44. ÉVFOLYAM * 2008. MÁRCIUS * 3. SZÁM MAGFÜVESEK ...

NÖVÉNYVÉDELEM 44 (3), 2008 107
NÖVÉNYTERMESZTÉS
ÉS A PESZTICIDHASZNÁLAT
VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA
A KÁRTEVÔKRE*
Pénzes Béla
Budapesti Corvinus Egyetem
Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék
1118 Budapest, Ménesi út 44.
Átalakuló mezôgazdaságunkban a növénytermesztés
számos eleme a korábbiakhoz képest
jelentôsen megváltozott. A változások hatása fokozatosan
érvényesül, olykor korábban nem ismert
kártételi formákkal találkozhatunk, új kártevôk
megjelenését észlelhetjük. A változások
elsôsorban azokban a kultúrákban jelentkeznek,
amelyekben a termesztési módszerek gyorsan
alakultak át, és a változások várható növényvédelmi
hatásának elemzése elmaradt. A hagyományos
termesztési módszerek különösen sokat
változtak a kertészeti kultúrákban, így a károsító
együttesek átalakulását is itt figyelhetjük meg
legjobban.
A 70-es évek zöldséghajtató üzemei a téli
idôszak szüneteltetésével, rövid kultúrákkal,
még gazdaságos termesztést folytattak. A késôbbiekben
a növényházak folyamatos hasznosításával
a gyökérgubacs-fonálférgek meghatározó
jelentôségû kártevôkké váltak, így az ellenük
való védekezés elkerülhetetlen lett. A kémiai
talajfertôtlenítés lehetôsége a metilbromid
használatának elhagyásával csökkent, új környezetkímélô
módszerek bevezetése elkerülhetetlenné
vált. Alapvetô kérdésnek mutatkozott a
talajon történô termesztés (rezisztens fajták, ellenálló
alanyok használatával) fenntartása, vagy
a mesterséges közegek használatának bevezetése.
A hazai zöldséghajtatás napjainkban is ezen
a két úton jár.
A melegigényes zöldségfajok (uborka, paradicsom,
paprika, tojásgyümölcs) talajon való
termesztése feltételezi a gyökérgubacs-fonálférgek
elleni védekezési módszerek fejlesztését.
A fonálférgek kártételét csökkentô kémiai talajfertôtlenítési
eljárások ma még széles körben
használt módszerek, de elôreláthatóan a fonálférgek
elleni védekezési eljárások zsákutcáját
jelentik. Tekintettel arra, hogy a gyökérgubacsfonálférgek
kártétele elsôsorban a tartósan télen
is hasznosított növényházakban jelentkezik, az
energiatakarékos hideghajtatás – amikor is a termesztés
a tél folyamán szünetel –, fonálféregtôl
mentes palánta használatával, a talaj eredetû fonálféreg
okozta gondok mérséklésének egyik lehetôsége.
A fonálféreggel fertôzött talajú növényházban,
hosszúkultúrában gazdaságos növénytermesztés
nem lehetséges. A növényház
áttelepítése fertôzésmentes területre az utóbbi
idôszakban megjelent könnyûszerkezetes fóliasátrakkal
megoldást jelenthet, ha az áttelepítés
egyéb feltétele adott.
A fertôzött talajból kiinduló fonálféreg-kártételtôl
a termesztési közeg izolálásával is megszabadulhatunk.
Erre számos megoldás kínálkozik.
Ilyenek a különbözô konténeres termesztési
módszerek, ahol fertôzésmentes közegben
(kôzetgyapot, tôzeg, fakéreg stb.) mesterségesen
tápoldatozással neveljük a növényeket. Az izolált
termesztésben a növény környezeti igényeit
a lehetô legjobban kielégíthetjük, a víz- és a tápanyagellátás
irányítható, így a várható termésmennyiség
közelíti a növény teljesítôképességének
határát. Ezzel együtt csak akkor mozduljunk
el ebbe az irányba, ha valamennyi környezeti,
gazdasági és értékesítési feltétel lehetôvé teszi a
jelentôs beruházás megtérülését.
A hazai uborkahajtatás egyik sajátságos
módja a szalmabálán való termesztés. Mivel az
uborka a hajtatott zöldségfélék közül legérzékenyebb
a fonálférgek kártételére, a fertôzött talajú
növényházakban elterjedten használt módszer
a szalmabálán való termesztés. A módszer a tenyészidô
közepéig védelmet jelent a fonálférgek
kártételével szemben, viszont számolni kell a
szalmaatka (Tyrophagus longior) megjelenésével
és kártételével.
*A II. Növényorvos Nap plenáris ülésén elhangzott elôadás anyaga