A Mi KÃ³rhÃ¡zunk: 2009. jÃºnius - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

More documents

Recommendations

Info

idegsebészetet. Operálunk strúmát, de a traumatológia és az ortopédia külön van. Az egyik kollégánk plasztikai sebész is, az emlőműtétek után szükséges re konstrukciókat általában ő végzi. Sajnos azt kell mondanom, hogy az emlőrákos műtétek és a vastagbél-daganatos megbetegedések lettek nagyon gyakoriak. Tavaly 200 fölött volt az emlőműtétek száma, és 130 körül műtöttünk vastagbélrákos beteget. Műtéti számunk az elmúlt 10 évben fokozatosan növekszik. Az elmúlt évben 2100 műtét történt a Szent János Kórházban. Ellátási területünk 320 000 főre terjed, de betegeink 40%-a a területen kívülről érkezik. A Kórházon belülről kevés beteg (az összbeteg-forgalom 3%-a) kerül átvételre. A manuális osztályokkal (urológia, nőgyógyászat, traumatológia, ortopédia) a kapcsolat igen jó, kölcsönösen kisegítjük egymást szakmai, de egyéb területen is. Mi látjuk el az Ortopéd- Traumatológia hasi sérültjeit és az egész kórházban az érsérülteket. Gyakran kérünk illetve adunk egymásnak műtét közben segítséget. Igen jó a kapcsolatunk az Köz - ponti Intenzív és Anesz teziológiai osz tállyal, műtéti tevékenységünket nagyban segíti ez a kapcsolat. – Több mint harmincéves tapasztalattal a háta mögött, mit gondol, mi az oka a daganatos beteg ségek „megváltozásának”? – A vastagbél daganat esetében egyrészt javult a diagnosztika, tehát többet felismernek, másrészt az előfordulása is megnőtt. Amikor idekerültem, nagyon ritka volt a vastagbélrák. Most szinte minden munkanapra jut egy. Viszont a gyomorrák, ami akkoriban volt sok, most jóval kevesebb. És meg kell említenem a laparoszkópiás epeműtéteket – ’93 óta végezzük ezeket –, amelyek szintén gyakoribbak a korszerű műtéti technika használata miatt. A betegek és a belgyógyászok is könnyebben rászánják magukat a műtétre, hiszen csak kis lyukat fú runk a hasfalon és a beteg epehólyagot eltávolíthatjuk. – Hol tart a tudomány, mi lehet a vastagbélrák oka? Ezt nagyon jó lenne tudni, de még mindig csak feltételezések vannak. Az biztos, hogy a jobb szociális körülmények között lévő országokban gyakoribb, ezért hozzák összefüggésbe a jobban előkészített, finomított, rostszegény élelmiszerek fogyasztásával. De ezenkívül még rengeteg oka lehet. – A kutatások nyomán időnként felröppennek hírek, hogy az Aspirin és a C-vitamin rendszeres szedése védettséget nyújthat. – Igen, ez igaz. Egy professzor viszont azt mondta: a rák igazi okát talán valamikor egy bányamérnök fogja kitalálni, mert mi orvosok ugyanúgy gondolkodunk és nehezen „...a rák igazi okát talán valamikor egy bányamérnök fogja kitalálni, mert mi orvosok ugyanúgy gondolkodunk és nehezen tudunk elszakadni az iskolában tanultaktól.” tudunk elszakadni az iskolában tanultaktól. – Munkája során melyek voltak azok az orvostechnikai újítások, melyek lényegesen könnyebbé tették a gyógyítást? – Az egyik legnagyobb ugrás a már említett laparoszkópia bevezetése volt. Már nem kell a műtét alatt megnyitnunk az epevezetéket, amely a halálozást 15%-kal megnövelné. A diagnosztikában az endoszkópos vizsgálat illetve az ultrahang jelentett hatalmas előrelépést. A varrattechnika is sokat fejlődött. A másik fontos dolog: a varrógépek elterjedése. Speciális varrógép segítségével ma már olyan végbélzáróizom közeli daganatot is meg tudunk oldani, amit pár évvel ezelőtt nem tudtunk volna föntről, kézzel megvarrni és ezeknél a betegeknél végleges kivezetést kellett csinálnunk. A radiológiában a CT és a CTMR elterjedését kell megemlítenem, az érsebészet területén pedig az érfestéses vizsgálatok vannak nagy segítségünkre. És nem beszéltem még az antibiotikumokról, az altatás és az intenzív terápia elért eredményeiről. Ma már olyan korú és állapotú betegeket is operálunk, akiket pár évvel ezelőtt senki sem vállalt volna. Azt viszont fontosnak gondolnám, hogy a betegeket pszichológiailag is gondoznunk kellene műtét előtt, illetve műtét után. Egy csonkító emlőműtét esetében, vagy egy végbélkivezetéses betegnél fontos lenne a lelki irányítás. Sajnos ennek Magyarországon nincs hagyománya. – Az integrációt követően a sebészeti ellátás két telephelyen működik. A János mellett az osztályhoz tartozóan a Bécsi úti telephelyen is végeznek műtéteket. Ez hogy zajlik a gyakorlatban? – A Szent Jánosban 57, a Bécsi úton 10 ágy áll rendelkezésre. Döntés született arról, hogy a Bécsi úti telephelyen történnek az emlőműtétek, illetve a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek gyógyítása. Nem könnyű ennek lebonyolítása, ráadásul egy intézeten belül ugyanazt a profilt két helyen működtetni nem is gazdaságos. Remélem, idővel gördülékenyebbé válik ebben a helyzetben is a sebészeti munka. – Mi az, amit szívesen megoldana, vagy változtatna az osztályon? – Ezt a százéves épületet nagyon szeretem, a múlt századfordulón képeslapokon szerepelt a kórház. Európa legmodernebb kórháza volt, elsőként működtetett például belső telefonhálózatot. A hotel részen viszont szívesen változtatnék. A nagy kórtermet, melyben 20 ágy is volt, át kellene építenünk, hogy kevesebb beteg legyen egy légtérben. A műtőben a felszereltség megfelelő, de hiányzik a légkondicionálás. Az osztályon utoljára hat éve volt festés, egy tisztasági festésre is szükségünk lenne. Gondot jelent még a nővérhiány, valamint sebészorvosnak is egyre kevesebb fiatal jelentkezik. – Ennyi év alatt bizonyára operált olyan beteget is, akit elveszített. – Van, akin nem tudunk segíteni és ez rossz emlék. Sok betegem viszont visszajár húsz év múlva is. Ők hozzám küldik családtagjaikat, ismerőseiket, ha hasonló panaszuk van. A gyógyult betegek megerősítenek abban, hogy jól döntöttem, amikor a sebészetet választottam. Székely Ilona 4 • A Mi Kórházunk
Ház a Baba utcában Fotó: Peták Dénes Még Járicz István autókereskedő építtette a fehér villát a negyvenes években. A közeli Ali utcában lakott Váncza, a sütőporkirály, a Baba utcában pedig a Járicz család. Az államosítás után a Bauhaus stílusú épület a belügyminisztérium tulajdonába került. Mondják: Voro - silov marsall is aludt többször a házban, s hogy Tildy Zoltánt is őrizték itt valamikor. Akácillat, festői kilátás, meztelen Vénusz a kertben. A medence melletti szobor Medgyessy Ferenc előtanulmánya. A földszinten Járicz Józsa mozaikjain lépkedünk, az autókereskedőnek iparművész húga volt. Az ötvenes évek végén a gyermekparalízis-járványt követően ezen a helyen alakították ki fokozatosan a vastüdős osztályt. Mert a Baba utcai villában évtizedek óta heine-medines betegek élnek. Jelenleg itt működik a Légzésrehabilitációs Központ, mely az egyesítés következtében szintén kórházunk része. Magyarországon utoljára ötvenkilencben pusztított a gonosz kór. Több, mint hatezer gyerek kapta el a betegséget. Volt, aki csak lázas lett, de akinél a gerincvelő különböző pontjait támadta a vírus, különféle bénulásokat szenvedett. Fájdalmas izomgörcsök után deformálódtak a végtagok, s a csontok is összezsugorodtak. Akadt olyan kisgyerek, aki leült a bilire, de felállni már nem tudott. A vírus nem válogatott, kilenc hónapos babát ugyanúgy megbénított, mint egy hároméveset. Sokan a Sabin-csepp elődjét, a Salk-cseppet hibáztatták, de mondják azt is: az ötvenes években kevés volt az oltóanyag, felhigították a Salk-cseppet, s ezért nem alakulhatott ki a gyerekek szervezetében a megfelelő ellenreakció és védelem. A poliomyelitis egyeseknél a légzőizmokat támadta meg. A fulladástól ezeket a gyerekeket csak a lélegeztető gép mentette meg. Mivel a László Kórház akkoriban nem tudta fogadni a sok új beteget, kiutalták a Baba utcai villát a Heine-Medin kór légzésbénult áldozatainak, hogy itt részesüljenek utókezelésben. Az első lélegeztető géppel élő gyerekek 1959. augusztus 3-án kerültek ide. Az orvosok öt évre becsülték hátralévő idejüket. A gyerekek azonban élni akartak, és meghazudtolták a tudományos állásfoglalást. A különlegesen felszerelt villában nőttek fel, megtanultak írni, olvasni, később letették az érettségit és kis közösséget alkotva keresték az élet szépségeit. A legtöbben elsajátították az ún. békalégzést, amivel nappal gép nélkül is létezhettek. Szájon keresztül összegyűjtötték a levegőt és a tüdőbe préselték, vagyis a tüdőbe nyelték. 1979-ben huszonhét heine-medines fiatal élt a Baba utcai házban. A tolószék és a légzési nehézségek ellenére ugyanúgy szerelmesek lettek, nevettek, nyelveket tanultak, regényeket olvastak, zenét hallgattak, akár az egészséges ifjak. Jelenleg kilencen élnek még, akik a gyermekbénulás után ezen az osztályon kezdték életü ket. Hatan közülük férjhez mentek, megnősültek, házastársuk segítségével saját otthonukban laknak. (Ők időnként térnek vissza a villába egy-egy hetes kivizsgálásra. Vérvételre az itteni főnővér utazik ki A Mi Kórházunk • 5
Page 1 and 2: A MI KÓRHÁZUNK Fővárosi Önkorm
Page 3: A sebészet lelki alkat kérdése I
Page 7 and 8: ezért született a döntés, hogy
Page 9 and 10: Neuropathia Centrum nyílt a kórh
Page 11 and 12: Tisztelt Munkatársak! Szeretnék n
Page 13 and 14: kapcsolódik), többféle kiváltot
Page 15 and 16: majd elment röntgen szakorvosnak.
Page 17 and 18: majd el kell juttatnunk ezeket a me
Page 19 and 20: Orvosdinasztiák Az Altmann doktoro
Page 21 and 22: HÍREK Kinevezés XII. kerületi h
Page 23: Többmilliós adományok a Kórház

A Mi KÃ³rhÃ¡zunk: 2009. jÃºnius - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?