Szociális védőháló a régiókban - Központi Statisztikai Hivatal

Jelzőrendszer: törvényben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a
gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és
megszüntetése érdekében kötelesek a gyermekjóléti szolgálathoz jelezéssel fordulni.
Adatok forrása: a KSH és az SZMM adatgyűjtései. 1203 sz. Bölcsődei jelentés, 1775 sz. A
gyermekjóléti alapellátások működési adatai, 2023. sz. Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és
gyermekellátásokról.
3. Gyermekvédelmi gondoskodás
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által
meghatározott fogalmak szerinti értelmezésben.
Gyermekvédelmi szakellátás: a szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal
elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt
további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását.
Gyermekvédelmi szakszolgálat: a megyei és a fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi
szakszolgáltatást gyermekvédő intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézet (együtt: területi
gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével biztosítja. A szakszolgálat ellátja a gondozási hely
meghatározásával, az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, a nevelőszülői hálózattal,
az örökbefogadás szakmai előkészítésével, a gondozott gyermekek gondozásával, egyes nevelésbe
vett gyermekek gyámságával, gondnokságával, a nyilvántartással, a megyei bizottság működtetésével
kapcsolatos feladatokat.
Gyermekvédelmi gondoskodás: a törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági
intézkedésen alapuló ellátás és védelem.
Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött.
Fiatal felnőtt: az a 18 éves és idősebb személy, aki 24. életévét még nem töltötte be, és
gyermekvédelmi gondoskodásból – nagykorúvá válása miatt – kikerülve utógondozásban,
utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül.
Átmeneti nevelésbe vett: az a kiskorú, aki családjába való visszahelyezéséig gyermekvédelmi
gondoskodásban részesül, és szüleinek a szülői felügyeleti joga szünetel.
Tartós nevelésbe vett: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akinek nincs
szülői felügyeletet gyakorló szülője, és kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni neveléséről, vagy
szülei hozzájárultak ismeretlen személyek által történő örökbefogadásához.
Ideiglenes hatállyal elhelyezett: az a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő kiskorú, akit
azonnali intézkedést igénylő veszélyeztetettsége miatt helyezett el az illetékes hatóság a nevelésre
alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, ha ezekre nincs
lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben.
Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi gondoskodásban
részesülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton
folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe való felvételét várja.
Átmeneti gondozásban részesülő: a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes
képviselő kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosító
gondozásban (átmeneti otthonban, helyettes szülőnél, illetve szülővel együtt családok átmeneti
otthonában) részesülő gyermek.
A gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap.
Fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki a törvényben és más jogszabályban
meghatározott feltételek szerint gondoskodik az ellátásokhoz, az intézmények működéséhez
szükséges feltételekről.
Gyermekotthon: gyűjtőfogalomként magában foglalja a korábban külön intézményként létező
csecsemőotthonokat, a kisebb létszámmal működő lakásotthonokat és speciális gyermekotthonokat,
valamint az utógondozó-otthonokat is.
70