A Mi Kórházunk: 2009. június - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk: 2009. június - Szent János Kórház
A Mi Kórházunk: 2009. június - Szent János Kórház
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ház a Baba utcában<br />
Fotó: Peták Dénes<br />
Még Járicz István autókereskedő<br />
építtette a fehér villát a<br />
negyvenes években. A közeli<br />
Ali utcában lakott Váncza, a sütőporkirály,<br />
a Baba utcában pedig a Járicz<br />
család. Az államosítás után a Bauhaus<br />
stílusú épület a belügyminisztérium<br />
tulajdonába került. Mondják: Voro -<br />
silov marsall is aludt többször a házban,<br />
s hogy Tildy Zoltánt is őrizték itt<br />
valamikor.<br />
Akácillat, festői kilátás, meztelen<br />
Vénusz a kertben. A medence melletti<br />
szobor Medgyessy Ferenc előtanulmánya.<br />
A földszinten Járicz Józsa<br />
mozaikjain lépkedünk, az autókereskedőnek<br />
iparművész húga volt. Az<br />
ötvenes évek végén a gyermekparalízis-járványt<br />
követően ezen a helyen<br />
alakították ki fokozatosan a vastüdős<br />
osztályt. Mert a Baba utcai villában<br />
évtizedek óta heine-medines betegek<br />
élnek. Jelenleg itt működik a<br />
Légzésrehabilitációs Központ, mely<br />
az egyesítés következtében szintén<br />
kórházunk része.<br />
Magyarországon utoljára ötvenkilencben<br />
pusztított a gonosz kór.<br />
Több, mint hatezer gyerek kapta el a<br />
betegséget. Volt, aki csak lázas lett, de<br />
akinél a gerincvelő különböző pontjait<br />
támadta a vírus, különféle bénulásokat<br />
szenvedett. Fájdalmas izomgörcsök<br />
után deformálódtak a végtagok,<br />
s a csontok is összezsugorodtak.<br />
Akadt olyan kisgyerek, aki leült a bilire,<br />
de felállni már nem tudott. A vírus<br />
nem válogatott, kilenc hónapos babát<br />
ugyanúgy megbénított, mint egy<br />
hároméveset. Sokan a Sabin-csepp<br />
elődjét, a Salk-cseppet hibáztatták, de<br />
mondják azt is: az ötvenes években<br />
kevés volt az oltóanyag, felhigították a<br />
Salk-cseppet, s ezért nem alakulhatott<br />
ki a gyerekek szervezetében a<br />
megfelelő ellenreakció és védelem.<br />
A poliomyelitis egyeseknél a légzőizmokat<br />
támadta meg. A fulladástól<br />
ezeket a gyerekeket csak a lélegeztető<br />
gép mentette meg. <strong>Mi</strong>vel a László<br />
Kórház akkoriban nem tudta fogadni<br />
a sok új beteget, kiutalták a Baba<br />
utcai villát a Heine-Medin kór légzésbénult<br />
áldozatainak, hogy itt részesüljenek<br />
utókezelésben. Az első lélegeztető<br />
géppel élő gyerekek 1959.<br />
augusztus 3-án kerültek ide. Az orvosok<br />
öt évre becsülték hátralévő idejüket.<br />
A gyerekek azonban élni akartak,<br />
és meghazudtolták a tudományos<br />
állásfoglalást. A különlegesen felszerelt<br />
villában nőttek fel, megtanultak<br />
írni, olvasni, később letették az érettségit<br />
és kis közösséget alkotva keresték<br />
az élet szépségeit. A legtöbben<br />
elsajátították az ún. békalégzést, amivel<br />
nappal gép nélkül is létezhettek.<br />
Szájon keresztül összegyűjtötték a<br />
levegőt és a tüdőbe préselték, vagyis a<br />
tüdőbe nyelték. 1979-ben huszonhét<br />
heine-medines fiatal élt a Baba utcai<br />
házban. A tolószék és a légzési nehézségek<br />
ellenére ugyanúgy szerelmesek<br />
lettek, nevettek, nyelveket tanultak,<br />
regényeket olvastak, zenét hallgattak,<br />
akár az egészséges ifjak. Jelenleg<br />
kilencen élnek még, akik a gyermekbénulás<br />
után ezen az osztályon kezdték<br />
életü ket. Hatan közülük férjhez<br />
mentek, megnősültek, házastársuk<br />
segítségével saját otthonukban laknak.<br />
(Ők időnként térnek vissza a villába<br />
egy-egy hetes kivizsgálásra.<br />
Vérvételre az itteni főnővér utazik ki<br />
A <strong>Mi</strong> Kórházunk • 5