Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...
Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...
Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Terdik</strong> <strong>Szilveszter</strong><br />
1736. október 7. MOL P 398, b1. csomó. Károlyi Sándor levelei. 36532.). 92 Ennek ellenére Rácz<br />
<strong>Demeter</strong> a hónap végén újra tájékoztatta urát, hogy az adonyi pusztatemplomnál szeretne téglát<br />
szedni (Károly, 1736. október 27. MOL P 398, 136. csomó 60849.). Az építkezés a téglavetés miatt<br />
tehát az õsz folyamán nem volt elkezdhetõ, aminek következtében Rácz leveleiben fokozott izgatottság<br />
érezhetõ. 93 A téglák beszerzését már januárban megkezdte, s így írt urának, Károlyi Sándornak:<br />
„...s <strong>egy</strong>szersmind alázatossan instálnom, vagyon <strong>egy</strong> nehány ezer tégla rész szerént égetet<br />
s rész szerént égetetlen az tégla vetõnél, kiket mind elolvasztya az esõ, kész volnék az árát le tennem<br />
a’ mennyiben az Urasághnak készült, s akár pediglen az jövõ nyáron mást vettetnem érette,<br />
csak hogy aval, tavasszal mindgyárt hozzá foghatnék az fundamentumához az Templomnak, lenne<br />
mind az öszve az égetetlenel circiter M/30.” (Károly, 1737. január 12. MOL P 398, 136. csomó<br />
60897.) Miután sikerrel járt, nem elégedett meg, hanem urát különféle kérésekkel tovább ostromolta:<br />
„Excellenciád k<strong>egy</strong>elmes Grátiáját az Téglák iránt szolgai mélly alázatossággal vettem, ámbár<br />
kit Isten tartózatsson, Zendülés miá szüksége valálna Excellenciádnak reája is lenni, a’ mint Prefectus<br />
Uram Munkácsról haza érkezvén számba veté égetet, és égetetlen kilenczven ezer találtatik, adig<br />
a’ míg aszt fel nem dolgozzák 400 ezeret is vethetnek, hacsak harminc ezerig volna is Excellenciád<br />
k<strong>egy</strong>elmébül reménségem, akár kész pénzért, akár kölcsön, mivel M. Gratilis Petras Kümüvessét<br />
hozattam el, s már egész Nyár közepéig csak heverni fog, hogy ha Excellenciád k<strong>egy</strong>elmét nem obtincálhatom.”<br />
(Károly, 1737. február 15. MOL P 398, 136. csomó 60898.) Ebben a levélben az építõmesterre<br />
is találunk utalást. Az emlegetett Petrasch azonos lehet a nagybányai pénzverõ mesterrel,<br />
aki alkalmazta a szóban forgó, de meg nem nevezett kõmûvest, mivel ebben az idõben folyt a pénzverõ<br />
ház építése is Nagybányán, melyet állítólag 1739-ben fejeztek be (BOROVSZKY é.n. 225. ). 94<br />
Úgy látszik, hogy Rácz a környéken máshol nem nagyon tudott alkalmas mestert szerezni.<br />
A következõ levelekben Rácz folyamatosan különbözõ építési anyagokat, téglát, 95 meszet,<br />
96 fát kért uraitól. 1737. június 15-én már azt is bejelentette, hogy ténylegesen hozzáfogott az<br />
építkezéshez, 97 bár az alapozást minden bizonnyal korábban kezdhették. Károlyi Ferencnek szólt<br />
a következõ levele, melyben szintén bejelentette az építkezések elkezdését, s megemlíti, hogy a környezetében<br />
lévõ emberek kb. mennyi idõ alatt tartják felépíthetõnek a templomot: „Az Templomot<br />
el kezdettem rakatni, lassan lassan épülget, Vice Ispán Úr négy esztendõt vetet néki, az asszony<br />
92 Az egri püspök döntése már csak azért is figyelemre méltó, mert évekkel korábban a debreceni Szent Anna templom építéséhez<br />
engedélyezték, hogy több pusztatemplomnál hullott téglát szedjenek. Lehet, hogy ott nem voltak ilyen k<strong>egy</strong>es<br />
mondák (MÁLNÁSI 1933. 116.). Az engedélyekre fontos volt odafigyelni, mivel például 1728. január 14-én a Békés m<strong>egy</strong>ei<br />
gyûlésen Harruckern János Györgyöt azzal vádolták meg, hogy pusztatemplomokat hordat el magáncélra, amibõl négy<br />
évig tartó viszály kerekedett (BUNYITAI–MÁLNÁSI 1935. 233.).<br />
93 Egyszer pl. ezt írja: „Nékem pedig minden nemû consolátióm meg volna, csak építhetném fel az Orosz Templomot.” (Károly,<br />
1737. január 5. MOL P 398, 136. csomó 60900.)<br />
94 Palmer Kálmán szerint a pénzverõ építését 1734-ben kezdték el <strong>egy</strong> korábbi faház helyén, és 1739-re lettek készen, 20.784<br />
frt. 55 kr. költségen. Ma is látható formáját 1782-ben nyerte el (PALMER 1894. 86., 167.). Ezeket az adatokat közli a város<br />
új monográfiája is, de az újraindulást 1734–1737 közé teszi (FEªTILÖPINTILIE–CÃDARIU–SABÃU–ACHIM 1972. 270.). Ez<br />
az utóbbi változat jobban összehozható a nagykárolyi építkezés idejével.<br />
95 Károlyi Sándornak: „Excellenciád k<strong>egy</strong>elmességébül az Téglák iránt való Comissióját mély alázatossággal vettem, az Úr<br />
isten álgya meg Excellentiádat érte, ollybá tartom, mint ha száz ezeret méltóztatott volna Excellenciád ajándékozni, mivel<br />
munkánkhoz nem foghattam volna, alázatossággal fogom refundálni.” (Károly, 1737. március 13. MOL P 398, 136. csomó<br />
60896.)<br />
96 Károlyi Ferencnek: „én peniglen alázatossan instállok az Templomhoz vagy 100 köbül meszet Nagyságodtul” (Károly,<br />
1737. április 5. MOL P 398, 136. csomó 60894.).<br />
97 Károlyi Sándornak: „Excellenciád k<strong>egy</strong>elmes Grátiájábul az Templom építéséhez hozzá fogattam, ha az Úr Isten reá segét<br />
nem lészen utolsó, alázatossan kérném Excellenciád, ha méltóztatnék <strong>egy</strong> kemencze meszet k<strong>egy</strong>elmessen applacidálni,<br />
a’ mennyibe kerül az M. Dominiumnak, kû, s fa vágásáért s égetésért alázatossan contentumot tennék.” (MOL P 398, 136.<br />
csomó 60903.)<br />
358
Change language