Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...

Terdik Szilveszter
366
a kassai épületek lehettek, esetünkben leginkább a jezsuita templom, melynek építését 1671-ben
kezdték (KEMÉNY 1904. 113.). A pócsi templomot 1731-ben elkezdték építeni, de Bizánczy halála és
a püspökök gyors váltakozása miatt a munka tíz évre félbeszakadt. 114
A pócsi és a károlyi templom közötti rokonság nem lehet véletlen. Az épülõfélben lévõ pócsi
templomot a rendszeres zarándoklatok során Rácz biztosan megismerhette, de jó egyházi kapcsolatainak
fényében az sem zárható ki, hogy a templom terveihez is hozzáférhetett. Elképzelhetõ
továbbá, hogy a nagykárolyi templom ismeretlen tervezõ mestere maga Liczky Nikodém, 115 hiszen
késõbbi adatok azt mutatják, hogy Liczky a környéken is járt, és Rácz ismerte õt. Liczky érintettségére
vall, hogy a nagykárolyi templom külsõ díszítése is idõnként XVII. századi elõképeket idéz (pl.
nyitott timpanonok: Kassa, jezsuita templom fõhomlokzata). A károlyi templom homlokzati oromívének
arányai viszont már a késõbbi, szintén Liczky által épített nyírbátori ferences templom fõhomlokzat-ív
megoldását elõlegezik meg. Liczky szerepe talán csak a tervezésben lehetett meghatározó,
az építési munkák elvégzése pallérjaira vagy a helyi mesterekre hárulhatott. Az épület megformálásban
Rácz Demeternek is nagy szerepe lehetett. A kupola építésénél a munkácsi kolostor
temploma lehetett a mintaadó, amelyre – mint a környék egyetlen kõtemplomára – hivatkozott is az
egyik levelében. A padlásról megközelíthetõ toronybelsõvel rokon építési megoldásokat mutat a kicsit
korábban épített erdõdi vár, melynek két tornyában a felsõ szintekre csak a palotarész padlásán
keresztül lehetett feljutni (MOL P 397, 99. csomó, Számadások 1739–1829. 1739-es Inv. 45v.).
A pilaszterek dór fejezete, a központi tornyon pedig tükrös kialakításuk leginkább az erdõdi vár tornyainak
kialakítására emlékeztetnek, 116 amint a központi torony lanternás sisakja is. 117
A károlyi templom kapcsán röviden érdemes kitérni a kliroszokkal bõvített templomtípus
eredetének problematikájára is. Puskás Bernadett ennek a formának az õsképeit az áthoszi templomtípus
havasalföldi, erdélyi, moldvai recepciójában jelölte meg (PUSKÁS 1998, 161–162., PUSKÁS
2002A, 123–124.). Nem valószínû, hogy a pócsi templomot tervezõ Liczky keleti elõképeket használt,
inkább saját kora barokk templomainak egyik centralizáló változatát alkalmazta. Az elsõ tervéhez
képest a pócsi templom az 1742-ben folytatott építkezés során már módosított formában épült
meg – nagyobb ívû oldalapszisokkal, kettõs ablaksorral –, amelynek töredékes tervanyaga szintén
fennmaradt (DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 525, 8.). A módosítások mögött az egri trinitárius templom
hatása sejthetõ, bár ez a feltételezés csak akkor lehet helytálló, hogyha igaz Voit Pál megállapítása,
miszerint a Kilian Ignaz Dietzenhofernek tulajdonított tervek már az 1730-as években készen
voltak, noha a templom csak a XVIII. század második felében épült meg (VOIT 1964. 215–245.). 118
Ez a korai datálás elképzelhetõvé teszi, hogy a pócsi templom tervezõje vagy megbízója Egerben
láthatta a trinitáriusok terveit. 119
114 Ennek a két évnek az építési számadásai: DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 483, f 2-8r. Az itt dolgozó mesterek 1731. szeptemberi
és októberi munkájának napi kimutatása: DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 483, 8v-16r. Ezeket a költségeket bedolgozták
a késõbbi számadások közé is (1742–1757): DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 750.
115 Kemény Lajos is említést tesz róla a kassai mestereket feldolgozó munkáiban. Kemény úgy tudja, hogy Liczky Nicodemus
kõmûves 1723-ban nyert polgárjogot Kassán (KEMÉNY 1899. 114.). Liczky 1730 és 1757 között a céhmesteri tisztséget
is többször betöltötte (KEMÉNY 1904. 83.). Kemény semmilyen munkát nem köt a nevéhez.
116 A várról jó metszetet közöl: LAUKA 1854. 51.
117 Bár egy XVIII. századi rajz szerint ilyen sisakja volt az 1723-ban a reformátusoktól visszaszerzett nagykárolyi Mindenszentek
templomnak is (ÉBLE 1897. 13.).
118 A kolostor építése már 1725-ben elkezdõdött, és 1735-re lett készen. A templom alapkövét 1748-ban tették le. Voit szerint
a templom mindenképp megelõzi a vele közeli rokon prágai Szent Katalin templomot, amely 1737–41-ben épült (VOIT
1969/78. I. 196., 205.).
119 Voit Pál a trinitárius templom filiációjának, méghozzá a templom ismeretlen kivitelezõ mestere munkájának tartja az
1748-ban már tervezett, Barkóczy Ferenc, akkor már esztergomi érsek által támogatott nagykállói templom alaprajzi formáját
is (VOIT 1969/78. I, 168.). Az ötvenes években megépült templom mintája a szomszédban lévõ Pócs is lehetett,
amelynek ugyanilyen arányú alaprajza van.