Szociális védÅháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal
Szociális védÅháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal
Szociális védÅháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4. A GYERMEKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK<br />
4.1. Anyasági támogatás, családi pótlék<br />
Az Európai Unió nem szabályozza a családtámogatási és más szociális juttatások<br />
kérdését, az minden ország saját hatáskörébe tartozik. A főszabály, hogy abban a<br />
tagállamban vagyunk jogosultak a családtámogatások igénylésére, ahol a járulékokat<br />
fizetjük, illetve fizettük. A családtámogatások önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy<br />
mérsékeljék a társadalmi egyenlőtlenségeket. A munkajövedelmek csökkenése, illetve<br />
hiánya esetén a családtámogatásoknak meghatározó feladatuk lehet az abszolút<br />
szegénység kialakulásának, illetve az egyenlőtlenségek növekedésének megelőzésében.<br />
Az EU esélyegyenlőségi politikája tiltja a nemek közötti diszkriminációt, ennek keretében a<br />
nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt a<br />
gyermekvállalás miatt. A magyar jog harmonizált e területen.<br />
2006-ban Magyarországon családtámogatásokra a GDP 2,1%-át fordították (az ezt<br />
megelőző években ez az arány 1,5-1,6% volt). Az OECD-ben négyféle „gyermektámogatási<br />
rezsim” figyelhető meg. A közép-európai rendszer (ide tartozik Magyarország) az egykeresős<br />
családmodellhez igazodik: hosszú gyermeknevelési szabadság és fejletlen bölcsődei<br />
rendszer egészítik ki egymást.<br />
Az anyasághoz és gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások első lépése a terhességigyermekágyi<br />
segély. Jogilag a szülési szabadság megfelelő időtartamára jár annak, aki a<br />
szülést megelőző két éven belül 180 napon át volt biztosított. A szülési szabadság<br />
időtartama 24 hét és erre az időre jár a társadalombiztosítástól a terhességi-gyermekágyi<br />
segély, melynek összege az irányadó időszakban elért napi átlagkereset 70%-a.<br />
A terhességi-gyermekágyi segélyt igénybe vevők havi átlagos száma az ezredfordulót<br />
követően fokozatosan emelkedett, 2006-ban 30 451 főt érintett. A legtöbben Közép-<br />
Magyarországon (13 213 fő) a legkevesebben Dél-Dunántúlon (2109 fő), valamint Észak-<br />
Magyarországon (2272 fő) részesedtek ebben az ellátási formában. Ha a terhességigyermekágyi<br />
segélyt igénybe vevők számát a szülőképes korú népességhez hasonlítjuk,<br />
közel azonos következtéseket vonhatunk le, mint az abszolút számok esetében: míg Közép-<br />
Magyarországon 2006-ban ezer szülőképes korú nőre 18,8 igénybe vevő jutott, addig Észak-<br />
Magyarországon ennek mindössze 41%-a, 7,7.<br />
2. ábra<br />
Terhességi-gyermekágyi segély, 2006<br />
16000<br />
12000<br />
8000<br />
4000<br />
száma<br />
0<br />
ezer szülőképes<br />
korú nőre<br />
20<br />
18<br />
16<br />
14<br />
12<br />
10<br />
8<br />
6<br />
4<br />
2<br />
0<br />
Közép-<br />
Magyarország<br />
Közép-<br />
Dunántúl<br />
Nyugat-<br />
Dunántúl<br />
Dél-Dunántúl<br />
Észak-<br />
Magyarország<br />
Észak-Alföld<br />
Dél-Alföld<br />
Igénybevevők havi átlagos száma<br />
Ezer szülőképes korú nőre jutó száma<br />
8
Change language