Tisztelt Olvasó! - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

10. táblázat
KÜLÖNBÖZÕ “D” TÖRZSEK TÁPANYAGÉRTÉKE ÕSZI BÚZA ZÖLD LEVÉLZETÉBÕL MEGÁLLAPÍTVA 1 ÉVES TÁROLÁS UTÁN
SÓKIZÁRÓ GENOTÍPUSÚ ÕSZI BÚZATÖRZSEK (VASVÁR, 2002)
Sorszám Törzsek Na K Ca Mg Mn Zn Mo Cu B N P S Fe
1-15 jelzése mg/kg % % % mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg mg/kg % % mg/kg mg/kg
1. D3 201 2.44 1.02 0.33 80.70 35.7 0.44 12.19 5.07 3.59 0.62 6.407 168.15
130 2.22 0.87 0.26 66.88 28.1 0.36 12.13 2.42 4.23 0.53 5.834 117.03
2. D 10 216 2.47 1.28 0.33 64.00 37.6 0.40 13.61 6.04 4.00 0.50 6.159 134.19
197 2.47 1.21 0.29 61.74 34.6 0.34 13.03 4.11 4.16 0.52 5.801 148.06
3. D11 188 2.22 0.94 0.37 77.41 36.5 0.41 16.30 5.90 4.70 0.51 6.537 126.24
170 2.03 0.80 0.30 67.23 30.0 0.10 16.00 3.15 4.17 0.46 5.715 114.75
4. D17 116 2.09 1.08 0.33 59.80 41.0 0.26 12.64 8.23 5.10 0.53 6.237 126.33
83 1.96 0.93 0.28 52.41 34.7 0.17 12.42 5.70 4.37 0.49 5.453 104.02
5. D21 115 1.84 0.73 0.30 49.50 35.9 0.31 14.53 6.70 4.17 0.53 5.218 110.29
82 1.74 0.75 0.26 44.74 30.4 0.27 13.44 4.28 3.77 0.49 4.831 100.20
6. D51 145 2.24 0.95 0.30 56.17 37.8 0.44 11.06 7.16 4.30 0.51 5.484 104.91
75 2.17 0.85 0.26 50.78 32.4 0.44 11.00 5.67 4.19 0.47 4.928 189.60
7. D63 267 1.82 1.07 0.33 56.23 32.8 0.53 12.14 3.40 5.20 0.51 5.905 110.16
177 1.82 0.99 0.29 51.45 30.1 0.42 12.49 1.39 4.39 0.49 5.444 119.30
8 D73 245 1.90 1.01 0.34 61.00 35.1 0.55 15.43 3.80 4.85 0.57 5.762 266.12
290 1.79 0.79 0.26 39.27 29.6 0.15 13.24 1.31 4.43 0.54 5.357 94.43
9 D83 299 1.95 0.90 0.43 53.22 39.7 0.30 14.64 3.95 3.87 0.50 5.592 174.58
132 1.81 0.87 0.34 53.71 29.1 0.29 13.98 2.56 4.09 0.47 6.437 103.49
2002. évi átlag: 199 2.10 1.00 0.34 62.00 37.0 0.40 13.60 5.60 4.40 0.53 5.922 146.77
2003. évi átlag: 139 2.00 0.89 0.28 54.24 31.00 0.28 13.04 3.39 3.78 0.49 4.980 121.20
Különbség: -60 0.10 -0.11 -0.06 -7.76 -6.00 -0.12 -0.56 -2.21 -0.62 -0.04 -942 -25.57
A vitamin- és aminosav-vizsgálatokat
a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi
Egyetemen végezték
el.
A mintákat vasvári kísérleteinkbõl
gyûjtöttük be.
A különbözõ növények klorofilltartalmának
meghatározását a martonvásári
fitotronban végezték.
A VIZSGÁLATOK
ÉRTÉKELÉSE
„A megfelelõ táplálkozás megõrzi
az egészséget, ezért a legjobb gyógyszer”
jelentette ki a kínai orvostudomány
megalapítója, Shi-Houng-Ti.
Hippokratész szerint „betegségünket
saját erõnkkel kell meggyógyítani,
az orvos csak segítséget adhat
ehhez”.
Tehát az egészséges táplálkozás
elõsegítése népgazdasági feladat. Kísérleteinkkel,
vizsgálati eredményeinkkel
e célt kívánjuk elõsegíteni.
Fontos volt számunkra, hogy megismerjük
a különbözõ gabonafélék,
valamint a kukorica és lucerna elemtartalmát,
azaz a tápanyagértékét (1.
táblázat). A táblázat adatai szerint az
õszi árpa, a tavaszi árpa, valamint a
zab bizonyultak a legsótûrõbbnek.
Éppen ezért e növények termesztése
a szikes területeken gazdaságos lehet.
A klorofilltartalomban viszont a
búza és a tritikálé kedvezõ helyet foglal
el a gabonafélék közül. A mai orvostudomány
a klorofilltartalomnak
nagy jelentõséget tulajdonít. Dr.
Bircher szerint a klorofill a növények
„vére”. A szakirodalom szerint a klorofill
javítja a szív mûködését, kedvezõ
hatással van az érrendszerre, valamint
a tüdõre is. A klorofilltartalom
kedvezõen befolyásolhatja a növényi
termõképességet is, még ha kisebb
mértékben is. Ugyanakkor kedvezõ
hatású a növények asszimilációjára.
Feltûnõ, hogy a mangán- (Mn) és
a cink- (Zn) tartalom a kukoricánál a
legnagyobb értékû, s ez jól bizonyítja
a kukorica potenciális termõképességét
is.
2004. február–március
„Tolle, lege et fac!” 63