Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár

38 PPEK / Tóth Tihamér: A művelt ifjú – Ne igyál!
ápolásánál igen fontos a jó vérkeringés. Ehhez pedig jó levegő kell. Csak szellőztess tehát
bátran szobádban; inkább legyen levegőd friss, ha kissé hűvösebb is, mint meleg, de
elhasznált. Főleg a hálószobában! Hűvösben (nem hidegben) sokkal mélyebb – tehát
egészségesebb – az alvás is. Tanulás közben néhányszor állj fel s tégy lábujjra állva oly
karmozdulatokat, mintha úszni akarnál; ezzel kinyújtod a fáradt gerincet s friss oxigént viszel
a tüdődbe. Utána könnyebbé lesz a munka.
Ha csak teheted, minél többet tartózkodjál szabadban. Sétálj, de ne a korzón, hanem a
szabadban, udvaron, kertben, mezőn, erdőn. Szabad levegőn aztán végy néhányszor jó
hosszú, mély lélegzetet az orron át, miközben két karodat emeld lassan hátrafelé rézsútosan s
állj közben lábujj-hegyre, mintha nőni akarnál. Ezt a gyakorlatot tanulás közben is
végezheted néhányszor, ha sokáig kell egyfolytában dolgoznod. Így azokba a tüdősejtekbe is
jut levegő, amelyek a rendes, kis lélegzetvételeknél munkán kívül esnek, s így könnyen
elsatnyulnak. A tüdőcsúcsokat azért támadja meg könnyen a veszedelmes betegség, a
tüdőcsúcshurut, mert azokba a rendes napi csendes lélegzetvételnél nem jut el a levegő, s így
gyengébben tudnak ellenállni a fertőzésnek.
Tanulás közben ne görnyedj, hanem egyenesen ülj (megint erős akarat kell ehhez is!).
Némelyik fiú valósággal púpossá lesz, mert senki sem figyelmeztette. A görbe üléssel
összenyomod tüdődet.
Nagyon okosan teszed, ha minden reggel, felkelés után 10-15 percig szabadgyakorlatokat
végzel. Lehetőleg ne a hálószobában, hanem egy másikban, ahol nem aludtak az éjjel s friss a
levegő; tavasztól őszig lehet hálószobádban is nyitott ablaknál. Gyakorlatozás után mosd le
magad előző estéről szobában állott vízzel (jól erősíti idegzetedet).
A tornázás elhanyagolásán kívül sok egyéb apró mulasztás van, amelyet a fiúk
egészségük ellen elkövetnek, s amelyért később szomorúan kell megfizetniük. Szoktál-e
rendszeresen mosdani Alaposan, lehetőleg derékig minden reggel! Mosod-e fogadat minden
lefekvés előtt Késő éjjeli erőltetett olvasásokkal nem rontod-e szemedet Nem eszel-e
összevissza, amikor kedved szottyan, s nem csak a rendes meghatározott időben Mozogsz-e
eleget Sétálsz-e, játszol-e szabadban, vagy folyton csak szobádban ülsz Ezek elmulasztása
mind apróság, de együttes hatásuk aláássa egészségedet, gyöngévé, esetlenné tesz, megfoszt
ellenálló-képességedtől a betegségekkel szemben.
Csak nézz körül a világban, s gyakran fogod látni, mint dolgoznak a mai emberek saját
egészségük ellen, néha túlfeszített munkával is, de százszor inkább féktelen mulatozással,
kicsapongó életmóddal. Egyetlen egy komolyabb erkölcsi elbukás, egyetlen erkölcstelen bűn
úgy tönkreteheti az egészséget, hogy egész élet penitenciája sem tudja helyreállítani! Erről
részletesebben itt nem írok; de szeretném, ha minden nagyobb fiú elolvasná, amit e tárgyról
«A tiszta férfiúság» című könyvemben írtam.
«Szabadba fiúk, a nap arca nevet!»
Különösen is meg akarok emlékezni a pihenés s felüdülés egyik legkitűnőbb módjáról: a
szabadban tett sétákról. Mindig szomorúság ömlik el lelkemén, mikor látom, hogy nagyobb
városok, vagy a főváros füstös, romlott levegőjű kávéházaiban ifjak is lopják a napot s
szívják a füstös levegőt. Szegény, félrevezetett ifjúság, mely a férfiasság jelét abban látja,
hogy ők már kávéházba járnak! Németországban az ilyeneket «Kaffeehauswanzen»-nak
(kávéházi poloskának) hívják.
Pedig a szabadban tett sétáknak páratlan jó hatásuk van nemcsak a testi egészségre,
hanem a szellem frissességére is. A beszédes erdő, a kristályos patak, a mosolygó arcú nap,
kergetőző pillangók, nyíló virágok, a zöld rét, a dalos madársereg mind-mind felüdítően,
elpihentetően hat a munkában elfáradt idegekre. Sétaközben nemcsak barátainkkal tudunk
bizalmasabbak lenni, hanem gondolataink Istenhez is sokkal melegebben, frissebben