Szociális védőháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal

11. tábla
Gyermekvédelmi gondoskodásban és utógondozói ellátásban részesülő gyermekek és fiatal
felnőttek korcsoport szerinti megoszlása, 2006
Korcsoport
Ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
Átmeneti
nevelt
Tartós
Összesen
Utógondozói
ellátásban
részesülő
0– 3 36,6 10,4 4,8 10,8 –
4– 5 6,7 7,5 4,1 7,1 –
6– 9 10,0 18,8 13,2 17,9 –
10–11 7,6 12,8 13,0 12,6 –
12–14 17,7 22,4 23,7 22,3 –
15–17 21,3 28,2 41,1 29,2 –
Kiskorúak összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 –
18 éves és idősebb – – – – 100,0
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Szakemberek és az Állami Számvevőszék egy korábbi vizsgálatának megállapítása
szerint is magas a súlyos problémával (disszociális, pszichés tünetek, függőség stb.) küzdő
gyermekek száma, akik jellemzően 12 éves kor felett kerülnek be az ellátó rendszerbe.
Mindez a családi problémák megoldatlanságára és az alapellátó rendszer hiányosságaira
utal. Azok a családok, ahol a szülők biztos jövedelmét a gyermekek után járó családi pótlék,
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
jelenti, mindent elkövetnek a gyermekek családban tartásáért. Legnagyobb kihívás ezeknek
a szakellátást igénylő speciális szükségletű kiskorúaknak az elhelyezése akár
gyermekotthonban, akár erre felkészült nevelőszülőnél.
4.3.1. Gyermekotthonok
A nagyméretű, hagyományos gyermekotthoni rendszer átalakítása több évtizede
elkezdődött az északi- és nyugat-európai országokban. A közép-kelet-európai államok egy
része – köztük Magyarország – komoly erőfeszítéseket tett a gondozási környezet
megreformálása, alternatív gondoskodási formák kialakítása érdekében. Az általános
gyermekotthonokat lassanként fölváltják a lakásotthonok, ahol önálló lakásban vagy családi
házban legfeljebb 12 gondozott gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el. Így lehetőség nyílik a
családi háztartás modellezésére annak érdekében, hogy a gondozott később képessé váljon
saját háztartás vezetésére.
Bár a gyermekotthonok rendszerében a teljes átalakítás még nem ment végbe, 2006-ra
Közép-Magyarország kivételével minden régióban meghatározóvá vált a lakásotthoni
férőhelyek aránya. Az elhelyezettek négytizede ebben a „családias” formában nevelkedett.
A gyermekotthonok keretein belül biztosítani kell a különleges és a speciális elhelyezést is.
Az előbbi ellátást a tartósan beteg, illetve fogyatékos és a koruk miatt (3 év alatti) sajátos
szükséglettel bíró gyermekek számára kötelező biztosítani. A gyermekotthonok lakóinak több
mint egytizede élt ebben az ellátási formában. A speciális elhelyezést a gyermekvédelmi
törvény a súlyos pszichotikus, neurotikus tüneteket mutatók, antiszociális magatartást
tanúsítók, alkohol vagy drogproblémákkal küzdők számára írja elő. Az ilyen otthonokban
nevelkedők aránya országosan 3,7%, de Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon meghaladta a
10%-ot. Az utógondozó otthonok kizárólag a fiatal felnőttek teljes körű ellátását biztosítják,
de leginkább számukra tartják fenn az ún. egyéb férőhelyeket is, amelyek lakhatást nyújtó
külső férőhelyek (általában albérlet). Így kapnak segítséget az önálló élet elkezdéséhez a
korábban átmeneti vagy tartós nevelésben részesült gyermekek, illetve az utógondozói
22