Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Tisztelt Olvasó! - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Rózsa<br />
Mák<br />
Hagyma<br />
Borsó<br />
Sárgadinnye<br />
Kajszi<br />
Alma<br />
Bab<br />
Gyógynövények<br />
Paprika<br />
Szõlõ<br />
Évelõ rozs<br />
Rozs<br />
Cukorrépa<br />
Seprû cirok<br />
Amarant<br />
Triticaálé<br />
Lucerna<br />
Szója<br />
Rizs<br />
Takarmány füvek<br />
Durum búza<br />
Burgonya<br />
Árpa<br />
Napraforgó<br />
Kukorica<br />
Búza<br />
0 50 100 150 200 250<br />
4. ábra<br />
A prezentációk (elõadás + poszter) megoszlása fontosabb növényfajonként<br />
keresztül mutatja be az egyes növénycsoportokkal (3.<br />
ábra), illetve a fajokkal dolgozó tudományos kapacitások<br />
teljesítményét. Az ábrákból több fontos következtetés<br />
vonható le. Az elsõ az, hogy az ország vetésterületi<br />
arányának megfelelõen kiugróan nagy tudományos kapacitás<br />
dolgozik a búzával és a kukoricával. A többi<br />
növénycsoport teljesítménye messze elmarad ettõl a két<br />
fajtól.<br />
A második az, hogy nem véletlen a hazai búzanemesítés<br />
eredményessége és sikere a külföldi fajtákkal<br />
és nemesítõ intézményekkel folytatott versenyben,<br />
mert ezen a fajon, mint azt a 4. ábra is bizonyítja, hazánkban<br />
– nemzetközi összehasonlításban is – versenyképes<br />
méretû kutató kapacitás dolgozik. Ebbõl<br />
természetesen az is következik, hogy a többi növényfaj<br />
esetében is hasonló méretûre kellene növelni a tudományos<br />
és nemesítõ háttér méreteit, amennyiben<br />
azoknál a fajoknál is szeretnénk hosszútávon fenntartani<br />
a magyar nemesítés és vetõmagelõállítás versenyképességét.<br />
Természetesen – figyelemmel a nemzetgazdaság<br />
egyre romló helyzetére – ez jelenleg hiú ábránd. Ezért<br />
nagy valószínûséggel a jövõben a cukorrépa és zöldségfajok<br />
után újabb növényfajokat fogunk elveszteni,<br />
mind a szántóföldi (pl.: repce, szója, tritikálé, rizs,<br />
rozs, zab stb.), mind a kertészeti növények (paradicsom,<br />
uborka, cékla, hagyma, csemegekukorica stb.)<br />
esetében. Különösen elszomorító a gyümölcsfajok<br />
helyzete. A 4. ábrára alig került fel gyümölcs faj, mely<br />
azt bizonyítja, hogy a hazai tudományos kapacitás több<br />
faj esetében (pl. szamóca, szeder, málna, körte, õszibarack,<br />
szilva stb.) képtelen volt évente legalább 1 dolgozatot<br />
produkálni.<br />
Az elõttünk álló évtizedben három nagy kihívással<br />
kell szembenéznünk. Az elsõ: a fajtaelõállító nemesítés<br />
privatizációja, a második: a transzgénikus növényfajták<br />
megjelenése és a harmadik: az EU-csatlakozás után<br />
várható fajta és vetõmag dömping. Õszintén be kell<br />
vallanunk magunknak, hogy ezekre a kihívásokra nem<br />
vagyunk maradéktalanul felkészülve. Ezért várhatóan<br />
egyre több növényfaj hazai nemesítése meg fog szûnni,<br />
vagy legjobb esetben része lesz valamilyen nemzetközi<br />
(EU) kooperációnak. Egyre azonban figyelnünk kell,<br />
nevezetesen a növénynemesítés tudományok mûvelését<br />
és fejlesztését soha sem szabad feladnunk. A láng õrzésében<br />
várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a megmaradó<br />
kutató intézeteknek és egyetemeknek. Magyarország<br />
a tudomány mûvelésében mindig is nagyhatalomnak<br />
számított, beleértve a – növénynemesítést is magába<br />
foglaló – növénytudományokat is. Úgy kell dolgoznunk<br />
az elkövetkezendõ tíz évben, hogy megfejeljünk<br />
ezeknek a hagyományoknak. Ehhez kívánok minden<br />
magyar növénynemesítõnek és a kapcsolódó növénytudományok<br />
kutatóinak és oktatóinak sok sikert és jó<br />
egészséget.<br />
PROF. HESZKY LÁSZLÓ<br />
EGYETEMI TANÁR, AZ MTA LEVELEZÕ TAGJA<br />
SZENT ISTVÁN EGYETEM,<br />
GENETIKA ÉS NÖVÉNYNEMESÍTÉS TANSZÉK<br />
GÖDÖLLÕ<br />
14 „Tolle, lege et fac!” 2004. február–március
Change language