületi 

Terv az Érkerti lakótelep területére vonatkozik, és meghatározza azokat a konkrét 

fejlesztéseket, melyek a kétfordulós pályázati rendszer keretében benyújtásra kerülnek. 

Jelen tervezési dokumentum a kétfordulós pályázat első fordulójának benyújtásához 

szükséges Előzetes Akcióterületi Terv, amely több ponton hagy még kidolgozásra váró 

nyitott kérdéseket, mivel azok a tervezés jelen stádiumában még nem ismertek. Az itt 

részletesen ki nem fejtett kérdéseket a második fordulós pályázathoz benyújtandó részletes 

és végleges Akcióterületi Terv tartalmazza majd. 

1.1 Az EATT módszertana és illeszkedése 

Az Előzetes Akcióterületi Tervvel szemben az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági 

Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség olyan szigorú módszertani 

előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a megvalósítás-orientált dokumentum belső 

koherenciáját, a fejlesztések szakmai megalapozottságát és megvalósíthatóságát, valamint a 

projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát. Az Előzetes Akcióterületi Terv 

központi gondolata funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a célok 

megfogalmazása és a beavatkozások meghatározása során hangsúlyosan vizsgáltuk a 

város, az akcióterület és az egyes érintett létesítmények jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. 

Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései 

megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre 

vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias 

lakókörnyezetének minőségi megújítása”. 

1.2 A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása 

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: 

 

 

 

 

 

teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében; 

kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a 

fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; 

megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; 

funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a 

funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; 

a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra 

mobilizálásával. 




A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton 

belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi 

önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő. 

Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest 

többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti 

az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). 

Indikátor típusa Mutató megnevezése Érkert 

Referenciaérték 

Alacsony gazdasági 

aktivitás 

Munkanélküliség 

magas szintje 

Szegénység és 

kirekesztettség 

magas szintje 

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 

foglalkoztatottak aránya (%) 

32,5 min. 28 

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (%) 11,5 min. 10,5 

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya (%) 4,5 min. 4 

Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk 

kizárólag állami vagy helyi támogatás (%) 

11,2 min. 10 

Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális városi városi átlag 

támogatásokból a lakásszámhoz viszonyítva a városi átlag 1,8- legalább 1,3- 

átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra szorosa szorosa 

Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége 

relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi 

városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a 

helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők 

számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. 

Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe 

beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. 

A két ütemben (a ’60-as és a ’80-as években) megépített, szellősen telepített és 

zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak 

főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. 

Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész 

elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján 

nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is 

előirányozza. 




A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák 

elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem 

történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős 

számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek 

befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, 

nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok 

elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem 

tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. 

Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek 

mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A 

lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen 

működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az 

egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését 

korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális 

felszereltsége. 

Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság 

biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően 

befolyásolja a lakosok közérzetét. 

1.3 Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások 

A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város 

lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési 

szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a 

következő: „Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és 

visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások 

fejlesztésével”. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 

1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 

2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési 

hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 

3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó 

rehabilitációjával 

4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek 

érvényesítése 

A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti 

lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként 

valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását 

tervezi: 

 

 

 

 

Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: 

- Nyírségi Civilház épületének felújítása 

Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: 

- Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

- Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 

- Kincskereső Óvoda külső felújítása 

- Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) felújítása 

Városi funkciót erősítő tevékenységek: 

- Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 

Lakófunkciót erősítő tevékenységek: 




 

- Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek 

felújítása 

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: 

- Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 

- Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 

- „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 

- „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és 

cselekvőképességének fejlesztése 

- Városmarketing tevékenységek 

- További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 

A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati 

tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint. 

1. Vécsey Károly Általános Iskola 

2. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág Utcai Óvoda tagóvodája) 

3. Kincskereső Óvoda 

4. VIII. számú főfolyás (Érpatak) 

5. Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete 

6. Akcióterületen lévő közterületek 

7.-16. Társasházak 




Beavatkozás 

típusa 

ROP 

támogatással 

Projektelem neve 

Nyírségi Civilház és 


felújítása 

Vécsey Károly Általános 

Iskola külső felújítása 


felújítása 

Vécsey Károly utcai 

Óvoda (Virág u. 

tagóvoda) külső felújítása 

Városrész központ 

kialakítása, Érpatak 

környezetének rendezése 

A többlakásos 

társasházak és 

lakásszövetkezeti házak 

közös részeinek felújítása 

Az infrastrukturális, 

beruházási jellegű 

fejlesztéseket kiegészítő 

„soft” tevékenységek 

Projekt rövid leírása 

A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet 

adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása – tető 

hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső 

nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, 

épületgépészeti felújítás 

Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hőés 

vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és 

héjazatának cseréje 

Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró 

csere, lapostető hő- és vízszigetelése 

Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető 

szigetelése 

Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az 

Anno étterem és az élelmiszerbolt, É-ról a lakótömbök 

homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i 

lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); 

Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a 

patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt 

futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány 

meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. 

és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 

Több korcsoportos játszótér kialakítása a Toldi u. 64. 

számú épület előtti területen; 

Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása (Toldi u. 66. 

számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti 

térrészen); 

Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő 

gyalogút kialakítása; 

Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich 

sétány meghosszabbításában); 

Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca 

folytatásában; 

Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey 

Károly Általános Iskolától D-re. 

Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség 

mögötti zöldfelület, valamint az épületek közötti 

zöldfelületek rekonstrukciója; 

Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a 

közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése). 

A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült 

társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek 

felújítása az energiahatékonyság javításának 

szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos 

hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a 

tető utólagos hő- és vízszigetelése 

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 

Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 

„Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő 

gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok 

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi 

kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése 

 

 

Városmarketing tevékenységek 

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint 

(programalap) 




Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai 

és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek 

felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, 

energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, 

valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a 

településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb 

települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat 

érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. 

1.4 A megvalósítás intézményi kerete 

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A 

megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg 

(Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Nyíregyházi 

Lakásszövetkezet, érintett társasházak, soft elemek megvalósításában résztvevő partnerek), 

a támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. 

A projekt kialakítása és megvalósítása érdekében támogatói csoport létrehozására került 

sor a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, 

intézmények) részvételével. 

A megyei jogú városokkal szemben elvárás 1 , hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását 

városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Ezen elvárásnak Nyíregyháza 

Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 

100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság – a Nyíregyházi 

Ipari Park Kft. – alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott 

kritériumok biztosítása érdekében, így a módosított egyszemélyes korlátolt felelősségű 

társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági 

jogi feltételeknek. 

A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az 

operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a 

konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a 

Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, 

potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása 

intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. 

1 Irányadó útmutatók: 

- Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) 

- Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz 

- A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás 




1.5 Ütemezés 

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2011. szeptember 1-én kezdődik és 

lezárásuk 2013. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. június 30-ig 

megtörténik. 

IVS 

Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 

1. fázis benyújtásához szükséges 

dokumentumok 


dokumentumok 

A projekt egészének 

megvalósításához szorosan 

kapcsolódó szolgáltatások 

Projektmenedzsment 

Nyírségi Civilház felújítása 

Érkerti Rendőrőrs felújítása 

Vécsey Károly Általános Iskola 


Kincskereső Óvoda külső felújítása 

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág 

u. tagóvoda) felújítása 

2007.07.01- 

2009.12.3 

1 

2010 2011 2012 2013 2014 

I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. 

Előkészítés 

Végrehajtás 

Közösségi funkció 

Közszféra funkció 

Városi funkció 

Városrész központ kialakítása, 

Érpatak környezetének rendezése 

Lakó funkció 

Többlakásos társasházak és 

lakásszövetkezeti házak közös 

részeinek felújítása 

Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek 

Munkaerőpiaci beilleszkedést 

segítő program 

Bűnmegelőzési, közbiztonsági 

programok 

„Az én házam az én váram” – 

Közösségfejlesztő gyermek-, 

ifjúsági- és szülő-programok 

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság 

közösségi kezdeményező és 



További soft elemek közvetett 

eljárásrend szerint (programalap) 




1.6 Pénzügyi terv 

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek 

költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját 

forrásról. 

A tevékenység neve 

Támogatás 

intenzitása 

(%) 

Támogatás 

(Ft) 


Partneri 


esetében 

lakossági) 

önerő (Ft) 


önerő (Ft) 

A projekt 

bruttó 

költsége (Ft) 

Közösségi funkciók 

Nyírségi Civilház felújítása 85,00% 23 159 389 0 4 086 951 27 246 340 

Közszféra funkciók 

Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% 19 728 368 3 481 477 0 23 209 845 


Iskola külső felújítása 85,00% 77 875 592 0 13 742 751 91 618 343 

Virág Utcai Tagóvoda külső 

felújítása 85,00% 15 383 121 0 2 714 668 18 097 789 


felújítása 85,00% 20 260 455 0 3 575 374 23 835 829 

Városi funkciók 

Városrész-központ 

kialakítása az Érkertben, 

közterület-rehabilitáció 85,00% 494 743 875 0 87 307 743 582 051 618 

Lakófunkciót erősítő tevékenység 


társasházak külső felújítása 70,00% 367 021 795 78 647 528 78 647 528 524 316 850 

Kapcsolódó soft elemek 

Soft projektelemek 85,00% 105 400 000 8 850 000 9 750 000 124 000 000 

Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás 

Tájékoztatás 85,00% 3 400 000 0 600 000 4 000 000 

Területelőkészítés, 

ingatlanvásárlás 85,00% 16 235 000 0 2 865 000 19 100 000 

Projekt-előkészítés – 

tanulmányok, tervek, 

engedélyek 85,00% 32 457 250 0 5 727 750 38 185 000 

Közbeszerzési költségek 85,00% 4 696 250 0 828 750 5 525 000 

Műszaki ellenőr 85,00% 8 691 250 0 1 533 750 10 225 000 

Könyvvizsgálói díjak 85,00% 1 062 500 0 187 500 1 250 000 

Projekt menedzsment 85,00% 12 750 000 0 2 250 000 15 000 000 

Tartalék 85,00% 34 000 000 0 6 000 000 40 000 000 


költségvetése összesen 79,92% 1 236 864 444 90 979 004 219 817 765 1 547 661 614 

A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. 

Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a 

projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az 

előzetes ütemezésnek megfelelően. 

A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium 

biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is 

vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében 

megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. 

A részletes pénzügyi elemzésre a teljes és végleges Akcióterületi Terv kidolgozásakor kerül 

sor. 




1.7 Az előkészítő tevékenységek 

Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep 

szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző 

típusú tevékenységeket végzett el. 

Szükségletfeltárás 

Tájékoztatás és 

nyilvánosság 

Stratégiaalkotás 

Projektfejlesztés 

Tevékenység 

Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész 

rehabilitációjának tervezéséhez 

Városrehabilitációs kérdőívek 

Időszak 

2006.07-2006.08. 

2007.12-2007.12. 

2009.04.-2009.11 

Városfejlesztési fórumok 2007-2011 

Bencs-Program 2007-2013 2006 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési 

Stratégiája 

2007.09-2008.03. 

Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása 2008.09-2011.02. 

Támogatói csoport megalakítása 2009.11. 

Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések 

készítése 

2008.10-2009.12. 

Ahhoz, hogy 2012-ben el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2011 őszéig le kell zárni a 2. 

szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi 

Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv 

meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta. 




2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE 

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 2 öt olyan fejlesztési akcióterületet 

jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan 

megvalósítható. 

Belváros 

és a Búza 

téri piac 

környéke 

Huszártelep 

Érkerti 

lakótelep 

Örökösfö 

ldi 

lakótelep 

Tiszavasvári 

út 

menti 

laktanyák 

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben 

Költségvetés 

Cél Funkció Célcsoport 

(millió Ft) 

A városmag élővé tétele a 

központi kereskedelmi és 

szolgáltatási funkcióinak 

megerősítésével 

A Huszártelep társadalmigazdasági 

leszakadásának 

megállítása a lakókörnyezet 

és az életminőség átfogó és 

fenntartható javításával 

A megindult szegregációs 

folyamatok megállítása és 

visszafordítása az épületállomány 

és a közterek 

megújításával, valamint a 

közszolgáltatások 

fejlesztésével 

Az örökösföldi lakótelep 

élhetőbbé tétele a hiányzó 

közszolgáltatások 

kialakításával és a közösségi 

terek megújításával 

A Tiszavasvári út menti 

laktanyák területének 

gazdasági, társadalmi és 

környezeti szempontból 

optimális hasznosítása 

gazdasági, 

közösségi, 

városi, 

közszféra 

lakó, 

közösségi, 

városi, 

közszféra 

lakó, 

közösségi, 

városi, 

közszféra 

lakó, 

közösségi, 

városi, 

közszféra 

gazdasági, 

közösségi, 

városi, 

közszféra, 

lakó 

a város és a 

környező 

települések lakosai, 

vállalkozói, turisták, 

befektetetők 

a Huszártelep 

lakossága 

az érkerti lakótelep 

lakossága 

az örökösföldi 

lakótelep lakossága 

a város és a 

környező 

települések lakosai, 

vállalkozói, 

befektetetők 


forrás (%) 

4 873 11,3 

700 29,3 

800 20 

500 20 

10 596,2 kb. 5% 

A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből 

kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, 

ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a 

következő szempontok alapján történt: 

 

 

 

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma 

és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága; 

hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása 

a város egészére, a város lakófunkciójára; 

finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati 

sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások 

fenntarthatósága. 

Az IVS hosszú távú, átfogó célja – a településfejlesztési koncepció alapján – a következő: 

2 http://www.nyiregyhaza.hu/index.php / Önkormányzat / IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia 

090430_IVS_Nyiregyhaza.doc, illetve http://www.nyirhalo.hu:1000/nyirhalo/fooldal/ivs.pdf 




Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság 

megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása 

A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, 

hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont 

kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú 

programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok 

visszafordíthatók legyenek. 

Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző 

mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 

2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz 

Tematikus cél 

Illeszkedés 

T1. A külső és belső 

megközelíthetőség és 

elérhetőség javítása 

T2. Fejlett és innovatív 

vállalkozói infrastruktúra 

kiépítése a stabil és diverzifikált 

gazdasági struktúra 

kialakításához 

T3. A gazdaság igényeihez 

illeszkedő humánerőforrásfejlesztés 

T4. A(z inter)regionális 

szerepkör erősítése 

T5. A fenntartható turizmus 

kialakítása és Nyíregyháza 

versenyképes turisztikai 

célterületté tétele 

T6. Kiegyensúlyozott 

településszerkezet kialakítása 

és az épített környezet védelme 

T7. A természeti és környezeti 

állapot javítása, a környezeti 

ártalmak csökkentése 

T8. A lakosság egészségi 

állapotának javítása és az 

egészségügyi ellátórendszer 

fejlesztése 

T9. A magas szintű kultúra és a 

közművelődés lehetőségeinek 

biztosítása 

T10. A szociális biztonság 

megteremtése 

Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu 

szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi illeszkedése. 

Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás bővítése városi és 

városrészi szinten egyaránt. 

A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek 

kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert 

vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel 

rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. 

Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásfejlesztés, 

egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a 

különböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani 

kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. 

Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül 

kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon 

azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már 

említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős 

civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy 

kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. 

Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai 

adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete 

jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. 

Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és 

esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és 

a városi környezet. 

A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az 

akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével 

jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől 

az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az 

élővízfolyások megőrzéséhez. 

Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív 

módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és 

ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. 

Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, 

találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal 

erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. 

A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség 

növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A 

szociális intézményfejlesztés segíti a társadalmi felzárkózást és 

kohéziót. 

Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre 

vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias 





3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 

3.1 Akcióterület kijelölése 

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető 

legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a 

város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez 

kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon 

belüli területi különbségek csökkenését. 

Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan 

beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek 

megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell 

összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A 

városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a 

városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és 

pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 

1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése 

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelveket 

vettük figyelembe: 

 

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális 

mutatók tekintetében; 




 

 

 

 

az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, 

amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a 

lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; 

az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált 

legyen; 

funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy 

esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon; 

a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke 

és a helyi civil szféra mobilizálásával. 

2. térkép Az érkerti akcióterület 




3. térkép Az érkerti akcióterület határai 

Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér – Huszár sor – Móricz 

Zsigmond utca – Szarvas utca – Vécsey köz – Vécsey utca – Toldi utca – Arany János utca. 

A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület 

lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város 118 795 fős népességének 4,8%-a), ennek 

megfelelően népsűrűsége 18 412 fő/km 2 . A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a 

népesség 5 731 fő. 

Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi 

javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés 

motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek fontossági 

sorrendben az alábbiak: 

 

 

 

a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és 

egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén; 

a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során 

megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és 

a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; 

a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, 

hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális 

tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági 

teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét; 




a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöldfelületi elemek növekedéséhez, a 

vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és a csapadékvíz megfelelő 

elvezetéséhez; 

az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények 

elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot; 

a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi 

összetartozáshoz; 

helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások 

életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez; 

 

 

 

 

 

 

a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása; 

az adott terület, városrész értékeinek bővítése; 

a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása; 

az adott terület kihasználtságának fokozása; 

a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális 

sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából; 

megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az 

adottságok miatt. 

3.2 A jogosultság igazolása 

Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt 

városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. 

A „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt 

projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését 

meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az 

érkerti akcióterület: 

 

 

 

Az akcióterület teljes területe belterületen van. 

Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei 

egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. 

Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min. 1000 fő 

lakótelepek esetében (a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő). 

Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül 

legalább hármat teljesít az akcióterület. 




3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása 

Indikátor típusa 

Adatforrás 

Határérték a 

lakótelepeken 

Érkert 

Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) 

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, 

15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben 

Népszámlálás 

min. 20% 17,3% 

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében 

KSH, 

alacsony volt 2001-ben 


max. 14% 14,2% 

Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell 

teljesíteni) 

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 

2001-ben 


min. 28% 32,5% 

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, 

lakónépességen belül magas volt 2001-ben 


min. 60% 52,5% 

Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell 

teljesíteni) 

Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben 

KSH, 

Számítás: munkanélküliek száma/ 


(munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 

min. 10,5% 11,5% 

Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 

2001-ben (legalább 360 nap) 

Számítás: tartós munkanélküliek száma/ 

(munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) 

KSH, 


min. 4% 4,5% 

Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból 

legalább kettőt kell teljesíteni) 

Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001- 

ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás 

volt 

Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az 

akcióterületen (jelen időszakban) 

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres 

szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi 

átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra 

(rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, 

lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, 

adósságcsökkentési támogatás) 

A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások 

számához képest 

KSH, 



nyilatkozat 


nyilatkozat 

min. 10% 11,2% 

min. 8% 5,9% 

városi átlag 

legalább 1,3- 

szorosa 

(városi átlag: 

21,84) 

Önkormányzati városi átlag 

nyilatkozat max. 65%-a 

Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell 

teljesíteni) 

Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások 

magas aránya 

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a 

lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben 

Magas volt a maximum egyszobás lakások 

aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben 

A lakóépületek alacsony energiahatékonysága 

Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások 

aránya 

Feltételek: 

1982. december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem 

történt; 

az 1983. január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel 

igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés 

vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein 


nyilatkozat 

KSH, 


KSH, 



nyilatkozat 

városi 

átlag 1,8- 

szorosa 

(39,65) 

n.a. 

min. 60% 40,35% 

nem releváns 2,8% 

nem releváns 6,3% 

min. 50% 

n.a. 

Jelmagyarázat: 

az akcióterület teljesíti a mutatószámot 

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 




4 HELYZETELEMZÉS 

4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése 

A településrendezési terv a „lakótelepi karakterű” Érkertre vonatkozó részei alapján a 

következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv 

is előirányozza: 

 

 

 

Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakóterület (Ln) kategóriájába tartozik, 

amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. 

(XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján „sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési 

egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek 

elhelyezésére szolgál”. 

Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakóterület, amelyek annyiban különböznek 

az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert. 

A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és 

jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) 

előírásait kell rá alkalmazni. 

Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. 

4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén 




4.2 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása 

A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, 

hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül 

a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év 

alatt egy új városrész jött létre. 

5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) 

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003) 

Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg 

teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem 

történt. 

Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított 

meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott. 

4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán 




Pályázat megnevezése 

Pályázati konstrukció: HU2002/000-315.01.06. 

sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési 

akciók ösztönzése 

Cím: „Esély Centrum”: egykori laktanya 

hasznosítása a fogyatékkal élők 

esélyegyenlőségének növelése érdekében 

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés 

Operatív Program 2.2.1. Városi Területek 

Rehabilitációja 

Cím: „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. 

ütem” 

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés 

Operatív Program 2.2.2. Városi Területek 

Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) 

Cím: „A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. 

laktanyák hasznosítása – a Vay Á. laktanya ÉK-i 

részén lehatárolt beavatkozási terület és 

épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget 

növelő oktatási intézmények korszerű működési 

feltételeinek megteremtése érdekében.” 

Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei 

jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt 

projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása 

Cím: „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő 

fejlesztése Nyíregyházán” 

Beadás 

ideje 

2003. 

november 

2004. 

szeptember 

Igényelt 

támogatás 

(Ft) 

Elnyert 

támogatás 

(Ft) 

Saját erő 

712.496.520 712.496.520 79.166.280 

300.015.000 300.015.000 33.335.000 

2005. május 1.034.973.094 1.034.973.094 115.000.000 

2008. április 1.843.555.000 1.843.555.000 1.429.717.000 

Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt 

évek folyamán. 

• A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér 

üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az 

akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget. 

5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen 

Ssz. Cím Ssz. Cím 

1 Árpád u. 43. 6 Toldi u. 58-60. 

2 Árpád u. 64. 7 Toldi u.66. 

3 Árpád u.65. 8 Toldi u. ABC 

4 Árpád u.85-87. 9 Vécsey köz ABC 

5 Móricz Zs. u. 29-31. 10 Vécsey köz Trafik 

• Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos 

felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 

is társult, az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. 

teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 

23 lakóközösség vett részt a programban és vállalta épületében az utólagos 

hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos 

felújítását. A programban összesen 913 akcióterületi lakás érintett. 

6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek 

Ssz. 

Pályázat 

Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati 

Épület 

beadása 

szám költsége támogatás támogatás 

1 2004 Árpád u. 39. 18 19 689 000 6 563 000 5 249 087 

2 2006 Árpád u. 41. 18 20 679 000 6 893 000 - 

3 2003 

Árpád u. 49-51. 

(nyílászáró) 

30 13 098 788 4 366 263 4 366 263 




Ssz. 

Pályázat 

Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati 

Épület 

beadása 

szám költsége támogatás támogatás 

4 2008 Árpád u. 52-54 30 39 136 328 13 045 442 16 305 500 

5 2008 Árpád u. 57-59. 30 39 660 485 13 109 233 6 551 995 

6 2003 Árpád u. 60-62. 30 17 859 000 5 953 000 5 953 000 

7 2005 Árpád u. 61-63. 30 34 825 266 11 608 422 9 286 737 

8 2008 Árpád u. 77-79. 30 38 939 736 12 979 912 6 487 361 

9 2005 Árpád u. 85-87. 30 34 496 572 11 498 857 9 199 086 

10 2003 Damjanich u. 1-11. 88 68 409 051 22 803 017 22 803 017 

11 2003 Móricz Zs. u. 25-27. 30 10 847 500 3 615 833 3 615 833 

12 2008 Móricz Zs. u. 29-31. 30 43 113 122 14 371 041 7 085 520 

13 2004 Móricz Zs. u. 33-35. 30 15 840 638 5 280 213 4 223 114 

14 2003 Móricz Zs. u. 37-39. 30 18 815 400 6 271 800 6 271 800 

15 2003 Szarvas u. 109-111. 30 10 128 750 3 376 250 3 376 250 

16 2003 Toldi u. 65. 87 37 750 000 12 583 333 12 583 333 

17 2003 Toldi u. 66. 87 37 750 000 12 583 333 12 583 333 

18 2002 Toldi u. 67. 87 34 754 000 11 584 667 11 584 667 

19 2004 Toldi u. 79-83. 40 41 601 000 13 867 000 11 090 827 

20 2008 Toldi u. 85-89. 40 39 552 458 13 184 153 6 492 076 

21 2003 Toldi u. 91-93-95. 42 16 638 000 5 546 000 5 546 000 

22 2008 Vécsey köz 19. 16 18 503 760 6 167 920 2 983 960 

Összesen: 883 652 087 854 217 251 689 173 638 759 

3 2008 

Árpád u. 49-51. 

(homlokzat) 

30 20 780 524 6 926 841 - 

23 2008 Árpád u. 56-58. 30 37 118 349 12 372 783 - 

Összesen: 913 709 986 727 236 551 313 173 638 759 

• Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján 1996- 

ban kidolgozta a „NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése” (röviden: 

„NYÍTÁS”) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában 

elfogadott. A „NYÍTÁS” program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder 

fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a 

radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek 

elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a 

lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési 

időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések 

korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó 

fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső 

homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók 

további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 32 

épületben összesen 1439 lakás vesz részt a programban. 

7. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek 

Utca 

Házszámok 

Árpád u. 39. 41. 43. 49-51. 53-55. 57-59. 61-63. 65-67. 69-71. 

73-75. 77-79. 81-83. 85-87. 89-91. 

52-54. 56-58-. 60-62. 64-66. 

Móricz Zs. u. 25-27. 29-31. 33-35. 37-39. 

Szarvas u. 109-111. 

Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 69. 

• Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására 

kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az 

utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, 

Árpád utca rekonstrukciója történt meg. 




• 2007-2008-ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása. A járda és úttest 

közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg a 

Deák Ferenc utca Arany J. u.- Móricz Zs. u. közötti szakaszán 

• Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén 

lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő 

játszószerek telepítése valósult meg. 

Az akcióterületen az alábbi város-rehabilitációs tevékenységek vannak jelenleg 

folyamatban: 

• ÉAOP-2007-3.1.4./B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati 

felhívásra beadott „Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán” 

projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett 

tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, 

forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a 

programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója 

történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán. 

• Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának 

(Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel 

bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, 

tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a – jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán 

található – Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a 

barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek 

alakíthatóak ki. 

A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan 

pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a 

jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott 

pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű 

fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását 

eredményezték. 

8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen 

Igényelt Elnyert 

Beadás 


támogatás támogatás 

ideje 

(Ft) (Ft) 

Saját erő 

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2005 2005 3.000.000 3.000.000 0 

Nemzeti Civil Alapprogram – Működési 

támogatás 2005 

Felnőttképzési normatív támogatás szociálisgyermek 

és ifjúságvédelmi ügyintéző 

képzéshez 

HEFOP 2.3.2. „Halmozottan hátrányos 

helyzetű fiatalok képezhetőségének és 

foglalkoztathatóságának javítása” 

2005 4.993.100 3.100.000 0 

2005 7.030.000 7.030.000 0 

2005 39.469.488 39.469.488 0 

Szociális asszisztens képzés 2005 7.034.997 7.034.997 0 

ROP 3.2.1. FORTE Regionális modell értékű 

program a nonprofit foglalkoztatás 

2005 3.150.000 3.150.000 0 

fejlesztéséért 

Civil Szolgáltató Központ 2006 2006 3.500.000 3.500.000 0 



2006 6.997.280 3.500.000 0 

Nemzeti Civil Alapprogram – Nonprofit 

szolgáltatók szakmai tanulmányútja Sz-Sz-B 

2006 400.000 300.000 220.000 




megyébe 


Beadás 

ideje 

Igényelt 

támogatás 

(Ft) 

Elnyert 

támogatás 

(Ft) 

Saját erő 

Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens 

képzés 

Közösen együtt a civil társadalom 

előmozdításáért 

Nemzeti Civil Alapprogram -„A partneri 

együttműködés problémáinak kezelése” című 

tréning az Észak-Alföldi régió civil 

szervezeteinek részvételével 

Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és 

informatikai képzés 

HEFOP 1.3.1. „Újra a munka világában – 40 

év feletti nők munkaerő-piaci reintegrációja” 

HEFOP-2.2.1. „Segítés a segítőknek” – 

szociális területen dolgozó szakemberek 

képzése a nyírbátori kistérségben 

Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi 

Regionális Civil Tanácsadói Szolgálat 



2006 2.612.500 2.612.500 0 

2006 5.481.680 5.481.680 0 

2006 1.330.000 1.100.000 0 

2006 6.960.657 2.575.000 0 

2006 30.016.022 30.016.022 0 

2007 10.544.988 10.544.988 0 

2007 6.996.650 6.996.650 0 

2007 6.517.680 3.500.000 0 


Nemzeti Civil Alapprogram – Információs 

szolgáltató honlap kialakítása az Észak-alföldi 

Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek 

számára 

TÁMOP-1.4.1. Perifériáról a társadalombaszektorok 

összefogása a társadalmi 

esélyegyenlőségért 



2007 200.000 200.000 0 

2008 39.951.220 39.951.220 0 

2008 6.946.388 3.400.000 0 


Működési pályázat FVM 2008 4.4703.850 300.000 0 

Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi 

regionális Civil Tanácsadói Szolgálat 

Nemzeti Civil Alapprogram – Partnerségben a 

kistérségért 

2008 7.000.000 7.000.000 0 

2008 2.167.700 2.167.700 0 




6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen 




4.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása 

Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű 

(18 412 fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati 

részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező: 

 

 

 

a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és 

kereskedelmi ellátottságán, 

a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló 

nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja, 

a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi 

a városrész megközelíthetőségét. 

4.3.1 Demográfiai helyzet 

A város 247,46 km² területének 0,12%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület 

népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az 

IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az érkerti akcióterület határain belül. A 

legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen (118 874 fő 

Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. 

Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagnál kedvezőbb, a 

munkaképes korú lakosság aránya magasabb, míg a fiatalok és az idősek aránya 

alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. 

1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) 

15,4 

15,7 

15,5 

17,1 

Nyíregyháza 

Forrás: KSH Népszámlálás 

Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 

időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis 

kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az 

egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya. 

4.3.2 Gazdasági helyzet 

67,2 

69,0 

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában – a városi 

tendenciáknak megfelelően – az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez 

megmutatkozik a – nagyrészt egyéni – vállalkozások esetében is: az összes városrész közül 

itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a 

teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik 

legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti 




státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő 

helyet és helyiséget a vállalkozások számára. 

A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a 

népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban két tényezőnek tudható be: egyfelől a 

lakosság egy részének vásárlóereje csekély, másfelől a közeli városmag kereskedelmi 

egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások. 

A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas az 

élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek is, 

amelyek többsége az étterem kategóriába sorolható. Az akcióterület alacsony turisztikai 

vonzerejét jelzi, hogy szálláshely nem működik a lakótelepen. 

Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 

vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban 

tevékenykedik – ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari 

vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% – 

szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni 

és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben 

csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%). 

4.3.3 Társadalmi helyzet 

A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi 

értékeknek. Érkert lakosságán belül folyamatosan csökken azok száma, akik az általános 

iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási 

hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, 

illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe. 

Ennek ellenére még mindig a 15-59 év közötti lakosság 17,3%-a legfeljebb általános iskolai 

végzettséggel rendelkezik. 

Az akcióterület 25 év feletti népessége körében a városi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú 

végzettségűek aránya. 

2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti 

akcióterületen 2001-ben (%) 

25,0 

20,0 

15,0 

19,8 

18,1 

16,2 

16,1 

17,3 

14,2 

10,0 

5,0 

0,0 

Nyíregyháza Érkert városrész Érkert akcióterület 

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 


Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk 

fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az 




érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, 

hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. 

A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az 

egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal 

elmarad a városi átlagtól. 

A lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be. 

4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet 

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás 

szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez 

viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem 

rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza 

városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott 

száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály 

viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik 

foglalkoztatott személlyel. 

Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya (7,8,9 kategóriájú 

foglalkoztatási főcsoportúak) viszonylag magas, 32,5%, meghaladja a szociális 

városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt. 

9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve 

az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) 

Mutató megnevezése 

Érkerti Érkert 

akcióterület városrész 

Nyíregyháza 

Rendszeres munkajövedelemmel nem 

rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 

évesek) belül 

29,7 39,9 45,4 

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 

rendelkezők és rendszeres 

munkajövedelemmel nem rendelkezők 

aránya az aktív korúakon belül 

10,1 9,7 13,3 

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 

népességen belül 

57,4 56,6 51,8 

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,6 38 35,5 


Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek 

aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció 

keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az 

akcióterületen (11,5%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai 

alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, 

azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A 

városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak 

minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb 

képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 4,5% volt. 

2008 végén az akcióterületen 286 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a nyíregyházi 

munkanélküliek (4817 fő) 6%-a tehát érkerti lakos (miközben a város népességének 4.8%-a 

él itt). 




4.3.5 Jövedelmi helyzet 

Az érkerti akcióterületen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a 

vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított 

jogosultsági értékhatárokat: 

Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a 

jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt – ez az érték az 

akcióterületen 11,2% 

 

Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális 

támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás 

(db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, 

lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) – az 

akcióterületen a városi átlag 1,8-szerese a mutató értéke (a városi átlag 21,84%, az 

érkerti átlag 39,65%) 

A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind 

a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások 

összege meghaladja a városi átlagot. 

Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres 

szociális támogatások száma (855 db) megközelíti a városi érték (10 983 db) 7,8%-át, 

miközben a népesség esetében az akcióterület részesedése csak 4,8%. 

10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban 

Abszolút érték 

Ezer lakosra jutó 

lakosságarányos érték 

Nyíregyháza 

Érkerti 

Érkerti 

Nyíregyháza 

akcióterület 


Rendszeres szociális segélyben 

részesülők száma 

fő 1 200 142 10 25 

Rendszeres szociális segély 

összege 

Ft 392 523 000 28 365 904 3 302 009 4 949 556 

Lakásfenntartási támogatásban 

részesülők száma 

fő 4 233 280 36 49 

Lakásfenntartási támogatás 

összege 

Ft 143 097 000 10 627 000 1 203 770 1 854 301 

Rendszeres gyermekvédelmi 

támogatásban részesülők száma 

fő 4 870 219 41 38 

Az önkormányzat által elosztott 

rendszeres szociális 

támogatások száma (rendszeres 

szociális segély, lakásfenntartási, 

rendszeres gyermekvédelmi, 

adósságcsökkentési támogatás) 

db 10 983 855 92 149 

4.3.6 Környezeti állapot 

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe 

beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. 

A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és 

zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak 

főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. 

Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, 

hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti 

terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a 

településrendezési terv is előirányozza. 




A lakótelep lakásállománya két szakaszban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a 

nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült 

lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások 

aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló 

épület nincs az akcióterületen. 

A lakásállomány részletes bemutatását a Lakáshelyzet című alfejezet tartalmazza. 

A városrész zöldterületi rendszere hiányos (155 094 m²), gyakorlatilag nincs egységes, 

nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont 

terület nagysága csaknem 18 hektár (177 975 m²), azonban ennek egy része a külterjesen 

kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a 

városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és 

rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem 

ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának 

pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja 

a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája. 

Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, 

értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 

11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen 

Szám (db) Terület (m²) 

Becsült érték 

(ezer Ft) 

forgalomképes 39 27 178 853 434 

korlátozottan forgalomképes 6 15 103 335 347 

forgalomképtelen 17 174 226 2 472 214 

lakások 145 7 515 734 090 

intézmények 6 20 065 789 503 

közterületek 18 178 039 2 020 983 

egyéb 16 3 008 107328 

Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter 

A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%- 

át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. 

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, a 2 óvoda és az általános 

iskola műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a „Közigazgatási és közösségi 

szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota” alfejezetben). 

4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte 

Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek 

mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, 

néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez 

alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező 

fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán 

szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. 

Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve 

házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). 

A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az 

akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a 

lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az 

intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. 




Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, 

egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye 

biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). 

A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a 

lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, 

hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi 

Fejlesztési Társaság működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési 

lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil 

könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti 

regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg. 

12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek 

Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe 

Vécsey Károly Általános Iskola Vécsey köz 27. 

Oktatás Kincskereső Óvoda Árpád u. 52-58. 

Virág Utcai Óvoda Vécsey köz 29. 

Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. 

Szociális Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. 

szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. 

Drogambulancia Árpád u. 41/a 

Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a 

Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a 

Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. 

Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. 

Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u. 4-6. 

Egyházak Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. 

Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u. 4-6. 

4.3.8 Közbiztonság 

Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a 

bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka 

a prostitúció és a hajléktalanság, ami – mivel az utcán „zajlik” – alapvetően befolyásolja a 

lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozza a kihelyezett 3 térfigyelő kamera (főként az Állomás tér 

környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol jelenleg 35 

fő dolgozik (2007-ben 14 fő). 

13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 

Mértékegység 


Érkerti 

Nyíregyháza 

Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek 

száma 

db 9 162 244 

Bűnelkövetők száma db 10 228 130 

Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési 

balesetek száma 

db 428 5 


Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, ehhez képest nagymértékű 

javulást mutatnak a 2008-as adatok: 130 főre csökkent a bűnelkövetők száma, miközben a 

Nyíregyházán 2008-ban összesen több mint 10 200 bűnelkövetőt tartottak nyilván. Míg a 

megelőző években lakosságarányosan az Érkertben lényegesen több volt a bűnelkövető, 

mint városi szinten, addig 2008-ban ez a tendencia megfordult, az akcióterületi bűnelkövetők 

aránya a városi átlag harmada volt. 




Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2008-ban 244 db volt, az 

akcióterület részesedése a városban elkövetett ilyen típusú bűncselekményekből 2,6% volt 

2008-ban (ez az arány 2007-ben 6,7% volt). 

A közbiztonság javulásához nagymértékben hozzájárul a Nyíregyházi Rendőrkapitányság 

Érkerti Rendőrőrsének jelenléte az akcióterületen. 

4.4 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása 

4.4.1 Közlekedés 

Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége 

azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja 

balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős 

torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert 

bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes 

útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy 

nincs kerékpárút a lakótelepen. 

14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője 


Érkerti 


Kerékpárút hossza m 0 

Gyűjtőutak hossza m 2 398 

Kiszolgáló és lakóutak hossza m 2 720 

Fizető parkolóhelyek száma db 0 

Ingyenes parkolóhelyek száma db 1 140 

Kerékpártárolók száma db 0 


Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, 

mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az 

Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is 

kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek 

köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein 

buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor – 6, 20; Toldi 

utca – 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák – 12, 16, 24). 

Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti 

időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál 

ellensúlyozni. 

4.4.2 Közműhálózat értékelése 

Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza 

közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza 

közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az 1970- 

es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement 

és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült az 1970-es évek 

második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, 

acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat 

életkora ennek megfelelően a 35-45 év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát 

figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett 




csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú 

csöveknél 60-70%. 

Szükséges fejlesztések: 

 

 

 

A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan 

az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, 

illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való 

rekonstrukciója javasolt. 

Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje. 

A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó 

gerincvezeték kiépítése szükséges. 

A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte 

az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca 

nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték 

cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. 

Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai 

tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A 

területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A „Nyíregyháza 

és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja” tartalmaz a területen belül 

hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig 

valószínűsíthetően elkészülnek. 

Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. 

megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken 

beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész 

kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a 

Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott 

lakások száma kb. 400 db. 

Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. 

tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és 

kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. 

Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db 

nyilvános távbeszélő-állomás található. 

4.4.3 Lakáshelyzet 

Az érkerti lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll, 

ezek a négy- és ötemeletes házak, valamint 10 db tízemeletes ház két ütemben (a 60-as és 

a 80-as években) épültek. A második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% 

körüli. Mindezek következtében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 

2,9%. 

Az Érkerti akcióterületen 127 lakóépületben 2156 db lakás található, a város teljes 

lakásállományának 4,3%-a. 

A lakóingatlanok átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel 

párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%-os a kétszobás 

ingatlanok aránya. 




3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 

100% 

90% 

80% 

70% 

60% 

50% 

40% 

30% 

20% 

10% 

0% 

5,6 

8,3 

16,6 

9,1 

70 42,3 

32 

16,2 

Érkert 

Nyíregyháza 

3 szoba 2 szoba 1 szoba 4- szoba 

Az önkormányzati tulajdonú lakások száma az akcióterületen 128 db, itt található a 

nyíregyházi 2 001 db önkormányzati lakás 6,4%-a. 

15. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. december 31. 



Érkerti 

Nyíregyháza 

Lakások száma db 50 269 2 156 

Lakóépületek száma db 23 788 127 

Önkormányzati tulajdonú lakások száma db 2 001 128 

Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya % 0,25 7,87 

Az 5 szintnél magasabb lakóházakban 

található lakott lakások aránya 

% 9,45 40.35 


A 2001-2006 közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, 

valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása (lásd „Megelőző városrehabilitációs 

fejlesztések” fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással 

nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik. 

4.4.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények 

állapota 

A közcélú létesítmények közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban, és 

szükséges felújításuk: 

 

 

 

Őzike Bölcsőde (Vécsey köz 29-31.): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió 

forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a 

fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében. 

Kincskereső Óvoda (Árpád u. 52-58.): Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület, 

előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. 2007-ben nyílászárócsere történt (90%- 

ban) 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső 

rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az épület hőtechnikai 

problémái megoldódjanak és az ellátás megfelelő körülmények között történjen. 

Virág utcai Óvoda tagóvodája (Vécsey köz 29.): A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 

1965-ben épült, kétszintes, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. Az épületben 

és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület 

épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, 

szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat 

hőszigetelése. 




Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.): 2005-ben egy nagyobb belső 

felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, megújult az intézmény 

belső világító, a fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. Emellett ugyanakkor 

szükségesek nagyobb felújítások. Az épületek külső szigetelése csökkentené az 

energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére 

szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák 

megoldódhatnának. A lapostetős épületrész (1060 m 2 ) hőszigetelését és átfedését 

szükséges megoldani. Az udvari sportpálya (1140 m 2 ) burkolata balesetveszélyes, 

újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m 2 ) is felújításra szorul, a körülötte 

lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését. 

A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete (Damjanich u. 4-6): az 

előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, 2002-ben került a Nyíregyháza 

Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába. 

Az épület földszintjén működik az Érkerti Rendőrőrs, emeletén pedig a Nyírségi 

Civilház. Az épület az építés óta nem volt még felújítva, a homlokzat, a nyílászárók 

hőhidasak, a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Elengedhetetlen az épület tető 

hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés 

korszerűsítése, épületgépészeti felújítása. 

A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapotának 

javítását az Önkormányzat jelen akcióterületi fejlesztés keretében tervezi megvalósítani. 

4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis 

Erősségek 

Gyengeségek 

 

Érkert fekvése és megközelíthetősége 

kedvező 

 

Az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb a 

fiatalok (0-14 évesek) aránya 

 

 

 

 

 

Az akcióterületen a városi átlagnál kissé 

magasabb munkaképes korú lakosság 

aránya 

Az akcióterület közbiztonsági helyzete 

javuló tendenciát mutat 

Az akcióterület közszolgáltatásokkal való 

ellátottsága kedvező 

A lakásállomány közművesítettsége 

megfelelő 

Az alacsony komfortfokozatú lakások 

aránya alacsony 

 

 

 

 

 

 

 

Alacsony vállalkozássűrűség 

Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási 

csoportokban dolgozók aránya 

Az akcióterületen élők körében a városi átlagnál 

magasabb a munkanélküliség szintje 

Mind a szociális segélyezettek száma, mind a 

segélyek összege meghaladja a városi átlagot 

Az akcióterület zöldterületi rendszere hiányos, 

rendezetlen 

A parkolási lehetőségek szűkösek 

A lakóépületek rossz energiahatékonyságúak 

 

A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó 

közcélú létesítmények többsége rossz állapotú 

 

A kerékpáros közlekedés feltételei hiányoznak 

Lehetőségek 

Veszélyek 

 

 

 

 

Pályázati források a városrehabilitációra 

Civil szervezetek megerősödése, 

szerepének felértékelődése 

Növekvő befektetői érdeklődés a város és 

az akcióterület iránt 

Multifunkciós közösségi terek iránti igény 

növekedése 

 

 

 

 

A fejlesztési források nem elegendőek a terület teljes 

rehabilitációjához és a hiányzó funkciók kiépítéséhez 

A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői 

érdeklődés a terület iránt 

Népesség elöregedése, az inaktívak arányának 

emelkedése 

A hátrányos helyzetű csoportok arányának 

növekedése 

 

Más településrészek elszívó hatásának erősödése, 

elvándorlás 


4.5 Funkcióelemzés 



A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen 

található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található 

funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti 

bontásban), és azok hatókörét. 

A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület 

elsősorban lakófunkciót tölt be. 

16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre 

Funkciók Nemzetközi / Országos Megyei / Regionális Mikroregionális 

Gazdasági funkciók 

kiskereskedelmi üzletek 

vendéglátó egységek 

(étterem, fagylaltozó) 

szolgáltató ház 

vasútállomás (az 

akcióterület közvetlen 

szomszédságában) 

Közlekedési, 

távközlési funkciók 


Állami, igazgatási, 

hatósági, igazságszolgáltatási 

funkciók 

Humán szolgáltatási 

funkciók 

Nyírségi Civilház 

rendezvények 

Szociális Gondozási 

Központ (az 



zárt közcsatorna-hálózat 

közüzemi vízhálózat 

taxi szolgáltatás 

tömegközlekedés 

parkolók 

nyilvános telefon 

játszóterek 

sportpályák 

park, zöldterületek 

nyugdíjas klub 

egyházközösség 

rendőrség 

körzeti orvos (háziorvos) 

gyermekorvos 

fogorvos 

gyógyszertár 

bölcsőde 

óvodák (2 db) 

általános iskola 

A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a 

legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy 

részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. 

A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a 

bölcsődébe, óvodákba és általános iskolába elsősorban az akcióterületen és annak 

közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Hasonló az egészségügyi szolgáltatások 

vonzáskörzete is: az alap ellátási formákat elsősorban az akcióterület lakosai veszik igénybe. 

Noha az oktatási-nevelési intézmények száma megfelelő, állapotuk azonban korszerűtlen, 

felújításra szorulnak. 

A lakótelepi akcióterületen – annak jellegéből adódóan – számos funkció nem található 

meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a közeli 

belvárosban vehetik igénybe, míg például posta az akcióterület közvetlen szomszédságában 

található. 

Bár közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban regionális, városi, 

és akcióterületi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. 

Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az 

akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei 

civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, 

tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat 

szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil 

szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs 




közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, 

felújításra szorul. 

Az egyes funkciók sűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési funkciókon 

belül nem megfelelő az akcióterület parkolóhelyekkel való ellátottsága, jelentős problémát 

jelent a szűk parkolókapacitás. 

Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi 

rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, 

(holott a parkfenntartásba bevont terület nagysága 177 975 m², azonban ennek egy része a 

külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik). 

Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált 

Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott 

célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének 

növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a 

panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, 

parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság 

javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. 

A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv 

lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen 

hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. 

A közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is 

alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az 

igényfelmérés és kihasználtsági terv a Mellékletek részét képezi. 

4.6 Tulajdonviszonyok értékelése 

Az akcióterület ingatlanviszonyait – kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú 

ingatlanállományt – 4.4.3 és a 4.8 fejezetek mutatják be részletesen. 

A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati 

tulajdonú ingatlant érint, egy része állami illetve magántulajdon: 

 

 

 

a Damjanich u. 4-6. szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös 

épületének tulajdonosai az önkormányzat és a magyar állam, 

VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam, 

A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös 

tulajdonban vannak. 

17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai 

Ingatlan Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony 

1. 


Iskola 

6465/4 Vécsey K. köz 27. önkormányzati 

2. 

Vécsey Károly utcai Óvoda 

(Virág Utcai Óvoda 6465/2 Vécsey K. köz 29. önkormányzati 

tagóvodája) 

3. Kincskereső Óvoda 6638 Árpád utca 52-58. önkormányzati 

állami 

4. 

VIII. számú főfolyás 

(kezelője: Felső-Tisza-vidéki 

6579 Érpatak csatorna 

(Érpatak) 

Környezetvédelmi és Vízügyi 

Igazgatóság) 

5. 


Érkerti Rendőrőrs épülete 

6593/2 Damjanich út 4-6. 

önkormányzati és állami 

(önkormányzati rész üzemeltetője: 

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, 

állami rész kezelője: Szabolcs- 

Szatmár-Bereg Megyei 

Rendőrfőkapitányság) 




Ingatlan Helyrajzi szám Cím Tulajdonviszony 

6580, 6592/40, 

6. 

6521/20, 6463, Toldi utca 

Akcióterületen lévő 

6464, 6624/1, Érkerti lakótelep 

közterületek 

6578 

közterület 

önkormányzati 

6465/3 

7. Társasház 6521/5 Toldi utca 56. magán és 14 db lakás önkormányzati 

8. Társasház 6521/9 Toldi utca 58. 

magán 


magán 



magán 


magán 




magán 


17. Megvásárolni kívánt terület 6462 Deák F. u. 102. magán 

7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen 




4.7 A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése 

A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi 

szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás 

időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a 

fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, és a 

társasházak tulajdonosai. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 

18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás 

és a fenntartás időszakában 

Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan 

Szervezet 

az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban 


infrastrukturális és 

Szabolcs- 

felújítása 

humán jellegű 


Szatmár-Bereg 

részvétel a 

fejlesztési szükségletek 

üzemeltetése, 

megyei Rendőrfőkapitányság 

elemek 

bűnmegelőzési soft 

meghatározása az 

fenntartása 

akcióterületen 

megvalósításában 

Városüzemeltető 

és Vagyonkezelő 

Kft. 

Nyíregyházi 

Távhőszolgáltató 

Kft. 

TIGÁZ-DSO 

Földgázelosztó 

Kft. 

Nyírségvíz Zrt. 

EON Tiszántúli 

Áramszolgáltató 

Zrt. 

Felső-Tisza-vidéki 

Környezetvédelmi 

és Vízügyi 

Igazgatóság 

Nyíregyházi Civil 

Fórum és annak 

tagjai 

Soft elemek 

elképzelések a 

fejlesztendő közterek 

kialakításához szakmai 

és városképi 

szempontból 


meghatározása, az 

akcióterületen található 


lakóingatlanok közötti 

rangsorolás felújítás 

céljából 

az akcióterületi vízi és 

közvilágítási közművek 

állapotának értékelése, 

a kapcsolódó fejlesztési 

szükségletek, 

lehetőségek feltárása 

a beruházáshoz 

szükséges közműfejlesztések 

tervezése, 

előkészítése 

az akcióterületi 

közművek állapotának 

értékelése, a 

kapcsolódó fejlesztési 

szükségletek, 

lehetőségek feltárása 

a beruházáshoz 

szükséges közműfejlesztések 

tervezése, 

előkészítése 

Érpatak 

mederrehabilitáció 

tervezése, előkészítése 

infrastrukturális és 

humán jellegű 


meghatározása az 

a cég – a 2003. évi 

CXXIX. törvény 

előírásainak 

betartásával – részt 

vehet a közterek és 

parkok megújításában 

a cégek – a 2003. évi 

CXXIX. törvény és a 

16/2006. MeHVM-PM 

együttes rendelet 

közműberuházásra 

vonatkozó előírásainak 

betartásával – részt 

vehetnek az 

akcióterületi 

közműfejlesztésekben 

Érpatak 

mederrehabilitáció, 

víztisztító 

részvétel a soft elemek 

megvalósításában, a 

fejlesztés nyomonkövetésében 

a megújított közterek 

és parkok fenntartása, 

gondozása, az utcabútorok 

karbantartása, 

szükség esetén javítása, 

pótlása, cseréje 

felújított önkormányzati 

tulajdonú 

lakóingatlanok 

fenntartása, 

karbantartása 

a cég hatáskörébe 

tartozó közművek 

fenntartása, 

karbantartása, szükség 

esetén javítása, 


a cégek hatáskörébe 

tartozó közművek 

fenntartása, 

karbantartása, szükség 

esetén javítása, 


rehabilitált Érpatak 

állapotának 

fenntartása, 



működtetése 

rendezvények, 

programok szervezése 


Szervezet 

megvalósításába 

n résztvevő 

partnerek 

Város-Kép 

Nonprofit Kft. 

Többlakásos 

társasházak 

tulajdonosai, 

lakásszövetkezeti 

házak 



Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan 

az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban 

akcióterületen lakosság aktivizálása a megújított 

létesítményekben 

a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és 

a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és 

elektronikus sajtótermékein keresztül 

a fejlesztési 

szükségletek 

beazonosítása a 

lakóingatlanokra 

vonatkozóan 

a projektbe bevont 


esetében a tervezés 

a lakóingatlanok 

felújítására 

vonatkozóan a 

kivitelezés 

megszervezése 

a felújított 



Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében – az akcióterület funkcióiból 

adódóan – elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet 

fordítani. Az üzleti célú fejlesztések szempontjából az akcióterületen működő 

kiskereskedelmi egységek tulajdonosainak beruházási, felújítási szándékai várhatóak a 

közterületek megújítása hatásaként. 

A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil 

szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. 

Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak: 

 

 

 

a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt 

feladatainak ellátásában, 

az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a 

szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból, 

a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által 

delegált bizottsági tagokon keresztül. 

Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civilházat működteti, 

és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. 

A lakosság részéről várható egyrészt a fejlesztésekkel érintett társasházi tulajdonosok aktív 

együttműködése, másrészt a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett 

lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően 

várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. 

A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, 

bevonhatóságáról a 43. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések 

dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 

4.8 Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése 

A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések 

szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések 

következtében várható alakulására. 

Az akcióterületi ingatlanok többsége magántulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi 

ingatlanok árainak értékelése a KSH Ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai 

elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok 

megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, 

reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő, 




ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb 

adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár 

sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem 

alkalmasak, inkább csak tájékoztató jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos 

felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az 

ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 

19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) 

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 

Állomás tér n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 164 246 223 221 n.a. 

Arany János utca 39 42 53 70 83 115 142 152 156 145 153 164 

Árpád utca 36 34 43 62 89 106 132 142 133 134 146 150 

Damjanich utca 31 n.a. 39 85 94 107 144 n.a. 51 150 143 160 

Deák Ferenc utca 40 n.a. 62 79 87 99 127 172 178 215 171 198 

Huszár sor 23 n.a. n.a. 60 64 74 75 n.a. n.a. n.a. 209 n.a. 

Lehel utca n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 88 92 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 

Móricz Zsigmond utca 42 n.a. 38 73 74 101 107 119 133 124 123 152 

Szarvas utca 42 n.a. 47 72 93 130 154 186 205 187 175 185 

Toldi utca 33 38 39 61 79 99 123 132 124 130 136 147 

Vécsey köz n.a. n.a. 61 n.a. n.a. 105 130 171 n.a. n.a. 177 194 

Vécsey utca 40 n.a. n.a. 91 117 108 188 178 186 186 131 184 

Érkerti akcióterület 36,2 38 47,8 72,6 86,7 103 129 157 157 166 162 170 

Nyíregyháza 41 41 48 71 93 113 147 175 172 174 175 187 

Forrás: Ingatlanadattár 1997-2008, KSH 

Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára – a 

2000. év kivételével – változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. 

Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában 

keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként 

sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes 

hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint. 

Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, 

Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz 

képest. 

Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos társasházakban található 

lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a 

különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára 2002-2004 között és 2007-ben kismértékben 

meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel és az egyéb társasházi 

lakások árai közötti – országosan is jellemző – különbség, amely leginkább 2003 óta 

követhető nyomon: 2008-ban egy ugyanakkora panellakásért 15-20%-kal fizettek 

kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások – minimálisan – 

energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok 

szerint az energiafelhasználás 40-60%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá 

váló lakások piaci értéke is magasabb lesz. 




4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és 

Nyíregyházán (Ft/m²) 

200 

180 

160 

140 

120 

100 

80 

60 

40 

20 

0 

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 

panel - Érkert 34 33 68,5 123 139 147 126 127 145 149 

panel - Nyíregyháza 34 35 69 91 114 134 139 133 133 138 161 

többlakásos társasház - 

Érkert 

többlakásos társasház - 

Nyíregyháza 

36,6 37,7 48,8 74,9 96,4 107 128 159 180 171 164 166 

40 40 48 72 96 118 153 187 180 184 180 189 

Általánosságban kijelenthető, hogy – az országos tendenciáknak megfelelően – a jelentős 

részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett 

konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek 

az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek 

közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is 

megmutatkozik. 

Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik 

számára – alacsonyabb árfekvésével – az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de 

az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a 

forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a 

városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált 

közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi 

lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az 

ingatlanárak emelkedését idézte elő. 

A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a – bokortanyákkal és a város központi 

belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető – 

településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon 

belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság 

számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan 

érzékelhetőek. 

Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a 

keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől 

viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi 




vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos 

méretű, 1,5-2 szobás lakás díja 34-35 ezer forint körül mozog). 

Az akcióterületen élő lakosok fejlesztések iránti igényének felmérése a partnerségi 

egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről 

részletesebben lásd a Partnerségi egyeztetések című fejezetet.) A felmérések eredményei a 

Mellékletek között találhatóak. 




5 FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 

5.1 Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai 

Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen 

a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a 

problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. 

A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a 

problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem 

megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy 

szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz 

vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők – erre 

reagálhatnak a tervezett beavatkozások. 

 

 

 

Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és 

hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú 

szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és 

elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll. 

Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem 

felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását 

biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.). 

Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított 

technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság 

veszélyeztetettsége. 

A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi 

igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét 

vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.6 

fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, 

ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi 

kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben 

jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem 

megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is. 




5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa 

Az érkerti lakótelep által nyújtott 

életminőség nem megfelelő, emiatt a 

városrész attraktivitása csökken 

Az érintett intézmények 

nem korszerűek 

Szociális konfliktusok 

és problémák 

megjelenése 

A közterületek alulhasznosítottak, 

nem működnek 

valódi közösségi térként 

Magas üzemeltetési, 

fenntartási költségek 

Intézmények 

alacsony energiahatékonysága 

Egyes köztereknél jellemző 

a monofunkcionalitás, a 

közlekedési funkció 

dominanciája 

Intézmények 

elavult 

műszaki 

állapota 

Intézmények 

hiányos 

infrastrukturális 

felszereltsége 

Rossz 

állapotú 

panelházak 

jelenléte 

Hajléktalanság 

és prostitúció 

miatt nem 

megfelelő 

közbiztonság 

Érpatak leromlott 

környezete, ami 

parkolóként 

funkcionál a szűk 

kapacitás miatt 

Utcabútorok 

alacsony 

száma 

Kevés és 

leromlott 

állapotú 

zöldfelület 

A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa 

segítségével ábrázoljuk. 

6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa 

Az érkerti lakótelep által nyújtott 

életminőség emelkedik, emiatt a 

városrész attraktivitása erősödik 

Az érintett intézmények 

korszerűek 

A szociális konfliktusok és 

problémák csökkennek 

Az Érkert közterületei valódi 

közösségi térként 

működnek 

Reális üzemeltetési, 

fenntartási költségek 

Az intézmények 

energiahatékonysága 

magas 

A közterek többségénél 

jellemző a 

multifunkcionalitás 

Intézmények 

műszaki 

állapota jó 

Intézmények 

infrastrukturális 

felszereltsége 

magas 

A panelházak 

egy része 

műszakilag 

megújul 

A közbiztonság 

javul 

Érpatak 

környezete 

megújul 

Elegendő és 

jó minőségű 

utcabútor 

A zöldfelület 

kiterjedése 

nő, minősége 

javul 




Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a 

következőképpen fogalmazható meg: 

Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása 

és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, 

valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. 

Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a 

városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami 

magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának 

emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, 

valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az 

egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi 

kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. 

Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű 

közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a 

lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein 

szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel 

azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért 

közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. 

Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a 

megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein 

jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan 

többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező 

lakosság. 

A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések 

megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását 

célozzák meg: 

 

 

 

 

A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai 

lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére. 

Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot 

okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát 

elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében. 

A jelenleg elhanyagolt, de 

városszerkezeti szempontból 

nagy jelentőségű Érpatakot a 

város és a lakótelep részévé 

kell tenni úgy, hogy a 

lakossági véleményekkel 

ellentétben ne csak az Érpatak 

közelében élők, hanem az 

akcióterület teljes lakossága a 

fejlesztés haszonélvezője 

legyen. A mederrehabilitáció 

elvégzésével lehetővé válik 

egy sétány létrehozása 

térburkolat kialakításával és 

gyaloghíd építésével. 

7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza 

Az érkerti oktatási, szociális és rendészeti intézmények esetében egyrészt 

infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és 




minőségét bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások 

megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak 

megerősítését is. 

Az Érkert sajátossága Civilháznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és 

intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok 

megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése. 

A fentieknek megfelelően a városrehabilitáció specifikus célja a magasabb minőségű 

lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és 

a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep 

köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi 

fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet 

lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok 

kapcsolódnak: 

1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 

A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon 

azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, 

közös részei megújításra kerüljenek. Mindezek – a főként energetikai – korszerűsítések 

hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének 

emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. 

2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és 

működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 

Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek 

infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra 

funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a 

középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, 

eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan 

figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott – 

elsősorban oktatási és közösségi – szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára 

könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek – részben 

energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők 

gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi 

fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti 

Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú 

tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében az akcióterületi beruházásokon 

túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett 

épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi 

közösségi identitást erősíti. 

3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó 

rehabilitációjával 

Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának 

megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az 

akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése 

és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek 

megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével 

alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek 

megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással 

és parkolók kialakításával. 

4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek 

érvényesítése 




Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi 

célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint 

csökkentése irányába hatnak 

 

 

 

a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, 

a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós 

programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek), 

valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése. 

Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális 

figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő 

kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak (intézmények 

energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának 

növelése és minőségének javítása stb.). 


Átfogó cél 

Részcélok 

Cél/részcél 

Az érkerti lakótelepen a 

megindult szegregációs 

folyamatok megállítása és 

visszafordítása az 

épületállomány és a közterek 

megújításával, valamint a 

közszolgáltatások fejlesztésével. 

1. Az Érkert által nyújtott 

életminőség javítása a 

lakásállomány megújításával 

2. A közintézmények és 

közszolgáltatások körének 

bővítése, minőségének és 

működési hatékonyságának 

javítása, valamint a helyi civil 

bázis erősítése 

3. Az Érkert közösségi 

funkcióinak erősítése a 

közterületek és zöldfelületek 

átfogó rehabilitációjával 

4. A fenntartható fejlődést és az 

esélyegyenlőséget elősegítő 

horizontális elvek érvényesítése 



20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai 

Mutató megnevezése 

Mutató 

típusa 


Bázisérték 

(2008) 

Célérték 

Célérték 

elérésének 

időpontja 

Forrás 

Városrehabilitációs 

beavatkozások által érintett output ha 0 31 2013 Polgármesteri Hivatal 

terület nagysága 

Támogatással érintett lakosok 

száma a rehabilitált eredmény fő 5 731 5 731 2013 Polgármesteri Hivatal 

településrészen 

Lakossági elégedettség hatás % 0 75 2013 Polgármesteri Hivatal 

Felújított lakóépületek száma output db 0 10 2012 Polgármesteri Hivatal 

Felújítással érintett lakások 

száma 

output db 0 870 2013 Polgármesteri Hivatal 

Támogatás eredményeként 

elért energiamegtakarítás 

eredmény GJ/év 0 9 718 2013 Polgármesteri Hivatal 

Felújított civil és 

közintézmények száma 


Felújított oktatási intézmények 

száma 


A fejlesztés nyomán újonnan 

kialakított / megerősített köz-, 

közösségi és profitorientált eredmény db 0 1 2013 Polgármesteri Hivatal 

szolgáltatások száma a projekt 

által érintett akcióterületen 

Rehabilitált közterek és parkok 

nagysága 

output m² 0 18 116 2013 Polgármesteri Hivatal 

Felújított zöldfelület nagysága output m² 0 7 766 2013 Polgármesteri Hivatal 

Akadálymentesített 

önkormányzati intézmények 

száma az akcióterületen 

Levegőszennyezettség 

mértékének csökkenése 


eredmény % 0 2% 2013 

Felső-Tisza-vidéki 

Környezetvédelmi, 

Természetvédelmi és 

Vízügyi Felügyelőség 




5.2 A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe 

A 2007-2013 közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az 

érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt 

projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a 

stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve 

elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. 

Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti 

környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a 

lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag 

városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a 

számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. 

A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez 

kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének 

javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi 

környezet megteremtésére irányul. 

A városrehabilitációnak köszönhetően 

alapvetően megújul 

egy városrész épített 

környezete az ott található 

közintézményektől kezdve a 

köztereken át a társasházakig. 

Mindez pozitív hatást fejt 

ki a városrész társadalmi és 

gazdasági felzárkózására, 

amivel csökkenthetők a 

településen belüli különbségek. 

A beruházások által 

nemcsak az érkerti lakótelep 

vonzereje emelkedik, hiszen 

azok egész Nyíregyháza 

fejlődésére kedvező hatást 

fejtenek ki. 

Közvetett a kapcsolat a 

prioritás másik két operatív 

céljával (természeti környezet 

állapotának megóvása, 

fejlesztése, civil szervezetek 

társadalmi szerepvállalásának 

erősítése): 

8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere 

a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település 

légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs 

lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára; 

 

azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, 

erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és 

helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez – elősegítve 

ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását. 

Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken 

belül az 5.1.1. konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense 

(Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt 

támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai 




megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, 

gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók 

megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos 

fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület 

teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe – kibővítve a város rekreációs 

övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. 

A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi 

életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A 

nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés 

deklarált alapelveinek: 

 

 

 

maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait, 

kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi 

Civilház fejlesztésével), 

valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely 

elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat. 

A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen 

jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-on belül más prioritások, illetve az ÉAOP-on 

kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is 

illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, 

jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt 

nem valósítható meg. 

21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz 

Operatív program 

Konstrukció/komponens 

3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése 

4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 

4.1.4. Közösségi és rekreációs intézmények fejlesztése 

Észak-alföldi operatív program 

4.1.5. Akadálymentesítés 

5.1.3. A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek 

fejlesztése 

1.2.3. „Tudásdepó-Expressz” – Összehangolt könyvtári 

szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése 

2.5.1. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásfejlesztése 

3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtása 

5.2.5. Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 

Társadalmi infrastruktúra 5.5.1. Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci 

operatív program integrációja 

5.5.3. Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő 

szervezetek támogatása 

5.7.1. „Egyedül nem megy" a társadalmi kohéziót erősítő civil 

szervezetek programjainak és hálózatosodásának fejlesztésére 

5.9.1. Társadalmi bűnmegelőzési célok megvalósítása 

Iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást 

eredményező korszerűsítésének, felújításának 

Egyéb forrás 

támogatására (Panel program) 

5.3 Az akcióterület beavatkozásai 

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a 

kitűzött célok elérhetők, és amelyeket az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 

és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek 




elvégezni – az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása 

érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. 

Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire 

adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása 

alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy – a 

fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között – feleljenek meg az akcióterület és a 

városfejlesztés céljainak. 

A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei 

által megvalósítani tervezett fejlesztések: 

 

 

 

 

 

 

 

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása 

Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 


Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása 

Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása 

o Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 

o Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 

o „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és 

szülő-programok 

o „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és 


o Városmarketing tevékenységek 

o További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 

B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán 

B1. A magánszféra akcióterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó (pályázattal 

párhuzamosan megvalósuló) fejlesztései: 

 

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés 

B2. A magánszféra akcióterületi fejlesztéseket kiegészítő, indirekt fejlesztési elképzelései (az 

akcióterületi fejlesztések hatásaként) 

 

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés 

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP 

támogatott projekt része) 

 

Érpatak rehabilitációja 

(A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató 

akcióterületi fejlesztések viszonyát.) 




5.4 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési 

jellegű tevékenysége 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési 

tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a 

– volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága 

növekedjen. 

 

 

 

 

 

 

Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési 

javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A 

konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak 

betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében. 

Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes 

Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra 

kerülnek az esetleges módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális 

felülvizsgálatakor. 

Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a 

magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a 

magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami 

hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének 

csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a 

közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a 

környező ingatlanokat. 

Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza 

a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt 

a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottságának és ismertségének növelése a 

helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú 

kihasználtsága. 

Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően 

lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló 

kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a 

hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, 

hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az 

Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a 

portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése. 

Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang 

megteremtése céljából: az alábbi hatóságokkal való együttműködés projekt 

eredményes lebonyolítása érdekében elengedhetetlen (zárójelben az egyeztetés 

tárgya): 

- Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 

(településrendezési terv módosítása), 

- Önkormányzati Minisztérium (településpolitikai kérdések), 

- Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi 

Szakállamtitkárság (területfejlesztési kérdések), 

- Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ (helyi foglalkoztatási 

kezdeményezések), 

- Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 

(Érpatak mederrehabilitáció). 




 

A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a 

Mellékletek között található. 

Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált 

Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a városrehabilitáció 

előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és 

a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági 

fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek. A lakosság 

véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves 

felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak 

a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása 

érdekében támogatói csoport alakult. 

5.5 Beavatkozási típusok és tevékenységek 

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy 

folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók: 

 

 

 

az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek; 

magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások; 

kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, 

illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások). 

Az érkerti akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz 

kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a 

megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a 

közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. A fejlesztéseket 

integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros 

együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, 

mozgató elemei lehessenek. 

A kijelölt beavatkozások – egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, 

szinergikus hatásuk révén – hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák 

megoldásához. 

Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek 

elhelyezkedését, a fenti kategóriánként csoportosítva. 




8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése 

1. Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

2. Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 

3. Kincskereső Óvoda külső felújítása 

4. Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 

5. Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 

6. A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása 

A megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a 

tevékenységek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram 

foglalja össze. 




Beavatkozás 

típusa 

ROP 


Magánforrással 

Közszféra 

fejlesztése 

akcióterületi 

fejlesztés 

hatásaként 

22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) 

Akcióterületi 

2010 2011 2012 2013 2014 

Projekt neve 

részcélhoz való Megvalósítás feltétele 

hozzájárulás 

1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 

Nyírségi Civilház és Érkerti 

nem építési engedély 

2. és 4. részcél 

Rendőrőrs épületének felújítása 

köteles 

Vécsey Károly Általános Iskola külső 



felújítása 

köteles 

Kincskereső Óvoda külső felújítása 2. és 4. részcél 


köteles 

Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. 




köteles 


engedélyes terv, kiviteli 



terv 

A többlakásos társasházak és 



1. részcél 

köteles 


„Soft” tevékenységek 2. és 4. részcél programterv 

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztési 

elképzelés 

- - 

Érpatak rehabilitációja 

3. részcél 

szükséges tervek, 

engedélyek 




5.6 Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú 

pályázat tartalma 

5.6.1 Tevékenységek bemutatása 

Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az 

ott tervezett fejlesztéseket. 

A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 

 

 

 

 

 

 

 

 

a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik 

minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások; 

az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép 

kialakulását; 

a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján; 

a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a 

meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak 

meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, 

feladatkört tudjon ellátni; 

tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására; 

a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő 

épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál; 

a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az 

akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú 

lakosság koncentrációjának növekedéséhez; 

a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az 

akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai 

infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így 

biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és 

szegregációmentesség. 

Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza. 


Tevékenység 

típusa 

Finanszírozó 

alap 

Projekt neve 

Projekt 

helyszíne 

hrsz 

Gazdasági 

célú 

Városi funkciót 

erősítő 



23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 

Közösségi célú 

Közszféra funkcióit 

erősítő 

Lakás célú 

„Soft” tevékenység 

Magánberuházás 

a 

projekttel 

párhuzamosan 

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott 



környezetének 

rendezése 

Toldi utca, 

Damjanich utca, 

közterületek, 

Érpatak 

6580, 6592/40, 

6521/20, 6462, 

6463, 6465/3, 6464, 

6624/1, 6578, 6579 


felújítása 


felújítása 

Damjanich u. 4-6. Damjanich u. 4-6. 

6593/2 6593/2 

Projekt neve 

Kincskereső Óvoda 


Projekt 

helyszíne 

Árpád u. 52-58. 

hrsz 6638 


Projekt neve 


tagóvoda) külső 

felújítása 

Projekt 

helyszíne 

Vécsey köz 29. 

hrsz 6465/2 

Projekt neve 

Vécsey Károly 

Általános Iskola 


Projekt 

helyszíne 

Vécsey köz 27. 

hrsz 6465/4 



lakásszövetkezeti 

házak közös 


Toldi u. 56. 58. 60. 

62. 64. 66. 68. 65. 

67. 69. 

6521/5, 6521/9, 

6521/11, 6521/6, 

6521/7, 6521/13, 

6521/15, 6593/4, 

6593/8, 6593/6 

Városmarketing 

tevékenységek 

Felújított 

épületek, 


Munkaerőpiaci 

beilleszkedést segítő 

program 

Felújított épületek, 


Bűnmegelőzési, 

közbiztonsági programok 



„Az én házam az én 

váram” - Közösségfejlesztő 

gyermek-, ifjúsági- és 




„Érkerti nyitott ajtók” – A 

lakosság közösségi 

kezdeményező és 

cselekvőképességének 

fejlesztése 






Tevékenység 

típusa 

Finanszírozó 

alap 

Projekt neve 

Projekt 

helyszíne 

hrsz 

Gazdasági 

célú 

Városi funkciót 

erősítő 

Közösségi célú 

Közszféra funkcióit 

erősítő 

Lakás célú 

„Soft” tevékenység 

Magánberuházás 

a 

projekttel 

párhuzamosan 

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Nem támogatott 

További soft elemek 

közvetett eljárásrend 

szerint (programalap) 






Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült 

szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A 

fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza. 

5.6.1.1 A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása 

A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének 

központi részén található, négy- és tízemeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott 

vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. 

Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a 

Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a Szabolcs- 

Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. 

Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt. 

 

 

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a 

használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs 

kapott helyett. 

Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek 

rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, 

hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, míg 

az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül 

jutnak fel az emeletre. 

Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, 

melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m 2 . Az 

emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra 

PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális 

helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van 

leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 

9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete 

5.6.1.1.1 Nyírségi Civilház felújítása 

24. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása 

Tevékenység neve Nyírségi Civilház épületének felújítása 

Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 

megnevezése 

Tevékenység helyszíne 

Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz. 




A tevékenység 

helyszínének tulajdoni 

viszonyai 

Illeszkedés az 

útmutatóban 

meghatározott 

támogatható 

tevékenységekhez 

Tevékenység besorolása 

funkció szerint 

ERFA vagy ESZA típusú 

tevékenység 

Tevékenység célja 

Megvalósulást mérő 

indikátor (megnevezés, 

mértékegység, célérték) 

Tevékenység szakmai 

leírása 

Célcsoport bemutatása 

Tevékenység iránti igény 

bemutatása, indokoltsága 

Rendezett. 

• Önkormányzat tulajdona 54/100 arányban 

A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban 

meghatározott támogatható tevékenységekhez: 

• Külső felújítás és belső átalakítás bővítés támogatható: Az akcióterület 

szociális kohéziójának és társadalmi kapcsolatainak erősítése 

érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő 

tevékenységet ellátó szolgáltató helyiségek, épületrészek kialakítása, 

felújítása, átalakítása 


ERFA 

A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének 

és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis 

erősítése. 

Felújított középület száma output db 1 

A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti 

Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek emeleti részén működik a 

Nyírségi Civilház (Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ). 

A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és 

vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, 

távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. 

A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Az ablakok 

hőszigetelt üvegezésű műanyag szerkezetűre lesznek kicserélve. Az 

emeleti szinten a szociális blokkok teljes mértékben felújításra kerülnek. 

Mind a két szint átfestésre kerül. 

Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is 

egymástól teljesen függetlenül használható legyen. 

A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik 

akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, 

gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az 

egyre gyakoribb beázások. 

Helyi, kistérségi lakosság 

Civil szervezetek 

Vállalkozások 

Közintézmények 

Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi 

igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási 

környezet kialakítására. 

A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az 

épület fizikai megújítása. 

Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. 

A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még 

átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A 

bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, 

melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű 

üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A 

homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes 

mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, 

gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen 

eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan 

rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 

30 C o -ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul 

üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van 

megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton 

keresztül. 




Megvalósítás tervezett 2012.01.01. 

kezdete 


vége 

Tervezett teljes 

27 246 340 

költségvetés összege az 

adott tevékenységre 

vonatkozóan (Ft) 

Elszámolható költségek 27 246 340 

nagysága (Ft) 

Jelen pályázat keretében 23 159 389 

igényelt támogatás 


Támogatás aránya az 85,00 

összes elszámolható 

költségből (%) 

(Támogatás 

összege/összes 

elszámolható költség) 

Biztosított saját forrás 4 086 951 


Biztosított saját forrás 15,00 

aránya az összes 

elszámolható költségből 

(%) (Saját forrás összege/ 


költség) 

További források (Ft) - 

További források - 

megnevezése 

Projekt-előkészítés Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki 

helyzete 

dokumentáció 

Adminisztratív és eljárási tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel 

kötelezettségek 

5.6.1.1.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

25. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

Tevékenység neve Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

Tevékenység gazdájának 

megnevezése 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság 

Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz. 


Rendezett. 


viszonyai 

• Magyar Állam tulajdona 46/100 arányban (kezelője: Szabolcs- 

Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 




• A települési biztonság megőrzéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó 

állami és civil szervezetek épületei közül az alábbiak felújítása: a 

rendőrség területi és helyi szervei (megyei rendőr-főkapitányság, 

valamint városi rendőrkapitányság, rendőrőrs) – amely révén a 

„közösségi típusú rendőrség” megerősödik az akcióterületen 


ERFA 


és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis 

erősítése. 






leírása 






Megvalósítás tervezett 

kezdete 


vége 


23 209 845 












(Támogatás 







A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti 

Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek földszinti részén működik 

a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti 

Rendőrőrse. 

A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és 

vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, 

távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. 

A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Mind a két 

szint átfestésre kerül. A földszinten kicserélésre kerülnek a homlokzati 

nyílászárók. 

Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is 

egymástól teljesen függetlenül használható legyen. 

A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik 

akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, 

gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az 

egyre gyakoribb beázások. 





Az akcióterület lakossága körében egyértelmű igény jelentkezik a 

közbiztonság növelésére, amely nagyban befolyásolja az itt élők 

életminőségét. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához 

elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. 

Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. 

A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még 

átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A 

bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, 

melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű 

üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A 

homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes 

mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, 

gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen 

eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. Az épület fűtése a városi 

TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes 

részben lévő hőközponton keresztül. 

2012.01.01. 








költség) 



megnevezése 


helyzete 


Adminisztratív és eljárási tervek, homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel 


5.6.1.2 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 

Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során 

kapta. Megalakulásakor – 1963-ban – 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, 

sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta. 1967- 

ben, majd 1988-ban tovább bővült. 1990-ben vette fel Vécsey Károly nevét. 

10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola 

Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos 

szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben 12x24 m-es 

tornaterem található. A két épület 3431 m 2 alapterületű. A „C” jelű épület kétszintes, 

hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m 2 alapterületű. 

Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 

nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 

100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 

osztályába 433 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók 

száma 208 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 57 fő. 

26. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása 

Tevékenység neve Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 


megnevezése 

Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz 27. 6465/4 hrsz. 


Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona 


viszonyai 




útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 






leírása 







Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények 


ERFA 


2012.06.01. 

kezdete 


2012.08.31. 

vége 



91 618 343 











(Támogatás 







és működési hatékonyságának javítása. 

A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső 

felújításával javuljon annak energiahatékonysága. 


A tevékenység keretében megvalósul az épület külső homlokzati 

hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem 

nyílászáróinak és héjazatának cseréje 

A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd 

újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak 

cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A 

tornatermi magastető héjazat műanyagbevonatú horganyzott acél 

cserepeslemezre lesz cserélve. A homlokzatokra új nikecell 

keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a tornaterem 

régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre 

való cseréje. 

Helyi lakosság 

Közvetlen: akcióterület lakossága 

Közvetett: város lakossága 

Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, 

háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került 

a „B” jelű épülettel, melyben tornaterem található. A „C” jelű épület 

kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült. 

Korábban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a 

vizesblokkok, a nyílászárók, azonban a külső felújítás halaszthatatlan. Az 

épületek külső szigetelése csökkenti az energiafelhasználást. 

A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a 

homlokzati hőszigeteléssel (5200 m 2 ) a hőtechnikai problémák 

megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m 2 ) hőszigetelését és 

átfedését meg kell oldani. 








költség) 



megnevezése 

Projekt-előkészítés 

helyzete 

Adminisztratív és eljárási 


Tételes tervezői költségvetés és kivitelezésre alkalmas műszaki 


homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel 

5.6.1.3 Kincskereső Óvoda külső felújítása 

Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba 

található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy 

tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. 

Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. 

11. ábra A Kincskereső Óvoda 

Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezért későbbi fejlesztések keretében ezek feltörése és 

új betonjárda építése (100 m 2 ) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az 

amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű 

felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m 2 ). 

27. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása 

Tevékenység neve Kincskereső Óvoda külső felújítása 


megnevezése 

Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 6638 hrsz. 




viszonyai 



útmutatóban 




támogatható 


Tevékenység besorolása Közszféra funkció 


ERFA vagy ESZA típusú ERFA 

tevékenység 







leírása 











A tevékenység keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere 

befejezése (lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréje), a 

homlokzat és a födém (680 m 2 ) hőszigetelése. 



cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. 

A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal 

ellátva. Megtörténik a lépcsőházi üvegfal régi acél szerkezetű homlokzati 

nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. A beépülő 

nyílászárók a már korábban kicserélt nyílászárókkal megegyező 

kialakításúak és színűek lesznek, a homlokzati rendszer így egységes 

marad. A kazánházi nyílászárók felújításra kerülnek. 


Közvetlen: akcióterület lakossága 


Az óvoda 1980-ban épült, jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, 

kihasználtsága teljes. 

Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő 

falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A 

homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a 

lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. 

Szükséges a nyílászáró csere befejezése és az épület hőszigetelése. 

A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia 

megtakarítást eredményezve. 


2012.06.01. 

kezdete 


2012.08.31. 

vége 



23 835 829 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 





helyzete 





5.6.1.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 

A Virág Utcai Óvoda Tagóvodája 1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m 2 

alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik 

gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a 

szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek 

kihasználtsága teljes. 

12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) 

28. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása 

Tevékenység neve Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 


megnevezése 

Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Vécsey köz 29. 6465/2 hrsz. 




viszonyai 



útmutatóban 




támogatható 


Tevékenység besorolása Közszféra funkció 



tevékenység 






leírása 

ERFA 






A tevékenység keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének 

felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése. 



cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. 

A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal 




ellátva. 


Célcsoport bemutatása Közvetlen: akcióterület lakossága 


Az óvoda 1965-ben épült, 100 férőhellyel rendelkezik, melyek 

kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, 

B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes 

lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 

2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű 


bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 


kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés). 

Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere 

kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai 

energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne 

a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. 


2012.06.01. 

kezdete 


2012.08.31. 

vége 



18 097 789 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 


helyzete 





5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése 

Érkert közterületeinek jellemzése 

A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület 

megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a 30-40 éves kort hűen 

tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta 

jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő – 

agresszív hatású – forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó 

közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek. 




Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A 

süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén 

felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A 

burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük 

megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 

13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota 

Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák 

vannak, de ezeknek egy része nem a „szabványos” aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző 

a korábbi betonjárdák utólagos „vékonyaszfalttal” történő lezárása, melyek az idők során 

elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű 

repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda 

aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. 

Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem 

képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a 

Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül 

mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt 

mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha további parkolók kerülnek 

kialakításra. 

Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc 

utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése 

szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú 

családi házas ingatlan megvásárlása. 

14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán 




Érkert zöldfelületeinek jellemzése 

A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely 

növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében 

felújításra szorul. A területen lévő fák életkora 25–50 év, több mint fele vágásérett 

(csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az 1970- 

es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, 

közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt 

elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) 

teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. 

A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai 

biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér 

komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is – 

a folyamatos karbantartás ellenére – felújításra szorulnak. 

15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota 

A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei 

töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a 

gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok 

nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, 

ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe 

kell venni. 

A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák 

szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori 

szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. 

A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, 

így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen 

szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem 

felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni. 




16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota 

Az alábbiakban bemutatjuk az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja keretében 

megvalósítani tervezett elemeket, melyek összköltsége 582,05 MFt. 

29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek 

Terület Leírás Költség 

1. terület: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem 

és az élelmiszer bolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata 

által határolt sétány és környezete, K- i lezárása a gyalogos híd, Ny- i 

lezárása az Árpád utca) 

Összesen: 

72.413.383 Ft 

• Parkosítás (nem tartalmazza a vízjáték építést, csak a 

burkolatbontást és díszburkolat készítést) – Mindösszesen: 

bruttó 60.178.893,- Ft 

• Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és 

újak kihelyezését) – Mindösszesen: bruttó 12.234.490,- Ft 

2. terület: Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület 

(a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti 

zöldfelületek rekonstrukciója 

• Parkosítás 

3. terület: Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder 

koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a 

Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D- i határa a Deák 

Ferenc utca 62. és 64. sz.- ú ingatlan közötti terület magasságában) 

• Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és rendezvénytér 

kialakítását) – Mindösszesen: bruttó 72.023.433,- Ft 


újak kihelyezését) – Mindösszesen: bruttó 14.018.685,- Ft 

4. terület: 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) 

kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen 

• Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések 

kihelyezését) 

5. terület: Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása 

• Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések 

kihelyezését) 

6. terület: Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása 

• Parkosítás (tartalmazza a burkolatbontást és a díszburkolat 

készítését) 

7. terület: A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az 

épületek közötti kikötések kialakítása 

• Járdafelújítás, parkosítás 

• Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése 

• Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 

Összesen: 

9.845.119 Ft 

Összesen: 

86.042.118 Ft 

Összesen: 

27.080.587 Ft 

Összesen: 

34.478.853 Ft 

Összesen: 

21.612.393 Ft 

Összesen: 

31.427.650 Ft 




Terület Leírás Költség 

Költség: 24.227.650 Ft + elektromos költség 7,2 M Ft 

8.,12. 

terület: 

Összesen: 

182.782.270 Ft 

Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (közpark északi 

végében található jelenlegi parkoló bővítése) 

• Érpatak részleges lefedése új parkolók kialakítása céljából 

(műtárgy) – Mindösszesen: bruttó 97.693.023,- Ft 

• Vécsey u.-i parkoló átépítése és bővítése + Toldi u. átépítése 

(parkolók a patak fölött) – Mindösszesen: bruttó 78.666.159,- 

Ft 

• Parkosítás (tartalmazza a meglévő játszótér bontását) – 

Mindösszesen: bruttó 6.423.088,- Ft 


újak kihelyezését – az 1. terület költségvetésében 

szerepeltetve) 

9. terület: Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány 

meghosszabbításában) 

11. 

terület: 

Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú 

út kialakítása 

• Burkolatfelújítás, parkolók kialakítása 

• Parkosítás 

• Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése 

• Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 

Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése a Lehel utca 

folytatásában 

• Műtárgy építés – Mindösszesen: bruttó 19.419.068,- Ft 

• Vegyesforgalmú közlekedőfelület kialakítása – Mindösszesen: 

bruttó 8.321.000,- Ft 

Vécsey köz, parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly 

Általános Iskolától D-re 

• Parkolók építése – Mindösszesen: bruttó 28.613.750,- Ft 

• Közvilágítás – Mindösszesen: bruttó 3.339.182,- Ft 

• Parkosítás – Mindösszesen: bruttó 6.278.395,- Ft 

Az ÉAOP-5.1.1/B (Érkert) pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek 

összköltsége: 

Összesen: 

0 Ft 

(a műtárgyépítés 

költsége a 8. 

részben szerepel) 

Összesen: 

50.397.850 Ft 

Összesen: 

27.740.068 Ft 

Összesen: 

38.231.327 Ft 

582.051.618 Ft 




9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei 




A következő táblázat összefoglalja az EAOP pályázat keretében megvalósítandó 

közterület-rehabilitáció legfontosabb jellemzőit. 

30. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása 

Tevékenység neve Városrész központ kialakítása, közterület-rehabilitáció 


megnevezése 

Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei 


6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579 hrsz. 


Rendezett, a közterületek a konzorcium 100%-os tulajdonát képezik 

helyszínének tulajdoni Érpatak: állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi 

viszonyai 

és Vízügyi Igazgatóság 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 






leírása 



- Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek 

felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. 

- Felszíni (fizetős és ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása 

parkolási koncepció alapján, valamint felújítása a rehabilitált 

közterületekhez kapcsolódóan. 

- Közlekedési fejlesztések 

- A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés 

eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek 

Városi funkció, közterületek fejlesztése 

ERFA 

A tevékenység célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész 

megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. 

Megújított közterületek nagysága output m 2 18 116 

Megújított zöldfelület nagysága output m 2 7 766 

Megújított parkolóhelyek száma output db 65 

Létrehozott új parkolóhelyek 

száma 

output db 115 

A tevékenység keretében a Érkert közterületeinek megújítása valósul 

meg, ennek keretében tereprendezés, parkosítás, zöldfelület 

rekonstrukció, díszburkolatok készítése, rendezvénytér kialakítása, 

parkolók megújítása és kialakítása, új lámpatestek, közvilágítási kábelek 

elhelyezése az alábbi területeken: 

- Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem 

és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata 

által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i 

lezárása az Árpád utca); 

- Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület 

(a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti 

zöldfelületek rekonstrukciója; 

- Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder 

koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a 

Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 

62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 

- 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) 

kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; 

- Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. 

számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); 

- Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút 

kialakítása; 

- A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az 

épületek közötti kikötések kialakítása; 

- Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca 

folytatásában; 







- Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly 

Általános Iskolától D-re; 

- Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i 

végében található jelenlegi parkoló bővítése); 

- Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú 

út kialakítása. 





Az érkerti akcióterület közterületei, zöldfelületei nem töltik be jelenleg 

rekreációs funkciójukat. Az utak, járdák állapota nem megfelelő, 

burkolatuk elhasználódott, a lakótelepen gondot jelent a parkolóhelyek 

nem elegendő száma. 

A zöldterület gyepfelületei, a cserjék és a fák elöregedettek, a játszóterek 

és a sétányok elavultak. Az Érpatak partján lévő zöldfelület rendezetlen, 

felújításra szorul, az Érpatak gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be 

az egészséges zöldfelület funkcióját. 

Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság 

identitásának megerősítéséhez elengedhetetlen az akcióterület 

köztereinek megújítása, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és 

az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A 

közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk 

megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi 

érzés erősítésére. 


2013.03.01. 

kezdete 


2013.08.31. 

vége 


582 051 618 












(Támogatás 










költség) 



megnevezése 


engedélyezésre benyújtott műszaki dokumentáció 

helyzete 


engedélyes tervek 





5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása 

A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több 

mint 2300 lakóval. 

17. ábra A felújítandó lakóházak 

Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva 

magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb 

presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. 

31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt 

összefoglalása 

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös 

Tevékenység neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának 

szempontjából 


megnevezése 

Nyíregyháza, Toldi u.56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69. 

Tevékenység helyszíne 6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 



viszonyai 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 






leírása 

6593/6 hrsz. 

Rendezett, a konzorcium 100%-os tulajdona 

(Többlakásos társasházak és lakásszövetkezet) 



A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak alapító 

okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemeinek 

energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása: 

Az épület fő strukturális elemeinek felújítása: tartószerkezeti elemek, tető, 

homlokzat, födémek felújítása, szigetelése 

Lakófunkciót erősítő 

ERFA 

Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány 

megújításával. 

Felújított lakóépületek száma output db 10 

A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület, iparosított 

technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak, közös 

részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából 

felújítása: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő 

rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. 

A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a hangszigetelő, páraáteresztő és 








2012.03.01. 

kezdete 


2012.11.30. 

vége 



524 316 850 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 


helyzete 



tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes 

lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A 

felújítások keretében tervezett tevékenység a tető utólagos hő- és 

vízszigetelése is. 


A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, 

amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai 

előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő 

bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A homlokzati hőszigetelő 

rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a 

homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. 

A lakóközösségek részvételi szándékát közgyűlési határozatok támasztják 

alá. 

15,00 – önkormányzati saját forrás 

15,00 – társasházak lakóinak saját ereje 

Tételes tervezői költségvetés és kivitelezési ajánlatkérésre alkalmas 

műszaki dokumentáció 

homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel 

5.6.1.7 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek 

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása tervezett 

fejlesztései között az infrastrukturális, beruházási jellegű beavatkozások mellett számos 

kiegészítő („soft”) tevékenység megvalósítása is történik, melyek hozzájárulnak a tervezett 

célkitűzések eléréséhez, az akcióterület közösségi funkcióinak erősítéséhez. 

A tervezett soft tevékenységek az alábbiak: 

 






„Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és 


 

 


További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani 

előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft 

tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át, de legfeljebb 50 millió Ft-ot 

közvetett eljárásrend szerint használja fel. 

A tevékenységek részletezését a következő alfejezetek mutatják be, a tervezett 

tevékenységek szakmai tartalma, végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül 

pontosításra. 

5.6.1.7.1 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 

32. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 

Tevékenység neve Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 


megnevezése 

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság 

Tevékenység helyszíne Nyíregyháza, Érkerti akcióterület 


Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os 

helyszínének tulajdoni tulajdonában állnak 

viszonyai 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 


Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: 

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) 

elemek: 

Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási 

programok 

Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek 

ESZA 

A foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi 

funkcióinak erősítése. 




Megvalósult munkaerőpiaci 

beilleszkedést segítő program 

output db 5 


leírása 

Tervezett tevékenységek: 

Toborzás, kiválasztás 

Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program 

- Munkaerő-piaci tréningek (munkaerő-piaci ismeretek, 

álláskeresési technikák) 

- Klub-alkalmak (kötetlen formában beszélgetés munkáltatókkal, 

munkaügyi kirendeltség munkatársaival, önkormányzati 

dolgozókkal) 

- Digitális írástudás fejlesztése (alapvető számítástechnikai 

ismeretek, a számítógép és az internet szerepe az 

álláskeresésben) 

- Környezettudatos tréning (környezettudatos életmód, szemlélet 

kialakítása a fenntartható fejlődés érdekében) 

- OKJ-s szakképzettséget adó képzés 

Képzési támogatás 







Nyitó-, záró rendezvény, promóciós anyagok 

A tevékenységek végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül 



- Az érkerti városrészben élő regisztrált munkanélküliek, GYED-ről, 

GYES-ről visszatérő nők 

Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a 

megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A 

város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek 

eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb 

társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. 

A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció 

keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az 

érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 

2012.01.01. 


kezdete 


vége 



23 000 000 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 


Programterv kialakítása, összeállítása 

helyzete 



Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása 

5.6.1.7.2 Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 

33. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 

Tevékenység neve Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 


megnevezése 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 





viszonyai 


útmutatóban 







támogatható 





tevékenység 


elemek 

Bűnmegelőzést elősegítő programok, bűnmegelőzés és közbiztonság 

erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok 


ESZA 

Bűnmegelőzési program keretében megvalósuló akciók révén az érkerti 

akcióterület közbiztonságának növelése. 




Megvalósult bűnmegelőzési 

program 

output db 5 


leírása 




A tevékenység keretében bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 

kerülnek megvalósításra. 

A célcsoportok vonatkozásában elsősorban az áldozattá válás 

megelőzése a cél, továbbá (az óvodás korosztályt kivéve) az elkövetővé 

válás elkerülése. A tevékenység keretében jelentős figyelmet fordítanak a 

minél szélesebb körű tájékoztatásra is a megtervezendő és elkészítendő 

szóróanyagok segítségével. 

Az óvodáskorúaknál elsősorban a megfelelő viselkedési minták 

elsajátítása a cél játékos formában, míg az iskolásoknál ezen 

túlmenően már az elkövetővé válás megelőzése is előtérbe kerül. 

A fiatalkorúak tekintetében mind a sértetté, mind az elkövetővé válás 

lehetőségeinek ismertetése az elsődleges cél. Korosztályuknál 

hangsúlyozottan megjelenik a kábítószer fogyasztás káros hatása, és 

jogi következményei. Részükre különböző szabadidős programok 

szervezése, előadások tartása, ill. az ismeretterjesztő tablók 

bemutatása a cél. 

A nők védelme tekintetében elsősorban a családon belüli erőszak 

megjelenési formái, felismerési technikái és a segítségnyújtás 

lehetőségei kerülnek előtérbe, valamint jelentős figyelmet szentelünk az 

emberkereskedelem és prostitúció megelőzésére. 

A hajléktalan ellátás lehetőségeinek népszerűsítésére, az érintettek 

megsegítésére, ill. a gyors segítségnyújtás fontosságára koncentrálunk. 

Az idős, egyedül élők biztonságának fokozására, a segítségnyújtás 

lehetőségeire, vagyonvédelmükre és felvilágításukra fordítunk jelentős 

hangsúlyt. 

A fenti célok elérése és megvalósítása érdekében különböző 

szóróanyagok készítése, előadások tartása, rendezvények 

megszervezése valósul meg a kapcsolódó szemléltető eszközök 

beszerzésével. 

A veszélyeztetett korcsoportok információs tablókon keresztül kerülnek 

megszólításra: pl. telefonfülkékre, kiskereskedelmi egységekbe, 

buszmegállókra, gyógyszertárba, orvosi rendelőbe, iskolába kihelyezett 

figyelemfelhívó táblák, plakátok, szóróanyagok révén, melyek 

megtalálhatóak a segítő szervezetek, ahová fordulhatnak problémáikkal. 




- Óvodások 

- Általános Iskolások 

- Időskorúak 

- Nők 

- Fiatalkorúak 

- Hajléktalanok 


megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. 

A bűnmegelőzés olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi 

rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok 




önszerveződéseinek támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül 

biztosítja a jogkövető többség életviszonyának óvását a törvénysértő 

magatartások bekövetkezése ellen. 

A megelőzés eszközeinek tekintjük mindazokat a társadalmi és jogi 

eszközöket, amelyek összhatásukban közvetve vagy közvetlenül 

alkalmasak a bűnözés okainak korlátozására, a sértetté vagy elkövetővé 

válás akadályozására. 





kezdete 


vége 



10 000 000 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 



helyzete 




5.6.1.7.3 „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 

34. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok 

„Az én házam az én váram” – A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző 

Tevékenység neve szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 


megnevezése 

Gyermekjóléti Központ 





viszonyai 


útmutatóban 




elemek 




támogatható 





tevékenység 






leírása 

Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és 

büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ közzététele, 

különös tekintettel a fiatalabb generációkra 

Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő 

szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása 

(hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató 

házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok 

megvalósítása stb.) 


ESZA 

A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti 

akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. 

Megvalósult komplex 

output db 10 

közösségfejlesztő program 

A tevékenység keretében a fiatalok alternatív szabadidő-eltöltését, a 

hátrányos helyzetű gyermekek iskolai integrációját és felzárkóztatását 

elősegítő programok, szülősegítő foglalkozások, valamint a helyi 

közösségi terek birtokbavételét, az értékmegőrző „tulajdonosi” személet 

erősítését szolgáló programok valósulnak meg. 

Tervezett programok: 

Alternatív 

Iskolai 

szabadidő 

integráció 

eltöltés 

Érkerti nyári 

foglalkozások 

Nevető 

Ünnepek 

Érkerti nyári 

foglalkozások 

Nevető 

Ünnepek 

I. ütem 

Szülősegítő 

programok 

Közösségi terek 

birtokbavétele 

Kedves Iskolám Családkonzultáció Játszótér-játéktár 

Resztoratív 

körök 

Resztoratív 

körök 

Komplex iskolai 

programok 

koprodukciós 

megvalósítása 

II. ütem 

Mediáció 

Családkonzultáció 

Önsegítő 

szülőcsoport 

Alma a fájától – 

egyesületinkubátor 

program 

Játszótér-játéktár 

Az egyesületi 

programok 

támogatása, 

koprodukciós 

megvalósítása 

Érkerti nyári foglalkozások. Az érkerti gyermekek részére a nyár 

jelentős részére kiterjedő, heti húsz órás (5*4 óra) foglalkozás. 

Nevető Ünnepek. Az év kiemelkedő ünnepeihez kapcsolódóan – 

főképpen a tanszünetekkel egybekötött ünnepekre koncentrálva – 

alternatív szabadidős programok megvalósítása, a megemlékezéssel, 

bensőséges ünnepléssel egybekötve. 

Kedves Iskolám. Az Érkerti projekt keretében a bevont Vécsey Károly 

Ált. Iskolában integrációs programsorozat megvalósítása. 

Resztoratív körök. Ezt a speciális konfliktuskezelési és közösségépítési 

irányzatot munkatársaink leginkább a gyermek- és fiatalkorúak iskolai 

reszocializációja kapcsán alkalmazhatnak, részben integrációs, részben 

bűnmegelőzési, konfliktuskezelési célzattal. A resztoratív gyakorlatok 

fejlesztik a gyermekek és szakemberek közötti kapcsolatokat, 

csökkentik a fegyelmezési problémákat és építik a közösséget. 

Családkonzultáció. A családterápiával határos módszer elősegíti a 

résztvevő családok integritásának megerősödését, a konfliktuskezelő 

képességük javulását, és az önálló cselekvésre való képesség 

fejlesztését. 








kezdete 


vége 





Elszámolható költségek 


Jelen pályázat keretében 



Támogatás aránya az 



(Támogatás 



Mediáció. A közvetített konfliktuskezelés módszerét az egyes 

családokon belül kialakult ellentétek, megoldatlan konfliktusok 

rendezésére, valamint a családok és iskolai- vagy lakókörnyezetük 

közötti konfliktusok kezelésére alkalmazzuk. 

Játszótér-játéktár. Utcai-játszótéri programsorozat a játszóterekjátékterek 

mind hatékonyabb kihasználása érdekében. A folyamat 

során nagy teret adunk a helyi kezdeményezéseknek, a fiatalok 

innovációinak is, melyet kölcsönözhető játéktár létesítésével kívánunk 

támogatni. 

Alma a fájától – egyesület-inkubátor program. Érkerti ifjúságiszabadidős-kulturális 

egyesület létrehozása abból a célból, hogy a 

közösségi erőforrásokat bevonjuk a programok megvalósításába. Az 

alulról jövő kezdeményezések felkarolásával biztosított a kellő 

motiváció és alkotóerő. Az egyesület alakulását közösségfejlesztő 

szakember támogatja. 

Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben 

kialakított intenzív együttműködésre építve komplex iskolai programok 

megvalósítása a Vécsey Károly Általános Iskola szakembereivel 

együttműködésben. 

Önsegítő szülőcsoport. Az önsegítő szülőcsoport azon szülők számára 

nyújt közösségi élményt, természetes támogatórendszert, akik súlyos 

életvezetési problémákkal küszködnek, illetve gyermekeik deviáló 

magatartásával kapcsolatban kerülnek kilátástalan helyzetbe. A 

szülőcsoport rugalmas keretek között – más önsegítő csoportokhoz 

hasonlóan – hosszú távon fennmaradhat. 

Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása. Az 

I. ütemben megalakított ifjúsági egyesülettel közösen kidolgozott helyi 

programok megvalósítása. Az egyesület a későbbiekben saját 

pályázataiból tudja működtetni önmagát, miközben a nyíregyházi 

Gyermekjóléti Központ szakmai támogatásárára mindvégig számíthat. 




- Hátrányos helyzetű gyermekek 

- Hátrányos helyzetű szülők 

- A területen élő, vagy másutt élő, de annak tereit használó fiatalok, 

fiatal csoportok 






2012.01.01. 

2014.06.30. 

13 000 000 

13 000 000 

11 050 000 

85,00 











költség) 



megnevezése 



helyzete 




5.6.1.7.4 „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és 

cselekvőképességének fejlesztését segítő programok 

35. táblázat Érkerti nyitott ajtók – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének 

fejlesztését segítő programok 

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és 

Tevékenység neve 

cselekvőképességének fejlesztését segítő programok 


megnevezése 

Szociális Gondozási Központ 





viszonyai 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 






leírása 



elemek 


szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása 

(hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató 

házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok 

megvalósítása stb.) 


ESZA 

A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti 

akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. 

Megvalósult közösségfejlesztő 

output db 10 

program 

Közösség, közös probléma, közös cselekvés – ezek a fogalmak a 

közösségi munka történeti gyökerei. Egy-egy azonos szomszédságban, 

lakóközösségben, városrészben élők közös érdekeinek megfogalmazása. 

Számos probléma, amely az egyén szintjén jelenik meg, megelőzhető 

lenne egy jól működő közösség kialakítása és működtetése révén. 

Az „Érkerti nyitott ajtók” program általános célja: egy hátrányos helyzetű 

településrészen lehetőséget teremteni elsősorban közösségek, a lakosság 

fejlesztését elősegítő feladatok ellátására, amely elsősorban a közösség, 

a lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének 

fejlesztésére irányul. Célkitűzés: idős emberek, idősödő generációk és 

hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése – képzés, helyi 

kezdeményezések, életmód-programok, önszerveződő tevékenységek 

révén. 




Tervezett tevékenységek: 

Képzés Mentális 

egészség 

Ismeretterjesztő Életvezetési 

életmód tanácsadás. 

előadássorozat. 

Mozgás 

Baba- mamanagymama 

torna. 

Játék. Tréningek. Gerinc torna, 

gyógytorna. 

Angol, németnyelvleckék. 

Versmondó 

Műhely 

Önkéntes 

segítők. 

Relaxációs 

technikák 

megtanítása. 

Stressz-gátló 

ter. 

Bibliaolvasó 

Kalauz. 

Vallásos 

gondolkodás 

megújulása. 

Passzív 

mozgásterápiák. 

/masszás/ 

Tánc – népi, 

modern. 

Jóga. 

Táplálkozás 

Reform-konyha 

napok. 

Zöldség- partik 

nagyszülők és 

unokák 

részére. 

Egészséges 

táplálkozásfőzőtanfolyam. 

Önkéntes 

segítők. 





kezdete 


vége 





Elszámolható költségek 


Jelen pályázat keretében 



Támogatás aránya az 



(Támogatás 




Helyi lakosság: 

idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek 

Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése 

egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében 

szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, 

visszaállításához, a mint a betegségek előidézésében legjelentősebb 

szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások 

időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma 

és súlyossága csökkenthető az egyéni és közösségi magatartás 

formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát – betegség megelőző és 

egészségmegtartó jelentőségénél fogva – befektetés a jövő építésébe. 

Egyre inkább ismerjük fel Magyarországon is, hogy az állampolgárok 

öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására szükség van. 

Ebből adódóan az idősödő folyamat menedzselése nem más, mint a 

lehető legkorábbi életszakaszban kezdődő tudatos felkészülés az 

időskorra, egészséges életmóddal – táplálkozás, mozgás, képzés, 

mentális egészség megőrzése. 




2012.01.01. 

2014.06.30. 

13 000 000 

13 000 000 

11 050 000 

85,00 












költség) 



megnevezése 



helyzete 




5.6.1.7.5 Városmarketing tevékenységek 

Tevékenység neve 

Tevékenység gazdájának 

megnevezése 




viszonyai 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 






leírása 

36. táblázat Városmarketing tevékenységek 


Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 

Nyíregyháza, Érkerti akcióterület 

Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati 

tulajdonban állnak 



elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek): 

Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és 

büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, 

hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, holnaptartalom 

fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele 


ERFA 

A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a 

helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület 

közösségi funkcióinak erősítése. 

Hozzájárulás a részcélokhoz: 

A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, 

minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi 

civil bázis erősítése 

A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális 

elvek érvényesítése 

Városmarketing akciók száma output db 1 

A városmarketing tevékenység hosszú távú célja a városrész image-ének 

pozitív formálása, az Érkerti városrész iránti pozitív attitűd erősítése. 

Tekintettel arra, hogy a városban további akcióterületeken is történnek 

fejlesztések, fontos, hogy a lakosság értesüljön ezeknek az eredményéről 

is. 

A várhatóan alkalmazandó eszközök köre a szokásos gyakorlat alapján 

legalább a következőkre terjed ki: 

Közösségi információs portál: adatbázis alapú portál a beruházásról és 

az akcióterület közösségépítésére 

1 db PR film forgatása a beruházás megvalósításáról, a főbb lépésekről 








kezdete 


vége 



15 000 000 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 

Projekt-előkészítés Koncepcionális terv 

helyzete 



1 db 0,5 oldalas PR cikk megyei napilapban vagy TV kiadványban 

3 db 0,5 oldal terjedelmű PR cikk megjelentetése hetilapban 

A fejlesztés és a hozzá kapcsolódó városmarketing céljainak 

megfelelően elkészített reklámajándékok (pl. 2000 toll, 1400 kulcstartó, 

1400 nyakpánt, 500 bögre) helyi lakosság részére 

1 db online hirdetési kampány: google hirdetések elhelyezése 

tematikus oldalakon 

Az akcióterületet és a fejlesztések városon és térségen belüli 

elhelyezkedését is bemutató várostérkép (kb. 2500 db) 

1 db óriásplakát kihelyezése a közterület-rehabilitáció helyszínén 

A fenti eszközök végleges köre és mennyisége a projektfejlesztés 

időszakában kerül pontosításra a marketing koncepciók figyelembe 

vételével. 


Szolgáltató vállalkozások 


Potenciális befektetők, turisták 



A városmarketing akciók a szociális célú városrehabilitációs projekt 

marketing szempontú támogatását kívánják megvalósítani abból a célból, 

hogy a helyi lakosság számára is demonstrálásra kerüljön, hogy van 

lehetőség a fejlődésre, amelyek tudatos tenni akarással meghozzák 

gyümölcsüket. Ily módon a városmarketing ösztönzőleg hathat majd a 

helyi szereplők tevékenységére is, amely rendkívül fontos a városrész 

hagyományos szerepköreinek megtartása, megerősítése és fejlesztése 

érdekében. 

2012.01.01. 

Részletes specifikáció, szolgáltatók kiválasztása, városmarketing 

tevékenységek végrehajtása 




5.6.1.7.6 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 

37. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 

Tevékenység neve További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 


megnevezése 



Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati 

helyszínének tulajdoni tulajdonban állnak 

viszonyai 


útmutatóban 


támogatható 





tevékenység 






leírása 






elemek 


ESZA és ERFA 

A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a 

helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület 

közösségi funkcióinak erősítése. 

Mini projektek száma output db 25 

A közvetett támogatások eljárásrend értelmében a közvetítő szervezet 

által kiírt egyszerűsített pályázati feltételek teljesítése esetén juthat 

támogatáshoz a címzett. A tervezett mini projektek az alábbi témákhoz 

kapcsolódnak: 


szolgáltatások 

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, 

szemléletformáló akciók 

Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, 

játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi 

társadalmi akciók megszervezése 

A városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatók a 

lakosság számára, fórumok szervezése 










Az érkerti lakótelepen szükséges a megindult szegregációs folyamatok 

megállítása és visszafordítása, szociális típusú városrehabilitációs 

beavatkozások segítségével. 

A közvetett támogatási rendszer lehetővé teszi olyan pályázói körök 

bevonását a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások 

keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási 

forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó 

kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, 

stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. 

Városrehabilitáció esetén fontos, hogy a pályázatokban meghatározott 

„soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi 




célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva 

valósuljanak meg, ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén helyi 

civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra. 


kezdete 


vége 



50 000 000 











(Támogatás 










költség) 



megnevezése 


Tervezet tevékenységek körének összeállítása 

helyzete 


Részletes specifikáció, közvetett támogatások eljárásrend alkalmazása 





5.6.2 Összefoglaló indikátor táblázatok 

38. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) 

Mutató 

Célérték az 5 

Minimálisan Célérték Célérték a 

Mutató mérésének 

típusa Mértékegyséérték 

Bázis- 

éves kötelező Mutató 

Mutató neve 

elvárt elérésének megvalósítási 

módszere és 

(output/ 

célérték 

fenntartási forrása 

időpontja időszak végén 

gyakorisága 

eredmény) 

időszak végén 

A pályázat kötelező indikátorai: 

A támogatással érintett területen 

telephellyel rendelkező 

vállalkozások számának 

növekedése 

Támogatással érintett lakosok 

száma a rehabilitált 

településrészeken 

Városrehabilitációs 

beavatkozások által érintett 

terület nagysága 

Teremtett munkahelyek száma 

Teremtett munkahelyek száma - 

nők 

Teremtett munkahelyek száma – 

hátrányos helyzetűek 

eredmény db 0 0 2014 0 0 PH 

output fő 5731 1000 2014 5731 5731 PH 

output ha 0 - 2014 31 31 PH 

eredmény fő 0 - 2019 0 0 PH 



Megőrzött munkahelyek száma eredmény fő 339 - 2019 339 339 PH 

Az akcióterületen a 

pályázat benyújtása és a 

jelentéstétel között 

bejegyzett új telephellyel 

rendelkező vállalkozások 


nyilvántartás alapján a 

projekt végrehajtás 

lezárásakor 

Alaptérkép alapján a 

megvalósítást követően 

Munkahelyek éves 

átlagos száma 

(tényérték) – 

Munkahelyek száma 

(bázisérték) 

„Indikátor mérési és 

célérték számítási 

útmutató” alapján 

A kedvezményezetteknél 

megtartott, vagy az újonnan 

teremtett munkahelyeken 

(álláshelyeken) 

foglalkoztatottak átlagos 

statisztikai állományi 

létszáma FTE-ben számítva 

A támogatott projektek 

eredményeként elért energia 

megtakarítás 

eredmény TJ/év 0 - 2019 10 10 PH 


nyilvántartás alapján 




Mutató neve 

Mutató 

típusa 

(output/ 

eredmény) 


Bázisérték 

Minimálisan 

elvárt 

célérték 

Célérték 

elérésének 

időpontja 

Célérték a 

megvalósítási 



éves kötelező 

fenntartási 


A pályázat további szakmai indikátorai: 

Új közösségi funkciók 

betelepedése a projekt által 

érintett településrészen 

eredmény db 0 - 2014 1* 0 PH 

A projekt révén megerősített 

funkciók száma (köz- és 

profitorientált szolgáltatások 

száma) a projekt által érintett 

településrészen 

Létrehozott közösségi 

szintterületek nagysága 

A szociális rehabilitáció 

akcióterületén az egy lakásra eső 

szociális segélyben (rendszeres 

szociális támogatások, pl. 2009- 

ben RÁT, RGYK) részesülők 

lakásszámhoz viszonyított 

aránya a települési átlaghoz 

képest 

Támogatással felújított 

lakóépületek száma 

Támogatással felújított lakások 

száma 

eredmény db 0 - 2014 

6 

Megnevezése: 

• óvoda 

• iskola 

• rendőrség 

• civilház 

• lakóépületek 

• közterek 

Mutató 

forrása 

6 PH 

eredmény m 2 0 - 2014 0 0 PH 

hatás % 179 - 2014 170 170 PH 

output db 0 - 2014 10 10 PH 

output db 0 - 2014 870 870 PH 


módszere és 

gyakorisága 

A fejlesztés 

eredményeként 

Újonnan betelepedő új 

funkciók, elérhetővé váló 

új szolgáltatások száma. 

Funkciók önkormányzati 

felmérése 

A fejlesztés 

eredményeként 

megerősített, 

minőségileg bővített 

funkciók, megőrzött 

szolgáltatások száma. 

Funkciók önkormányzati 

felmérése. 

A projekt keretében 

létrejövő közösségi célú 

épület épületszerkezetek 

által elfoglalt területtel 

növelt alapterülete, ide 

értve az új építés, 

átalakítás, bővítés 

eseteit. 








Mutató neve 

Támogatással felújított 

önkormányzati bérlakások száma 

Az akció keretében képzési – 

foglalkoztatási programban részt 

vevők száma 

Felújított városrész száma 

Mutató 

típusa 

(output/ 

eredmény) 



Minimálisan 

elvárt 

célérték 

Célérték 

elérésének 

időpontja 

Célérték a 





fenntartási 


Mutató 

forrása 

output db 0 - 2014 37 37 PH 

output fő 0 10 2014 15 15 PH 

output db 0 - 2014 1 1 PH 

* Az új funkció, szolgáltatás megnevezése: Szolgáltató iroda működtetése, amely a szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtását – annak 

megvalósulása idején – segíti 


módszere és 

gyakorisága 





Helyszíni ellenőrzés, a 

projekt befejezését 

követően 

Tevékenység 



épületének felújítása 


felújítása 





Iskola külső felújítása 


kialakítása 

Mutató neve 

Felújított középület 

száma 


száma 


száma 


száma 

Megújított közterületek 

nagysága 

Megújított zöldfelület 

nagysága 

Megújított 

parkolóhelyek száma 

Létrehozott új 

parkolóhelyek száma 

39. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat 

Mutató 

típusa 


Bázisérték 


Bázisérték 

Célérték 

elérésének 

időpontja 

Célérték a 





fenntartási 


Mutató 

forrása 

output db 0 2014 1 1 PH 




output m 2 0 2014 18116 18116 PH 

output m 2 0 2014 7766 7766 PH 

output db 0 2014 65 65 PH 

output db 2014 115 115 PH 


módszere és 

gyakorisága 

A projekt-előrehaladási 

jelentésekből és az 

egyéb projekt 

dokumentációkból 

nyomon követhető, 

ellenőrzése egyszer 

szükséges, 

a megvalósítás végén 


Tevékenység 



lakásszövetkezetek 

közös részeinek 

felújítása 

Soft tevékenységek 

Munkaerőpiaci 


program 

Bűnmegelőzési, 

közbiztonsági program 

„Az én házam az én 

váram” - 

Közösségfejlesztő 

gyermek-, ifjúsági- és 


„Érkerti nyitott ajtók” – A 

lakosság közösségi 

kezdeményező és 

cselekvőképességének 

fejlesztését segítő 

programok 



További soft elemek 

közvetett eljárásrend 

szerint (programalap) 

Mutató neve 

Felújított lakóépületek 

száma 

Megvalósult 

munkaerőpiaci 


program 

Megvalósult 

bűnmegelőzési 

program 

Megvalósult komplex 

közösségfejlesztő 

program 

Megvalósult 

közösségfejlesztő 

program 


akciók száma 



Mutató 

típusa 


Bázisérték 

Célérték 

elérésének 

időpontja 

Célérték a 





fenntartási 


Mutató 

forrása 

output db 0 2014 10 10 PH 



output db 0 2014 10 10 PH 

output db 0 2014 10 10 PH 


Mini projektek száma output db 0 2014 25 25 PH 


módszere és 

gyakorisága 

A projekt-előrehaladási 

jelentésekből és az 

egyéb projekt 

dokumentációkból 

nyomon követhető, 

ellenőrzése egyszer 

szükséges, 

a megvalósítás végén 




5.6.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében 

A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Önkormányzata. Ez alapján az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, és a Közreműködő 

Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel 

kapcsolatos elszámolások is az Önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az érkerti 

szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az 

önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő 

konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, 

támogatásban nem részesülő partnerekkel. 

5.6.3.1 Konzorciumi partnerek 

A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az 

EAOP-2009-5.1.1./B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat 

támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A 

konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és 

pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás 

keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét 

az alábbi táblázat foglalja össze. 

40. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása 

Partner neve: 


A partner gazdálkodási/jogi formája: 

Egyesület 

A partner által végzett tevékenységek teljes 23.000.000 

összege (Ft) 

Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen 

aláírta)? 

Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) 19.550.000 

Biztosít-e önerőt? 

igen 

Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 3.450.000 

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan 

vesz részt a projektben? 



Partner szerepe a tervezésben: 

fejlesztési szükségletek beazonosítása 

részvétel a soft elemek tervezése kapcsán 

összehívott megbeszéléseken 

elképzelések megfogalmazása a soft 

tevékenység kidolgozásához 

Partner szerepe a végrehajtásban: 

soft tevékenység megvalósítása 

folyamatos kapcsolattartás az 

önkormányzattal a projekt megvalósítása 

során 

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: további fejlesztési szükségletek 

beazonosítása, soft programok szakmai 

támogatása 

Nyírségi Civilház működtetése 

Partner neve: 

Szociális Gondozási Központ 


Önkormányzati intézmény 


összege (Ft) 


aláírta)? 



igen 









Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: 

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi 

kezdeményező és cselekvőképességének 

fejlesztése 









során 

További fejlesztési szükségletek beazonosítása, 

programok szakmai támogatása 

Partner neve: 

Gyermekjóléti Szolgálat 


Önkormányzati költségvetési szerv 


összege (Ft) 


aláírta)? 



igen 




„Az én házam az én váram” – A helyi lakosság 

kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, 

közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 











során 

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: További fejlesztési szükségletek beazonosítása, 

programok szakmai támogatása 

Partner neve: 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 

Rendőrfőkapitányság 


Költségvetési szerv 


összege (Ft) 

(23.209.845 + 10.000.000) 


aláírta)? 


(19.728.368 + 8.500.000) 


igen 


(3.481.477 + 1.500.000) 

Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan Érkerti Rendőrőrs felújítása 




fejlesztési szükségletek megfogalmazása 

elképzelések megfogalmazása a 

közbiztonság javítását szolgáló 

beavatkozásokra 






részvétel az egyeztetéseken 


saját erő biztosítása 


költségkalkulációhoz információk biztosítása 



során 

Érkerti Rendőrőrs épületének üzemeltetése 

Partner neve: 

Nyíregyházi Lakásszövetkezet 


szövetkezet 


összege (Ft) 

Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést Igen 

aláírta)? 



Igen 




Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek, 

lakásszövetkezeti lakások külső felújítása 

energiahatékonyság céljából 


fejlesztési szükségletek beazonosítása az 


részvétel az előkészítő egyeztetéseken 

kapcsolattartás az érintett lakókkal 




folyamatos kapcsolattartás az érintett 

lakókkal 

együttműködés az önkormányzattal 

szükséges információk biztosítása 

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek üzemeltetése 

Partner neve: 

Toldi u. 56. Társasház 


társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 




Toldi u. 56. társasházi lakóépület külső felújítása 











lakókkal 



Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Toldi u. 56. társasház épületének üzemeltetése 




Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 















lakókkal 




Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 















lakókkal 




Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 



















lakókkal 



Toldi u. 64. társasház épületének üzemeltetése 

Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 















lakókkal 




Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 















lakókkal 







Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 















lakókkal 




Partner neve: 



társasház 


összege (Ft) 


aláírta)? 



Igen 















lakókkal 




5.6.3.2 Támogatói csoport 

Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, 

de nem konzorciumi szintű partnerekről. 

A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a 

projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” 

létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, 

intézmények) részvételével. 

A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs 

projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához 




nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, 

szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. 

A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. Az 

Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (a 

jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében 

megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, 

megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „Az Érkert szociális 

városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). 

A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek: 

 

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u. 2., 

Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6 

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza, 

Széchenyi u. 19. 

 

Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1. 

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4. 

Vécsey Károly Általános Iskola, Nyíregyháza, Vécsey köz 27. 

Vécsey Óvoda, Nyíregyháza, Vécsey köz 29. 

Kincskereső Óvoda, Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 

Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2. 

Gyermekjóléti Szolgálat, Nyíregyháza, Báthory u. 10. 

 

Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei. 

A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek 

meg: 

 

 

 

 

 

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési 

Társaság operatív igazgatóját, Váradi Zsuzsannát bízzák meg; 

a Támogató Csoport megbeszéléseinek helyszíne a Nyírségi Civilház tárgyalóterme 

(Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6.); 

a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket; 

a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen 

tájékoztatást ad a projekt állásáról; 

szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport 

összehívását. 

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok 

Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által 

ellátandó feladatokat ismertetjük. 

 

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok és területelőkészítési 

feladatok: A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához 

szükséges az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek 

megszerzése. A pályázat keretében tervezett parkoló megépítéséhez szükséges egy 

magántulajdonú ingatlan megvásárlása. A program keretében tervezett városrészközpont 

kialakítás (közterület rehabilitáció) során szükséges a 6462 hrsz-ú, jelenleg 

magántulajdonban lévő ingatlan megszerzése a Vécsey Károly Általános Iskolától D- 




re megvalósítani tervezett parkoló építés és járda felújítás (Vécsey Köz) okán. Ennek 

során szükséges feladatok: 

o 2009 novemberében a rendezési Terv módosítását kezdeményezte az 

önkormányzat arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan közterületi 

besorolást kapjon. E módosítás tervezett időszükséglete kb. 6 hónap. 

o Ezzel párhuzamosan történhet meg igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő 

felkérése szakvélemény készítésére, amely alapján egyezségi tárgyalás 

kezdődhet a tulajdonos és az önkormányzat között. Ennek eredményessége 

esetén adás-vételi szerződés aláírására kerülhet sor. Amennyiben nem 

történik megegyezés, akkor a Rendezési Terv alapján a Közigazgatási Hivatal 

kisajátítási eljárást indíthat. 

o Mindezeket követően kerülhet sor az ingatlanon elhelyezkedő épületre 

vonatkozó bontási terv elkészítésére, az engedély megszerzését követően az 

épület bontására, majd a tereprendezésre. Szintén szükséges a földhivatali 

nyilvántartásban való átvezetés is. 

Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével 

kapcsolatos feladatok: A településrendezési tervnek megfelelően vannak az 

önkormányzatnak útépítési és közműépítési feladatai, elsősorban a közterületrehabilitációhoz 

kapcsolódóan. 

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, 

zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok 

sorába tartozik. A fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket 

tételesen és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát a közterület-rehabilitációs 

tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza. 

 

 

 

Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) 

rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció 

végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése 

érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények 

rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a Nyírségi Civilház és az 

oktatási-nevelési intézmények felújítása. A tervezett fejlesztések tartósan 

fennmaradó, valós igényeken alapulnak. 

Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó 

Nyírségi Civilház épületének akadálymentesítése. 

Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett 

középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális 

eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az 

önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: 

o Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása 

o Oktatási intézmények (1 iskola és 2 óvoda) külső felújítása 

o Lakóépületek energiahatékonysági felújítása 

5.7 A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései 

nyomán 

Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt 

megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a 

támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem 

attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. 

Jelenleg konkrét fejlesztési elképzelés nem azonosítható. 




5.8 A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt 

tevékenységek az akcióterületen 

A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is 

hozzájárulhatnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület 

közelében valósulhatnak meg. 

Az akcióterületen jelenleg megvalósítás alatt lévő kapcsolódó projekt az Érpatak 

rehabilitációja: a “Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) 

természetközeli vízrendezése]” című projektet a FETIKÖVIZIG az ÉAOP 5.1.2/D konstrukció 

keretében valósítja meg. A projekt kezdete: 2010.01.01, befejezése: 2011.06.30. A projekt 

tartalma: Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás első 18 km-es szakaszának illetve az érintett 

Nyíregyháza és Kótaj települések belvízvédelmének, biztonságos belvízelvezetésének 

biztosítása a főfolyás rehabilitációjával, természetközeli megoldások alkalmazásával a táji 

érték fokozásával. 

A projekt négy kiemelt munkafázisa: 

• Szarvasszigeti (Nyíregyháza-Nyírszőlős) mederelfajulásos csatornaszakaszon 

természetközeli meder kialakítása elsősorban rőzsefonatos rézsű- és partvédelemmel. 

• Városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés Nyíregyháza belterületén, mederburkolat 

cserével és rézsű- illetve padkarendezéssel a legkritikusabb szakaszokon. 

• Két hordalékfogó műtárgy felújítása. 

• Vízminőség-kárelhárítási hely kialakítása Nyíregyházán 

Az akcióterületen tervezett fejlesztések eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, 

ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó 

társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is 

hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. 

A megvalósításhoz szükséges 1,357 milliárd forint költséggel szemben a városrehabilitáció 

közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a 

pénzügyi eredményesség nem is tartozik – az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés 

jellege miatt nem is tartozhat – a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások 

pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező 

társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint 

a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye. 

5.9 Szinergia vizsgálat 

Az érkerti akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző 

városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással 

szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a 

városközpont rehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. 

Az elmúlt évtizedben tudatosan zajlott a város és az akcióterület rehabilitációjához kötődő 

fejlesztési elképzelések megvalósítása, melyek célja a területileg kiegyensúlyozott 

fejlesztések megvalósítása, a lakosság életminőségének javítása volt. 

Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, amelyek a város 

infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori 

laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon 

kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. 




Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések elsősorban infrastrukturális 

beruházások megvalósítását jelentették (nyílászárócserék, fűtéskorszerűsítés a 

lakóházakban, kisebb közterület fejlesztések) amelyek a városközpont arculatát jelentős 

mértékben javították, a lakosság számára hiánypótló, hasznos, és kézzelfogható 

eredményekkel jártak. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a „Megelőző 

városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” című fejezet mutatja be részletesen.) 

A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális 

elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi szinten egyaránt, ugyanakkor a 

szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek 

a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő. 

A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiája egy 

összefoglaló táblázat segítségével kerül bemutatásra. 

A táblázat alapján látható, hogy a megelőző, folyamatban lévő, és előkészítés alatt álló 

fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások 

állapíthatóak meg. 

Beavatkozás 

típusa 

Megelőző 

városrehabilitációs 

tevékenységek az 


ROP 


ÉAOP-5.1.1.B 

pályázat 

keretében 

megvalósítandó 

beavatkozások 

Sorszám 

41. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia 

Kapcsolódó fejlesztések 

(kapcsolódó fejlesztés sorszáma) 

A: 

B: 

Tevékenység 

alacsony közepes 

mértékű mértékű 

szinergia szinergia 

C: 

erős szinergia 

Szelektív hulladékgyűjtés- 

E1 gyűjtőszigetek 

P5 

E2 Panel program E3 P6 

E3 NYITÁS program E2 P6 

E4 Útfelújítások (DEC-TEUT) P5 

Deák Ferenc utca 

E5 zöldfelületi felújítása E6 P5 

E6 Játszótér felújítás E5 P5 

Humán jellegű pályázatok 

a szolgáltatások 

E7 elérhetőségének és 

P1, P7 

minőségének javítására 

P1 

P2 

P3 

P4 

P5 

P6 

Nyírségi Civilház és Érkerti 

Rendőrőrs közös 

P5 

épületének felújítása 


Iskola külső felújítása P3, P4 P7 


felújítása P2, P4 P7 

Vécsey Károly utcai Óvoda 

(Virág u. tagóvoda) külső P2, P3 P7 

felújítása 



P1 

környezetének rendezése 

A többlakásos társasházak 

és lakásszövetkezeti 

házak közös részeinek 

P7 

felújítása 

P7 „Soft” tevékenységek P2, P3, P4, P6 

E7 

P7 

E1, E4, E5, E6 

P7, K1 

E2, E3 

E7 

P1, P5 

A közszféra 

fejlesztése 

akcióterületi K1 Érpatak rehabilitációja P5 

fejlesztés 

hatásaként 

A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia 

B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához 

C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések 




A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó 

lakóépületek egymás szomszédságában találhatóak, és valamennyi érintett tízemeletes 

lakóépület a kialakítandó városrészközpont és az Érpatak szomszédságában helyezkednek 

el. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete szintén a megújuló közterek 

közvetlen közelében található. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését a „Megelőző 

városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” és a „Beavatkozási típusok és 

tevékenységek” című fejezetek tartalmazzák. 

A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület 

fejlesztéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban – egyedi 

projektekként – nem lennének képesek elérni. 

5.10 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez 

A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem – a 

lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet 

meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett 

célcsoportok is. 

42. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai 

Közvetlen célcsoportok 

Közvetett célcsoportok 

Lakóépület-felújítás 

érintett épületek lakói 

a beruházás környezetében élők 

a környező ingatlanok tulajdonosai 

Intézményfejlesztés 

Köztér-rekonstrukció 

a felújítandó intézmények szolgáltatásait 

igénybe vevők 

a beruházás környezetében élők 

a környező ingatlanok tulajdonosai 

az érkerti lakosság 

sportolók, kutyasétáltatók, autósok, 

kerékpárosok, a köztereken 

foglalkoztatottak 

a felújítandó közterek környezetében 

elhelyezkedő vállalkozások 

a város teljes lakossága 

egyéb helyi és térségi 

vállalkozások 

A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága 

alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított 

közterek használóiként szóba jöhetnek. 

Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt 

követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, 

problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések 

dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák. 




Tervezett beavatkozás 

1. Nyírségi Civilház 

felújítása, Érkerti 

Rendőrőrs felújítása 

2. Vécsey Károly 

Általános Iskola külső 

felújítása 

3. Kincskereső Óvoda 


4. Vécsey Károly utcai 


tagóvoda) felújítása 

43. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként 

Érintett Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés 

Bevonhatóság, motiválhatóság 

célcsoportok 


Az 

intézményekben 


A beruházás 

környezetében 

élők 

A város teljes 

lakossága 


A beruházás 


lévő vállalkozások 

Egyéb 


A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti 

elhelyezésükről 

Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal 

a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul 

A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák 

megoldódnak 

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek 

kezelése elengedhetetlen 

Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet 

Könnyen igénybe tudják venni az intézmény 

szolgáltatásait 

Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások 

bővülésével a lakosság életminősége emelkedik 

A település épített környezetében jelentkező problémák 

csökkennek 

A civil önszerveződések számára az intézmény 

szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, 

egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény 

kínálatát 

A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek 

rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik 

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek 

Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet 

A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett 

(gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a 

vállalkozások bevétele is 

Részt vehetnek a kivitelezésben 

Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása 

A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak 

köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is 

Folyamatos tájékoztatás és együttműködés 

szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a 

működtetés során egyaránt 

Motiválhatóságuk a fejlesztések 

megtervezésében és a létesítmények 

fenntartásában magas 




Bizonyos, az adott terület külső megjelenését 

javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. 

homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) 




Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott 


szükséges különösen az előkészítés és a 

működtetés során annak érdekében, hogy a 

célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, 

előadókat alakítsanak ki, és hogy azok 

kihasználtsága is magas legyen 

Egyébként is magas együttműködési 

hajlandóságuk ezáltal növelhető 

Rendszeres tájékoztatás és együttműködés 

szükséges különösen a kivitelezés és a 

működtetés során 







Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják 





5. Városrész központ 


környezetének 

rendezése 

Érintett 

célcsoportok 

A beruházás 


élők 


lakossága 


A beruházás 


lévő vállalkozások 

Egyéb 


Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés 


A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok 

jelentkezhetnek 

Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet 

A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák 

megoldódnak 

A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti 

elvárás 

A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek 

elsődleges haszonélvezői 

A közterületek megújulásával és közösségi terek 

kialakításával a lakosság életminősége emelkedik 

A települési környezetben jelentkező problémák 

megoldódnak 

A civil önszerveződések számára a megújult közterek 

helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil 

szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és 

szabadidős kínálatát 

A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek 

Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet 

A fejlesztések miatt az akcióterületen 

(gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a 

vállalkozások bevétele is 

Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek 

programmal való megtöltésében egyaránt 


A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak 

köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is 




fenntartás során egyaránt 






fenntartás során egyaránt 

Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott 


szükséges különösen az előkészítés és a 

fenntartás során 

Egyébként is magas együttműködési 

hajlandóságuk ezáltal növelhető 



fenntartás során 





szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás 

során 






6. Lakóingatlanok 

felújítása 

Érintett 

célcsoportok 

Felújított 

ingatlanok lakói, 

tulajdonosai, 

üzemeltetői 

A nem felújított 

ingatlanok lakói, 

tulajdonosai 


A város lakossága 

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés 


A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási 

költségek jelentkezhetnek 

Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik 



Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest 

csökken 





A jó minőségű lakások kínálata bővül 

A település épített környezetében jelentkező problémák 

megoldódnak 



szükséges az előkészítés és a kivitelezés során 

Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében 

és megvalósításában magas 


szükséges az előkészítés és a kivitelezés során 

Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati 

forrásokat a lakások felújítására 

Motiválhatóságukat a fűtési árak várható 

változásai befolyásolják 


szükséges a kivitelezés során 


A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be 




5.10.1 A lakosság 

A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy 

a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. 

Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában 

érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata 

tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai 

mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. 

Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése 

A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a 

város lakosságát. 

A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a 

fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a 

lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés 

átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett 

amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy 

egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett 

lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. 

lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. 

Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008. december 31-én 118 874 

fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, 

amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások 

kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A 

konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni 

a lehetséges problémákra. 

A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás 

céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben 

lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik 

Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) 

eredményezhetik a komfortérzet növekedését. 

Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése 

A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző 

időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási 

lehetőségeket. 

A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és 

a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói – délután kiegészülve a diákokkal, akik 

az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör 

tovább bővül a családokkal. 

A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran 

különbözőek: 

 

 

 

az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év 

felettiek száma a városban 21 754 volt 2008-ban); 

a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási 

lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, 

gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2008-ban a 0 

és 14 év közötti korcsoportba 17 802-en tartoztak); 

a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős 

szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is – esetükben különösen fontos, 




hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos 

szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2008-ban 4 435 15-17 év közötti 

fiatal élt a városban). 

Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz 

vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, 

multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, 

amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző 

funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is 

leképeződnek. 

Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése 

Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett 

beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel 

érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs 

funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér 

„munkahelyként” funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét 

esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére 

kell hangsúlyt fektetni. 

A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok. 

 

 

Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat 

abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki 

megfelelő alternatív útvonalakat. 

Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős „átmenő” forgalmat is 

lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített 

közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban 

megtörtént, semmiképpen sem célszerű. 

Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve 

kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása. 

5.10.2 A vállalkozások 

Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó 

területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát – 

részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai 

adottságai révén. Ide tartoznak 

 

 

 

 

 

a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók, 

a környező területek ingatlantulajdonosai és a potenciális ingatlanfejlesztők, 

a közterületeket fenntartó Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapvető 

fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában, 

a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a 

közterek pénzügyi fenntarthatóságához, 

továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.). 

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. 

Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft., Nyírségvíz Zrt., 

E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek – a megújítandó közterületek 

tervezett funkcióinak megfelelő – kiépítését és üzemeltetését végzik el. 

A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és 

marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében 




játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Kht., 

Nyíregyházi Városi Televízió Kht., www.nyiregyhaza.hu, www.nyirhalo.hu). 

A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a 

vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei 

lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási 

útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 

Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való részvétel nem kötelező a 

vállalkozások számára. 

5.10.3 A civil szervezetek 

A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős 

formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel 

kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő 

célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik 

azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük 

végzéséhez szükségesek. 

Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2009. november 16-ai adatai szerint összesen 1081 

civil szervezet működött, amelyek közül 354 alapítvány. 

A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős 

tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek 

jelenléte is. 

100% 

18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 

90% 

80% 

70% 

60% 

50% 

40% 

30% 

20% 

10% 

0% 

Nyíregyháza 

Érkert 

egészségügy jog- és érdekvédelem környezetvédelem 

közbiztonság, polgárvédelem kultúra kutatás 

oktatás politika sport és szabadidő 

szociális szolgáltatások egyéb nincs adat 

A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az 55 érkerti 

civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási 

jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. 

Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek 

és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való 

megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a 

felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül 

széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át 

kiterjed a civil érdekképviseletig. 




A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő 

területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A 

szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő 

objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó 

egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás 

folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely 

szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak 

mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén. 

5.11 A tervezett fejlesztések várható hatásai 

5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások 

Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős 

megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, 

a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás 

stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő 

vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. 

A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet 

megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a 

településszerkezet átfogó javításához. 

A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. 

A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely 

 

 

 

megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára; 

alkalmas rendezvények szervezésére; 

lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére. 

Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújításával egyrészt javulnak a foglalkoztatottak 

munkakörülményei, másrészt a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen a 

kapcsolódó közbiztonsági, bűnmegelőzési programok révén. 

Az Érkerti Rendőrőrs és az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének 

köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit 

elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának 

megerősödéséhez. 

Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy 

helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is 

funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A városrészközpont 

megújult közterén számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd 

lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a 

helyi civil szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a 

városrészben a lokálpatriotizmus, Érkertet az itt lakók egyre inkább magukénak fogják 

érezni. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul 

Érkert társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a 

kedvezőtlen társadalmi folyamatok. 

A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a 

munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok 

esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, 

értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, valamint az idős emberek 

és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése közösségformáló szerepet 




töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs 

képességét is. 

A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek 

energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci 

értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi 

fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább 

stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú 

kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához 

is hozzájárul. 

A gazdasági és társadalmi – valamint részben a környezeti – hatások eredőjeként 

növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás 

csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a 

városrész térségi és gazdasági szerepköre. 

5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások 

Az intézmények és a közterek megújítása során szükséges kiemelt figyelmet fordítani az 

esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire: 

 

 

 

A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi 

lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a 

kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával 

olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban 

nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni. 

A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is 

bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka 

keretében – növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát. 

A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások 

szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van: 

- a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek 

részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg; 

- A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek 

tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó 

szervezetek is fontos szerepet játszanak. 

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi 

társadalom erősödő kohéziójához. 

5.11.3 Környezeti hatások 

A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek 

átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, 

és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert 

kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek 

szervesen illeszkednek a városi szövetbe. 

Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, tetőszigetelés) 

jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, 

amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. 

A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul 

azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén 

kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és 

széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező 

anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni. 




A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben 

javulni fog. 

A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, 

amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják a városlakók nyugalmát. 

 

 

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a 

környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes 

növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak 

olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, 

technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a 

beruházás során. 

A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy 

számú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak 

túlzsúfolttá válhatnak. 

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás 

következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni. 




5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 

Mutató neve 

Fajlagos vízfelhasználás teljes vízfelhasználás 

mértéke 

termelés v. 

szolgáltatás egysége 

Fajlagos 

teljes 

energiafelhasználás energiafelhasználás 

mértéke 

termelés v. 

szolgáltatás egysége 

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának 

mértéke (CO 2 e) 

Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra 

hulladék arányának kerülő hulladék 

mértéke 

Összes hulladék 

mennyisége 

A kistérségben élők Kistérségben élő 

foglalkoztatottságának foglalkoztatottak 

mértéke 

száma 

A foglalkoztatottak 

száma 

A fenntarthatósággal 

kapcsolatos 

tudásmegosztáson részt 

vett munkavállalók 

száma 

Jobb összesített energetikai jellemzőkkel 

rendelkező épületek száma 

Akadálymentesített épületek száma 

44. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok 


Típus 

Bázis 

érték 

Minimálisan 

elvárt 

célérték 

Célérték 

elérésének 

időpontja 

Célérték a 

projekt 



Célérték a 

fenntartási 

időszak 

végén 

m 3 eredmény 4837 4837 2014 4837 4837 

fő eredmény 339 339 2014 339 339 

kWh eredmény 443256 443256 2014 443256 443256 

fő eredmény 339 339 2014 339 339 

t/év eredmény 551,1 551,1 2014 551,1 551,1 

t eredmény 47,108 47,108 2014 47,108 47,108 

t eredmény 47,108 47,108 2014 47,108 47,108 

fő eredmény 332 332 2014 332 332 

fő eredmény 339 339 2014 339 339 

Tudásmegosztásban 

résztvevők száma 

fő/év eredmény 0 170 2014 170 170 

Össz munkavállalói 

létszám fő/év eredmény 339 339 2014 339 339 

db eredmény 0 14 2014 14 14 

db output 0 1 2014 1 1 

Mutató forrása 

Polgármesteri 

Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 


Hivatal 




5.12 A kockázatok elemzése 

Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi szociális városrehabilitáció 

megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók: 

 

 

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a 

bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása 

szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a 

pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen 

a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató 

intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi 

kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési 

eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, 

hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást. 

A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, 

amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet 

alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a hazai és nemzetközi 

makrogazdasági-társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, 

azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi 

társadalom aktivizálásával kezelhető. 

A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati 

területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű 

kockázatok a következők: 

 

 

 

 

 

Műszaki kockázatok: 

Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a 

meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció 

keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a 

műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől. 

Jogi szempontok: 

A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a 

kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő 

tényezők sorolhatóak. A projekt esetében ilyen változás volt az előkészítés során 

például az ÁFA mértékének változása, amely jelentős többlet terhet jelentett a 

projektgazdának. A megvalósítás során előreláthatólag nem várható ilyen változás, 

azonban ad hoc jelleggel mégis van rá esély. 

Társadalmi szempontok: 

A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, 

a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi 

érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a 

társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi 

elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában 

lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság. 

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: 

Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói 

kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció legnagyobb pénzügyi kockázatát 

a társasház felújításokhoz kapcsolódó lakossági önerő biztosítása jelentheti, amely 

alapos előkészítéssel és szervezéssel kiküszöbölhető. További kockázatot jelenthet a 

támogatási források időben történő és megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, 

de ezek vélhetően nem következnek be. 

Intézményi szempont: 

Az intézményi kockázatok körébe az új, konkurens szereplők megjelenése, a 




tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási 

átalakítás hatásai tartozhatnak. A fejlesztés tekintetében ilyen kockázati tényező 

felmerülése jelenleg nem várható. 

A felmerülő kockázatok részletes bemutatását – bekövetkezési valószínűségét és hatását, 

kezelésének lehetséges módját – a következő táblázat foglalja össze. 

45. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik 

Valószínűség 

Kockázatkezelés módja 

Hatás 

Érintett 

Kockázat megnevezése 

(1-7)* 

tevékenység 

(1-7)* 

A megvalósításra vonatkozó kockázatok 

A pályázat szakmai 

tartalma nem éri el a 

kívánt minőséget. 

Nem tud a pályázó 

vissza nem térítendő 

támogatást bevonni a 

projekt 

megvalósításába. 

Hiányzik a projekt 

megvalósításához 

szükséges sajáterő. 

A projekt előkészítése 

elhúzódik. 

A helyi lakosság nem 

elég motivált a 

fejlesztésekben való 

részvételre. 

A projekt 

engedélyezési eljárása 

elhúzódik. 

Az elhúzódó 

közbeszerzési eljárás 

miatt csúszik a 

fejlesztések 

megvalósítása. 

Az igényelt támogatási 

részlet átutalása 

időben csúszik. 

A kivitelezés során 

előre nem látható 

műszaki problémák 

jelentkeznek. 

Nem az előírt műszaki 

tartalommal készül el 

az épület. 

Az indikátorok 

teljesítése nem 

lehetséges. 

1 7 

2 7 

1 7 

1 5 

3 5 

2 5 

2 4 

2 4 

2 5 

1 6 

1 6 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a 

szükséges dokumentumok előkészítésébe 

Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az 

IH-val 

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a 

szükséges dokumentumok előkészítésébe 

Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az 

IH-val 

Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás 

Hitelfelvétel, magántőke bevonása 

A lakossági sajáterő bevonása érdekében 

rendszeres egyeztetések, tájékoztatók 

Az előkészítő tevékenységek megfelelő 

ütemezése a KSZ-szel 

Az érintett többlakásos társasházak részére 

rendszeres tájékoztatás nyújtása 

Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől 

a projekt lezárásáig a 

fejlesztendő ingatlanok lakóival, 

tulajdonosaival 

Támogatói csoport megalakítása és 

működtetése 


ütemezése 

Kompetens építészek és tervezők 

kiválasztása 

Folyamatos együttműködés az érintett 

hatóságokkal 


ütemezése 

Közbeszerzési szakértő alkalmazása 

Megfelelő projektmenedzsment szervezet 

kialakítása 

A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő 

elkészítése 

Folyamatos együttműködés a KSZ-szel 

Részletes tanulmánytervek készítése az 

érintett épületek és közterületek állapotának 

alapos felmérésével 

Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező 

kiválasztása 

A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek 

meghatározása 

Teljesíthető és mérhető indikátorok 

meghatározása 

összes 

összes 

összes 

összes 


felújítása 

összes 

összes 

összes 

összes 

összes 

összes 

A hasonló adottságú 4 3 Rendszeres konkurenciaelemzés végzése Civilház 




A fenntartásra vonatkozó kockázatok 

Kockázat megnevezése 

városrészek/intézmény 

ek konkurenciája 

tovább erősödik. 

Az energiaárak tovább 

emelkednek. 

A csökkenő 

reáljövedelmek miatt a 

lakáspiac stagnál. 

A lakosság folytatódó 

elvándorlása miatt 

csökken a kereslet a 

közösségi terek és 

szolgáltatások iránt. 

Sem a lakosság, sem a 

helyi civil szervezetek 

nem lesznek 

megelégedve a projekt 

eredményével. 

Nem sikerül aktivizálni 

a helyi lakosságot a 

szolgáltatások 

igénybevételére, a 

közösségi terek 

használatára. 

Az Érkert vonzereje 

továbbra sem erősödik. 

Csökken a kereslet a 

közösségi 

létesítmények 

szolgáltatásai iránt 

Fenntartási költségek 

jelentős mértékben 

emelkednek. 

Valószínűség 

(1-7)* 

Hatás 

(1-7)* 

7 1 

3 2 

2 4 

1 5 

2 5 

2 4 

2 5 

5 4 

A megújított közterek 

állapota a gyakori 

rongálások miatt gyors 

ütemben romlik. 

2 4 

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kockázatkezelés módja 

Részletesen megtervezett és következetesen 

végrehajtott marketingkommunikációs 

tevékenység 

Egyedi kínálati csomag összeállítása 

Szoros együttműködés az érdekelt 

szervezetekkel 

Korszerű, energetikailag hatékony 

technológiák alkalmazása 

Környezettudatos energiafogyasztásra való 

ösztönzés 

Részletesen megtervezett és következetesen 

végrehajtott marketingkommunikációs 

tevékenység a városrész vonzerejének 

növelésére 

Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a 

helyi lakosság igényeinek megfelelően 

A helyi identitást erősítő eszközök 

alkalmazása 

Megfelelő kommunikáció a projekt teljes 

életciklusa során 

A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, 

bevonása a projekt előkészítésébe 

A célcsoport igényeinek és elvárásainak 

pontos megismerése 



A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a 

projekt előkészítésébe 


pontos felmérése 



A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a 

projekt előkészítésébe 


pontos felmérése 

Rendszeres kommunikáció és promóció az 

elérhető szolgáltatásokról, programokról 

Alternatív energiaforrások bevonása a 

távhőellátásba 

Korszerű, energetikailag hatékony 

technológiák alkalmazása 

A foglalkoztatottak szemléletváltása a 

közüzemi szolgáltatások ésszerű 

használatára vonatkozóan 

Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil 

szervezetek hatékony (együtt)működése 

Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább 

veszélyeztetett köztereken 

Érintett 

tevékenység 

fejlesztése, 

oktatási 

intézmények 

fejlesztése 

lakóingatlanok és 

intézmények 

felújítása 


felújítása 

összes 

összes 

összes 

összes 

közösségi 

helyszínek 

létrehozására, 

megújítására 

irányuló 

projektelemek 


intézmények és 

közterek 

közterek 




5.13 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 

A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében 

tervezett projektelemek időbeli ütemezését. 

IVS 

Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) 


dokumentumok 


dokumentumok 

A projekt egészének 

megvalósításához szorosan 

kapcsolódó szolgáltatások 



Érkerti Rendőrőrs felújítása 

Vécsey Károly Általános Iskola 



Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág 

u. tagóvoda) felújítása 

46. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 

2007.07.01- 2010 2011 2012 2013 2014 

2009.12.3 

1 

I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. 

Előkészítés 

Végrehajtás 



Városi funkció 



Lakó funkció 

Többlakásos társasházak és 



Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek 

Munkaerőpiaci beilleszkedést 

segítő program 

Bűnmegelőzési, közbiztonsági 

programok 

„Az én házam az én váram” – 

Közösségfejlesztő gyermek-, 

ifjúsági- és szülő-programok 

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság 

közösségi kezdeményező és 



További soft elemek közvetett 

eljárásrend szerint (programalap) 

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2011. szeptember 1-én kezdődik és 

lezárásuk 2013. augusztus 31-ig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. június 30-ig 

megtörténik. 

Ahhoz, hogy 2012-ben el lehessen kezdeni a megvalósítást, 2011 őszéig le kell zárni a 2. 

szakasz előkészítő tevékenységeit, amelyek közül a legfontosabb a végleges Akcióterületi 

Terv és az engedélyes tervdokumentumok kidolgozása. A pontos útvonalterv 

meghatározására akkor kerül sor, ha a projektjavaslatot a kormány jóváhagyta. 




5.14 Lezajlott partnerségi egyeztetések 

Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes 

lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési 

szükségletek felmérésére irányult. 

Az igényfelmérés 2007 decemberében a városi és városrészi funkciók fokozottabb 

figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív 

kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és 

fejlesztési szükségleteit tárta fel. 

2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város 

fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. 

Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét 

tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 

szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az 

Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala 

nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta 

is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a 

tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján 

elérhető: http://www.nyiregyhaza.hu/index.php /Önkormányzat /IVS Integrált Városfejlesztési 

Stratégia 090430_IVS_Nyiregyhaza.doc) 

Az EATT kidolgozása keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen 

felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a 

Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 

novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel).A 

kérdőíves felmérések eredményei alátámasztják a tervezett fejlesztések szükségességét. 

Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető 

fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi 

fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. 

• Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében 

tervezett fejlesztésekről 2009. április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az 

akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). 

• A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én került sor az 

akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a 

konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők. 

• 2011. február 17-én újabb lakossági fórum került megrendezésre az akcióterületen, a 

Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), mivel az EAOP-5.1.1.B konstrukció 

NFÜ általi 2010. évi felfüggesztése, majd újbóli megnyitása, valamint a tervezési 

útmutató módosítása miatt a projektjavaslat újbóli benyújtása vált szükségessé. A 

fórumon résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a tervezett tevékenységekről, és 

javaslatokat fogalmaztak meg a tervezett közterület-rehabilitáció elemeivel 

kapcsolatosan. 

A lakossági fórumok eredményeként megtörtént a tervezett fejlesztések újragondolása, és 

tervezett költségek ehhez igazítása, különös tekintettel a lakóépület felújítások és a 

közterület-rehabilitáció viszonylatában. 

A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések 

történtek az érintett civil szervezetek és további szervezetek, intézmények bevonásával: 




 

Támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án: a támogatói csoport alakuló 

ülésén a meghívott szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az 

Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, 

ennek érdekében megalakították „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt 

Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). 

Többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés 2009. november 

17-én: a megjelentek egyeztették az akcióterületen tervezett lakóépület felújítások 

feltételeit, és megállapodtak arról, hogy az érintett lakók bevonása érdekében a 

közös képviselők lakógyűléseket szerveznek. A megjelentek csatlakoztak a 

támogatói csoporthoz. 

Ezeken a tájékoztató rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik 

bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi 

fejlesztések végleges tartalmát. 

A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórumok jelenléti íveit 

és a lezajlott egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek 

tartalmazzák. 




6 PÉNZÜGYI TERV 

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek 

költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját 

forrásról. 

47. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése 

A tevékenység neve 

Támogatás 

intenzitása 

(%) 

Támogatás 

(Ft) 


Partneri 


esetében 

lakossági) 

önerő (Ft) 


önerő (Ft) 

A projekt 

bruttó 

költsége (Ft) 


Nyírségi Civilház felújítása 85,00% 23 159 389 0 4 086 951 27 246 340 

Közszféra funkciók 

Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% 19 728 368 3 481 477 0 23 209 845 


Iskola külső felújítása 85,00% 77 875 592 0 13 742 751 91 618 343 

Virág Utcai Tagóvoda külső 

felújítása 85,00% 15 383 121 0 2 714 668 18 097 789 


felújítása 85,00% 20 260 455 0 3 575 374 23 835 829 

Városi funkciók 

Városrész-központ 

kialakítása az Érkertben, 

közterület-rehabilitáció 85,00% 494 743 875 0 87 307 743 582 051 618 

Lakófunkciót erősítő tevékenység 


társasházak külső felújítása 70,00% 367 021 795 78 647 528 78 647 528 524 316 850 

Kapcsolódó soft elemek 

Soft projektelemek 85,00% 105 400 000 8 850 000 9 750 000 124 000 000 

Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás 

Tájékoztatás 85,00% 3 400 000 0 600 000 4 000 000 

Területelőkészítés, 

ingatlanvásárlás 85,00% 16 235 000 0 2 865 000 19 100 000 

Projekt-előkészítés – 

tanulmányok, tervek, 

engedélyek 85,00% 32 457 250 0 5 727 750 38 185 000 

Közbeszerzési költségek 85,00% 4 696 250 0 828 750 5 525 000 

Műszaki ellenőr 85,00% 8 691 250 0 1 533 750 10 225 000 

Könyvvizsgálói díjak 85,00% 1 062 500 0 187 500 1 250 000 

Projekt menedzsment 85,00% 12 750 000 0 2 250 000 15 000 000 

Tartalék 85,00% 34 000 000 0 6 000 000 40 000 000 


költségvetése összesen 79,92% 1 236 864 444 90 979 004 219 817 765 1 547 661 614 

A fenti táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes tevékenységek költségét, nem 

tartalmazza az horizontális költségek arányosítását az egyes tevékenységekre. 

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása különböző funkciókhoz 

tartozik, itt a tevékenységekre jutó költségek alapterület arányosan kerültek megosztásra, 

54:46 arányban. 

A pályázat keretében nem megosztható (85%-os támogatásintenzitású) költségek közé 

tartozik az ATT költsége, a projektmenedzsment költségek, a tájékoztatás és nyilvánosság 

költsége és a tartalékra elkülönített összeg. 

Az akcióterület fejlesztési költségei a tevékenységek jellegéből adódóan alapvetően négy fő 

csoportba sorolhatók be. Ezek a csoportok, valamint tartalmuk a következő módon alakul: 




Előkészítési költségek: Az előkészítés olyan dokumentumok, tervek kidolgozását 

jelenti, melyek egyrészt a vonatkozó útmutatók alapján kötelezőek (ide tartozik az 

Akcióterületi Terv kidolgozása), másrészt hatóságilag szükségesek a tervezett 

beruházások kivitelezéséhez. (ide tartoznak az engedélyezési, kivitelezési 

dokumentumok, egyéb műszaki tervek díjai). 

Projektmenedzsment költségei: A projektmenedzsment költségek a Városfejlesztő 

Társaságra vonatkozó költségeket tartalmazzák. 

Építési költségek: Az építési költségek magukban foglalják az épületek és közterek 

felújításához kapcsolódó költségeket. Ezek a költségek az akcióterületen a Nyírségi 

Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújításával, 3 oktatási intézmény és 

10 társasház külső felújításával, valamint az érkerti közterületek rehabilitációjával 

kapcsolatosan merülnek fel. 

A megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségei 3 kategóriába 

sorolhatók: 

o projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások: ide tartozik 

beruházási jellegű tevékenységekhez szorosan kapcsolódó építési műszaki 

ellenőr költsége, 

o projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások: a különböző – 

pályázati útmutató vagy jogszabályok alapján – kötelező tevékenységekhez 

kapcsolódnak, ide tartoznak a könyvvizsgálói díjak, tájékoztatás és 

nyilvánosság biztosításához szükséges szolgáltatások, közbeszerzési 

eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek, 

o a soft tevékenységekhez kapcsolódó költségek: rendezvények 

lebonyolításának költségei, reklám és marketing költségek, valamint a 

programalapra elkülönített költségek. 

A projekt megvalósítási időszaka három pénzügyi évet (2012-2014) érint. Ennek megfelelően 

a beruházási költségek tervezése is e három évet fogja át. A költségek egyes évek közötti 

megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladás során, a felmerülés időszaka 

határozza meg. 

A beruházási költségek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint projekt gazda 

tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a bruttó költségtételek 

alkalmazásával kerültek tervezésre. 

A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. 

Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a 

projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az 

előzetes ütemezésnek megfelelően. 

A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium 

biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is 

vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében 

megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. 

A részletes pénzügyi számításokat, költség-haszon elemzéseket a Városfejlesztési 

kézikönyv előírásainak megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni. 




7 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 

7.1 Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 

7.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei 

A megyei jogú városokkal szemben elvárás 3 , hogy városrehabilitációs projektjük 

végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. 

Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához 

szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó 

megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság 

működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci 

szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az 

önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei 

Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt 

valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és 

finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke 

bevonására is alkalmas szervezet. 

A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 

2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel 

kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a 

végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 

7.1.2 Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán 

A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már 

cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő, egyszemélyes korlátolt felelősségű 

társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott 

kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 

Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint egyszemélyes 

gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt 

szabályozással. 

A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9., egyszemélyi 

alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.10'08 Saját tulajdonú ingatlan 

adásvétele, törzstőkéje 28.000.000,- Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A 

társaságnál felügyelő bizottság működik – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján 

kötelezően. 

A gazdasági társaság alapító okirata – figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi 

tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata – a meghozott tulajdonosi határozatok alapján 

alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. 

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az 

egyszemélyes alapítású gazdasági társaságnál, így a fentebb részletesen megjelölt korlátolt 

felelősségű társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a 

döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok 

formájában. 

3 Irányadó útmutatók: 

- Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) 

- Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz 

- A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás 




Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói 

döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat 

módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2008. február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt 

alapító okiratát, az alábbiak szerint: 

Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés 

módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben 

támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön 

meghatározásra. 

A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai 

céljainak – mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – 

megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, 

kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi 

életkörülményeknek. 

A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, 

fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált 

gazdasági struktúra kialakításához, 

a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés, 

a(z inter)regionális szerepkör erősítése, 

a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai 

célterületté tétele, 

kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme, 

a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése, 

a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer 

fejlesztése, 

a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása, 

a szociális biztonság megteremtése. 

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű 

fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása: 

akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, 

gazdaságfejlesztési elemek integrációja, 

a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek 

koordinációja, lakosság bevonása, 

fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy 

partnerrel), 

fenntartás koordinációja, 

további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása 

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, 

szerződések előkészítése és megkötése), 

a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák 

elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek 

kialakítása érdekében), 




az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a 

beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, 

megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), 

a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, 

beépítési formák megvalósulásának elősegítése), 

az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások 

megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), 

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a 

Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, 

projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő 

bankokkal), 

az Akcióterületen megvalósuló projektekkel kapcsolatos teljes körű 

projektmenedzsment: 

o a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása 

(elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete) 

o projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása 

o projekt költségek kontrollja 

o kockázatkezelések 

o változások menedzselése 

o projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása 

o projekt időütemezés menedzselése 

o kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő 

Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten 

o projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése 

o projekt lezárása, értékelése 

o kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel 

o a projekt belső monitoringjának megszervezése 

o tájékoztatási feladatok biztosítása. 

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi 

ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott 

kritériumnak – melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési 

profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési 

feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, 

miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy 

közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra – melynek 

maximális időtartama 5 év – vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja, jelen esetben 

célszerű a meghatározott időtartamú ügyvezetői megbízatás alkalmazása. 

A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító 

okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint 

Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított egyszemélyes korlátolt 

felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott 

szervezeti, társasági jogi feltételeknek. 




7.1.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony 

A fentiek szerinti módosítással átalakított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság – a 

Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából – 

megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez 

a szerződés megbízási szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott 

nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő 

képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági 

kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a 

társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, 

miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. 

A városfejlesztő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú 

Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában 

tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény 

rendelkezéseire is. 

A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt 

feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a 

szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított 

megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, 

az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. 

A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által 

megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat: 

 

 

 

 

 

 

 

 

az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját, 

az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását, 

a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását, 

az akcióterületi fejlesztések szabályozását, 

a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit, 

az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit, 

a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást, 

a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal való esetleges 

együttműködés módját. 

A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket 

oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is. 

7.1.4 Kompetenciák, felelősségi körök 

A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben 

elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító 

Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 

érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok 

hatékony végrehajtását. 

A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források 

felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető 

kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési 

feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az 

önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza 




a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok 

ellátásával. 

Az egyszemélyes társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább 

megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít 

ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez 

alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program 

keretében hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) 

városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete 

mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési 

programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a 

testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a 

rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, az IH-val és más szervezetekkel történő 

kötelezettségvállalásokra, valamint a társasági és személyi ügyekkel kapcsolatos döntések 

meghozatalára. 

Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester 

és – rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen 

fontos szerep hárul e tekintetben a Városfejlesztési Osztályra és a Főépítészre, akiknek 

alapvető feladata az IVS és Akcióterületi Tervek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a 

megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának 

megteremtése. 

A Városfejlesztési Osztály háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, 

az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a 

Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az 

esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára 

a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai 

és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. 

Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő 

Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az 

alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság 

elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és 

fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll 

sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt 

választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál 

fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. 

A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási 

kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az 

ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, 

melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat 

megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen 

projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját 

pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló 

szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. 

A városfejlesztő társaságnál 2 fő – ügyvezető, titkárságvezető – alkalmazásban áll, a 

pénzügyi, műszaki és szociális/társadalmi feladatokat ellátó szakemberek megbízási 

szerződéses viszonyban állnak a társasággal. 

 

Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör 

gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek 

felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, 

KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Kompetenciák: felsőfokú 

közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki 

jártasság, 1 idegen nyelv (angol) felsőfokú aktív nyelvismeret. 




Műszaki menedzser: a projekt előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában 

játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálatára, esetleges átdolgozására a 

későbbiekben is szükség lehet. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később 

megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű 

előkészítéséhez további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. 

Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen 

szerzett gyakorlat. 

Projekt menedzser: feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási 

és fenntartási jelentések összeállítása, a kifizetés-igénylési dokumentáció 

összeállítása. A támogatási tanácsadó felelős az RFÜ és az NFÜ felé történő 

kapcsolattartásért is. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének 

koordinálása, összeállítása. Kompetenciák: felsőfokú végzettség, 2 éves 

projektmenedzselési tapasztalat. 

Titkárságvezető: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, 

az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében. 

Kompetenciák: felsőfokú végzettség. 

A Városfejlesztési Társaságban a szociális városrehabilitációs program végrehajtásához 

alkalmazásra kerül szociális / társadalmi programokkal foglalkozó szakirányú végzettségű 

munkatárs, aki szociológus, szociális munkás, szociálpolitikus, esélyegyenlőségi szakértő, 

andragógus, néprajzos, pedagógus, illetve pszichológus végzettségű személy lehet. 

A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs 

feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. 

A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási 

kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind a Polgármesteri Hivatal és Városfejlesztési Osztály, 

a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába. 

 

 

 

 

 

Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon 

túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a 

program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok 

megvalósításnak lehetőségeiről. 

A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai 

beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel 

él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő. 

A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve 

egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása 

szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak. 

A Városfejlesztési Osztállyal napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok 

megvalósítása kapcsán. Az Osztály számára leadja a Közgyűlés számára 

előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról. 

A Felügyelő Bizottság elnökével napi szintű operatív kapcsolatot tart, egyeztet a 

programok megvalósításáról, és engedélyezteti a hatáskörét meghaladó 

kifizetéseket. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a 

polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, 

engedélyt kér azok megvalósítására. 

Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a 

kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés 

szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az 

elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 

19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája 




Operatív kapcsolattartás 

Irányító 

Hatóság 

Felügyelő 

Bizottság 

Elnök 

FB tag 1. 

FB tag 2. 

Külső szakértők 

Könyvelő 

Közbeszerzési 

szakértő 

Műszaki ellenőr 


szakértő (soft) 

Lebonyolító 

Tervező (Kiviteli és 

engedélyes tervek) 

Jogi szakértő 

Kommunikációs 

szakértő 

Szerződéskötés 

Nyíregyháza MJV 

Önkormányzata 

Polgármester 

Városfejlesztésért felelős 

alpolgármester 

Képviselőtestület 

Bizottságok: 

• Városstratégiai és 

környezetvédelmi 

• Szociális, egészségügyi és 

ifjúsági 

• Gazdasági és tulajdonosi 

• Jogi, ügyrendi 

Nyíregyháza Polgármesteri 

Hivatal 

Városfejlesztési Osztály 

osztályvezető 

Vagyongazdálkodási Osztály 

osztályvezető 

Főépítész 

Operatív 

kapcsolattartás 

Városfejlesztő 

Társaság 

Igazgató 

Titkárságvezető 

In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés 

Műszaki menedzser 

Projektmenedzser 

Projektpartnerek 

Konzorciumi 

partnerek 

• Szabolcs- 

Szatmár-Bereg 

Megyei Rendőr- 

Főkapitányság 


• Társasházak, 

lakásszövetkezet 

• Soft 


megvalósításába 

bevont partnerek 

Egyéb partnerek 

Nyíregyházi Civil 

Fórum 

Elnök 




A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő egyszemélyes korlátolt felelősségű 

társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági 

társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság 

ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a 

felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa 

meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának 

kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az 

ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. 

Ezen módszer alkalmazásával fenntartható az egyszemélyes társaság folyamatos működése, 

ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, 

tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat 

képviselő testületét összehívni. 

A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes 

biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek 

érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és 

vagyongazdálkodásának megvalósítását. 

7.1.5 Intézményi együttműködés 

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az 

Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb 

feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való 

operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében 

való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. 

Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző 

intézményeivel is; elsősorban a Városfejlesztési Osztállyal, a Főépítésszel, a 

Vagyongazdálkodási Osztállyal, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az 

üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a 

Társaság és Városfejlesztési Osztály között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az 

Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési Osztály vezetője a 

felelős. 

A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként 

jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft. Az együttműködés 

szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal 

kötendő megbízási szerződés szabályoz. 

A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert 

kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi 

megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések 

lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon 

követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. 

A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel 

való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a 

városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és 

rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó 

fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési 

ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati 

beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a 

projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil 

Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft 

projektelemekre. 




Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések 

ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt 

megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől 

eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést 

készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 

20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája 

Irányító 

Hatóság 

Nyíregyháza 

MJV 

Önkormányzata 

Alvállalkozók 

Projektpartnerek 

Nyíregyháza 


Hivatala 

Projekten kívüli 

partnerek 

Támogatói 

csoport 

Nyíregyházi 

Városüzemeltetési 

és Vagyonkezelő 

Kft. 

Városfejlesztő 

Társaság 

Egyéb partnerek 

(befektetők, 

lakosság) 

Pénzügyi 

partnerek 

7.2 Üzemeltetés, működtetés 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve 

felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú 

szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció 

során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az 

önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. 

A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a 

tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás 

kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezetett 

konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok 

gyakorlója (az Érkerti Rendőrőrs kivételével). A tulajdonos felelős a felújításáért, 

karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és 




kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő 

gazdasági társaságokra. 

48. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt 

tevékenységei és azok üzemeltetői 

Tevékenységi elem 

Üzemeltető 

Nyírségi Civilház épületének felújítása 


Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság 

Városrész központ kialakítása, közterület 

rahabilitáció 

Nyíregyháza Városüzemeltetési és 

Vagyonkezelési Kft 

Vécsey Károly Általános Iskola felújítása Vécsey Károly Általános Iskola 

Vécsey közi tagóvoda felújítása 

Virág utcai Óvoda 

Kincskereső Óvoda felújítása 

Kincskereső Óvoda 

A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös 


Társasházak 

Nyíregyházi Lakásszövetkezet 

A fejlesztés tárgyát képező tevékenységek működési/működtetési költségei az Európai 

Uniós módszertani ajánlásoknak megfelelően három fő kategóriába sorolhatóak: 

 

 

 

Üzemeltetési költségek 

Karbantartási, fenntartási költségek 

Pótlási, felújítási költségek (későbbi évek beruházás jellegű költségei) 

A fejlesztéssel érintett létesítmények esetében a jelenlegi adatokból és a megvalósítást 

követően létrejött kapacitásokból kiindulva becsülhetőek meg a várható működési bevételek 

és kiadások. A működési költségek között csak azok a kiadások kerülnek számbavételre, 

amelyek tényleges kiadással járnak. Tényleges kiadást nem jelentő tétel – mint amilyen az 

amortizáció – nem kerül figyelembe vételre. 

A szociális városrehabilitáció keretében tervezett akcióterületi fejlesztés esetében nem kerül 

sor új létesítmények kialakítására, épületek és közterületek felújítása valósul meg, ezek a 

jelenleg is működő feladatok modernizálását célozzák. Az alábbiakban projektelemenként 

kerül röviden bemutatásra a tervezett tevékenységek és szolgáltatások működése, az 

azokhoz kapcsolódó becsült kiadások és bevételek nagyságrendje, valamint a fenntartás 

szervezeti hátterét. 

A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a végleges Akcióterületi Terv 

tartalmazza majd. 

7.2.1 Nyírségi Civilház épületének felújítása 

A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, 

üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. 

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai jelenleg éves szinten 59 millió Ft-ot tesznek 

ki, mely a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a 

személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődik össze. Az épület felújítása az 

üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely az 

energiaszolgáltatási árak változásától függően eredményezhet költségmegtakarítást a 

referencia időszak vonatkozásában. 

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A 

jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott 

támogatások és pályázati bevételek jelentik (2008-ban 51 millió Ft), emellett az 




alaptevékenység bevételei (9 millió Ft), tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek 

nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. 

A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése 

várható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett 

eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti 

tevékenységekre fordítja. 

A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az 

önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. 

7.2.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a Szabolcs- 


A Rendőrőrs üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten 2,5 millió Ft-ot 

tesznek ki, a pályázat megvalósítását követő években ennek növekedése várható. 

 

 

Bár az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését 

eredményezi, amely az energiaszolgáltatási árak változásától függően 

eredményezhet költségmegtakarítást a referencia időszak vonatkozásában. 

Ugyanakkor költségnövekedés várható a személyi jellegű kiadások növekedése 

miatt, amelyek a többlet feladatok ellátásához szükséges munkaerő bérét és 

járulékait fedezi. A tervek szerint a jelenlegi 35 fő foglalkoztatása mellett várhatóan 2 

további fővel nő a foglalkoztatottak létszáma. 

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei 

fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két részből tevődnek össze: intézményi működési 

bevételből és működési költségvetés támogatása és támogatás értékű működési bevételből, 

ezek jelenleg nagyságrendileg 17 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő 

években a bevételek növekedése várható. 

7.2.3 Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása 

A Vécsey Károly Általános Iskola esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi 

szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés, valamint a 

nyílászárók cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. 

A Vécsey Károly Általános Iskola üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves 

szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadások nélkül – 28 millió Ft-os 

nagyságrendet tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés 

várhatóan költségmegtakarítást eredményez, amelynek mértéke az energiaszolgáltatási árak 

emelkedésétől függően alakul a referencia időszak vonatkozásában. 

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, 

amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és 

önkormányzati támogatásból (cca. 90%). A bevételek éves szintje nagyságrendileg 300 

millió Ft, amelynek növekedése várható a pályázat megvalósítását követő években. 

A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az 





7.2.4 Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása 

A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) esetében megvalósuló külső felújítás 

egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és 

homlokzatszigetelés az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. 

A Vécsey utcai tagóvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – 

személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadások nélkül – 2,2 millió Ft-os nagyságrendet 

tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 

költségmegtakarítást eredményez, amelynek mértéke az energiaszolgáltatási árak 




önkormányzati támogatásból (cca. 90%). A bevételek éves szintje nagyságrendileg 48 millió 

Ft, amelynek növekedése várható a pályázat megvalósítását követő években. 



7.2.5 Kincskereső Óvoda külső felújítása 

A Kincskereső Óvoda esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok 

miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés, valamint a nyílászárók 

cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. 

A Kincskereső Óvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – 

személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadások nélkül – 5,5 millió Ft-os nagyságrendet 

tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 

költségmegtakarítást eredményez, amelynek mértéke az energiaszolgáltatási árak 




önkormányzati támogatásból (cca. 90%). A bevételek éves szintje nagyságrendileg 115 

millió Ft, amelynek növekedése várható a pályázat megvalósítását követő években. 



7.2.6 Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció 

A közterületek üzemeltetése a Nyíregyháza Városüzemeltetési és Vagyonkezelési Kft 

feladata. 

A fenntartási és üzemeltetési cél az, hogy a belváros megújított közterületei – a rendszeres 

karbantartásnak és tisztításnak köszönhetően – hosszú távon is alkalmasak legyenek a 

közösségi, közlekedési, rekreációs funkciók ellátására úgy, hogy lehetőség szerint 

ugyanannyi ráfordítással magasabb szolgáltatási színvonalat tudjon az adott közterület 

képviselni. A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, 

burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a 

megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. 

A közterületekkel kapcsolatos legfontosabb tevékenységek a következők: 

 

a zöldterületek karbantartása, gondozása (ültetés, öntözés, kaszálás, takarítás, stb.) 




közparkok, terek karbantartása, gondozása (takarítás, öntözés, locsolás, síkosságmentesítés, 

hó eltakarítás, növényzet gondozása, stb.) 

járdák, utak, parkolók karbantartása, gondozása (takarítás, síkosság-mentesítés, hó 

eltakarítás, növényzet gondozása, stb.) 

A fejlesztések megvalósulását követően a közterületek fenntartását, tervszerű karbantartását 

az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. 

7.2.7 A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása 

A társasházak és lakásszövetkezeti házak magántulajdonban vannak, üzemeltetőjük 2 

épület esetében a Nyíregyházi Lakásszövetkezet, 8 társasház esetében maga a társasház. 

A társasházak üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei épületenként változóak, 

nagyságrendileg 6-8 millió Ft-ot tesznek ki évente épületenként, amelynek nagy részét a 

közüzemi díjak, takarítás, lift üzemeltetés költsége teszi ki. Az épületek hőszigetelése 

várhatóan az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi. 

A társasházak és lakásszövetkezeti házak a működési-fenntartási költségeiket saját 

bevételeikből fedezik, melynek legnagyobb tételét a közös költség befizetések jelentik, éves 

szinten épületenként 6-7 millió Ft-os nagyságrendben, ezt egészítik ki közös helyiségek 

bérleti díjából származó bevételek. 

A felújítások révén – a tető- és homlokzat szigetelés eredményeként – nő az érintett épületek 

energiahatékonysága. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási 

hozzájárulást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről. 

7.2.8 Kapcsolódó soft tevékenységek 

A tervezett programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén 

pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat. 

A működtetéssel kapcsolatos részletes számításokat a Városfejlesztési kézikönyvnek 

megfelelően a teljes Akcióterületi Terv fogja tartalmazni. 




8 MELLÉKLETEK 

8.1 Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének 

jóváhagyásáról szóló rendeletből 

Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról 

szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire 

vonatkozóan 

(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) 

LAKÓZÓNA (L) 

6. § 

a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában 

foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. 

b) A területen 

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen 

- szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem 

zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, 

épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. 

c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a 

szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles 

sávban biztosítható. 

d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást 

megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv 

Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. 

(2) Kisvárosias lakózóna (Lk) 

a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet 

magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. 

b) A területen 

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, 

oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű 

használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen 

- szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát 

nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. 

c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének 

(m2) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. „x” értéke: 

- 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e 



d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. 

e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a 

szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés – az építés helyét 

kivéve – 10 m széles sávban biztosítható. 




KÖZPARK ZÓNA (Z) 

12. § 

(1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel 

fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A 

közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. 

(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, 

köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. 

(3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. 

(4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. 

(5) A területen 

a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 

50 cm földtakarással kell ellátni, 

b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a 

terepcsatlakozás fölé. 

c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs 

fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. 

VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 

16. § 

(1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) 

a) A területbe 

- az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, 

- az állóvizek medre és parti sávja, 

- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 

tartoznak. 

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az 

alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: 

a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. 

b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 

3,5 m-t nem haladhatja meg. 




8.2 A kérdőíves felmérések eredményei 

8.2.1 Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről 

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = 

háztartások 7%-a) 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Bencs Programja” és Integrált Városfejlesztési 

Stratégiája tartalmazza a városban 2007-2013 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, 

amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. 

A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság 

lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében 

2006. július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi 

Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A 

felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli 

rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. 

A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János 

u. – Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond u. – Virág u. – Kígyó u. által határolt belső tömbre 

terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A 

felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a 

került be a mintába. 

A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori 

eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy 

a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik 

otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai 

végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 

31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, 

ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb 

épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. 

A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett 

lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos 

kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a 

környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni 

vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az 

okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. 

A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A 

válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. 

Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják 

(3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak 

állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között 

mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek 

rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 

2,59 közötti értékek). 

A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a 

közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az 

épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és 

Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van 

legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. 

Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális 

problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés 

megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). 

A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények 

telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak 




partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is 

szeretnék az itt élők. 

A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy 

parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb 

megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében 

valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. 

Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész 

lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a 

rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 

11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. 

A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását 

tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart 

rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep 

lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. 

Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása 

Platánsor megújítása 

Közösségi tér kialakítása 

Patakpart felújítása 

Járdák felújítása 

Utak felújítása 

Lakóépületek és környezetük felújítása 

Iskolák, óvodák környezetének megújítása 

az Állomás tér rekonstrukciója 

3,99 

4,65 

4,01 

5,89 

6,25 

5,45 

4,83 

7,47 

8,4 

0 2 4 6 8 10 

A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel 

szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat 

szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a 

problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, 

modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára 

megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, 

görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, 

ha uszoda is lenne a városrészben. 

A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. 

Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási 

tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek 

gondozásában való részvételi hajlandóság is. 

A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. 

Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. 

Probléma / javaslat 

Említések száma 

Köztisztaság, parkosítás 46 

Hajléktalanok elhelyezése 34 

Közlekedés, utak javítása 30 

Közbiztonság erősítése, járőrözés 20 

Prostitúció kitiltása 16 

Sportolási lehetőség bővítése 11 

Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése 6 

Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek 

közül a teljesség igénye nélkül: 




Több szeméttároló kuka 

Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) 

Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) 

Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása 

Galambpiszok eltakarítása 

Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a 

szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) 

Az utcabútorok elhanyagoltak 

Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából 

Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése 

Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. 

Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) 

Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása 

Szökőkutak építése 

A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel: 

 

 

 

Hajléktalanszálló átköltöztetése 

A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése 

álláskeresésre és állástalálásra 

Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében 

Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok: 

az utak, járdák felújítása 

Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével 

Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt 

Buszmegállónál zebra létesítése 

Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) 

Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, 

Borbánya, Oros) 

A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén 

Kerékpárút – összeköttetés a belvárossal 

Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) 

Buszmegállóba utcabútort 

Több parkolót 

Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 – 4,30) 

Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén 

Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok: 

 

 

 

 

 

 

Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is 

A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése 

Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a 

lépcsőházban telepednek meg 

Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára 

Közvilágítás bővítése (kiserdő) 

Fekete piac eltüntetése 

Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok: 

 

 

Prostituáltak kitiltása 

Türelmi zóna kijelölése a városban 

Sportolási lehetőségekre tett javaslatok: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Toldi u. focipálya bővítése 

Kosárlabdapálya, kosárpalánk 

Ping-pong asztalok 

Futópálya 

konditerem 

küzdősportok gyakorlásához hely 

kerékpár és gördeszka pálya 

kerékpárút 

teniszpálya 


uszoda 



Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet 

érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját 

épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra 

helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak 

felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. 

A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre 

mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag 

jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt 

dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre 

pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék 

is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot. 




8.2.2 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre 

vonatkozó javaslatai 

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet 

játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel 

kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. 

Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti 

lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések 

jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható 

fejlesztés. 

Hasonló jelenség – az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája – figyelhető 

meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos 

fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat 

bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A 

közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat 

tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett 

közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre 

vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a 

Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. 

A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk 

leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden 

területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a 

lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti 

lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek 

bővítése. 

A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési 

szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, 

ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost 

követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő 

lakótelep Nyíregyházán. 

A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában 

vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési 

irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az 

infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek 

válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár – elsősorban a lakótelepi környezet 

átfogó megújítása céljából. 




8.2.3 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre 

vonatkozó javaslatai 

A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása 

szükséges: 

 

 

 

 

 

Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók 

megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a 

figyelmet. 

Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek 

javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, 

hálózatuk bővítését. 

Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését 

és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. 

A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend 

újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több 

parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. 

A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között 

kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és 

park kialakítása. 

A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként 

jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében 

legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve 

a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és 

tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. 

A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az 

egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a 

parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. 

Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, 

illetve a közbiztonság javítása. 

A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők 

szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az 

infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a 

szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal. 




8.2.4 A 2009. áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés 

VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV 

Tisztelt Hölgyem, Uram! 

Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes 

Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális 

információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott 

fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés 

tartalmi elemei. 

A kérdőíves felmérés 2009. április 15-től 2009. április 30-ig tart. 

Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, 

ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. 

A gyorsabb feldolgozás érdekében arra kérjük, hogy lehetőség szerint elektronikus úton töltse ki a 

kérdőívet, amely az alábbi címen érhető el: www.megakom.hu/erkert 

Amennyiben nincs lehetősége a kérdőív elektronikus továbbítására, akkor a kitöltött kérdőívet a 

Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) elhelyezett gyűjtődobozba is bedobhatja 2009. 

április 30-ig. 

1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!) Igen Nem 

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából 

legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 

1. …………………………………………………………………………………………………………….. 

2. …………………………………………………………………………………………………………….. 

3. …………………………………………………………………………………………........................... 

3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? 

Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 

1. …………………………………………………………………………………………………………….. 

2. …………………………………………………………………………………………………………….. 

3. …………………………………………………………………………………………........................... 

4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az 

Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 

1. …………………………………………………………………………………………………………….. 

2. …………………………………………………………………………………………………………….. 

3. …………………………………………………………………………………………........................... 

5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti 

városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) 

kiváló jó elfogadható rossz 

Utak, utcák állapota 

Járdák állapota 

Parkolási lehetőségek a városrészben 

Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, 

gáz, villamos energia) 

Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, 

szennyvíz, gáz, villamos energia) 

Egészségügyi intézmények műszaki állapota 

Egészségügyi ellátás színvonala 

Oktatási intézmények műszaki állapota 

Oktatás színvonala 

Szociális létesítmények műszaki állapota 

Szociális ellátás színvonala 

Kulturális és szabadidős lehetőségek a 




városrészben 

Sportolási lehetőségek a városrészben 

Parkok, közterek aránya a városrészben 

Parkok, közterek állapota 

Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, 

infrastruktúra, stb.) elérhetősége 

Vállalkozási feltételek a városrészben 


Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége 

Kereskedelmi szolgáltatások színvonala 

Hulladékgyűjtés szervezettsége 

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése 

A városrész közúti megközelíthetősége 

A városrész tömegközlekedéssel való 

megközelíthetősége 

6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú 

fejlesztésekre! 

igen nem 

Közterületek fejlesztése 

A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása 

Játszóterek felújítása 


Parkolási lehetőségek bővítése 

Utak, járdák állapotának javítása 

Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése 

Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése 

Ifjúsági és szabadidős programok szervezése 

Képzési, oktatási programok szervezése 

Egészségmegőrző programok szervezése 

7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? 

8. Személyes adatok 

- Neme (kérjük, karikázza be): Férfi Nő 

- Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) 

Általános 

iskola 

- Életkor: ………. év 

Szakiskolai, 

szakmunkásképző 

bizonyítvány 

Középiskolai 

érettségi 

Egyetemi, 

főiskolai oklevél 

- Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) 

Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású 

alkalmazott 

Egyéb: 

………………………… 

Szellemi foglalkozású 

alkalmazott 

Vállalkozó Nyugdíjas Diák Egyéb: …………………… 

9. Egyéb észrevételek, javaslatok: 

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez! 




A felmérés eredményei 

Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából 


Nyíregyháza Érkert városrész elmúlt öt év legfontosabb fejlesztésének a válaszadók többsége a 

rendőrőrs fejlesztését tartotta. Emellett említésre került a játszótér fejlesztés, parkolók felújítása, 

valamint a panelprogram. A válaszadók nagy része szerint nem történt fejlesztés ebben a 

városrészben. 

Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) 

Nagykörút déli szakaszának kisajátítása 

Környezet tisztán tartása 

Fásítás 

Utak építése 

Szelektív hulaldékgyűjtés 

Orvosi rendelő 

Nem tudom 

Kutyák kitiltása 

Visszafejlődés 

Autópályák megközelíthetősége 

Panelprogram 

Parkolók felújítása 

Játszótér fejlesztés 

Nem volt 

Rendőrőrs fejlesztés 

0 2 4 6 8 10 12 14 

Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? 


A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a városrész legfontosabb és leginkább sürgető feladatként 

jelentkező problémája a meglévő utak, járdák rossz állapota. Ez a terület messze kiemelkedik a 

problémák közül. Ehhez kapcsolódóan a parkolási gondok, parkolók hiánya is problémát jelent. A 

válaszadók szerint az Érkert a városon belül elhanyagolt terület, jellemző a prostitúció. Ezek mellett 

további problémák is megfogalmazódtak, többek között például, hogy a szelektív hulladékgyűjtés csak 

a városrész egyes területein érhető el, rossz közbiztonság, a középületek, oktatási intézmények és a 

lakótömbök fizikai állapota nem megfelelő. 

Érkerti városrész legsúlyosabb problémái (súlyozással) 

Közvilágítás 

Kulturális lehetőségek hiánya 

Kukázók jelenléte 

Szolgáltatások hiánya 

Gyalogátkelőhely hiánya 

Középületek leromlott állapota 

Felújítatlan lakótömbök 

Bolthálózat, pékség/ papír-írószer hiánya 

Az oktatási intézmények műszaki állapota 

Túlzott autó forgalom a Huszár soron, kamion forgalom 

Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés 

Nagykörút déli szakaszának kétsávosítása 

A Deák Ferenc utca egyirányúsítása, fekvő rendőr elhelyezése 

Parkosítás 

Játszóterek, sportpályák hiánya 

Rossz közbiztonság 

Szelektív hulladékgyűjtés csak egyes részeken van 

Prostitúció 

Elhanyagolt városrész 

Parkolási problémák 

Járdák, utak rossz állapota 

0 5 10 15 20 25 30 35 40 




Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb fejlesztései az Érkerti 

városrészben? Nevezzen meg hármat! 

A válaszadók által a következő öt évben fontosnak tartott fejlesztések infrastrukturális jellegűek: 

kiemelt szerepet kapott a válaszok között az utak és járdák felújítása, valamint a parkolási 

lehetőségek bővítése. 

A javasolt fejlesztések között megjelentek a közterületeken (játszóterek, közterek, sportolásra 

alkalmas területek, zöldterületek), valamint a közszolgáltatások terén (középületek, bölcsőde, iskola) 

szükséges fejlesztések. 

A következő 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) 

Közlekedési rend helyreállítása 

Körút déli részének kiépítése 

Utak takarítása 

Közbiztonság javítása 

Vécsey közi iskolának nagyobb udvar biztosítása 

Szelektív hulladékgyűjtés 

Gyalogátkelőhely létesítése a Nagykörúton 

Szennyvíz és csapadékvíz-elvezető rendszer 

6-os busz járatainak sűrítése 

Kamion forgalom elterelése 

Iskola felújítása 

Nagykörút déli szakaszának szélesítése 

Középületek felújítása 

Bölcsőde visszaállítása 

Szolgáltatások bővítése 

Munkahelyteremtés 

Közterület helyreállítása (padok) 

Sportolásra alkalmas terület kialakítása 

Lakótömbök felújítása, panelprogran 

Játszóterek helyreállítása 

Zöld terület kialakítása, rendben tartása 

Parkolás bővítése 

Járdák, utak javítása 

0 5 10 15 20 25 30 

Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti 


A városrész különböző adottságainak megítélése a válaszadók véleménye alapján változó: 

• A legjobbnak a közmű infrastruktúra hálózatot kiépítettségét és műszaki állapotát, valamint a 

hulladékgyűjtés szervezettségét és a szelektív hulladékgyűjtési rendszer működését tartják. 

• Kedvező véleménnyel vannak a közszolgáltatásokról (egészségügy, oktatás), valamint a 

közúti és tömegközlekedéses megközelíthetőségről. 

• Inkább negatív vélemény tükröződik az infrastrukturális állapot (utak, járdák), a kulturális és 

szabadidős tevékenységek, lehetőségek, valamint a munkahelyek számát illetően. 

• A többi tényezőnél a pozitív és negatív válaszok többnyire egyensúlyban vannak. 




Különböző adottságokkal való elégedettség 

A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 








Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége 




Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben 







Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) 

Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) 




Kiváló Jó Elfogadható Rossz 

0% 20% 40% 60% 80% 100% 

Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú 


A kérdőívet kitöltők a városrészben tervezett valamennyi fejlesztést – utak, járdák, zöldfelületek 

állapotának javítását, a közterületek fejlesztését, oktatási intézmények és panel lakóházak felújítását, 

különböző programok szervezését – szükségesnek tartják, a felsorolt tevékenységek támogatottsága 

95-100%-os. 

Tevékenységek szükségessége 










A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása 


0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 

Igen Nem 




A fent felsoroltakon kívül lehetőség nyílt más fejlesztések megfogalmazására. A válaszadók 

véleménye szerint szükséges lenne továbbá a Deák Ferenc utca egyirányúsítására, a patakon 

keresztül gyalogos hidak építésére, valamint sportolási lehetőségek biztosítására. 

Válaszadók neme 

Nő 50 % 

Férfi 50 % 

Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 

Egyetemi, főiskolai oklevél 53 % 

Középiskolai érettségi 37 % 

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány 10 % 

Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) 

20-24 15 % 

30-39 20 % 

40-49 15 % 

50-59 15 % 

60-69 15 % 

70-79 20 % 

Válaszadók foglalkozási köre 

Diák 16 % 

Közalkalmazott 16 % 

Szellemi foglalkozású alkalmazott 16 % 

Vállalkozó 5 % 

Nyugdíjas 47 % 




8.2.5 A 2009. novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés 

ÉRKERT – VÁROSFEJESZTÉSI KÉRDŐÍV 

Tisztelt Hölgyem, Uram! 

Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes 

Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. 

A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, 

amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok 

figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. 

Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, 

ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. 

Kérjük a kitöltött kérdőívet 2009. november 30-ig jutassa el a Vécsey Károly Általános Iskolában 

(Vécsey köz. 27.) vagy a Nyírségi Civilházban (Damjanich u. 4-6.) elhelyezett gyűjtődobozba. 

Együttműködését köszönjük! 

1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!) Igen Nem 



1. …………………………………………………………………………………………………………….. 

2. …………………………………………………………………………………………………………….. 

3. …………………………………………………………………………………………........................... 

3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? 


1. …………………………………………………………………………………………………………….. 

2. …………………………………………………………………………………………………………….. 

3. …………………………………………………………………………………………........................... 


Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 

1. …………………………………………………………………………………………………………….. 

2. …………………………………………………………………………………………………………….. 

3. …………………………………………………………………………………………........................... 



Kiváló Jó Elfogadható 

Rossz 




Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, 

gáz, villamos energia) 

Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, 

szennyvíz, gáz, villamos energia) 







Kulturális és szabadidős lehetőségek a 

városrészben 







Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, 

infrastruktúra, stb.) elérhetősége 








A városrész tömegközlekedéssel való 

megközelíthetősége 



Nagyon 

Nem 

Fontos Szükséges 

fontos 

fontos 


A zöldfelületek állapotának javítása, parkok 

felújítása 







Panel lakóházak közös részeinek felújítása, 

hőszigetelése 






- Neme (kérjük, karikázza be): Férfi Nő 

- Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) 

Általános 

iskola 

- Életkor: ………. év 

Szakiskolai, 

szakmunkásképző 

bizonyítvány 

Középiskolai 

érettségi 

Egyetemi, 

főiskolai oklevél 

- Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) 

Köztisztviselő Közalkalmazott Fizikai foglalkozású 

alkalmazott 

Egyéb: 

………………………… 

Szellemi foglalkozású 

alkalmazott 

Vállalkozó Nyugdíjas Diák Egyéb: …………………… 

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez! 




A felmérés eredményei 

Beérkezett kérdőívek száma: 237 db 

1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? 

A válaszadók 86%-a az Érkerti városrészben lakik. 

11% 3% Igen 

Nem 

Nem válaszolt 

86% 


legjelentősebb fejlesztések? (3 válasz volt adható) 

A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 

fejlesztés megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével 

történt. A válaszadók szerint a legfontosabb fejlesztések között szerepel a közbiztonság növekedése 

(válaszadók 29%-a), a lakások, parkolók, utak felújítása, azonban a kérdőívet kitöltők közel 7%-a 

szerint semmilyen fejlesztés nem történt. 

Az elmúlt öt év legfontosabb fejlesztései 

Közbiztonság javítása, Érkerti Rendőörs fejlesztése, 

térfigyelő rendszer 

Játszótér felújítás 

Lakásfelújítás 

Parkoló kialakítása 

Útfelújítás, aszfaltozás 

Orvosi, gyerekorvosi rendelő felújítása 

MÁV állomás és környékének felújítása 

Nem volt fejlesztés 

Szelektív hulladékgyűjtés 

Parkosítás, tisztaság 

Hajléktalan nappalimelegedő lebontása 

Járda felújítás 

Buszmegállók felújítása 

Hídépítés, felújítás 

Óvoda felújítás 

Nyírségi Civilház létrehozása 

ABC 

Fekvőrendőr kihelyezése 

Iskola felújítás 

Digihálózat kiépítése 

Csatorna tisztítás 

Almatároló 

Érpatak szabályozása 

Folyóparton fűnyírás 

Épület felújítások 

7,2 

6,8 

5,9 

5,9 

5,1 

3,8 

1,7 

1,3 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

12,7 

11,4 

10,1 

19,4 

19,0 

28,7 

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 

% 




3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? (3 

válasz volt adható) 


probléma megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével 

történt. A válaszadók a legsúlyosabb problémának a parkolóhelyek alacsony számát tartják (a 

válaszadók 35%-a tartja ezt problémának), de jelentős azok száma is, akik az utak, járdák, közterek 

és a lakóházak rossz állapotát, valamint a közbiztonság helyzetét tartják. 

Az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái 

Kevés parkolóhely 

Utak állapota 

Közbiztonság, bűnözés 

Lakóházak állapota 


Játszóterek hiánya, rossz állapota 

Elhanyagolt parkok 

Parkosítás hiánya 

Közvilágítás nem megfelelő 

OTP megszűnése 

Hajléktalanak jelenléte 

Köztisztaság 

Folyópart elhanyagoltsága 

Rendőrhiány 

Guszev közelsége 

Kutya piszok 

Prostitúció 

Köztér rendezés 

Munkanélküliség 

Romák nagy száma 

Csapadékvíz- és szennyvíz elvezető rendszer 

Iskola felújítás 

Rossz közlekedési viszonyok 

Óvoda felújítása 

Kevés sportolási lehetőség 

Szabadidős lehetőségek hiánya 

Autóbuszállomás állapota 

Italózó egységek késói nyitvatartása 

Körút folytatása 

Posta, postaláda hiánya 

Bölcsőde felújítása 

Kerékpárút hiánya 

Kóbor kutyák 

Telefonfülkék megújítása 

Bevásárló központ hiánya 

Zsúfolt óvodai-iskolai-bölcsődei csoportok 

Akadálymentesítés hiánya 

Környezetvédelem 

7,2 

6,3 

6,3 

5,5 

4,2 

3,4 

3,4 

3,4 

3,4 

3,4 

3,0 

2,5 

2,1 

1,7 

1,7 

1,3 

1,3 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

10,1 

10,1 

17,7 

16,0 

24,9 

22,4 

29,1 

35,4 

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 

% 





Érkertben? (3 válasz volt adható) 


fejlesztési szükséglet megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való 

rendezésével történt. A válaszadók 33%-a a legfontosabb fejlesztések között a lakóházak felújítását 

jelölte meg, emellett fontosnak tartják a parkolók bővítését, az utak, járdák, parkok megújítását és a 

közbiztonság növelését. 

A következő öt év legfontosabb fejlesztései 

Panelházak, lakóházak 

Parkolók bővítése, felújítása 

Utak felújítása 

Játszótér felújítás, bővítés 

Parkok megújítása 

Járdák felújítása 

Közbiztonság javítása 

Folyópart rendbe tétele 

Zöldterület növelés 

Térfigyelő rendszer bővítése 

Sportolási lehetőségek 

Közterület fejlesztése 

Rendőrörs fejlesztése 

Kutyasétáltatásra kijelölt hely 

Közvilágítás korszerűsítése 

Köztisztaság 

Iskola bővítése, felújítása 

Gyalogátkelőhely létesítése 

Épületek megújítása 

Bevásárló üzlet létesítése 

OTP fiók visszahelyezése 

Munkahelyek létesítése 

Kultur központ kialakítása 

Közlekedési helyzet javítása 

Körforgalom építés 

Közösségi tér kialakítása 

Bűnmegelőzés 

Szociális bolt kialakítása 

Rendőrlámpa létesítése 

Polgárőrség 

Körút befejezése 

Környezetvédelem 

Kerékpárút építés 

Fekvőrendőr elhelyezése 

Könyvtár fejlesztés 

Civilház létesítése 

Közlekedési lámpa 

Kóbor kutyák eltávolítása 

Kispiac kialakítása 

Hajléktalanoknak létesítmény 

Életszínvonal fejlesztése 

Csatorna javítása 

7,2 

7,2 

5,1 

3,8 

3,8 

3,8 

3,4 

3,0 

2,1 

2,1 

2,1 

2,1 

2,1 

2,1 

1,7 

1,7 

1,7 

1,7 

1,3 

1,3 

1,3 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,8 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

0,4 

16,0 

19,8 

24,5 

23,6 

30,4 

33,3 

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 

% 





városrészben? 

Zárt kérdések kerültek felhasználásra a városrész funkcionális szerkezetét vizsgáló kérdés esetén. A 

válaszadók véleménye szerint a városrész különböző adottságai változóak: legkedvezőbbnek a 

városrész közúti és tömegközlekedéssel való megközelíthetőségét, a közmű infrastuktúra 

kiépítettségét és az egészségügyi intézmények állapotát tartják. A kérdőívet kitöltők legrosszabbnak a 

munkahelyekkel való ellátottságot, a kulturális, szabadidős és sportolási lehetőségeket, a parkolási 

lehetőségeket és az utak, járdák infrastrukturális állapotát ítélték.. 

Különböző adottságokkal való elégedettség 

A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 

49,6 

35,7 

6,3 


54,3 

32,0 

5,5 


30,2 

41,9 

20,7 


34,8 

43,9 

15,8 


42,6 

48,6 

7,4 


42,4 

43,8 

9,7 


4,1 

20,0 

75,4 


14,2 

30,1 

55,2 

Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége 

25,7 

40,6 

32,2 


13,2 

43,4 

43,0 


19,2 

47,3 

32,6 


7,1 

21,4 

71,0 

Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben 

8,1 

24,4 

67,5 


31,9 

52,4 

14,6 


24,6 

63,1 

11,7 


50,5 

39,1 

6,3 


24,5 

63,3 

11,2 


51,4 

42,7 

3,2 


59,5 

31,4 

2,7 

Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos 

energia) 

44,7 

47,4 

5,6 

Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) 

59,6 

28,9 

5,3 


12,8 

33,2 

53,5 


9,9 

46,6 

43,5 


9,9 

44,8 

45,3 

0% 20% 40% 60% 80% 100% 

kiváló jó elfogadható rossz 






A tervezett fejlesztések iránti igényt vizsgálva megállapítható, hogy azok mindegyikét nagyon 

fontosnak, fontosnak vagy szükségesnek tartja a válaszadók jelentős többsége (80-100%-a). A 

legszükségesebbnek a megkérdezettek a panel lakóházak hőszigetelését, valamint a bűnmegelőzési 

programok szervezését ítélik, de emellett az utak, járdák, közterek fejlesztése is kiemelt fontosságú. 

Fejlesztések szükségessége 

Bűnmegelőzést elősegítő programok szervezése 

61,5 

28,8 

8,8 

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformáló akciók 

szervezése 

29,2 

34,0 

30,2 

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok 

szervezése 

32,4 

34,8 

25,7 


23,6 

37,3 

32,5 


67,1 

21,9 

10,5 


30,2 

36,6 

29,3 


16,6 

20,5 

42,4 


50,4 

35,4 

11,5 


51,2 

25,3 

18,9 


47,3 

34,1 

16,4 


40,7 

35,7 

20,4 

A zöldfelületek, parkok felújítása 

45,1 

35,7 

17,4 


40,5 

38,1 

19,1 

0% 20% 40% 60% 80% 100% 

Nagyon fontos Fontos Szükséges Nem fontos 


A válaszadók szabadon megjelölhettek egyéb, általuk fontosnak tartott fejlesztéseket is a városrészre 

vonatkozóan, ezek az alábbiak (a válaszok számának sorrendjében): 

- Bankfiók telepítése 

- Közbiztonság megerősítése 

- Parkolási feltételek javítása 

- Munkahelyteremtés 

- Zöldségpiac 

- Járdák felújítása 

- Játszótér bővítés 

- Körút befejezése, fejlesztése 

- A Simai út és Móricz Zs. u. kereszteződésének korszerűsítése, rendőrlámpa vagy körforgalom 

kiépítésével 

- Közvilágítás javítása 

- Panelházak felújítása 

- Sportolási lehetőség kialakítása 




- Útfelújítás 

- Zöldterület növelés 

- Bevásárló központ létesítése 

- Fásítás 

- Kerékpárút kiépítése 

- Kulturális, szabadidő centrum létrehozása 

- Kutyasétáltatás kijelölt helyen 

- Rendőrség épületének felújítása 

- Környezettudatosság 

- 30-60 év közötti embereknek munkalehetőség biztosítása 

- A Móricz Zs. út bővítése (4 sáv) és legalább egy zebra a buszmegálló közelében 

- A Nyírségi Civilház környékének rendezése 

- Átmenő forgalom csökkentése 

- Fiatalok számára megszervezett előadások 

- Késő esti rendőri jelenlét 

- Padok kihelyezése a parkokba 

- Patakparti sétány kialakítása 

- Szociális bolt kialakítása 

- Térfigyelő kamerák létesítése 

- Utak takarítása 

- Oktatási intézmények színvonalának emelése 

- Kereskedelmi egység létrehozása 

- Érpatak lefedése 

- Óvoda, bölcsőde felújítása, bővítése 

- Polgárőrség felállítása 

- Útba igazító táblák kihelyezése 


A válaszadók demográfiai jellemzői: 

Neme: 

Nő 60 % 

Férfi 40 % 

Legmagasabb iskolai végzettség: 

Általános iskola 8,1 % 

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány 28,1 % 

Középiskolai érettségi 42,5 % 

Egyetemi, főiskolai oklevél 21,3 % 

Életkor: 

15-19 év 0,9 % 

20-24 év 3,1 % 

25-29 év 8,4 % 

30-39 év 24,2 % 

40-49 év 12,8 % 

50-59 év 27,3 % 

60-69 év 15,4 % 

70-79 év 5,7 % 

80-89 év 2,2 % 

Foglalkozási kör: 

Diák 1,3 % 

Fizikai foglalkozású alkalmazott 19,4 % 




Közalkalmazott 15,2 % 

Köztisztviselő 5,5 % 

Nyugdíjas 29,1 % 

Szellemi foglalkozású alkalmazott 16,5 % 

Vállalkozó 2,5 % 

Egyéb 10,5 % 




8.3 A lakossági fórumok dokumentációja 

8.3.1 A 2009. április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja 




A 2009. április 15-i lakossági fórum fotódokumentációja 




8.3.2 A 2009. december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja 










8.3.3 A 2011. február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és 

emlékeztetője 
















Emlékeztető 

Lakossági fórum „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi 

megújítása” című pályázati program kapcsán 

Helyszín: Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.) étterme 

Időpont: 2011. február 17. 17:00 

Résztvevők: mellékelt jelenléti ív szerint 

Kósa Tímea alpolgármester asszony köszöntötte a megjelenteket, felvázolta a fórum 

megrendezésének okát, majd átadta a szót Tormássi Géza önkormányzati képviselő úrnak. 

Tormássi Géza úr bemutatta a projekt előkészítésében résztvevő szakembereket, majd felkérte 

Barabás Esztert (MEGAKOM Tanácsadó iroda), hogy tartsa meg előadását. 

Barabás Eszter bemutatta a projekt előzményeit, az akcióterületet, a program tervezett elemeit, illetve 

kitért arra, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a korábban (2010. januárban) benyújtott pályázatot 

a közeljövőben újra be kell nyújtani (az előadás nyomtatott változata az emlékeztető mellékleteként 

csatolva). 

Breuer András (Via Futura Kft.) tervező kiemelte, hogy a cége 2009. őszén – nyílt közbeszerzési 

eljárás eredményeként – kapta meg az érkerti rehabilitációhoz kapcsolódó tervezési feladatokat. A 

közterületek fejlesztése/rendezése mellett fontos feladat volt a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és 

a parkolási lehetőségek bővítése. Az engedélyes tervek elkészítése kb. egy évvel ezelőtt zárult le 

egyrészt számos szakági tervező bevonásával, másrészt az önkormányzat szakembereivel 

egyeztetve. Egyik legfőbb eleme a tervezésnek a közterületek rehabilitációja, így átadta a szót Kaposi 

Nórának (tervező). 

Kaposi Nóra (S-tér Kft.) elmondta, hogy ők készítették a tájépítési terveket. Áttekintő térképvázlat 

segítségével mutatja be a tágabb tervezési területet, illetve a pályázati programban szereplő szűkebb 

elemeket is. Kiemelte az Érpatakon átívelő gyalogos híd és vegyes forgalmú híd, illetve a játszóterek 

és a sportpályák létesítését/felújítását. (Az előadás nyomtatott változata szintén jelen emlékeztető 

mellékleteként található.) 

Tóth Attila pályázatkezelő referens vette át a szót azért, hogy bemutassa azokat a projektelemeket, 

amelyek a benyújtott pályázatban a közterület-rehabilitáció keretében szerepeltek. A kivetített térkép 

segítségével felvázolt elemek: Damjanich sétány rekonstrukciója (parkosítás, vízjáték építés, 

burkolatépítés, közvilágítás), lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (rendezvénytér 

kialakítása, parkosítás, medence már nincs benne), több korcsoportos játszótér létrehozása, 

kosárlabdapálya kialakítása, sportpálya felújítása, patakparti sétány kialakítása a deák F. utcára való 

átkötéssel, a Vécsey közben parkolóépítés, hullámosított acéllemez híd építése a Lehel utca 

folytatásában, a terület É-i oldalán lévő parkoló felújítása/bővítése és az Érpatak részleges lefedése, 

amely szintén a parkolóhelyek bővítését célozná. 

Breuer András elmondta, hogy az Árpád u. folytatásában egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas 

műtárgy, illetve ettől D-re a Lehel u. folytatásában szintén egy vegyes forgalom áteresztésére 

alkalmas műtárgy létesülne (gépjárművel és gyalogosan is). A terület É-i végében található parkoló 

jelenleg 40-50 gépkocsi parkolási lehetőségét biztosítja (leromlott burkolat), a tervek 

megvalósulásával itt 68 db gépjármű elhelyezése válik lehetségessé. A Toldi u. É-i végében a 

pataklefedéssel együtt 47 db új parkoló létesülne. A Vécsey közben tervezett parkoló kialakításával 

pedig 43 db parkolóhely valósulna meg. 

Kaposi Nóra elmondta, hogy a korábban tervezett pergola kikerült a projektből (lakossági egyeztetés 

eredményeként). 

Kósa Tímea alpolgármester asszony javasolta, hogy próbáljuk rendezett mederbe terelni a kérdések 

feltevését és az azokra adott válaszokat, így arra kérte a résztvevőket, hogy akinek kérdése van, 

legyen kedves bemutatkozni, majd a kérdését feltenni, amire a szakértő kollegák megpróbálnak 




választ adni. Ezek előtt kérte, hogy a programban szereplő panelfelújítások és az ún. „panelprogram” 

jelenlegi támogatási arányait (az összehasonlítás miatt) beszéljék meg. 

Molnárné Hevér Katalin erre reagálva közölte, hogy 2002 óta ő készítette a panelprogram nagyjából 

80 %-át. Nagyon örül, hogy ebben a programban csak 15% lakossági saját erő szükséges, mivel a 

panelprogramban jelenleg már 50% a lakossági hozzájárulás aránya, sőt bizonyos esetekben (ha 

nincs önkormányzati társfinanszírozás), akkor akár 67%. 

Vinnai Győző országgyűlési képviselő úr kiemelte, hogy a teljes szociális városrehabilitációs program 

megvalósítása kiemelkedő lépés lenne az érkertiek számára, továbbá megjegyzendő, hogy az 

igények mentén alakult/alakul a program elemeinek kidolgozása. Ezen felül azt is látni kell, hogy az 

elmúlt időszak pályázatait egy kicsit át kellett strukturálni a gazdaságfejlesztési programok irányába, 

tehát nagy érték az ilyen pénztárcakímélő programok megvalósíthatósága. 

Gincsai Jánosné a Damjanich u.-i társasház közös képviselője kiemelte, hogy ők már egyszer 

megvívták a harcukat azért, hogy a vízjáték lehetőleg ne valósuljon meg az épületük előtt, viszont a 

fűzfák kivágását mindenképpen szeretnék elkerülni. A vízjátékra költendő pénzt az épületük és az 

óvoda közötti járda felújítására kellene fordítani (taps). 

Kósa Tímea közölte, hogy Dr. Kovács Ferenc polgármester úr – korábban - a kérdéstől függetlenül is 

kiemelte számára, hogy a vízjáték megépítési költségén felül számításba kell venni annak fenntartási 

költségét is, így annak elmaradását támogatni tudja. Azzal is egyetért, hogy minden talpalatnyi 

zöldfelületre szükség van a lakótelepeken, arra kérte a tervezőket, hogy ez a rész kerüljön 

átalakításra a projektben. 

Kaposi Nóra: természetesen a burkolat felújításra kerül, és a kivágni tervezett fák helyére is pótlás 

kerülne. 

Kósa Tímea: akkor vágjunk ki fát, ha az mindenképpen indokolt, tehát ha elöregedett vagy 

balesetveszélyes, és akkor is pótolva (megfelelő méretben) a kivágott egyedeket. Ami menthető, azt 

pedig hagyjuk meg. 

Breuer András: a kiviteli terv esetében ezen kérésekre ki lehet térni. 

Gincsai Jánosné azt javasolta, hogy a fák kivágása előtt várják meg, hogy a pótolt egyedek 

megmaradnak-e, és csak ezt követően vágjanak. 

Kósa Tímea azt kérte, hogy e kérdéskör a tervezés során mindenképpen kapjon hangsúlyt és kerüljön 

egyeztetésre a városi főkertésszel. 

Názon Gyula jelezte, hogy írásban oda fogja adni a véleményét, de pár szóban elmondja azt. 

Elfogadhatatlannak tartja, hogy a patak lefedésre kerüljön. Semmi előnyt nem hoz, nem lesz plusz 

parkoló, és nem lesz meg a kezelési technológiája. A rendőrség előtti két nagyon szép fenyőfa 

mindenképp maradjon meg, maradjon el a helyére tervezett lábmosó (vízjáték). A pavilonokat 

felesleges lebontani, vagy a bejáratukat átforgatni. Arról hallani sem akarunk, hogy vegyes használatú 

út alakuljon ki a Toldi utcán az orvosi rendelő előtt, mert két gyereket ütöttek el a közelmúltban. 

Miskolcon és Szegeden tudnak egy dolgot, azaz hogy 16 cm-es vastagságban kell hőszigetelni a 

házakat ahhoz, hogy az E kategóriából az A-ba kerüljenek. Amit a tervező mond, az hazugság. 

Bencsik Mihály egy nyugdíjas néni megbízásából kérdez, 15 % lesz-e a lakosság hozzájárulása, vagy 

20, esetleg 50? 

Tóth Attila közölte, hogy a tervezési útmutató szigorúan szabályozza a projektelem tekintetében a 

hozzájárulás arányait, e szerint pedig a lakossági hozzájárulás maximális aránya lehet a 15 %, a 

pályázati támogatás 70%, így értelemszerűen önkormányzati saját erőként újabb 15%-kal 

számolhatunk. 

Kósa Tímea szintén kiemelte, hogy 15%-os önkormányzati és 15%-os lakossági saját erő szerepel a 

programban. Ha ez a későbbiekben másként alakul, akkor át kell értékelni. Az önkormányzat 

szempontjából a panelházak felújítása, az iskola, a két óvoda és a rendőrség/Civilház közös 




épületének felújítása élvez prioritást, nem pedig a parkfelújítás. Azonban ha márciusig nem nyújtjuk 

be a pályázatot, annál kisebb az esélyünk arra, hogy e fejlesztési pénzt lehívjuk. E fórum kapcsán 

pedig a legfontosabb, hogy a helyi lakosság magáénak érzi-e a projektet. Ha a lakók nem akarják, 

akkor a városnak nincs felesleges 200 milliója a beruházásra. 

Pokoraczki Jánosné (fagyizó üzemeltetője) egyetért azzal, amit az alpolgármester asszony elmondott. 

Olyan létesítmények kerüljenek kialakításra, amelyek kihasználhatóak és lehetőség szerint a 

zöldfelületek aránya ne csökkenjen. A pataklefedés és a díszmedence megvalósítását újra át kellene 

gondolni. 

Gáspárné Gabulya Éva kérdezte, hogy a tíz emeletes házak között lévő lépcsők felújítása része-e a 

programnak, mivel azok annyira rossz állapotúak, hogy az már balesetveszélyes. Kérjük a 

„mozgólépcsők” megszüntetését! 

Sipos Vilmos (Toldi u. 60.) kiemelte, hogy a parkolási lehetőségek hiánya megköveteli a sürgős 

lépéseket, mivel este 5 óra után érkezve szinte lehetetlen parkolóhelyet találni a lakótelep 

körbejárásával is. Ha lefedjük a patakot, ha nem, akkor is szükség volna 50-60 parkolóhely 

kialakítására, még ha – szerencsétlen esetben - a zöldfelület kárára is. 

Tóth Attila a tíz emeletes házak között lévő lépcsők kapcsán felvetett kérdésre jelezte, hogy a tágabb 

tervezési programnak része volt a házak közötti terület felújítása, azonban a pályázatba nem került 

be, mint megvalósítandó projektelem, egyrészt a tervezett pénzügyi keret szűkössége okán, másrészt 

pedig azért, mert a házak alatt/között a távhővezetékek (és egyéb közművek) elhelyezésére szolgáló 

közműalagút fut, amelynek kiváltása jelentősen növelné a költségeket. A felszínt érintő – egyszerűbb 

– beavatkozásoknak viszont sem tervezői, sem kivitelezési szinten nincs akadálya. 

Szilvási János (Toldi 90.) kérdezte, hogy milyen közlekedési kényszer indokolja azt, hogy közút épül a 

terület D-i végén? Nem látja értelmét a Lehel utcai híd megépítésének, csak akkor, ha a Körút 

forgalmát kell kivezetni, mert jelenleg is meg lehet közelíteni a körutat a csatorna mindkét oldaláról. 

Veres István (főépítész) közölte, hogy az indokolja az átvezetést, hogy a lakótelep D-i részéről a Körút 

felé az egyszerűbb kijárást biztosítsa, mivel jelenleg rendkívül zavaró a garázssor mentén a szűk 

keresztmetszetű szervízúton való kétirányú haladás a balesetveszély miatt. Átláthatatlan, 

kényszerközlekedést eredményez. Ezzel a híddal ezt a balesetveszélyes kényszerközlekedést lehet 

kiiktatni. 

Torma József (Toldi 69.) kérdezte, hogy az újbóli pályázatbeadás mennyiben befolyásolja a korábban 

beadott pályázatot, milyen újabb dokumentumok kellenek? Kiemelte továbbá, hogy az újabb hidak 

kiépítése az átmenő forgalom további növekedéséhez vezet, ami az itt lakók elleni bűncselekmény. 

Meg kell szüntetni az átmenő forgalmat, mert a balesetveszély nagy, mivel a lakóházak kijárata és az 

úttest között 3 méter a távolság. Nincsenek gyalogos átkelőhelyek. Milyen tevékenység folyik a 

Civilházban? Túl sokat költünk a programból ennek az épületnek a felújítására (taps). 

Tóth Attila közölte, hogy minden érintett közös képviselővel újra fel fogja venni a kapcsolatot, hogy a 

módosult adatlap és mellékletei kapcsán a partnerek részéről szükséges dokumentumokat 

beszerezze. 

Kósa Tímea javasolta, hogy amennyiben lehetséges, olyan lakógyűlésekre kerüljön sor, ahol a lakók 

újból kinyilatkoztatják, hogy akarják ezt a beruházást, tisztában vannak a feltételeivel, illetve a saját 

erő összegével. Lehetőleg ne 5-6 lakó döntsön az egész lépcsőház sorsáról, tehát a lakók is 

buzdítsák a lakótársaikat a részvételre. 

Volosinovszki László (Toldi 56.) közös képviselő úgy látja, hogy a kuratóriumi tagokat (közös 

képviselőket) kihagyták a mostani egyezkedésekről. Ez a pályázat egyszer már nyert, megbeszéltük a 

szigetelés anyagát, eldöntöttük a kőzetgyapot alkalmazását. Mai technika szerint már lehetséges 

ugyanolyan tűzálló képességű nikecellt feltenni, ami viszont tömegre sokkal kisebb és jóval olcsóbb. 

Másrészt, ha a kőzetgyapot véletlenül kivitelezés közben beázik, akkor a kőzetgyapot nedves, dohos 

lesz, soha nem szárad ki. Ha a folyó egyik partján lehet parkolni, akkor miért nem lehet parkolni a 

másik oldalon? Ott lehetne beültetni fákat és „fűköveket”, ahol 50-100 parkolót lehet csinálni, nem kell 

lefedni több 10 vagy 100 millió forintért a folyót, ami utána büdösödik, algásodik, ezt mindenki tudja. A 

kutyasétáltatót pedig meg kellene szüntetni, a helyén pedig parkolót építeni (taps). 




Vinnai Győző kiemelte, hogy ő még támogatási szerződést nem látott. Ez a program az IVS-nek 

része, azonban a jelen pályázat nem jutott el a döntési fázisig, így a szerződés aláírásáig, tehát még 

nem nyert! Ő már a korábbi fórumon is kiemelte, hogy ha lehetőség van rá, akkor azon lesz, hogy ez a 

program megvalósuljon. Azt látni kell, hogy ilyen volumenű beruházások a közeljövőben nem 

várhatóak, ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy a városrészre 1,4 milliárd forintot költhetünk. 

Korábban bírálta is a rehabilitációs programokat, hiszen véleménye szerint előbb a gazdaságot kell 

megerősíteni, csak azt követően kövekre fordítani a pénzt. Jogos az érkertiek igénye, mert rászorul a 

városrész a fejlesztésre, mivel a lakásokra is folyamatosan költeni kell ahhoz, hogy ne pusztuljanak le 

menthetetlenül (taps). 

Volosinovszki László kérte, hogy egy pontos dátumot jelöljünk meg arra vonatkozóan, hogy mikor 

várható a megvalósítás. Minden lakóközösség belátta, hogy előtakarékoskodni kell ahhoz, hogy a 

saját erőt biztosítani tudják, viszont sokakban felmerült, hogy meddig kell fizetniük az LTP-t, amikor 

nem is biztos a megvalósítás sikere. Minden közös képviselőnek és minden lakónak fontos, hogy 

részt vegyen a lakógyűlésen, mert ha valamelyik lakó kiesik, akkor a többieknek kell fedezni a kiesők 

hitelrészét is. 

Tormássi Géza válaszul közölte, hogy akkor fog elkezdődni, ha ez a pályázat március 31-én beadásra 

kerül, és minél kevesebb módosítást kell eszközölni a programban. Nem érinti az egész területet, 

viszont újabb lehetőségeket generál. Más területeken olyan gondokkal szembesülünk, hogy összedől 

az emberek háza a belvíz miatt, nem pedig a felújításról gondolkodnak. Közlekedéssel kapcsolatos 

kérdések: aki el akar jutni az Arany János utcáról a Móricz Zs. utcára, az nem az Érkerten keresztül 

teszi. 

Pokoraczki Jánosné kérdezte, hogy miért nem lehetett ezt a fórumot korábban megszervezni, ha ilyen 

kevés az idő? Názon Gyula kérte, hogy a megvalósítás terveit kellene bemutatni! 

Kósa Tímea válaszul közölte, hogy azért most kerül sor erre a fórumra, mert egy hete készült el a 

város ez évi költségvetése, korábban senki nem tudhatta, hogy sikerül-e a szükséges önerőt 

biztosítani. Most viszont már ki lehet jelenteni, hogy erre a programra rendelkezésre áll 208 millió 

forint önkormányzati önerő, ami sok más településrész esetén – még ha ez sovány vigasz is – nincs 

meg. 

A tervek kapcsán azt javasolta, hogy Tóth Attilát keressék a pályázattal kapcsolatos bármilyen 

kérdésekkel, illetve ha esetlegesen a tervekbe kívánnak betekinteni, akkor is. Az LTP hitel kapcsán 

nagyon jogos a felvetés, egyetért azzal, hogy a lakos feleslegesen ne fizessen. 

A tervezett határidők tekintetében: amennyiben sikerül összeállítani a pályázati dokumentációt, ezt 

követően kerül sor a mindenkori hiánypótlásokra, tehát legkorábban szeptemberben lehet pozitív 

támogatói döntés. Ezt követően indulhat meg a közbeszerzés folyamata, amivel kapcsolatosan 

mindenki tisztában van annak időigényével és esetleges buktatóival. A fizikai megvalósítás – 

optimistán nézve - 2012 tavasza előtt nem indulhat el. 

A partnerek kapcsán korábban fennálló párbeszédek ezután is meg fognak történni, sőt ennek 

bővítése, szélesítése indokolt. Lehetőség szerint ne csak a közös képviselők, hanem az érdeklődő 

lakók is vegyenek részt az egyeztetéseken, azok, akik építő jelleggel kívánnak a program mellé állni 

(taps). 

Ezt követően a résztvevők legnagyobb része felállt és elhagyta a termet. 

Egyéb felvetett problémák: 

A lakótelepen szükséges lenne postaládák kihelyezésére! 

Pásztorné Balázs Mária (Toldi u. 52.) kérte, hogy egy pici szökőkút legyen a területen, legyen kézzel 

nyomható ivókút, illetve ha le lesz fedve a patak, akkor magasvíz idején hogyan lesz megoldva a 

probléma? Ezen felül szeretné, ha nem szűnne meg a jelenlegi játszótér sem. 

Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens 










8.4 A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok 

8.4.1 Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról 




8.4.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről 







8.4.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról 




8.4.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról 







8.5 A társasházakkal való egyeztetés dokumentációja 

8.5.1 Jelenléti ív 


8.5.2 Emlékeztető 












8.6 A szakhatósági egyeztetés keretében 2007. december 10-én felkeresett 

szervezetek listája 

1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 

4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. 

2) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 

4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. 

3) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 

Kirendeltsége 

4400 Nyíregyháza, Árok u. 41., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 119. 

4) BM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 

4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 

5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Szabolcs- 

Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 

4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. 

6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 

4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 

7) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 

4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 

8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 

4024 Debrecen, Sumen u. 2. 

9) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 

4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13. 

10) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 

Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály 

4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 35. 

11) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 

Földművelésügyi Igazgatóság 

4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 1. 

12) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 

Növényegészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság 

4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., 

13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 

1885 Budapest, Pf.: 25. 

14) Nyíregyháza Rendőrkapitányság 

4400 Nyíregyháza, Stadion u. 5. 

15) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési 

Főosztály 

1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 

16) Miskolci Bányakapitányság 

3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u. 5. 

17) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 


18) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság 




4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: 230. 

19) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal 

Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 


20) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltség 

4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. 

21) IRM Határőrség Nyírbátori Igazgatósága Határrendészeti Osztály 

4300 Nyírbátor, Bocskai u. 2-4. 

22) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 

1066 Budapest, Teréz krt. 38. 




8.7 Igényfelmérés és kihasználtsági terv 

IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV 

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása 

BEVEZETÉS 

Nyíregyháza város szociális városrehabilitációs program keretében kívánja az Érkerti 

akcióterületet fejleszteni. 

Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város 

Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései 

megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre 

vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias 


A fejlesztés megvalósításához igénybe venni kívánt ÉAOP-5.1.1.B pályázati konstrukció 

tervezési útmutatójának C.9 pontja értelmében mind az előzetes, mind a végleges 

Akcióterületi Tervnek tartalmaznia kell a projekt részeként megvalósuló beruházásokra 

vonatkozó igényfelmérést és kihasználtsági tervet a módszertan által elvárt 

tevékenységek esetében és a megfogalmazott tartalommal. 

Jelen dokumentum a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítására 

vonatkozó igényfelmérés és kihasználtsági terv, amely „Az akcióterületi terv módszertani 

szempontjai” című útmutató előírásai szerint került kidolgozásra. 

AZ IGÉNYFELMÉRÉSBEN ÉRINTETT PROJEKTELEMEK BEMUTATÁSA 

Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a pályázati útmutató alapján a következő funkciókra 

és fejlesztésekre terjed ki: Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

• Közösségi funkció: Nyírségi Civilház épületrészének felújítása 

• Közszféra funkció: Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása 

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete (összesen 708 m 2 ) a 

vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy és tíz 

emeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve 

épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös 

tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. 

Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján 

történt. 

 

 

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a 

használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs 

kapott helyett (a valósan használt alapterület 46 százaléka). 

Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek 

rendelkezésére bocsátotta (a valósan használt alapterület 54 százaléka). 

A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi 

homlokzat közepén lévő régi főbejáratot, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik 

ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre 

Az emeleti szint szerkezetileg teljesen megegyezik a földszinttel, mindössze a lépcsőházi 

résznél van eltérés. A lépcső melletti szélső sávban a földszinten fedett előtér van kialakítva. 




A földszinti rész alapterülete 324 m 2 , az emeleti rész alapterülete 384 m 2 . Az épület első 

emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és 

mosdók találhatók. 

IGÉNYFELMÉRÉS 

Az igényfelmérés körülményei, folyamata, kezdete és befejezése 

Az igényfelmérés első forrását az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 2006-ban 

gyűjtött primer információk jelentették, melyek a Civil Szolgáltató Központban regisztrált 

szervezetek megkérdezésével kerültek összegyűjtésre. A vizsgálathoz szükséges 

információkat a Társaság írásbeli megkérdezés útján, strukturált kérdőív segítségével 

szerezte be. 

Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes 

lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési 

szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 végén a városi és városrészi 

funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló 

közreműködésével: decemberben lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely 

elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 

2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város 

fejlesztési irányai mellett meghatározta az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. 

Ezt követően 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes 

tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. 

Ennek keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények 

és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban 

megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a 

célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel). 

Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető 

fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi 

fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. Az érkerti 

akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett 

fejlesztésekről 2009. április 15-én 17:00 órától került megrendezésre lakossági fórum az 

akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). 

A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én került sor az 

akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét 

fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők. 

Az igényfelmérés keretében személyes mélyinterjú is készült a Nyírségi Civilház vezetőjével. 

Az igényfelmérés további eszközét jelentették a megrendezett tájékoztató rendezvények – 

támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án, többlakásos társasházak közös 

képviselőivel való egyeztetés 2009. november 17-én –, amelyeken a résztvevők 

véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben 

befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. 

Célcsoport elemzés 

Az igényfelmérés célcsoportjai az akcióterület fejlesztés célcsoportjaival azonosíthatóak. A 

célcsoport meghatározás a főbb célkitűzések és a hozzájuk kapcsolódó projektelemek 

mentén történt. Meghatározásra kerültek a fejlesztések által közvetlenül és közvetetten 

érintett célcsoportok is. 




Nyírségi 

Civilház 

Érkerti 

Rendőrőrs 

Közvetlen célcsoportok 

• a felújítandó intézmény 

szolgáltatásait igénybe vevő 

Szabolcs-Szatmár-Bereg és 

Hajdú-Bihar megyei civil 

szervezetek 

• az akcióterület lakossága 

• az intézményben foglalkoztatottak 

• a beruházás környezetében élő 

lakosság 

• a környező ingatlanok 

tulajdonosai 

• az intézményben foglalkoztatottak 

Közvetett célcsoportok 

• az észak-alföldi régióban illetve más 

régiókban működő civil szervezetek 

• határon túli magyar civil szervezetek, 

lakosság, önkormányzatok, intézmények 

• a város teljes lakossága 

• egyéb helyi és térségi vállalkozások 

• a beruházás környezetében élő lakosság 

• a környező ingatlanok tulajdonosai 

• a város teljes lakossága 

• egyéb helyi és térségi vállalkozások 

Érintett célcsoportok jellemzői: 

Érintett 

célcsoportok 

Az 

intézményekben 



A beruházás 


élők 


lakossága 

A beruházás 


lévő 


Jellemzők, problémák és szükségletek 

a fejlesztés szempontjából 

A kivitelezés idejére gondoskodni kell 

átmeneti elhelyezésükről 

Az intézményekben dolgozók 

munkakörülménye és ezáltal a nyújtott 

szolgáltatások színvonala 

nagymértékben javul 

A civil önszerveződések számára az 

intézmény szolgáltatásokat, helyszínt 

és programokat egyaránt kínál, egyben 

a civil szervezetek is színesítik az 

intézmény kínálatát 

A hiányzó közösségi és bérelhető 

helyiségek rendelkezésre állásával a 

helyi civil szféra tovább erősödik 

A lakókörnyezet minőségében 

jelentkező problémák megoldódnak 

A kivitelezés idején konfliktusok 

jelentkezhetnek, ezek kezelése 

elengedhetetlen 

Az ingatlanok értéke a fejlesztés 

nyomán emelkedhet 

Könnyen igénybe tudják venni az 

intézmény szolgáltatásait 

Az intézmények megújulásával és a 

szolgáltatások bővülésével a lakosság 

életminősége emelkedik 

A település épített környezetében 

jelentkező problémák csökkennek 

A kivitelezés idején konfliktusok 

jelentkezhetnek 

Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés 

nyomán emelkedhet 


Folyamatos tájékoztatás és 

együttműködés szükséges az 

előkészítés, a kivitelezés és a 


Motiválhatóságuk a fejlesztések 

megtervezésében és a 

létesítmények fenntartásában 

magas 


együttműködés szükséges 

különösen az előkészítés és a 

működtetés során annak 

érdekében, hogy a célcsoport 

szükségleteinek megfelelő 

termeket, előadókat alakítsanak 

ki, és hogy azok kihasználtsága 

is magas legyen 

Egyébként is magas 

együttműködési hajlandóságuk 

ezáltal növelhető 





Bizonyos, az adott terület külső 

megjelenését javító 

beavatkozásokba bevonhatók 

(pl. homlokzat-rekonstrukció, 

közterület-rendezés) 





Bevonhatósága a fejlesztésbe 

korlátozott 

Rendszeres tájékoztatás és 


különösen a kivitelezés és a 





Érintett 

célcsoportok 

Egyéb 


Jellemzők, problémák és szükségletek 

a fejlesztés szempontjából 

A fejlesztések miatt az akcióterületen 

megnövekedett (gyalogos- 

)forgalomnak köszönhetően emelkedik 

a vállalkozások bevétele is 


Érdekük a jól előkészített 

közbeszerzések lefolytatása 

A fejlesztések miatt a növekvő 

(gyalogos)forgalomnak köszönhetően 

emelkedik a vállalkozások bevétele is 


Bizonyos, az adott terület külső 

megjelenését javító 

beavatkozásokba bevonhatók 

(pl. homlokzat-rekonstrukció, 

közterület-rendezés) 

Rendszeres tájékoztatás és 


különösen a kivitelezés és a 


Motiváltságukat a piaci viszonyok 

befolyásolják 

A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a 

fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a 

lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása, a közbiztonság erősödése várható. 

Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat 

eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy - 

elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek 

miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként 

konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. 

Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008-ban 118 580 fő), a kép 

árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek 

esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják 

(pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok 

elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a 

lehetséges problémákra. 

A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős 

formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel 

kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő 

célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik 

azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük 

végzéséhez szükségesek. 

Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2009. november 16-ai adatai szerint összesen 1081 

civil szervezet működött, ebből 354 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része 

kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális 

és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. 

érkerti székhellyel rendelkezik. Az érkerti civil szervezetek jellemzője, hogy nagyobb 

arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű 

megoszlás mutatja. 

Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek 

és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való 

megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás, amely a 

felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül 

széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át 

kiterjed a civil érdekképviseletig. 

A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő 

területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A 

szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő 

objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó 

egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás 




folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely 

szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak 

mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén. 

A módszertani útmutatók által előírt speciális igényfelmérések célcsoportjai a fenti – az 

akcióterületi fejlesztés – célcsoportjának további specifikálásával kerültek meghatározásra, 

melyet a következő táblázat foglal össze: 

Funkció / 

Tevékenység 





Közvetlen 

igényfelmérési 

célcsoport 

Akcióterület 

lakossága 

Akcióterület civil 

szervezetei 

Akcióterület 

lakossága 

Becsült 

létszám 

5731 fő 

55 db 

Közvetett 

igényfelmérési 

célcsoport 

Város lakossága 

Becsült 

létszám 

118 580 fő 

5731 fő Város lakossága 118 580 fő 

Az igényfelmérés módszertana 

Kérdőíves felmérések 

A kérdőíves felmérések első körében (2006-ban) az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 

kidolgozott strukturált kérdőívek postai úton, elektronikusan, illetve személyesen 

(rendezvényeken, fórumokon) kerültek a megkérdezettekhez. A kérdőívek 

visszaérkezésének végső időpontja 2006. július 18. volt. A kérdőívek a Civil Szolgáltató 

Központnál regisztrált szervezetekhez került kiküldésre postai úton. A vizsgálattal elért 

nonprofit szervezetek száma, a minta nagysága 590. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg 

megyében működő nonprofit szervezetek 27,6%-a (2134 szervezet, forrás: KSH Jelentés 

2003). A kutatás során alkalmazott minta nem tekinthető reprezentatívnak, a kapott 

adatokból levont következtetések fenntartásokkal alkalmasak az összes civil szervezetre 

vonatkoztatott általánosítások megfogalmazására. 

A további kérdőíves felméréseket (2009) Nyíregyháza Megyei Jogú Város megbízásából a 

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A kérdőíves felmérések célja olyan aktuális 

információk gyűjtése volt Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által 

kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. 

 

 

A 2009. áprilisi felmérés alapvetően egy internetes oldalon (www.megakom.hu/erkert) 

elhelyezett, online kérdőív segítéségével történt. A kérdőív kidolgozása, illetve a 

válaszok fogadása és feldolgozása egy speciálisan ilyen célra fejlesztett szoftver 

segítésével történt. Azon válaszadók számára, akik valamely okból nem tudták 

interneten kitölteni a kérdőívet, lehetőség volt nyomtatott formátumú kérdőívek 

leadására is – a kérdőív megjelent a Nyíregyházi Naplóban is –, amelyek begyűjtését 

Nyíregyháza Megyei Jogú Város szervezte meg. 

A 2009. novemberi felmérés a célcsoportokhoz – az érkerti oktatási intézményekbe 

járó gyermekek szüleihez, az érintett többlakásos társasházak lakóihoz, a Civilház 

szolgáltatásit igénybe vevőkhöz – direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívek 

segítségével zajlott. 

A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőívek egyaránt tartalmaztak zárt és 

nyitott kérdéseket. 

Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések 

esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a városrész fejlődésével kapcsolatos 




jövőképet, az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták 

spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a 

válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek 

megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon 

mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett 

hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A 

legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó kérdések esetén az értékelés a válaszok 

súlyozásával történt. Az első legfontosabbnak ítélt fejlesztések 3-szoros, a második 2- 

szeres, a harmadik egyszeres súllyal kerültek összeszámolásra. 

Zárt kérdések kerültek felhasználásra a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a 

fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén. A válaszok 

kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes 

számához viszonyított arány meghatározásával történt. Az ily módon összegyűlt vélemények 

iránymutatást nyújtottak a városfejlesztés irányainak meghatározásához. 

Az igényfelmérésben fontos szerepe volt a kérdőíves felméréseknek, mivel a helyi lakosság 

tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő 

fejlesztések előkészítése. 

A módszer alkalmazását az indokolta, hogy a kérdőíves felmérések révén széles körben 

meg lehet ismerni a válaszadók fejlesztési igényeit, javaslatait, és ezzel párhuzamosan 

véleményeztetni lehet a fejlesztési elképzelések realitását, megfelelőségét. A módszer 

alkalmazásának további indoka, hogy a kérdőívek segítségével a lakosság sokkal nagyobb 

része elérhető és megszólítható, mint más eszközökkel, ráadásul a kitöltésre rendelkezésre 

álló hosszabb időintervallum miatt azok is véleményt nyilváníthatnak, akik a fórumokon és 

egyeztetéseken egyéb elfoglaltságuk, vagy anonimitásuk megőrzése miatt nem vettek részt. 

Fórumok, találkozók 

A lakossági fórumok, egyeztető megbeszélések strukturálatlan csoportos interjú 

módszerével zajlottak. A megrendezett fórumokon prezentáció keretében kerültek 

ismertetésre a városfejlesztés tervezett irányai, az akcióterületi fejlesztés elemei, majd 

lehetőséget kaptak a résztvevők kérdések, észrevételek, vélemények, és fejlesztési igények 

megfogalmazására. 

A csoportos interjú alkalmazását az indokolta, hogy a résztvevők első kézből – a város 

polgármesterétől, a városi főépítésztől, a terület önkormányzati képviselőjétől és 

városfejlesztési szakértőktől – kaptak információkat a tervezett fejlesztésekről. A 

meghívottak azokból a célcsoportokból kerültek ki, akiket az egyes fejlesztések 

megvalósítása közvetlenül vagy közvetve érint. Ily módon a legkompetensebb és 

legérintettebb célcsoportok igényeinek megismerésére nyílt lehetőség, azonnali, közvetlen 

kérdések és válaszok formájában. 

Interjú 

A Nyírségi Civilház vezetőjével készített személyes mélyinterjú kérdéskörei szorosan 

kapcsolódtak a fejleszteni kívánt létesítményhez, annak fejlesztési szükségleteire és 

tervezett kihasználtságára irányultak. A módszer alkalmazását az indokolta, hogy így a 

fejlesztési igényekről közvetlen információk, konkrét adatok megismerésére és a fejlesztések 

révén várható eredmények konkretizálására nyílt lehetőség. 




Az igényfelmérés eredményeinek összegzése 

Az Érkerti lakótelepen határozott társadalmi igény jelentkezik az akcióterület fejlesztésére. 

Ez az igény egyértelműen visszatükröződik az itt élő lakosság és a civil szervezetek körében 

végzett kérdőíves felmérések eredményeiben is. 

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 2006-ban végzett felmérés a Civil Szolgáltató 

Központban regisztrált szervezetek megkérdezésével zajlott. A szervezetekhez eljuttatott 

590 darab kérdőív 19,32 %-a (114 darab) érkezett vissza. (Ez a visszaérkezési arány 

megfelelőnek mondható, figyelembe véve, hogy a felmérési szakasz a nyári időszakra esett, 

valamint azt hogy a postai úton eljuttatott kérdőíves vizsgálatok visszaérkezési arányai 

gyakran alacsonyabbak más vizsgálatokénál. A vissza nem küldött kérdőíveket nem az 

érdektelenséggel vagy a válaszmegtagadással azonosítjuk, hanem a kérdőív kitöltésének, 

visszaküldésének idő- és költségigényével. Ezért nem számolunk a kapott adatok jelentős 

torzulásával a válaszmegtagadás miatt, sokkal inkább az elért szervezetek véletlen 

részmintájának tekintjük a visszaküldő civil szervezetek számát.) A primer információk 

gyűjtése során visszaérkezett 114 db kérdőív mindegyike értékelhető volt, a kérdésekre 

minden esetben egyértelmű válaszok születtek. A kérdőívet kitöltő 114 Szabolcs-Szatmár- 

Bereg megyei szervezet 43%-a szociális, 20,2%-a oktatási-nevelési, 16,6%-a kulturális 

területen tevékenykednek. A válaszadók aránya azonos (3,5%) az ifjúsági, környezet- és 

természetvédelmi, sport, közrend- és közlekedésbiztonsági és szolgáltatási tevékenységet 

végző szervezetek körében. A település- és vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek aránya 

2,7%. 

A primer információgyűjtés részét képezte a megyei civil szervezetek információ 

forrásának felmérése. A megkérdezett szervezetek a számukra nyújtott képzési 

lehetőségekről – forrását tekintve – leginkább a Nyírségi Civilháztól értesülnek. 

Meghatározó forrása még az információknak a sajtó, ahonnan az országos, civil társadalmat 

érintő programokról értesülnek a szervezetek. Az információk formáját tekintve az Első 

Nyírségi Fejlesztési Társaság civileknek szóló, nyomtatott hírleveléből, a Civil Hírnökből 

értesülnek ezekről a lehetőségekről. A felmérés rámutat arra, hogy a civil hírlevél az egyik 

legmeghatározóbb információforrása a megkérdezett szervezeteknek. 

A kérdőív kitért a szervezetek infrastruktúrájának felmérésére, arra, hogy a szervezetek 

milyen technikai környezetben, milyen eszközökkel végzik tevékenységüket. A válaszok 

alapján megállapítható, hogy a szervezetek 65%-a rendelkezik irodával a megyében, de 

csupán a megkérdezettek egyötöde rendelkezik saját irodával. Magas a bérelt irodával 

rendelkező szervezetek aránya (45%), melyek szintén nagy anyagi terhet róhatnak a 

civilekre, abban az esetben, ha piaci árat kénytelenek fizetni az irodáért. Meglepő eredmény, 

hogy a szervezetek több mint egyharmada nem rendelkezik irodával, így feltételezhető, hogy 

foglalkoztatottjaik számára nem tudják megfelelően biztosítani a munkavégzéshez 

szükséges feltételeket. A Civil Szolgáltató Központ a jelenleg meglévő kapacitásának erejéig 

biztosít a nonprofit szervezetek számára – a piaci ár töredékéért – irodabérleti 

lehetőséget. Szükséges lenne a Civilház bővítésével további irodahelységeket is kialakítani, 

annak érdekében, hogy a forráshiánnyal küzdő, aktív és fejlődő szervezetek számára 

lehetőség nyíljon megfelelő és szükséges irodai munkakörnyezet kialakítására. 

A Nyírségi Civilház egyéb szolgáltatások mellett kedvezményes árú fénymásolással, 

Internet használati lehetőséggel is segíti a szervezeteket. Az eredmények azt mutatják, hogy 

ezeknek a szolgáltatásoknak a fenntartását és továbbfejlesztését igénylik a szervezetek, 

hiszen még mindig nem rendelkeznek a megfelelő technikai eszközökkel saját kereteik 

között. 

A 2009. évi lakossági kérdőíves felmérések és a megrendezett lakossági fórumok, egyeztető 

megbeszélések eredményei azt mutatják, hogy van igény a Nyírségi Civilház és Érkerti 

Rendőrőrs épületének megújítására, valamint ehhez kapcsolódóan a közbiztonság 

növelésére. 




A városrehabilitáció keretében tervezett fejlesztések – köztük a Nyírségi Civilház és Érkerti 

Rendőrőrs közös épületének megújításának – szükségességét tehát egyértelmű társadalmi 

igények, elvárások indokolják. A társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 

műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is a fejlesztés szükségességét támasztja 

alá, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezően befolyásolja. 

A tervezett fejlesztésekhez hasonló funkciók az akcióterületen és vonzáskörzetében 

A fejlesztendő épület funkcióihoz hasonló, vagy azonos funkciót ellátó intézmények az 

akcióterületen belül és annak közvetlen vonzáskörzetében nem találhatóak. 

Hasonló funkció az akcióterületen kívül, a városon belül: 

• Nyírségi Civilház: Nyíregyházán és környékén hasonló funkciót lát el az Esélyek 

Háza és Esély Centrum, amelyek a Civilház tevékenységi köréhez viszonyítva 

kiegészítő szolgáltatást kínálnak, célcsoportjaik elsősorban nem a civil szervezetek, 

hanem a hátrányos helyzetű illetve a fogyatékkal élő lakosság. 

• Érkerti Rendőrőrs: a városban működik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrfőkapitányság 

(Bujtos u. 2.) és a Nyíregyháza Rendőrkapitányság 

(Stadion u. 1-5.). Az Érkerti Rendőrőrsön kívül nem működnek további 

rendőrőrsök a városban. 

Megállapítható, hogy a fent megnevezett intézmények nem egymás riválisai a 

szolgáltatások, programok tekintetében, hanem kiegészítő programot kínálnak. 

Az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő 

közösségi szolgáltatások elemzése 

A funkcióelemzés keretében az akcióterületen található funkciók és azok hatókörének 

számbavételére kerül sor. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az 

Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. 

Közlekedési, 

távközlési funkciók 

Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre 

Funkciók Nemzetközi / Országos Megyei / Regionális Mikroregionális 

Gazdasági funkciók 

kiskereskedelmi üzletek 

vendéglátó egységek 

(étterem, fagylaltozó) 

szolgáltató ház 

vasútállomás (az 




Állami, igazgatási, 

hatósági, igazságszolgáltatási 

funkciók 

Humán szolgáltatási 

funkciók 


rendezvények 

Szociális Gondozási 

Központ (az 



zárt közcsatorna-hálózat 

közüzemi vízhálózat 

taxi szolgáltatás 

tömegközlekedés 

parkolók 

nyilvános telefon 

játszóterek 

sportpályák 

park, zöldterületek 

nyugdíjas klub 

egyházközösség 

rendőrség 

körzeti orvos (háziorvos) 

gyermekorvos 

fogorvos 

gyógyszertár 

bölcsőde 

óvodák (2 db) 

általános iskola 




A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a 

legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy 

részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. 

Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az 

akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei 

civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, 

tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat 

szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil 

szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs 

közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, 

felújításra szorul. 

Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált 

Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott 

célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének 

növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a 

panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, 

parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság 

javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. 

A célcsoportok által megfogalmazott igények szerint szükséges az akcióterület funkcióinak 

megerősítése annak érdekében, hogy elérhetővé váljanak az akcióterületre és a városra 

vonatkozóan megfogalmazott jövőképek. 

Fejlesztendő létesítmények szükségességének indokoltsága 

A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete korszerűtlen, az előre gyártott 

vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az 

építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel 

meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen 

hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából 

szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor 

követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már 

elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak 

és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári 

időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 30 Co-ra melegszenek fel, télen pedig 

a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van 

megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. Az emeleti 

szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC 

padlót, illetve padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális 

helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van 

leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 

A Nyírségi Civilház épületrészének felújítása akcióterület közösségi funkcióit, míg az 

Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása az akcióterület közszféra funkcióit erősíti. A 

fejlesztés hozzájárul az akcióterületen a közösségi terek fejlesztéséhez, 

korszerűsítéséhez, elősegíti a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének, a civil hálózatok 

működésének erősödését, illetve a közbiztonság növekedését. 

Az Érkerti akcióterület fejlesztésének alapvető célkitűzése a lakótelep kedvező 

elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet 

minőségi megújításával, ami magában foglalja többek között az épületek felújítását, a 

közszolgáltatások színvonalának emelését és a közbiztonság javítását. Mindez – a tervezett 

egyéb fejlesztések megvalósításával – hozzájárul a lakókörnyezet megújításához, az egyre 

nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió 

erősödéséhez. 




KIHASZNÁLTSÁGI TERV 

Az igényfelmérés eredményeinek figyelembe vétele 

Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil 

szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. A magasabb 

szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. 

Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésre? 


Nem fontos 

20% 

Nagyon fontos 

17% 

Szükséges 

43% 

Fontos 

20% 

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2009. november 

Az Érkerti Rendőrőrs fejlesztésének szükségességét alátámasztja, hogy a kérdőíves 

felmérés keretében 2009 novemberében megkérdezettek a harmadik legsúlyosabb 

problémaként jelölték meg a közbiztonság helyzetét, a bűnözést (a válaszadók 25%-a tartja 

ez problémának). A következő öt év legfontosabb fejlesztései között a válaszadók 7,2%-a 

közbiztonság növelését, további 3,4%-a a rendőrőrs fejlesztését látná legszívesebben. 

A tervezett fejlesztés keretében az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat 

hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása 

valósul meg. 

Funkció 

Közösségi funkciót erősítő – Nyírségi Civilház épületrészének felújítása 

Közszféra funkciót erősítő – Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása 

Helyszín: Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz 

A létesítményben végzett tevékenységek 


A Nyírségi Civilházat az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti 2000. február 17-e 

óta. A Civilház infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a 

megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati 

információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentet 

meg. 


Fő tevékenységek: 

 

 

 

 

 

 



Civil szervezetek számára biztosított szolgáltatások 

Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének segítése 

Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának 

elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások 

Felnőtt és egyéb oktatási tevékenység 

Környezet- és természetvédelem 

Érdekvédelem 

Rendezvények programok száma jelenleg: 

 

 

Évente minimum 4 civil fórum 

Képzések heti rendszerességgel (intenzív képzések mindennap) 

Egyéb konferenciák, műhelytalálkozók megbeszélések átlagban havonta 1-2 

alkalommal 

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság költségvetése, 2008. 

Kiadások ezer Ft Bevételek ezer Ft 

Munkabér, járulékok 13.525 Tagdíj 2.990 

Személyi kiadások (útiktg) 924 Kapott támogatások, pályázati bevételek 51.658 

Fenntartási, működési költség 13.000 Alaptevékenység bevétele 9.054 

Egyéb kiadások 5.224 Egyéb bevétel 122 

Megvalósítandó programok 26.313 Vállalkozói tevékenység bevétele 0 

Összesen 58.986 Összesen 63.824 

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság költségvetése 2009 év. (október 31-i állapot) 

Kiadások ezer Ft Bevételek ezer Ft 

Munkabér, járulékok 13.850 Tagdíj 2.990 

Személyi kiadások (útiktg) 813 Kapott támogatások, pályázati bevételek 45.249 

Fenntartási, működési költség 13.017 Alaptevékenység bevétele 12.496 

Egyéb kiadások 28 Egyéb bevétel 41 

Megvalósítandó programok 35.589 Vállalkozói tevékenység bevétele 0 

Összesen 63.297 Összesen 60.776 

Az Egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító 

okiratban és az alapszabályban megfogalmazott célszerinti tevékenységekre fordítja. 


Fő tevékenységek: 

 

 

Bűnmegelőzés 

Közrend, közbiztonság, belső rend biztosítása 

Az akcióterületen és vonzáskörzetében a fejlesztés által megjelenő új szolgáltatások, 

tevékenységek: 

 

 

Fejlesztett bűnmegelőzési szolgáltatás 

Térfigyelő kamerázott területek növekedése 


Célcsoportok 



Funkció / 

Tevékenység 

Közösségi 

funkció 


Közvetlen célcsoport 

Akcióterület lakossága 

Civil szervezetek (megyei 

hatókörrel működő civil szolgáltató 

központ) 

Becsült 

létszám 

5731 fő 

650 

regisztrált 

szervezet 

Közvetett 

célcsoport 

Város 

lakossága 

Becsült 

létszám 

118 580 fő 



Humánerőforrás programok 

Nyíregyháza és térsége lakossága 

számára 

Akcióterület lakossága 

Iskolák, óvodák: 

gyermekkorúak, fiatalkorúak 

(potenciálisan fenyegetett 

réteg) 

Művelődési Ház: felnőttek, 

kisnyugdíjasok, 

munkanélküliek, megváltozott 

munkaképességűek 

Sok szórakozóhely: 

munkanélküliek (közrend, 

közbiztonság szempontjából 

szemmel tartott célcsoport) 

140.000 fő 

5731 fő Város 

lakossága 

118 580 fő 

Tervezett éves szintű kihasználtság bemutatása 

Nyírségi Civilház épületének felújítása 

A Nyírségi Civilház épületének jelenlegi kihasználtsági szintje 50% körüli, mely az épület 

teljes felújítását követően 60%-ra emelhető. A fennmaradó idősávban tervezett használati 

lehetőségek között fórumok, klubok, képzések szervezése szerepel az üzemeltető 

elképzelései között. A dolgozók jelenlegi létszáma 8 fő, ennek emelését nem tervezik. 

A Nyírségi Civilházban irodával rendelkező, itt működő szervezetek: 

 

 

 

 

 

 

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság - üzemeltető 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége - bérlő 

Fiatalok Kulturális Szövetsége Ifjúsági Egyesület - bérlő 

Felső-Tisza Alapítvány - bérlő 

Inspi-Ráció Egyesület - bérlő 

Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Egyesület - bérlő 

A tervezett fejlesztések keretében megvalósuló akadálymentesítés segítségével a 

fogyatékkal élők és civil szervezeteik számára is biztosíthatóak lesznek a Civilház 

szolgáltatásai. A tervezett rendezvények, programok száma a tervek szerint évi 6-10 

alkalomra növekszik. A kihasználtság növeléséhez hozzájárul a tervezett új szolgáltatás, 

tevékenység: álláskereső klub működtetése az érkerti lakosság számára. 

A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, 

üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. 




Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai jelenleg éves szinten 59 millió Ft-ot tesznek 

ki, mely a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a 

személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődik össze. Az épület felújítása az 

üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely az 

energiaszolgáltatási árak változásától függően eredményezhet költségmegtakarítást a 

referencia időszak vonatkozásában. 

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A 

jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott 

támogatások és pályázati bevételek jelentik (2008-ban 51 millió Ft), emellett az 

alaptevékenység bevételei (9 millió Ft), tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek 

nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. 

A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése 

várható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett 

eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti 

tevékenységekre fordítja. 

A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az 


Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

Az Érkerti Rendőrőrs tervezett fejlesztéséhez kapcsolódóan – az infrastrukturális 

fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenység révén – az akcióterületen és vonzáskörzetében 

fejlesztett bűnmegelőzési szolgáltatás válik elérhetővé. 

Az Érkerti Rendőrőrsnél a jelenlegi alkalmazotti létszám 35 fő (Parancsnok: 1 fő, 

Közalkalmazott: 4 fő, Bűnügyi állomány: 10 fő, Közrendvédelmi állomány: 20 fő), amelynek 2 

fővel való növelését tervezik a fejlesztések eredményeként. 

Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a Szabolcs- 


A Rendőrőrs üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten 2,5 millió Ft-ot 

tesznek ki (személyi jellegű kiadások nélkül), a pályázat megvalósítását követő években 

ennek növekedése várható. 

 

 

Bár az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését 

eredményezi, amely az energiaszolgáltatási árak változásától függően 

eredményezhet költségmegtakarítást a referencia időszak vonatkozásában. 

Ugyanakkor költségnövekedés várható a személyi jellegű kiadások növekedése 

miatt, amelyek a többlet feladatok ellátásához szükséges munkaerő bérét és 

járulékait fedezi. 

A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei 

fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két részből tevődnek össze: intézményi működési 

bevételből és működési költségvetés támogatása és támogatás értékű működési bevételből, 

ezek jelenleg nagyságrendileg 17 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő 

években a bevételek növekedése várható. 

Bérbeadási szándék 

A Nyírségi Civilház a tervezett felújítást követően is – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – 

civil szervezetek és oktatási intézmények részére kíván helyiségeket bérbeadni. 




8.8 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben ............................................................................... 15 

2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz ................................................... 16 

3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása .................................................................................................. 21 

4. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán ........................................ 23 

5. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen ............................................................................................. 24 

6. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek ............................................................... 24 

7. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek ................................................ 25 

8. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen ................................................................... 26 

9. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti 

akcióterületen 2001-ben (%) ........................................................................................................................ 31 

10. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban ...................................................................... 32 

11. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen ........................................................................ 33 

12. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek ..................................................................... 34 

13. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 ............................................................................................................... 34 

14. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője .......................................................................... 35 

15. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. december 31. .................................................................................... 37 

16. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre ...................................................................... 39 

17. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai ...................................................................... 40 

18. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a 

fenntartás időszakában ................................................................................................................................. 42 

19. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) ......................... 44 

20. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai ........................................ 52 

21. táblázat A projektelemek illeszkedése más operatív programokhoz................................................................ 54 

22. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) ............................... 59 

23. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ......................................................................... 61 

24. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása .......................................................................................... 63 

25. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ....................................................................................... 65 

26. táblázat A Vécsey Károly Általános Iskola külső felújítása projekt összefoglalása ........................................ 67 

27. táblázat A Kincskereső Óvoda külső felújítása projekt összefoglalása ........................................................... 69 

28. táblázat A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) külső felújítása projekt összefoglalása .............. 71 

29. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek ................... 75 

30. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása............................................................ 78 

31. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt 

összefoglalása............................................................................................................................................... 80 

32. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program .................................................................................. 82 

33. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok ......................................................................................... 83 

34. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok ............................................................... 85 

35. táblázat Érkerti nyitott ajtók – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését 

segítő programok .......................................................................................................................................... 88 

36. táblázat Városmarketing tevékenységek .......................................................................................................... 90 

37. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) ..................................................... 92 

38. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális 

városrehabilitációra) ................................................................................................................................... 94 

39. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat .......................................................................... 96 

40. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása ................................................................................................ 98 

41. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia .................................................................................. 107 

42. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai ........................................................................................................ 108 

43. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként .................................. 109 

44. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok ............................................................ 118 

45. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik .............................. 120 

46. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ..................................................................... 122 

47. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése .......................................................................... 125 

48. táblázat Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása c. projekt tevékenységei 

és azok üzemeltetői ..................................................................................................................................... 136 




1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) ................... 29 

2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben 

(%) ................................................................................................................................................................ 30 

3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben ......................................... 37 

4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán 

(Ft/m²) .......................................................................................................................................................... 45 

5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa ..................................................................................... 48 

6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa ...................................................................................... 48 

7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza ................................................................................................................. 49 

8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere ...................................................................... 53 

9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete .......................................................................... 63 

10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola ........................................................................................................... 67 

11. ábra A Kincskereső Óvoda.............................................................................................................................. 69 

12. ábra A Vécsey Károly utcai Óvoda (Virág u. tagóvoda) ................................................................................. 71 

13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota ................................................................................... 73 

14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán ................................................................... 73 

15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota ................................................................................. 74 

16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota ................................................................................................................. 75 

17. ábra A felújítandó lakóházak .......................................................................................................................... 80 

18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása .............................. 114 

19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája .................................... 132 

20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája ..................................................................... 135 

1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése .......................................................................................... 17 

2. térkép Az érkerti akcióterület ............................................................................................................................ 18 

3. térkép Az érkerti akcióterület határai ............................................................................................................... 19 

4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén ............................................................................................... 22 

5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) ............................................................................ 23 

6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen ............................................................. 28 

7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen .................................... 41 

8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése .................................... 58 

9. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei .......................................................................................... 77

megtekintÃ©s

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?