Terdik Szilveszter: RÃ¡cz Demeter, egy XVIII. szÃ¡zadi gÃ¶rÃ¶g katolikus ...

More documents

Recommendations

Info

Terdik Szilveszter 2.3. A levéltári forrásokból származó életrajzi adatok Az eddig feltárt levéltári forrásokból megrajzolható Rácz életrajz több ponton ellentmond a két történetírónál található adatoknak, bár úgy tûnik, hogy vannak átfedések, csak a részletek különböznek. Már a Basilovitsnál található születési dátum is problémás, mivel egyéb források szerint Rácz néhány évvel korábban születhetett. 14 A Rácz György pályafutásáról és a nagy pénzjutalomról szóló részleteket is más megvilágításba helyezik a további források. A Szatmár megyei levéltárban fönnmaradt a Szatmárnémetiben élõ Rácz–Apostol család 1809-ben befejezett nemességigazoló eljárásának anyaga (SzSzBM Lt. IV. A. 501/e. 206. d. Fasc. 19. Nro. 19. 1809.). Az ügyhöz kapcsolt iratmásolatokból a család korai története is kibontakozik. 1665. március 28-án Rácz János az Ausztriai Háznak eddig teljesített hû szolgálataiért nemességet kérelmezett, nem csak maga, hanem testvérei, Kristóf, Apostol és György számára is. Az ugyanekkor kiállított nemességet adományozó levélben Lipót király Rácz Jánosnak és rajta keresztül a fent nevezett testvéreinek, valamint mindkét nemû utódaiknak magyar nemességet adományozott. Egy év múlva már a megye is elfogadta nemesítésüket (SzSzBM Lt. IV. A. 501/e. 206. d. Fasc. 19. Nro. 19. 1809./A.). A levélben szereplõ Apostol tehát nem egyszerûen Rácz György társa volt, mint ahogy Basilovits állította, hanem a testvére. A további dokumentumokból az is jól látszik, hogy nem Munkácson, hanem Németiben élõ „görög” családból származtak. 1696. július 17-én a megye Generalis Congregatioján Rácz Apostol, Rácz György és mások kérésére igazolták, hogy õk görög rítusú személyekként nem új jövevények, hanem régi lakói Németi városának, ezért ne háborgassák õket (SzSzBM Lt. IV. A. 501/e. 206. d. Fasc. 19. Nro. 19. 1809./E.). A Basilovitsnál olvasható, pénzjutalomról szóló epizódot is más összefüggésbe helyezi az ugyancsak ebben az anyagban található elismervény, amelyben a szatmári német várkapitány igazolta, hogy a helybeli görögöktõl, név szerint Czombos Jánostól, Rácz Apostoltól, Rácz Györgytõl, Görög Istvántól, Görög Demetertõl, és Görög Páltól egy nagyobb összeget vettek föl a kapitulációra készülõ védõk (1704. december 30.) (SzSzBM Lt. IV. A. 501/e. 206. d. Fasc. 19. Nro. 19. 1809.). 15 Részben ez a kölcsön okozta a szatmári görögök vesztét, mivel a vár átadása után a magyarok kollaborációval vádolták meg õket, Rákóczi Ferenc vagyonukat prédává nyilvánította és elrendelte, hogy költözzenek át Tokajba (BÁNKUTI 1969. 211.). 16 Károlyi Sándor sem állt ki mellettük, pedig többször bizonygatták ártatlanságukat. Károlyi elõtt ráadásul még azzal is vádolták õket, hogy a nagykárolyi kastély feldúlásával végzõdõ labanc portya során nem is a németek, hanem a magyarok és a görögök okozták a legtöbb kárt. 17 A politikai helyzet változásával viszont a Szepesi Kamara 1718- ban elrendelte, hogy a németi görögök kapjanak kárpótlást a szatmári német õrségnek nyújtott segítségükért. Ekkor mások mellett Rácz György özvegyének és utódainak, valamint hitelezõinek 2308 rajnai forintot ítéltek meg (SzSzBM Lt. IV. A. 501/e. 206. d. Fasc. 19. Nro. 19. 1809./I.). Basilovits Szatmárról Munkácsra helyezte az eseményeket, nem világos miért. Elképzelhetõ, hogy a kuruc idõk alatt Rácz György végül is elhagyta Szatmárt, bár munkácsi mûködésére vonatkozó adat eddig 14 Rácz Demeter 1767. december 2-án azt írta, hogy a hatvanat túllépte, tehát 1710 elõtt kellett születnie (MOL P 398, 136. csomó 61353). Az Aranykönyv szerint 1782-ben, 76 éves korában halt meg, tehát 1706-ban született (Aranykönyv, kéziratos egyházközség-történet, a nagykárolyi görög katolikus egyházközség irattárában). Ezt erõsíti meg, hogy 1778-ban végrendeletében 72 évesnek mondja magát (ld. a Függelékben!). 15 Sarkadi Nagy is említi, hogy támogatták az osztrákokat (NAGY 1860. 101–102.). 16 A görögök folyamodványaikat Barkóczy Krisztinának, Károlyi feleségének juttatták el, aki továbbította is férjének, de a sok egyéb kérés miatt nem volt túl sok kedve ezzel foglalkozni (Károlyi Sándor levele, 1705. április 25. Eger in: KOVÁCS 1994. 59.). 17 Károlyi Sándor levele feleségéhez, Miskolc, 1705. január 24. (KOVÁCS 1994. 32.). 336
Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás nem került elõ. 18 Ha valóban elköltöztek, Rácz Demeter Munkácson is születhetett. A Basilovitsnál szereplõ pénzösszeg túlzónak tûnik, de az elképzelhetõ, hogy a Kamara által megígért néhány ezer forint kifizetésére sem került sor egyhamar, és azt késõbb tényleg csak a Károlyiak befolyása csikarta ki a kamarából, bár eddig ezt megerõsítõ adat sem ismert. Hogy Rácz Demeter valóban ebbõl a szatmári családból származott, azt õ maga vallotta meg az 1760-as években, a Szatmár megyei nemesség-összeírás folyamán. 19 Egyébként címere is egyezik a nemesítõ levélben leírt változattal: hármas halmon nyitott korona, felette szablyát tartó jobb kar, a sisakdíszben a korona és a kar ismétlõdik, két oldalán D és R betûkkel. 20 A levéltári források alapján nem állapítható meg pontosan, hogy Rácz Demeter mikor szegõdött a Károlyi család szolgálatába. Elsõként nem Károlyi Ferenc, hanem az apja, Károlyi Sándor alkalmazta. 21 Rácz az általa Károlyi Sándor nevében 1739-ben írt fogalmazványában arra utal, hogy Károlyi Ferenc mellett „nyocz esztendõbeli” szolgálatát, amely ura mellett „rész szerint Táborozással, rész szerént pediglen kedves gyermekei mellett való lakással tölt el” 1731-ben kezdte. 22 1732-ben Károlyi Ferenctõl Nagykárolyban már egy telket kapott tartozékaival együtt. 23 Károlyi Sándor naplóbejegyzései alapján úgy tûnik, hogy a 30-as évek elején Rácz inkább az öreg gróf személyes szolgálatában állt, mivel számos megbízását kellett teljesítenie Bécsben és az észak-magyarországi birtokokon (KÁROLYI 1865. II. 9., 10–11., 19., 29, 30–33., 40., 76–79.). 24 Az 1734-ben felállított lovasezredben Károlyi Sándor viszont hamarosan Ferenc fia közvetlen szolgálatára rendelte hadnagyát, aki rendszeresen tájékoztatta is az öreg grófot a hadszíntér eseményeirõl. 25 Szolgálata 18 A munkácsi várat 1688. január 18-án vette át a német õrség Zrínyi Ilonától, s egészen 1703. június 28-ig maradt a kezükön, amikor II. Rákóczi Ferenc foglalta el. A császáriak 1711. június 22-én vették át újra (LEHOCZKY 1996. 599., LEHOCZKY 1912. 12.). Ha Basilovits adata hiteles, akkor ezidõtájt kellene számolnunk Rácz György szolgálataival. 19 „Vezend – Demetrius Rátz. – Dnus Terrestris Demetrius Rácz unicus, et solus communicavit Cae Reis Armeles Joanni Rácz Fratribusque Christophoro, Apostolo et Georgio die 28a Marty 1665 sub pendente sigillo clementer datas., et anno 1666. 14a aprilis hocce ICottu publicatas nemine reclamante sunt.” Opus deputationis – Pro Investigatione Status Dominorum Nobilium Incliti Comitatus Szathmáriensis Processum Nagy-Bánya, et Nyír, annis 1762, 1763, 1764 exmissae. (SzSzBM Lt. IV. A. 501. 235/a. 614. és SzSzBM Lt. IV. A. 501/e. 206. d. Fasc. 19. Nro. 19. 1809./K.) 20 Rácz címere a károlyi templom karzatának bejárata felett, valamint pecsétjén, pl. az általa kiadott nyugtán is fennmaradt (MOL P 397, 90. csomó (1739–59) 647.). 21 Károlyi Sándor a naplóiban 1730. október 19-én emlékezik meg elõször róla (KÁROLYI 1865. I. 379.). Rácz Demeter egy 1767-ben írt levelében azt írja, hogy 38 éve szolgálja az uraságot, ami azt jelenti, hogy 1729-ben lépett szolgálatba (MOL P 398, 136. csomó 61353.). Rácz Demeter elsõ fennmaradt levele 1730. október 27-én kelt Megyeren (MOL P 398, 136. csomó 60804.). 22 Ezen adománylevél szerint Rácz Károlyban kapott egy telket az orosz templom közelében (de a levélrõl hiányzik Károlyi Sándor aláírása és pecsétje, ebbõl látszik, hogy vagy egy másolat vagy egy elõkészítõ fogalmazvány). Az írás 1739. április 8-án kelt (MOL P 392, 8. fiók lad. 8/1 No. 137. – másik oldalán az 1732-es adományról szóló írás, lásd a következõ jegyzetet!). 23 Károlyi Sándor kéri Horváth György prefektust, hogy „melly telkeket itten Károllyban Szakmajszer Miklós Perceptornak inscribáltam, mivel az már Nemzetes Rácz Demeteré eö kegyelméjé”, tartozékaival együtt Rácznak és emberének a városi bírák elõtt „mutassa be”. (1732. február 3. – MOL P 392, 8. fiók Lad. 8/1 No. 137.) Károlyi Ferenc március 1-én felszólítja Oláh Andrást, hogy Rácz Demeternek a telke tartozékait (földet, kaszálót stb.) utalják ki (MOL P 392, 8. fiók lad. 8/1 No. 123.b.). 24 Fõképp 1731-ben és 1732-ben volt Bécsben, de 1733-ban már Károlyi Ferencnek ír gyakran jelentéseket Károlyból. 25 1734. július 14-én arról írt a Graten melletti táborból, hogy Ferencet megbecsülik. Egy nappal korábban a franciák is megtámadták õket, de hál’ Istennek az ifjú gróf már egészséges, és nem veszi elõ a kólika (MOL P 398, 136. csomó 60840.). 337
Page 1 and 2: Rácz Demeter, egy XVIII. századi
Page 3: Rácz Demeter, egy XVIII. századi

Terdik Szilveszter: RÃ¡cz Demeter, egy XVIII. szÃ¡zadi gÃ¶rÃ¶g katolikus ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?