44. ÉVFOLYAM * 2008. MÁRCIUS * 3. SZÁM MAGFÜVESEK ...

NÖVÉNYVÉDELEM 44 (3), 2008 137
lyi körülmények között végeztük.
A kísérletet Dunaszentpál határának
egyik kukoricavetésében állítottuk
be réti öntéstalajon. A kukorica
elôveteménye ôszi búza volt,
ahol a kukoricát (DK 440) 2004.
április 30-án vetették el. Vizsgálatainkhoz
a kísérleti táblán belül
egy 18 m széles és 100 m hosszú
kezeletlen területet jelöltünk ki,
ahol a vegetáció során sem mechanikai,
sem pedig kémiai gyomirtás
nem történt. A tábla többi részét (a
kontroll területet) pedig poszt-
1
emergensen, a kukorica 6 leveles
állapotában (2004. június 9-én) Callisto Megaprim
(0,3 l/ha Callisto + 2 l/ha Gesaprim) herbiciddel
gyomirtották. Ezt követôen a kezeletlen
területen és a gyomirtott kontrollban véletlenszerû
elrendezésben 4 db, egyenként 1 m 2 -es
mintateret jelöltünk ki.
A mintavételeket 3 idôpontban: június 12-én
(a kukorica 8 leveles fejlettségekor), majd július
5-én (120–140 cm-es növénymagasságnál) és
október 11-én (a betakarítást megelôzôen) végeztük,
amikor a kijelölt gyomirtott és gyomos
1 m 2 -es mintaterekrôl 4 ismétlésben az ott elôforduló
valamennyi növény föld feletti részét
begyûjtöttük. Az elsô két mintavételi idôpontban
a kukorica és a M. annua növényekbôl is
vettünk mintát, míg a harmadik mintavétel során
kizárólag a kukoricanövényekbôl gyûjtöttünk be
kezelésenként 5–5 növényt. Ez alkalommal sor
került a növénymagasság mérésére is. A kijelölt
kezeletlen, gyomos kvadrátokat más gyomfajoktól
megjelenésüket követô kézi kapálással távolítottuk
el. Minden alkalommal mértük a
begyûjtött növények friss hajtástömegét, majd
az egyedszámlálást (db/m 2 ) követôen a mintákat
szárítottuk, és meghatároztuk száraz tömegüket.
A kapott eredményeket a következô ábrák segítségével
mutatjuk be.
Eredmények és következtetések
Megfigyeléseink szerint – többéves szántóföldi
csírázásdinamikai vizsgálatainkkal (Magyar
és Hunyadi 2000) összhangban – a szélfû
g/m 2
350
300
250
200
150
100
50
0
Friss
Száraz
gyomos kukorica egynyári szélf gyomirtott kukorica
1. ábra. Az egynyári szélfû és a kukorica hajtástömegének
alakulása 6 héttel a vetés után
kelése a talaj fölmelegedésével már a kukorica
kelését megelôzôen megindult, ennek következtében
az elsô mintavétel idején, vagyis 6 héttel a
vetés után már jelentôs egyedszámmal volt jelen
a területen. Az ekkor megszámlált szélfûnövények
átlagos négyzetméterenkénti egyedszáma
elérte a 314 db-ot, fejlettségük pedig a sziklevelestôl
egészen a 10 cm-es hajtás nagyságig alakult.
Ezzel szemben a kukoricából 8 leveles, átlagosan
10 növény volt négyzetméterenként.
Az elsô mintavételi idôpontban kapott eredmények
(1. ábra) azt mutatják, hogy a kukorica
és a M. annua között erôs versengés folyt a létfontosságú
forrásokért. Az egységnyi területre
vetített biomasszaprodukciót összehasonlítva
megállapíthatjuk, hogy a gyomnövénnyel versengô
kukorica friss és száraz hajtástömege is
19%-kal volt kisebb, mint a gyomirtott kukoricáé.
Megállapítható, hogy a kezeletlen kontrollban
az egynyári szélfû korai felszaporodása
rendkívül nagymértékû volt. A kukoricával versengô
M. annua biomassza-produkciója ebben
az idôszakban már 8%-kal haladta meg a versenytárs
kukoricáét, a gyomos parcella együttes
friss tömege pedig több mint másfélszerese volt
a gyomirtott kukoricáénak. Ezzel szemben a kukorica
és a szélfû száraz biomasszatömegét öszszehasonlítva
megállapítható, hogy a szélfûhajtások
száraz tömege 34%-kal több volt, mint
a versenytárs kukoricáé, a gyomnövény és a vele
versengô kukorica együttes száraztömege viszont
csaknem kétszerese volt a gyomirtott kukoricáénak.
Ez összhangban van korábbi megál-