Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...

Terdik Szilveszter
A kolostortemplom „rotunda” formájú volt (PUSKÁS 1998. 82.), nyugati homlokzata elõtt
toronnyal, amelyen a hajóhoz hasonlóan magas, lanternás-hagymás sisakok emelkedtek. 141
A szerzetesek épületei sem voltak sokkal pompásabbak. De Camellis püspök naplója tanúsága
szerint 1693-ban különbözõ kõházakat épített (idézi: BASILOVITS 1799/1804. Pars II. Caput IX.
106. ). A teljesen új kolostor építése 1766-ban indult meg 142 Rácz Demeter hathatós segítségével
és hat év alatt fejezõdött be. Az építkezés számadásai egy füzetben vezetve fönn is maradtak, amelyet
több, Rácz Demeter saját kezûleg vezetett feljegyzése és számadása is kiegészít. A számadáskönyvekbe
jegyzett összegeket a XIX. századi levéltárosok adták össze, ami azt mutatja, hogy 1766
és 1775 között több mint 60.000 forintot költöttek az épületekre (DAZO Fond 64, Opisz 1. Nro.
690. Rácz saját feljegyzése anyagok beszerzésérõl: 1770.02.10. DAZO Fond 64, Opisz 1. Nro.
752.). A számadásokból az építõ-tervezõ mester neve nem derül ki, de a teljes forrásanyag átnézése
után talán még fény derülhet kilétére. Ha Liczky Nikodém ekkor már nem élt, más, valószínûleg
szintén kamarai megbízásban is álló mester mûködésével számolhatunk. Rácz Demeter a levelezése
tanúsága szerint az építkezések ideje alatt gyakran tartózkodott Munkácson, 143 a kolostorban külön
szobát is kialakíttatott magának.
Az egyemeletes, U alakú, három traktusos épület középtengelyében óratorony is épült.
Alap és homlokzati rajza a Rácz Demeter portréra is fölkerült. Az eredeti rajz eddig még nem ismert.
A külsõ homlokzatok kialakítása egyszerû, csak egy erõs párkány, valamint az ablakokat övezõ
keretdíszek és az élszedett sarkok jelentenek némi változatosságot. Persze eredeti tervrajzok hiányában
nehéz eldönteni, hogy az 1863-as tûzvész utáni újjáépítés mennyire okozott mélyreható
változásokat a homlokzat díszítéseiben. A kolostor belsõ udvarát annak a dombnak az oldala zárja
le, amelynek tetején a kolostor fölé magasodó, a XIX. század elsõ évtizedében épített templom
áll. 144 A monostor 1783-as összeírása 145 szerint az épületben 34 helyiség volt. A fölsõ szinten,
a déli traktus kilenc helyisége közül az utolsóban kapott helyet a könyvtár, míg az északi szárnyban
öt, a nyugatiban pedig hat szoba volt. Az alsó szinten a déli szárnyban öt helyiséget, úgymint a raktárat,
a konyhát, és a tágas ebédlõt alakították ki, az északi traktusban négy, a nyugatiban pedig további
öt helyiség állt még a szerzetesek rendelkezésére.
A melléképületek, egyéb tartozékok (kút, pince, borház, csûr) és a kolostor nyugati szárnya
elõtt található kert körítõfalának építése a következõ néhány évre maradt (BASILOVITS 1799/1804.
Pars III. Caput IX. 103, 107. A kerítés építésének pontos kimutatása: DAZO Fond 64, Opisz 4. Nro.
120.). A zárt kert falát a sarkokon még kerek tornyokkal is megerõsítették. A kolostor építéstörténetének
pontosabb megírása még további levéltári kutatásokat igényel.
4. Összegzés
Rácz Demeter fölvázolt életútja, valamint mûvészet- vagy inkább egyházpártoló tevékenységének
áttekintése során a nagy kiterjedésû munkácsi egyházmegye elsõ „világi” mecénását ismerhettük
meg, aki jövedelme nagy részét az ekkor még sok nehézséggel küzdõ görög katolikus egyház
intézményrendszerének kiépítésére és megszilárdítására fordította. Õ talán az elsõ a nem túl
nagy számú, és meglehetõsen csekély vagyonnal rendelkezõ görög katolikus nemesek között, aki –
141 Egy rajzot közöl az épületrõl forrásmegjelölés nélkül: SYROKHMAN 2000. 159., 179. kép
142 A kolostor alapkövének felirata: DAZO Fond 64, Opisz 1. Nro. 689.
143 1768. január 18-án, március 7-én, 1769. október 16-án, november 15-én, 1770. szeptember 29-én, 1774. május 21-én,
június 12-én dátumozott levelei keltek Munkácson (MOL P 398, 136. csomó 61341. 61355, 61357, 61359, 61360, 61361,
61364, 61382.). Egyikben sem esik szó az építkezésekrõl.
144 A kolostorról jó helyszínrajzot közöl DESCHMANN 1990. 90.
145 Szövegének gépelt másolata: MTA Kézirattár Ms 4815/13. 65–67.
372