Teljes szöveg (PDF) - Matarka

Csaknem ötven év a kőzetmechanika-geomechanika kutatásának és oktatásának
szolgálatában (1965-2011)
összefüggések alkalmazhatók a fluidumbányászatban is, mert a termelésnél
bekövetkezett pórusnyomás (telepnyomás) csökkenés felszínsüllyedéseket okoz. A
kőzet-víz rendszer geomechanikai kezelése laza kőzetekben aztán megkönnyítette a
dolgomat a kőzet-gáz rendszer kezelését illetően összeálló kőzetben.
1976-ban a Földtan-Teleptani Tanszéken bevezettük a Geomechanika c.
tárgy oktatását, amely tárgy programjának összeállítója és előadója lettem. A tárgy
aztán államvizsga tárgy lett, ma is oktatom.
A geomechanika alapja a kőzetmechanika és talajmechanika egységes
szemléletben, de annyival több ezeknél, hogy a pórusokban elhelyezkedő víz, olaj,
gáz nyomásának hatásait is számításba veszi, valamint az összeálló, szilárd kőzetek
„in situ” természetes állapotának repedésrendszereit, az anizotrópiát mennyiségi és
minőségi értelemben is kezelni tudja. A geomechanika alkalmazásával a gyakorlati
feladatok szélesebb köre oldható meg a hatótényezők nagyobb számának
figyelembevételével. A kőzet- és gázkitörések témakör is ide tartozik.
Érdekes ügy adódott 1974-75-ben, amikor mecseki uránbányászat védőpillérméretezésével
foglalkoztam. A probléma az volt, hogy az akkor használatos,
hatóság által engedélyezett akna-védőpillér számítási módszerrel a nagy mélységű
(800 m) függőleges aknáknál olyan védőpillér-méret adódott, amely csaknem az
egész aknamezőt lefedte, így uránérc lefejtésére alig lett volna lehetőség.
Az uránbányászatot teljes titoktartás övezte akkor, írásban nem
szolgáltathattak adatokat. Mátrai Árpád akkori főmérnök nagy nehezen egy
konzultáció keretében elárulta, hogy lencsés előfordulásról van szó, igen kemény
(homokkő) a kőzetkörnyezet és a lencsék lefejtése csak részben történik meg, sok a
bentmaradt pillér. Ezek a körülmények egészen mások mint a szénbányászatban.
A felvázolt körülmények alapján aztán egy teljesen új védőpillérméretezési
módszert dolgoztam ki, amely 50 m-re mérsékelte az aknavédőpillér sugarát a
korábban tervezett 450 m helyett. A KBF engedélyezte a szokatlanul kisebb
védőpillért azzal a feltétellel, hogy érzékeny műszerrel folyamatosan mérik a
kőzetfalakon a deformációkat. Ezt a feltételt a Cég teljesítette, így megvalósultak a
tervezett védőpillérek, amelyek bezárásáig kiszolgálták az uránbányászatot.
Az 1970-es évek végén tanszékünk (Földtan-Teleptan) bekapcsolódott az
egri pinceüreg problémák hatástalanítása programjába. Az üreg megtartásánál a
kőzethorgonyzást, az üreg megszüntetésénél a rétegzett hidraulikus homoktömedékelés
alkalmazását javasoltuk. Sok pinceüreg került így terveink szerint
hatástalanításra Egerben. A munkákból aztán szabadalom és díjazott országos
pályázat lett.
1977-ben egyetemi docens lettem. 1978-ban a Kőzetmechanika-biztosítószerkezetek
és a Geomechanika tárgykörök a Bányaműveléstani Tanszékre
kerültek, Richter professzor 1979-ben elhunyt. Ettől kezdve én tartottam mindkét
45