Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus ...

Terdik Szilveszter
368
fájás hogy csak az Templomba is alig mehetek, Ex-dat nagy alázatossággal követem hogy nem udvarolhattam
alázatos kötelességem szerént.
E mellett egy alázatos kérésemet bátorkodom Ex-ád kegyes színe elébe terjesztenem, az
Vezendi Templomnak még az elsõ fedele, igen meg rostásodot, sok helyen csorog, alázatossan esedezném
Ex-ád elõt, ha méltoztatna Inspector Uramnak parancsolni, ha csak 20 ezer tölgyfa zsindelyeket
is pénzért az említet Templom fedelére adna, az Úr Isten is meg álggya Ex-áddat érette: Én
pediglen tapasztalt kegyelmébe, magamat életem fottáig ajánlván, állandó tisztelettel vagyok
Exnak: alázatos szolgája: R. D. Vezend. 5. dec. 1773.” (MOL P 398, 136. csomó 61380.)
A templom ma is áll. Szentélye a tizenhatszög három oldalával záródik, belül fiókos boltozat
fedi, a síkmennyezetes hajó két klirosszal bõvített. A templom ablakai szegmensívvel záródnak,
kívül a hajó oldalfalait az ablakok között lefutó pilaszterek tagolják. A torony mai formájában
klasszicista stílusjegyei alapján inkább XIX. századi lehet. 124 Berendezése a XIX. és XX. század
fordulóján készült.
A templomon kívüli építkezéseire is van adat, amikor Károlyi Antalnak eladásra kínálja
a falut, utal az itteni házára is. Furcsa, hogy miközben felsorolja, mi mindent csinált Vezenden,
a templomot nem említi (Károly, 1767. december 2. MOL P 398, 136. csomó 61353.).
3.3. Bazilita építkezések
3.3.1. Máriapócs
A Szabolcs megyei Pócson 1696 novemberében, a helyi görög katolikus fatemplomban az
Istenszülõ ikont könnyezni látták. A csoda híre Bécsbe is eljutott, ami a kegykép elszállítását eredményezte
a következõ év tavaszán (az okokról és módjáról: TERDIK 2001. 127–131.). Ennek ellenére
a helyi kultusz sem szûnt meg, mivel az eredeti ikont másolattal helyettesítették, amely néhány
év múlva szintén könnyezett (1715). 125
A szabolcsi kegyhely a Károlyi család vallásos életében is fontos szerepet töltött be. Károlyi
Sándor a Providentia Dei (1728) címû, a birtokain található plébániák vallásos életének sajátos
rendtartását is szabályozó írásában augusztus 15-re és szeptember 8-ra kötelezõ zarándoklatot
írt elõ a birtokain élõ katolikusok számára a pócsi búcsúba:
„Die 15 Hujus következvén Nagy Boldog Asszony napja, ha szintén az promitált miá valakik
elmaradnának az pócsi devotióról, mint fellyebb decraláltatott Kiss Asszony napján.
Die 8-va Septembris egész jószágumbul Sollemnis Processióval tartozni fogunk – az Parochusok
kiki maga gyülekezetével – zászlók alatt Istennes dicséretekkel, szép rendel s szép példaadással,
minden botránkoztatásnak el távoztatásával, Báthori szerzetesekkel magunkat conjugálván,
el menni s Devotiok végezéséért az szerint vissza jönni.” (TEMPFLI 1996. 119. Eredeti átirata Éble
Gábortól: MOL P 1507.)
Családtagjai is rendszeresen részt vettek ezeken az alkalmakon. 1737-ben például Haller
Gáborné, Károlyi Klára asszony Pócsról indult Máriacellbe Károlyi Ferenc három gyermekével
együtt – akiknek kíséretére Csáky Konstancia mellett Károlyi Sándor Rácz Demetert is kirendelte
–, hogy a török ellen harcoló testvéréért és fiáért könyörögjön. 126 A Károlyi családnak késõbb még
124 Az egyik nagyváradi egyházmegyés schematizmus szerint a vezendi templom 1802-ben épült. Ez a dátum a fentiek alapján
a templom építéséhez képest túl késõi, viszont a torony építési idejét jelölheti, bár stílusa alapján inkább egy-két évtizeddel
késõbbre datálnánk (SCHEMATIZMUS 1909. 233.).
125 A másolatot 1707-ben kapták az egri püspöktõl (PUSKÁS 1995. 169.).
126 Cellbe végül csak Hallerné, de Sassinba (Sasvár) mindenki eljutott (ÉBLE 1893. 409.). Károlyi Klára zarándoklata emlékére
három fogadalmi képet is festetett, melyek közül egyet a nyírbaktai (ma: Baktalórántháza) római katolikus templomban,
kettõt pedig a kerelõszentpáli fogadalmi kápolnájában helyezett el (FARBAKY–SERFÕZÕ 2004. 353–354.).