Szociális védőháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal

A főbb adatok tendenciáját tekintve ellentmondásosnak tűnik, hogy a klubok, az
ellátottak száma csökken, holott az igények vélhetően nem mérséklődnek. Ez egyik oldalról
magyarázható a térítési díjak nagyságával, másrészt pedig a fenntartó önkormányzatok
pénzügyi helyzetének rosszabbodásával. A kisebb önkormányzatoknál a források főként a
normatív támogatásból és a személyi jövedelemadó visszatérítéséből tevődnek össze,
ugyanis ezen települések önkormányzatai a demográfiai és társadalmi okok miatt nem
tudnak élni a helyi adók növelésének lehetőségével.
5.2.1.5. Falu- és tanyagondnoki szolgálat
A szociális törvény értelmében a 600 fő alatti kistelepüléseken, illetve a külterületi
lakott helyeken az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is
elláthatók. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú
külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Az előző létrehozásának célja:
a települési hátrányok csökkentése, az életfeltételek javítása, a közszolgáltatásokhoz való
hozzájutás elősegítése, a helyi társadalom közösséggé fejlesztése. A falugondnok
munkájában az alapellátási feladatok a meghatározók, de a helyi sajátosságoknak,
igényeknek megfelelően számos olyan tevékenységet is ellátnak (pl: személyszállítás,
közterület karbantartás, közösségi programok szervezése, stb.), melyek túlmutatnak a
klasszikus szociális feladatokon.
Az első szolgálatok már az 1990-es évek elején megalakultak, de jogszabály csak
1997-től nevesítette. Az utóbbi évek hálózat-fejlesztései következtében a falugondnokok
száma 2006-ra meghaladta a 660-at, közülük Dél-Dunántúlon 191, Észak-Magyarországon
171, Nyugat-Dunántúlon pedig 167 tevékenykedett, a többi régióban ennél kevesebb.
Falu- vagy tanyagondnoki szolgálattal legutóbb 824 település rendelkezett, ami a községek
28,8%-át érintette. Egy falugondnokra a vizsgált évben átlagosan 2,8 millió forint működési
költség jutott, ennél csupán az Észak-magyarországi régióban (3 millió forint) volt magasabb.
Tanyagondnokként országos szinten 2006. évben 213 főt foglalkoztattak, melynek
csaknem fele (100 személy) Dél-Alföldön, 42 Észak-Alföldön, 30 pedig Dél-Dunántúlon
dolgozott, a többi térségben számuk 6-18 között ingadozott. A fajlagos, egy tanyagondnokra
jutó működési költség Észak-Alföldön (2,5 millió forint) nem érte el az országos
(2,7 millió forint) átlagot, a többi régióban meghaladta, vagy az átlaggal megegyező volt.
A falu-, illetve tanyagondnoki ellátásból kimaradt települések rászorultjai sem
maradnak ellátás nélkül. Tanulmányok, felmérések igazolják, hogy ezekben a falvakban az
önkormányzatok dolgozói, a védőnők, a közmunkások vállalják át ezeket a feladatokat és
mivel kis településekről van szó, ahol ismerik egymást az emberek, a rászorultak
feltérképezése viszonylag egyszerű folyamat.
5.2.2. Szakosított ellátások (tartós és átmeneti otthonok)
Amikor a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében már nem lehet
gondoskodni, állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell
gondozni őket. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül az idősek gondozóháza
ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évi időtartamra biztosít ellátást azoknak az időskorúaknak,
akikről otthonukban időlegesen nem tudnak gondoskodni. A napi négy órát meghaladó,
tartós gondozást igénylők részére nyújt teljes körű ellátást az idősek otthona.
33