Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...
Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...
Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Terdik</strong> <strong>Szilveszter</strong><br />
tartotta a <strong>XVIII</strong>. század mûvészeti emlékeit, 4 erõs lobbizásra volt szükség a segély megszerzéséhez.<br />
A felújításról tudósító görög <strong>katolikus</strong> sajtó tudni is vélte, hogy az akkori parókus, „Pazuchanics Ignácz<br />
fáradságot nem ismerõ buzgalmának köszönhetõ”, hogy a kormány támogatja a „kievi nagytemplom<br />
mintájára” épített <strong>egy</strong>ház felújítását a mûemlékekre szánt alapból (Kelet 1: 6. 1888. 4.).<br />
De mitõl is különleges ez az épület? Egyrészt változatos tömegalakításától és formavilágától,<br />
amelyet a homlokzati toronypár, a hajó fölött magasodó hatalmas, kupolát rejtõ harmadik torony,<br />
a hajók oldalfalait bõvítõ félköríves apszisok által létrehozott kereszt alakú alaprajz, és még<br />
sok más apró részlet összessége alkot, valamint az <strong>egy</strong>üttest létrehozó, alapítói/alkotói szándéktól,<br />
az építtetõ Rácz <strong>Demeter</strong> szerepvállalásától. A templom építését kutatva Rácz <strong>Demeter</strong> életére, személyére<br />
vonatkozó bõséges forrásanyag tárult föl, ezért a továbbiakban nem csak a nagykárolyi<br />
templom építéstörténete, hanem az építtetõ életútja, valamint más görög <strong>katolikus</strong> templom- és kolostorépítést<br />
érintõ mecenatúrája is földolgozásra került.<br />
2. Rácz <strong>Demeter</strong> élete<br />
2.1. Basilovits életrajza<br />
334<br />
Rácz <strong>Demeter</strong> elsõ életrajzát a munkácsi kolostor történetét ismertetõ mûvében Basilovits<br />
J. Joannicius (1742–1821) bazilita szerzetes írta meg a legfontosabb életrajzi adatokra, és a rendet<br />
támogató mecenatúrájára koncentrálva. Valószínûleg õ még személyesen ismerte kolostora jótevõjét,<br />
5 adatai mégis idõnként ellentmondani látszanak a más forrásokból feltárható információknak<br />
(BASILOVITS 1799/1804. I. Pars III. Caput IX. 103–109.). 6<br />
Basilovits úgy tudja, hogy Rácz <strong>Demeter</strong> nemes szülõktõl származott, édesapját Györgynek<br />
hívták, aki a munkácsi várban volt quaestor (uradalmi tisztfõnök) 7 másodmagával, Aposiol<br />
(sic!) 8 nevû társával. A Rákóczi szabadságharcban a várnál tett szolgálataiért elismerésképpen 80<br />
ezer (!) Rhénes forintot ígértek neki a császári udvartól. Rácz <strong>Demeter</strong> 1710-ben született, felcseperedve<br />
a szatmári jezsuitáknál, majd más iskolákban is tanult. Miután a tudományokban kimûvelte<br />
magát, Károlyi Ferenc regimentjének lovasai közé állt. 9 A gróf nagyon megszerette az ifjú nemest,<br />
és állandóan a maga oldalán tartva, szolgálataiért a helytartói méltósággal adományozta meg. Basilovits<br />
szerint Rácz ki is mutatta odaadó hûségét, amikor a „gallok” elleni csatában az életét kockáztatva<br />
mentette meg urát, aki alól kilõtték a lovát, de Rácz szinte az utolsó pillanatban még saját lovára<br />
tudta ültetni, miközben õ maga a kengyelbe és lova sörényébe kapaszkodott. A gróf hálából<br />
fölajánlotta, hogy Rácz bármilyen kérését teljesíti. A hadnagy nem is teketóriázott sokáig, hanem<br />
4 Bár a század végén az ifjabb mûemlékvédõ generáció már fontosnak tartotta a mûemlékek idõbeli határainak bõvítését<br />
(BORSOS 1984. 48.). Valószínûleg ennek a helyreállításnak köszönhetõ, hogy az épület fényképét szerepeltették a <strong>katolikus</strong><br />
<strong>egy</strong>házat reprezentatívan bemutató kétkötetes albumban is (KISS–SZIKLAY 1902. I. 462.).<br />
5 Basilovits János 1783-tól haláláig a munkácsi monostor igumenje volt. Hogy mikor lépett be a közösségbe, pontosan nem<br />
tudjuk, de valószínûleg még ifjú korában, ha már n<strong>egy</strong>ven évesen õ lett a házfõnök. Basilovits helyét és szerepét a ruszin<br />
történetírásban röviden ismerteti UDVARI 1992. 49–50.<br />
6 Késõbbi Rácz-életrajzokra is hivatkozik Udvari István, amelyekhez nem tudtam hozzáférni. Egyiket Kralickij A. 1866-ban,<br />
a másikat Zsatkovics Gy. 1907-ben írta. Mindkettõ ukránul jelent meg. A szövegek adatait közli UDVARI 1992. 127. 22. j<strong>egy</strong>zet.<br />
7 Lehoczky Tivadar fordítja így a quaestor szót. Egy 1683-ból származó, a munkácsi vár személyzetét felsoroló lista alapján<br />
úgy tûnik, hogy az udvari fõkapitány után ez a tisztség volt a második legfontosabb a várban, meglehetõsen magas évi illetménnyel<br />
(LEHOCZKY 1996. 618.).<br />
8 Ez a névváltozat nyomdahiba lehet, valószínûleg Apostolról, Rácz György testvérérõl lehet szó.<br />
9 Katonai beosztására a levelezésekbõl is kaphatunk adatokat, mivel a Károlyiak leginkább „tituláris Hadnagy úrnak” szólítják.
Change language