Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Minden olyan növényfajra, amelyre közösségi szabályozás<br />
nincs kidolgozva, csak nemzeti szabályozás érvényes.<br />
Fontos kiemelni, hogy a nemzeti fajtaelismerések és a<br />
Közösségi Fajtakatalógusok egymásra épülõ rendszerek,<br />
ugyanis az EU Fajtakatalógus nem más mint a tagországok<br />
nemzeti fajtajegyzékeinek összessége.<br />
A növényfajták oltalmazását a találmányok szabadalmi<br />
oltalmáról szóló, a 2002. évi XXXIX. törvénnyel módosított<br />
1995. évi XXXIII. törvény szabályozza.<br />
A törvény alapját az UPOV (a növényfajták oltalmára<br />
létesített nemzetközi egyezmény és szervezet) 1991. évi<br />
Egyezmény szövege képezi.<br />
Ez a törvény szabályozza a nemzeti fajtaoltalmat,<br />
amelynek megszerzése csak Magyarország területére ad<br />
fajtavédelmet.<br />
Ugyancsak az UPOV 1991. évi Egyezménye alapján az<br />
EU jogszabályt dolgozott ki a közösségi fajtaoltalom szabályozására,<br />
amely az EU egész területére biztosítja a fajta<br />
jogi védelmét. Ez a jogszabály a 2100/94/EC Tanácsi<br />
rendelet, amely közvetlenül érvényes minden tagországra.<br />
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti fajtaoltalom<br />
és a közösségi fajtaoltalom egymástól független<br />
rendszerek, azaz egyidõben egy fajtára csak egy oltalmi<br />
forma lehet érvényes (2. ábra).<br />
HAZAI<br />
JOGSZABÁLYOK<br />
EU-S JOGSZABÁLYOK<br />
ÁLLAMI ELISMERÉS<br />
2003. évi LII. törvény a növényfajták<br />
állami elismerésérõl,<br />
valamint a szaporítóanyagok<br />
elõállításáról és forgalomba<br />
hozataláról<br />
+ miniszteri rendeletek<br />
2002/53/EC Tanácsi Irányelv<br />
a szántóföldi növényfajták<br />
közös katalógusáról<br />
2002/55/EC Tanácsi Irányelv<br />
a zöldségvetõmagok forgalmazásáról<br />
68/193/EC Tanácsi Irányelv<br />
a szõlõ szaporítóanyagok<br />
forgalmazásáról<br />
2. ábra<br />
Jogi alapok<br />
A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSE ÉS<br />
A FAJTAJEGYZÉKEK RENDSZERE<br />
A Magyarországon elõállított fajtát állami elismerésre<br />
azon országok nemzeti hatóságokhoz célszerû bejelenteni,<br />
ahol a fajtát termesztetni kívánják.<br />
Magyarországon a bejelentést megteheti a fajta nemesítõje,<br />
vagy ha már oltalmazott a fajta vagy erre a célra bejelentették,<br />
a fajta oltalmasa, illetve, ha a fajta nem oltalmazott,<br />
a fajta fenntartója. A bejelentõk lehetnek természetes<br />
vagy jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli<br />
gazdasági társaságok.<br />
A bejelentést az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézethez<br />
kell benyújtani.<br />
Az EU tagállamaiból és a szerzõdött országokból (Európai<br />
Gazdasági Térség) a bejelentést közvetlenül lehet megtenni.<br />
Minden más országból a bejelentés csak képviselõ<br />
útján nyújtható be. A képviselõ az EU tagállamai vagy a<br />
szerzõdõ országok természetes vagy jogi személyei, illetve<br />
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságai lehetnek.<br />
Az állami elismerés feltételei az EU Közösségi Fajtakatalógusára<br />
való felkerüléshez:<br />
– eredményes DUS vizsgálat<br />
– eredményes VCU vizsgálat<br />
– megfelelõ fajtanév<br />
– megfelelõ fajtafenntartás.<br />
EREDMÉNYES DUS VIZSGÁLAT<br />
A DUS vizsgálatot minden állami elismerésre bejelentett<br />
fajtával el kell végezni.<br />
A DUS vizsgálatokat az EU 2003/91/EC Bizottsági<br />
irányelve szerint azon növényfajok esetén, amelyekbõl<br />
CPVO vizsgálati protokoll készült, ez alapján amelyekbõl<br />
nincs még CPVO vizsgálati protokoll, de van UPOV vizsgálati<br />
irányelv, akkor ez alapján, ha még<br />
egyik irányelv sem készült el, akkor az<br />
illetõ hatóság által kidolgozott nemzeti<br />
irányelv alapján kell elvégezni.<br />
Az állami elismeréshez a DUS vizsgálatot<br />
vagy az OMMI végzi el, vagy<br />
kétoldalú együttmûködéseket köt más<br />
hatósággal a vizsgálatok elvégzésére,<br />
illetve a már rendelkezésre álló eredmények<br />
átvételére.<br />
A jelenlegi kétoldalú együttmûködések<br />
az OMMI-hoz történõ fajtabejelentés<br />
eseteire a következõk:<br />
UKZUZ (Csehország): repce, tavaszi<br />
árpa, tavaszi zab, lóbab, fehérhere,<br />
tavaszi bükköny, réti perje, karalábé,<br />
fokhagyma, zeller, petrezselyem<br />
UKSUP (Szlovákia): burgonya, vöröshere,<br />
szarvaskerep, réti komócsin, vörös<br />
csenkesz, sárgadinnye, póréhagyma, tojás gyümölcs<br />
COBORU (Lengyelország): rozs, tritikálé, pohánka,<br />
mézontófû, csillagfürt, réti csenkesz, nádképû csenkesz,<br />
westenwoldi perje, bimbóskel, brokkoli<br />
BSA (Németország): takarmányrépa<br />
Eredményes a DUS vizsgálat ha a fajta a vizsgálati<br />
irányelvekben lefektetett megkülönböztethetõségi (D),<br />
egyöntetûségi (U) és állandósági (S) feltételeknek megfelel.<br />
FAJTAOLTALOM<br />
A találmányok szabadalmi<br />
oltalmáról szóló 2002. évi<br />
XXXIX. törvénnyel módosított<br />
1995. évi XXXIII. törvény<br />
(XIII. fejezet a növényfajták<br />
oltalmáról)<br />
2100/94/EC Tanácsi Rendelet<br />
a Közösségi fajtaoltalmi<br />
jogokról<br />
2004. február–március<br />
„Tolle, lege et fac!” 19
Change language