Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár

40 PPEK / Tóth Tihamér: A művelt ifjú – Ne igyál!
Sven Hedin, a világhírű utazó írja, hogy amikor a tibeti fennsíkon felfedezett két rettentő
hegyóriás közé beszorítva egy hegyi tavat, az örökkévalóság szent csöndje annyira
megrendítette, hogy könnyes szemmel térdelt le imádni a végtelen Istent.
A szabad természetben egyedüli hallgatásban s elmélkedésben töltött percek nagyszerűen
érlelik az ember lelkét. Itt születnek a hatalmas nagy gleccserek, itt gyülemlenek a folyókat,
tengereket tápláló bő vizek, de itt a csendben akad rá az ember is saját lelkére s gyűjti lelki
erőit. A nagy lelkek úgy szerették mindig a csendet, mint növény a friss harmatot. Aki nem
tud önmagával is elfoglalkozni, aki mindig társaság után szalad, az üres lélek. Viszont az esti
imának s önmagunkba mélyedésnek áldott percei a lélekérésnek legértékesebb pillanatai. A
méhek sem dolgoznak, csak csendben.
Érdekes: csak az tud szépen beszélni, aki sokat tud hallgatni, csendben ülni, azaz saját
gondolataiba elmerülni. Nagy gondolkodók mindig szívesen merültek önmagukba. És a nagy
rendalapítók: Szent Benedek, Assziszi Szent Ferenc, Loyolai Szent Ignác stb., mindnyájan
ezért juttatnak a hallgatásnak, csendnek oly nagy szerepet szerzetük életmódjában. Szeresd te
is a csendet. Nem azt mondom, hogy zárkózott légy s barátságtalan és ne játssz vidáman.
Dehogy! Majd lehetsz komoly felnőtt korodban. Csak azt szeretném, hogy minden este
lefekvés előtt néhány pillanatot szentelj magadnak, lelked megvizsgálásának s a meleg,
buzgó imádságnak is.
A testi munka.
Jóakaratunk akárhányszor csődöt mond az erőtlen test, vérszegény idegrendszer miatt.
Testi egészséged ápolását tehát lelki szempontból s jellemed arányos fejlődése szempontjából
is fontosnak tartsad. Akit hivatása – mint téged is – a könyvekhez, a szellemi munkához köt,
annak gondoskodnia kell arról, hogy szabadidejében némi testi munkát is végezzen. A
testedzésnek egyik kitűnő módja a testi munka.
De a fizikai munkát – egy kis favágás, kalapálás, kertészkedés, ásás, faragás,
lombfűrészezés stb. – nemcsak emiatt ajánlom. Kitűnő eszköz az a lélek felfrissítésére is. Míg
a kéz dolgozik, megpihen az agy. Newton nagy kedvvel forgatta a kalapácsot, vésőt, fejszét
is. Watt és Stephenson már kiskorukban szerettek kézimunkával foglalkozni. Deák Ferenc
szívesen faragott, Jókai Mór esztergályozott. Az igazi «kalokagathia» – amit a régi görögök
sürgettek – azaz a szép és jó egyesítése, a test és lélek teljes egészsége csak akkor valósul
meg, ha a munkának mindkét faját, a testi és a lelki munkát is folytatjuk.
Különben is minél több dologhoz értesz, annál könnyebben boldogulsz az életben s annál
jobban tudod majd mások munkáját értékelni. Próbáld csak ki, mily jóleső érzés az, ha szabad
idődben egy ügyes kis szekrénykét tudsz össze ácsolni, madárkalitkát lombfűrészezni, néhány
fadorongot elaprítani vagy – ha alkalmad van – kissé aratni, kapálni stb., de mindezt úgy,
hogy tényleg hasznos munkát végezz, s ne csak piszmogj.
A testi munkának sokféle áldását fogod érezni: karod erősebb és ügyesebb lesz, idegeid s
izmaid erősödnek, szemmértéked, szépérzéked fejlődik, így érthető, hogy régen a királyok is
megtaníttatták fiaikat egyik-másik mesterségre s ma a cserkészek is egész kis műhelyeket
rendeznek be, hol asztalos, könyvkötő, esztergályos stb. munkában gyakorolják magukat.
Sport.
Sajnos azonban, a mai tanulók életmódja úgy alakult, hogy az iskolai élettel alig lehet
egy-egy mesterség, kézimunka gyakorlását is összekötni, így fejlődött ki aztán köztük a sport
különféle ága, amely tulajdonképpen a mindenkinek szükséges testi munkát van hivatva
köztük pótolni. A sportnak tehát a testi munka egészségfejlesztő szerepét kell betöltenie. Ezzel