Szociális védőháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal

Az önkormányzatok által nyújtott szociális támogatások fajlagos mutatói is jól tükrözik
az ország keleti és nyugati régióinak differenciált gazdasági fejlettségét, a szembetűnő
regionális különbségeket. A legjobb gazdasági és szociális helyzetben Közép-Magyarország
van, ehhez képest a társadalmi és gazdasági téren is elmaradottsággal küzdő Észak-alföldi
és Észak-magyarországi régióban a szociális problémák is halmozottan fordulnak elő:
a különféle szociális támogatások és segélyek esetében tízezer lakosra általában 5-10-szer
annyi támogatott jut, mint az ország középső részében. Emiatt az egy főre eső támogatások
összege is legtöbbször jóval alacsonyabb, mint Közép-Magyarországon, illetve a többi
régióban.
Sokszor a családok számára az egyedüli biztos megélhetési forrást a segélyek jelentik.
A segélyezések azonban önmagukban nem képesek megfelelő védelmet nyújtani a
rászorulók számára és nem képesek megakadályozni az érintett rétegek leszakadását,
kiszolgáltatottságát.
8. ÖSSZEFOGLALÁS
Az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági változásai, többek között a népesség
„elöregedése”, a régiók egyenetlen gazdasági fejlődése, a deviáns magatartási formák
felerősödésének következményei, a munkanélküliség fokozódása, stb. felértékelte a
szociális ellátó rendszer szerepét. Az öngondoskodás és a szolidaritás megfelelő aránya, a
hátrányos helyzetű emberek megsegítésének módjai és lehetőségei folyamatosan
középpontban álló kérdések nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte.
A társadalom szociális védőhálót fon a rászorultak köré, hogy megakadályozza
helyzetük rosszabbodását, a kirekesztődést. A leginkább veszélyeztetett csoportok:
• a gyermekek;
• az időskorúak;
• a társadalom perifériájára szorultak.
A felnövekvő generáció szempontjából fontos, hogy a társadalom milyen mértékben és
formában járul hozzá – figyelembe véve a népességfogyást is – a gyermekek
felneveléséhez. A támogatásnak vannak régi, jól bevált fajtái, többek között a
gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a családi pótlék, emellett az igények
változásának függvényében – a települések döntő hányadára kiterjedően – bevezették a
gyermekjóléti szolgálatot, az állami gondozás helyett pedig lakásotthonokat alakítottak ki.
A gyermekek a felnőtté válás útján számtalan problémával szembesülnek, melyeknek
megelőzésében, megoldásában a szülőkön kívül a társadalomnak is egyre nagyobb
szerepet kell vállalnia.
A népesség mind nagyobb hányadát alkotják az idős emberek, akik befejezték életük
aktív, munkával töltött szakaszát. Az időskorúak többségének anyagi biztonsága a nyugdíjon
alapszik, emellett összefüggésben azzal, hogy ebben a korban a betegségek gyakorisága
nagyobb, az idős népesség mindennapi gondjait házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés
és különböző szociális juttatások enyhítik. Az egyén és a társadalom közös érdeke, hogy az
idős emberek – amíg életkörülményeikben, egészségi állapotukban nem következik be
mélyreható változás – megszokott környezetükben, családjuk körében tölthessék nyugdíjas
éveiket. Ha erre már nincs mód, akkor intézményi ellátás keretében gondoskodnak a
rászorultakról. Napjainkban az igények és a férőhelyek között számottevő az eltérés,
50