Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
22 PPEK / Tóth Tihamér: A művelt ifjú – Ne igyál!<br />
A zsúrfiú.<br />
Nincs nevetségesebb alak a világon, mint egy ficsúr diák, akinek egész élete kimerül a<br />
divatlapokból kilesett mozdulatok betanulásában. Az üresfejű zsúrfiún láthatod meg<br />
legelrettentőbb módon, mily szánalmas figura fejlődik abból, aki folyton csak a társaságot<br />
hajszolja s borzad a könyvtől, tanulástól, csendes önműveléstől.<br />
Először is sértő és bántó a zsúrfiú vég nélküli fecsegése. Folyton csak ő beszél s lehetőleg<br />
folyton magáról, kalandjairól, hőstetteiről. A beszédre, társalgásra is állított fel az emberiség<br />
bizonyos szabályokat, amelyeket a művelt fiúnak nem szabad átlépnie. Szó sincs róla, lehet<br />
valaki unalmas azért is, mert alig szólal meg; de a két veszély közül – t. i. hogy sokat hallgat<br />
vagy fecseg valaki – okvetlenül az utóbbi a komolyabb. Aki túl sokat hallgat, lehet, hogy<br />
ügyetlen a társalgásban, tehát még nem biztos, hogy szerénységből hallgat; de aki túl sokat<br />
beszél, egész biztos, hogy hiúságból beszél. Az okos fiú, főleg idősebbek társaságában,<br />
inkább figyelmesen hallgat s ezáltal sok tapasztalatot gyűjt a maga számára. Gondold csak el,<br />
mily nevetséges hatást kelt egy folyton fecsegő, nagyzoló diák komoly, meglett férfiak<br />
társaságában!<br />
Az ember úgyis könnyen megittasul saját hangjától. Önmagunkat hallani édes, de<br />
veszélyes élvezet. Aki okosan hallgat, arra várakozóan néznek az emberek; a fecsegő<br />
azonban az első öt percben elrontja hírnevét. Mert a hiúság, oly ravaszul ejti meg, hogy észre<br />
sem veszi, mennyi ostobaságot s kedvezőtlen epizódot beszél el saját életéből. Hogy mennyi<br />
vagyonod van s évenként mennyi a ruhaszámlád, hány korsó sört tudsz egy ülőhelyzetben<br />
meginni s melyik gróf a legjobb barátod, melyik miniszter a keresztpapád, hány hold földje<br />
van a nagybácsidnak és hogyan nyaraltál Földváron (persze a jámborok azt hiszik, hogy<br />
Balatonföldváron, pedig csak Tiszaföldváron) stb., ilyesmikkel és ezer hasonló dologgal<br />
hősködni, igazán nem műveltség jele, hanem a hirtelen meggazdagodott s felcseperedett<br />
emberek betegsége.<br />
A zsúrfiú társalgásának a legnagyobb része örökös viccmondásokban merül ki.