Szociális védÅháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal
Szociális védÅháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal
Szociális védÅháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ellátások egyik, jövedelemnek nem minősülő formája, amelyet egyszeri összegben<br />
folyósítanak. 2006-ban Magyarországon anyasági támogatást 95 146 nő számára utaltak ki<br />
(számuk fokozatosan nőtt az elmúlt években). Ennek értéke közel 5,7 milliárd forint volt,<br />
amely az összes családtámogatásra fordított összeg 1,2%-át tette ki. Egy utalásra<br />
59 514 forint jutott. Legtöbben Közép-Magyarországon vették igénybe az anyasági<br />
támogatást, az összes utalás több mint harmada ide irányult. Ezer szülőképes korú nőre<br />
vetítve ebben a régióban a legmagasabb az anyasági támogatást igénybe vevők száma (46),<br />
a többi térségben arányaiban kevesebben éltek ezzel a lehetőséggel (33,6-38,4 között<br />
alakult ez a mutató).<br />
Léteznek olyan juttatások is, amelyek foglalkoztatási jogviszonyhoz, munkavégzéshez<br />
kötöttek. Nem alanyi jogon járó juttatás a gyermekgondozási díj (gyed). A terhességigyermekágyi<br />
segély leteltét követő naptól a gyermek második életévének betöltéséig járó<br />
táppénzszerű ellátás. Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a<br />
gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.<br />
2006-ban Magyarországon gyermekgondozási díjként 69 milliárd forintot fizettek ki, ami a<br />
családtámogatásokra fordított összeg 14,1%-át tette ki. Egy ellátottra havi átlagban közel<br />
63 ezer forint jutott. A gyedet először 1985-ben vezették be a magasabb iskolai végzettségű<br />
és keresetű rétegek gyermekvállalási hajlandóságának növekedése érdekében. 1996-ban<br />
megszüntetésre került, majd 2000-től ismét visszaállították.<br />
Mivel a gyed meghatározott munkaviszonyhoz kötött, ezért a kedvezőbb gazdasági<br />
helyzetben lévő, jobb foglalkoztatási lehetőségekkel rendelkező régiókban többen veszik<br />
igénybe ezt az ellátási formát. Közép-Magyarországon ezer szülőképes korú nőre<br />
56,8 gyermekgondozási díjat igénybe vevő jutott, de Nyugat-Dunántúlon (40,2) is<br />
meghaladta az országos átlagot (37,8).<br />
3. ábra<br />
Ezer szülőképes korú nőre jutó gyermekgondozási díjat igénybe vevők száma<br />
2006<br />
60<br />
fő<br />
50<br />
40<br />
Országos átlag<br />
30<br />
20<br />
10<br />
0<br />
Közép-<br />
Magyarország<br />
Nyugat-<br />
Dunántúl<br />
Közép-<br />
Dunántúl<br />
Dél-Alföld<br />
Dél-Dunántúl<br />
Észak-Alföld<br />
Észak-<br />
Magyarország<br />
A gyermekgondozási segély (gyes) intézményének bevezetésére 1967-ben került<br />
sor, a szülési kedv növelését ösztönző eszközként. A gyes, mint támogatási forma<br />
folyamatosan változtatta típusjegyeit: a rendszerváltást megelőző időszakból örökölt<br />
munkaviszonyhoz kötöttsége egészen a Bokros-csomag bevezetéséig érvényben maradt,<br />
akkor ezt feloldották, viszont az igénybevételt jövedelemkorláthoz kötötték. Később<br />
10