Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Teljes szöveg (PDF) - Matarka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Köszöntő Somosvári Zsolt professzor 70. születésnapja alkalmából<br />
1986-ban a Bányamérnöki Kar dékánhelyettese, majd 1987-ben a dékánja<br />
lett. Visszaemlékezésében azt írta: 46 évesen óriási megtiszteltetés volt számomra<br />
ez a kinevezés. Gyulay Zoltán, Zambó János, Falk Richárd, Szilas A. Pál, Richter<br />
Richárd dékánok nyomdokaiba lépni. 1988-ban megszerezte a műszaki tudomány<br />
doktora fokozatot, és ezt követően egyetemi tanárrá nevezték ki. Kari vezetői<br />
megbízatása idején úgy tűnt, hogy dékánsága nyugodt időszakra esik. Első<br />
intézkedései között létrehozta a Tanszékvezetők Tanácsát, ezzel a testülettel a kart<br />
érintő minden lényeges kérdést megbeszélt. A korábbi gyakorlathoz képest újszerű<br />
volt, hogy dékánként kihelyezett kari tanácsüléseket kezdeményezett a Borsodi<br />
Szénbányákhoz, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalathoz, és több más<br />
jelentős bányavállalathoz. Ezek a kihelyezett ülések jelentősen szélesítették és<br />
erősítették a kar és az iparág vezető vállalatai közötti kapcsolatot. Dékánná<br />
választása idején még nem sejthette, hogy első dékáni időszaka végén ő fogja<br />
átvezetni a Kar közösségét a rendszerváltozáson. 1990 és 1994 között a második<br />
ciklusra szóló dékáni megbízatás Somosvári professzor számára egyrészt a kari<br />
közösség és az egyetem vezetőinek a bizalmát, de egyben új és nagy kihívást is<br />
jelentett.<br />
1990-ben a sajtóban naponta lehetett olvasni bányabezárásokról, a<br />
bányászattal kapcsolatos leépítésekről, felszámolásokról. Ezek a tudósítások erősen<br />
visszahatottak a Bányamérnöki karra jelentkezők létszámára. Nyilvánvalóvá vált,<br />
hogy sürgősen módosítani kell a képzési profilt. Somosvári Zsolt dékán úr<br />
vezetésével egy bizottság először a Környezetmérnöki szak indításához szükséges<br />
dokumentumot készítette el, amelynek a karon belül és az egyetem másik két<br />
műszaki karán is sok ellenzője volt, de végül az Egyetemi Tanács az előterjesztést<br />
elfogadta. Ezt követte az új képzési struktúra, amelynek keretében kidolgozásra<br />
került a Bánya- és geotechnikai, az Előkészítéstechnikai, a Műszaki földtudományi<br />
és az Olaj- és gázmérnöki szak képzési programja. Ezek a szakok illeszkedtek a<br />
Kar által tradicionálisan művelt szak- és tudományterületekhez. Az elmúlt két<br />
évtized tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ez a váltás a Bányamérnöki Kart<br />
egy új fejlődési pályára állította, a képzési struktúra 2006-ig, a Bologna-rendszerű<br />
lineáris több-ciklusú képzés bevezetéséig változatlan formában fenntartható volt.<br />
2006-ra a kar akkreditáltatta az alapképzési és mesterképzési szakjait, de a szakok<br />
által lefedett szakterületek nem változtak. Így elmondható, hogy az 1990-1992<br />
között kidolgozott kari képzési rendszer a mai napig eredményesen működik.<br />
Az 1990-es évek elejére, Somosvári professzor úr dékánsága idejére esett<br />
egy másik fontos lépés is. Tarján Iván professzor úr javaslatára a Kari Tanács<br />
megváltoztatta az Érc- és Szénelőkészítési Tanszék nevét Eljárástechnikai<br />
Tanszékre. Ez is a szemléletváltozást tükrözte, miszerint nem a feldolgozott<br />
anyagokra, hanem a feldolgozási eljárásokra kerüljön a hangsúly. Az idő ezt a<br />
7
Change language