Teljes szöveg (PDF) - Matarka

60
Gedeon Magdolna
főkamaragróf
↓
alkamaragróf
↓
főbányagondnok (Oberbergverwalter)
↓
bányagondnok (Bergverwalter) vagy segédei (Adjuncten)
↓
bányaszámvevő (Überreiter) vagy segédei (Adjuncten)
↓
főfelőr (Huttmann)
Alulról felfelé szintén be kellett ezt az utat tartani. Ha tehát a bányában történt valami, a
főfelőr nem fordulhatott azonnal a főkamaragrófhoz, hanem az ábrának megfelelően, neki is
először a bányaszámvevőnek vagy segédjének kellett jelentenie. Ha a jelentés végül eljutott
a főkamaragrófhoz, akkor ő eldönthette, hogy az ügyet legfőbb vezetői paranccsal intézi el
(superius dicto modo et ordine), vagy rendkívüli ülés összehívásával (extraordinarii
Session) oldja meg.
Ebben az instrukcióban szerepel az is, hogy a főkamaragróf Selmecbányán, a
Kammerhofban 33 lakjon. Selmecbányát nem véletlenül választották a Főkamaragrófi Hivatal
központjának. Nemesfémtermelése, a bányatulajdonosok hozamból való részesedése, a
selmeci kamara bevétele a legmagasabb volt ebben a régióban. 34
1758-ban a Bank- és Kereskedelmi Igazgatóság (Ministerial Banco- Deputations und
Commercien Directorii) vette át a bányászati és pénzverési ügyek legfőbb vezetését, 35 majd
1760 elején arról érkezett értesítés a Főkamaragrófi Hivatalba, hogy a bánya- és pénzverési
ügyeket egyesítik az Udvari Kamarával, ezért az iratokat az Udvari Kamarába kell küldeni,
és kívül fel kell rajtuk tüntetni: in Münz und Bergwesens Angelegenheiten (pénzverési és
bányaügyekben). 36
A főkamaragróf „kormányzói hatalmával” összefüggésben kérdéses még az
illetékessége. A főkamaragrófot eredetileg az uralkodó a hét alsó-magyarországi bányaváros
főkamaragrófjává nevezte ki. A Haag Davidnak adott utasításban is szerepel, hogy „egy
körrendelettel a 7 bányaváros minden ügyével a főkamaragrófhoz utasíttatott; tehát
folyamodványaikat gyorsan elintézze, és a bányavárosok körül lévő kincstári uradalmakat
is a bányászat javára kezelje.” 37 Ebből kitűnik, hogy bár a főkamaragróf hivatalának
33 Ez a nagyméretű épületegyüttes Selmecbányán már a XV. században is létezett, és a városlakók
részére erődítményként szolgált. Az épület leírását ld. ČELKOVÁ: i. m. 23–25. A leírásban szerepel az a
XIX. századi tudósítás is (ld. 27. lj.), melyből megtudhatjuk, hogy a Kammerhofban történt a
nemesfémek beszolgáltatása és próbája is.
34 ČELKOVÁ: i. m. 15.
35 SCHMIDT: i. m. 10/530, A Bányászati és Pénzverési Igazgatóság dekrétuma, 1758. augusztus 7.
36 SCHMIDT: i. m. 11/22, Az Udvari Kamara dekrétuma, 1760. január 9.
37 PÉCH: i. m. I. 379.