Szociális védőháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal

A saját jogú nyugdíjasok megoszlása a havi teljes ellátás összege szerint is ez utóbbi
megállapítást támasztja alá:
• több mint hattizedük Közép-Magyarországon 70 ezer forintnál nagyobb
nyugdíjjal rendelkezik, ez a hányad Közép-Dunántúlon is közelít az 53%-hoz;
• ezzel szemben részarányuk az alföldi térségekben nem éri el a 40%-ot sem.
A minimálbér és a nyugdíjminimum megállapításával a társadalom gondoskodni próbál
az alacsony keresetű aktív korúakról, illetve a kevés jövedelemmel rendelkező idős
emberekről. A nyugdíjminimum a jelzett időszakban megállapított nyugdíjnak törvényben
meghatározott legkisebb névleges összege. Az öregségi nyugdíj minimuma minden év
elején az év folyamán várható inflációt figyelembe véve emelkedik. Összege
2007 januárjában 26 830 forint volt, mintegy hattizedével haladta meg a 2000. évit.
Reálértéken az öregségi nyugdíjminimum 2000 és 2007 között 3,7%-kal növekedett.
Többek között a minimál-nyugdíjból élők, az elesettek, a betegek, a fogyatékosok
helyzetén próbál enyhíteni a társadalom a szociális ellátások különböző formáival.
5.2. Az idős emberek szociális gondozása
A népesség elöregedési folyamata az 1990-es évektől felgyorsult, ez is hozzájárult a
társadalomban meglévő egészségügyi és szociális gondok fokozódásához.
A többgenerációs családmodell egyre kevésbé jellemző, különösen súlyos az egyedül élő
idősek helyzete, akik fokozott közösségi gondoskodásra szorulnak. Ez a gondoskodás
kétféle lehet:
- törvényileg garantált, intézményes keretű;
- rokonok, családtagok, ismerősök közreműködésén alapuló.
Sok más tényező mellett a nők munkaerő-piaci szerepe, a nyugdíjkorhatár kitolódása
miatt az idős emberek ellátásában egyre inkább előtérbe kerülnek az intézményes formák.
A szociális gondoskodás keretében nyújtott alap- és szakosított ellátásokat a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egységesítette. Ez az
alapellátások körébe sorolja egyebek mellett az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a
jelzőrendszeres, valamint a falu- és tanyagondnoki szolgálatot és a napközi ellátást nyújtó
idősek klubjait. Az alap- és a nappali ellátás célja, hogy az idős emberek a lehető legtovább
maradjanak otthonukban, családjukban. Ha ezt az életkörülményeikben, egészségi
állapotukban bekövetkezett változások nem teszik lehetővé, azaz állandó felügyeletre,
rendszeres gondozásra szorulnak, akkor szociális otthonba kerülhetnek. A szakosított
ellátás keretében az idősek gondozó háza átmeneti, az idősek otthonai pedig tartós intézeti
elhelyezést, étkezést, egészségügyi ellátást, ápolást, mentális gondozást, stb. biztosítanak a
rászorulók részére. Mindez elsősorban az önkormányzatok feladata.
A törvény szerint „az alapszolgáltatások megszervezésénél a települési önkormányzat
segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben
önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi és mentális állapotukból vagy más
okból származó problémáik megoldásában. Az ellátások igénybevételének alapfeltétele a
szociális rászorultság.”
28