Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A Növénynemesítési Tudományos Napok kiadványa<br />
(elõadás és poszter összefoglaló) minden évben megjelent,<br />
amely napjainkra 10 kötetbõl álló sorozatot jelent.<br />
Az I–X. kötetek összesen 1332 oldalon pontos képét<br />
adják a magyar növénynemesítési tudományok XX.<br />
század végén és XXI. század elején elért teljesítményének.<br />
Az elsõ három konferencia (1994–1996) sikeres<br />
megszervezését követõen az utódok folytatták a hagyományt.<br />
Ezért köszönet illeti az MTA Növénynemesítési<br />
Bizottsága késõbbi elnökeit, Frank József, Welich István<br />
és Kertész Zoltán professzorokat az MTA doktorait,<br />
valamint a társszervezõ Egyesületek elnökeit, Balla<br />
László (Magyar Növénynemesítõk Egyesülete), Sutka<br />
József (Magyar Agrártudományi Egyesület Genetikai<br />
Szakbizottság) professzorokat az MTA doktorait, továbbá<br />
Bódis László fõigazgató-helyettest (Országos<br />
100<br />
90<br />
80<br />
70<br />
60<br />
50<br />
40<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
Szántóföldi<br />
Kertészeti<br />
1994 1995 1996 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004<br />
1. ábra<br />
Szántóföldi és kertészeti prezentációk (elõadás + poszter)<br />
számának alakulása<br />
Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet).<br />
Az elmúlt 10 év közel 1300 prezentációinak elemzésébõl<br />
képet kaphattunk a hazai kutatások belsõ szerkezetérõl,<br />
arányairól és a fõbb növényekkel, növénycsoportokkal<br />
foglalkozó tudományos kapacitásról (1. ábra).<br />
A szántóföldi prezentációk száma mindig meghaladta<br />
a kertészeti tudományét. Ez a különbség a jövõben<br />
megszûnhet, mert az utóbbi években Budapesten kívül,<br />
Gödöllõn, Debrecenben, Gyöngyösön, Keszthelyen stb.<br />
is megindult a kertészmérnök képzés. Örvendetes, hogy<br />
a prezentációk száma az éves ingadozások ellenére<br />
2004-ben érte el a legnagyobb értéket.<br />
Nagyon érdekes következtetésekre ad lehetõséget a<br />
2. ábra, mely a konvencionális és molekuláris prezentációk<br />
változásait hasonlítja össze. Megállapítható, hogy<br />
a hazai növénynemesítést napjainkig a klasszikus eljárások<br />
alkalmazása és a hagyományos fajtaelõállítás jellemezte.<br />
A biotechnológiai módszerek közül a molekuláris<br />
módszerek alkalmazása örvendetes emelkedést<br />
160<br />
140<br />
120<br />
100<br />
80<br />
60<br />
40<br />
20<br />
0<br />
mutat. A molekuláris nemesítéssel kapcsolatos prezentációk<br />
száma 2004-ben elérte a hagyományos fajtaelõállítás<br />
nagyságrendjét, mely a hazai nemesítési kutatások<br />
versenyképességét és nemzetközi színvonalát is<br />
bizonyítja.<br />
A géntechnológia bevezetése és alkalmazása viszont<br />
semmi változást, „fejlõdést” sem mutat. Ez a stagnálás<br />
aggasztó helyzetet eredményezhet a jövõben azoknál a<br />
fajoknál (pl. kukorica, szója stb.), melyeknél a GM fajták<br />
vetésterülete ma már több 10 millió hektár a világon<br />
és egyes országokban (pl.: USA) a GM fajták már kiszorították<br />
a hagyományos fajtákat a vetõmagpiacról<br />
(pl. USA GM szója vetésterülete 80% felett van). Három<br />
GM kukorica hibrid minõsítésére még ebben az évben<br />
sor kerül hazánkban. Megállapíthatjuk, hogy a GM<br />
növényfajták XXI. századi vetõmag piacaiért lassan két<br />
évtizede elkezdõdött nemzetközi versenyrõl a hazai növénynemesítés<br />
nem hajlandó érdemben tudomást venni.<br />
Ennek negatív következményei – bizonyos fajoknál a<br />
hazai nemesítés kiszorulása a vetõmag piacról – már az<br />
elkövetkezendõ évtizedekben is jelentkezni fognak.<br />
A 3. és 4. ábrák a prezentációk számának eloszlásán<br />
350<br />
300<br />
250<br />
200<br />
150<br />
100<br />
50<br />
0<br />
1994 1995 1996 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004<br />
2. ábra<br />
Klasszikus (alapkutatás, fajtaelõállítás) és biotechnológiai<br />
(transzgénikus, molekuláris) prezentációk számának alakulása<br />
Búza,<br />
kukorica<br />
Gabona<br />
egyéb<br />
Transzgénikus<br />
Ipari<br />
Hüvelyes<br />
Fajtaelõállítás<br />
Gumós<br />
Alapkutatás<br />
Gyümölcs<br />
Zöldség<br />
Molekuláris<br />
Szõlõ<br />
3. ábra<br />
A prezentációk (elõadás + poszter) megoszlása<br />
fontosabb növénycsoportonként<br />
Takarmány<br />
Dísznövény<br />
Gyógynövény<br />
2004. február–március<br />
„Tolle, lege et fac!” 13