Szociális védőháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal

Bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű
gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi
fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus
31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében.
A bölcsőde, az alapellátáson túl, szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos
gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével vagy más, gyermeknevelést segítő
szolgáltatásokkal segítheti a családokat.
Bölcsődébe beíratott gyermek: a bölcsődébe felvett – nyilvántartásban szereplő – gyermekek
száma 1992-ig december 31-i, 1993-tól május 31-i állapotnak megfelelően.
Bölcsődei kihasználtsági százalék a beíratott gyermekek számához viszonyítva: a beíratott
gyermekek száma a lehetséges gondozási napok (működő férőhelyek és nyitvatartási napok szorzata)
százalékában.
Bölcsődei kihasználtsági százalék a gondozott gyermekek számához viszonyítva: a
gondozott (naponta megjelent) gyermekek száma a lehetséges gondozási napok (működő férőhelyek
és nyitvatartási napok szorzata) százalékában.
Bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma az év folyamán: a január 1-jén beírt és az év
folyamán felvett gyermekek száma. Az év közben távozottakat ebből nem kell levonni.
Szakképzett bölcsődei gondozó(nő): az a személy, akinek csecsemő- és
kisgyermekgondozó(nő)i oklevele van.
Gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítani kell a
családgondozó tevékenységet, szolgáltatás közvetítésével segíteni a kliens hozzájutását a nem a
szolgálat által nyújtott szolgáltatásokhoz, megszervezni a szakmai fórumokat, a helyettes szülői
hálózatot, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára a szabadidős programokat. A
gyermekjóléti szolgáltatás ezen alapfeladatokon túl olyan speciális szolgáltatásokat is magában
foglalhat, mint a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyerekek gondozása és a
lelkisegély-telefon működtetése. Ezeket a feladatokat gyermekjóléti központ (önálló intézmény),
gyermekjóléti szolgálat (önálló intézményegység) vagy önálló gyermekjóléti szolgáltató látja el.
(Együttesen gyermekjóléti szolgálat.)
A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők: a gyermekjóléti szolgáltatótevékenységet
valamely probléma/ák (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevő
személy/ek.
A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon,
térítésmentesen vehető igénybe.
Felsőfokú szakirányú végzettség: felsőfokú szakirányú végzettségnek minősül a felsőfokú
szociális szakképzettség (ezen belül az általános szociális munkás, szociális munkás, szociális
szervező, szociálpedagógus, szociálpolitikus), illetve a gyógypedagógusi, pszichopedagógusi és a
pedagógiai előadói végzettség.
Családi napközi: a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő
nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.
Házi gyermekfelügyelet: a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő
otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali
intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem
vagy csak részben tudja megoldani.
Helyettes szülő: a helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a saját
háztartásában biztosítja.
Gyermekek átmeneti otthona: a gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek
helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek
nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.
Családok átmeneti otthona: az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti
otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk
nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől.
69