Tisztelt Olvasó! - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

sének idejére már államilag elismert hibrid lesz! Összesítésben
a SAMBASOL és a GEOL után végzett úgy, hogy
az intenzívebb termõhelyeken – Nakon, Állampusztán,
Fertõdön, Mezõhegyesen, Bihartordán, Egyházashetyén –
3500–4400kg/ha-os termésszintet ért el. Emellett átlagnál
magasabb, 50–51% olajtartalom, kiváló szárszilárdság, és
egy egyedi testfelépítés, szép, jól termékenyült tányérok
jellemezték. A késõbbiekben az OMMI hivatalos kísérleti
eredményei is megerõsítették az üzemi kísérletekben szerzett
kedvezõ tapasztalatainkat, hisz az elmúlt 3 év összesítõ
adatai szerint minden fontos értékmérõben, így termõképességben,
olajtartalomban, kórtani tulajdonságaiban is
elõrelépést jelent nemcsak a DEKALB ® , de az egész hazai
napraforgó-termesztés genetikai alapjaiban. A legjobbak
között végzett, s így minden akadály nélkül kerülhet a minõsített
hibridek listájára, megalapozva ezzel jövõjét a jó
termõhelyek sikeres fajtái között.
Az ITANOL – a 2003 tavaszán az igen korai éréscsoportban
minõsített és bevezetésre szánt – új hibridünk
azokban a kísérletekben szerepelt jól, ahol megfelelõ tõszámú
növényállományok alakultak ki. Így például Hódmezõvásárhelyen,
Sárszentmihályon, Ságváron az 1. helyezést
érte el, míg gyengébben szerepelt az alacsonyabb
tõszámú parcellákon. Ebbõl arra következtethetünk –
amit egyébként már a tavalyi tõszámkísérletek is igazoltak
–, hogy az ITANOL, mint kistestû, generatív típusú
hibrid nemcsak tûri, de meg is kívánja az 55000 ezres állományokat,
melyek ebben az évben csak ritkaságszámban
fordultak elõ. (Megjegyezzük, hogy az Itanol termése
tovább növekedett még efölött is, de kórtani okokból
nem javasoljuk az 55000 tõ/ha túllépését!) Ezt igazolták
az OMMI kisparcellás eredményei, melyekben a kívánt
értékre beállított tõszámok mellett az igen korai éréscsoport
abszolút gyõzteseként az egyetlen hibrid volt, mely
minden (17!) termõhelyen megbízhatóan többet termett
az átlagnál! Teljesítménye azonban nemcsak az igen koraiakhoz
mérten kimagasló, de felveszi a versenyt a korai
érésûek legelismertebb és legértékesebb hibridjeivel.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az államilag
elismert hibridek kísérletében vizsgált 38 olajos
napraforgó között az ITANOL érte el a legnagyobb olajtermést!
A FLORIX az OMMI kísérletekben az olajtartalom
szerinti értékelésben éréscsoportjának 1. helyezettje lett,
megerõsítve ezzel stabil helyét a többéves adatok alapján
kialakított legjobb olajtermelõk között.
Úgy az üzemi, mint az OMMI kisparcellás kísérleteiben
is jól szerepelt az SC670, mely HOLISOL néven kerül
állami elismerésre. Magas, 75–80% körüli olajsavtartalmával
érdemel figyelmet, különösen speciális feldolgozási
célok esetére, jelezve a nemesítõi célok olajminõség
javítására irányuló megvalósulását.
Végül – a teljesség igénye nélkül – a Rigasol PR-rõl
kell szót ejtenünk. Mint a kísérletek belsõ, több ismétlésben
elvetett összehasonlító hibridje egy-egy termõhelyen
is, de a sok termõhely viszonylatában is újra bizonyította
kiváló kiegyenlítõképességét, stabilitását. Az esetek zömében
– és átlagát tekintve is – a középmezõnyben foglal helyet
úgy a kedvezõ termesztési feltételek (Bihartorda, Fertõd,
Sárszentmihály, Egyházashetye, Nak) mind a kifejezetten
száraz (Cegléd, Hódmezõvásárhely, Balatonkenese)
körülmények között. Megbízhatósága, kedvezõ kórtani és
szárszilárdsági tulajdonságai, kiváló termékenyülése és
szép, nagy ezermag-tömegû kaszatja okán a mai napig sokan
keresik, s remélhetõen a jövõben is.
Fentiek alapján úgy gondolom, hogy a napraforgó-termesztés
biológiai alapjai stabil és egyre erõsödõ lábakon
állnak, akkor is, ha csak a MONSANTO kínálatát vesszük
alapul!
A MONSANTO hazai kollektívája azonban nemcsak a
kiváló értékû fajtát, illetve annak vetõmagját kínálja partnereinek,
de évek óta szívügyének tekinti a szaktanácsadást,
a technológia fejlesztését is. Új hibridjeinket sorra
agrotechnikai kísérletekben „faggatjuk” a legfontosabb
vetéstechnológiai szempontok alapján, hogy mire a fajta
minõsítésre , illetve a termelõhöz kerül, tájékoztatást adhassunk
a hibrid legjellemzõbb agrotechnikai igényeirõl.
A most legaktuálisabb, az elmúlt 2 év agrotechnikai eredményeit
neves szakemberek közremûködésével, így Debrecenben,
a DEAC Növénytermesztési Tanszékén Dr.
Pepó Péter és Zsombik László, illetve Martonvásáron, a
Quattro Bt. képviseletében Perczel Mihály által vezetett
kísérletekbõl nyertük, melyek tanulságait ezúton szeretnénk
megosztani mindazokkal, akik a napraforgó termesztésében
érdekeltek.
Az elvégzett csávázási,-, vetésidõ-, és tõszám kísérletek
legfontosabb eredményének azokat a tanulságokat tekintjük,
melyek egyrészt általában a vizsgált hibridek összességére
érvényesek, másrészt a hibridreakciók specifikussága
révén 1–1 kiválasztott hibrid termesztéséhez nyújtanak
segítséget.
Érdekes és izgalmas adatokat kaptunk a kelés és a virágzás
dinamikájára és egyéb fenológiai adatokra, a termésre,
az ezerszem-tömegre, a kórtani tulajdonságokra
vonatkozóan. Nagyon röviden a legfontosabb tapasztalatokat
az alábbiakban összegezzük:
– A vetésidõ-kísérletekben a vetésidõk kitolódásával – a
rendelkezésre álló nagyobb hõmennyiségek hatására –
egyre gyorsabban indul meg a kelés, majd a virágzás,
de míg a kelés rövidebb idõ alatt megy végbe, addig a
virágzás idõtartama megközelítõen azonos – 5–7 nap –
minden vetésidõben.
– A vetésidõ–termés kapcsolat a vizsgált két év és két kísérleti
hely átlagában nagyon egyértelmû: mindkét szá-
2004. február–március
„Tolle, lege et fac!” 47