Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Tóth Tihamér: A művelt ifjú - Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
26 PPEK / Tóth Tihamér: A művelt ifjú – Ne igyál!<br />
Az is igaz, hogy a fejlődő évek küzdelmeiben álló ifjakat, úgy a 14-16. év körül, még a<br />
tanult szülők sem tudják mindig megérteni. Aggódva látják, hogy a szófogadó, csendes,<br />
szorgalmas kisdiákból ezekben az években mily érzékenykedő, szeles, magába zárkózó ifjú<br />
fejlődött. Pedig ez nem végleges megállapodás, csak átmeneti kor nálad. Szüleidet lelked<br />
mélyén most is úgy szereted, mint azelőtt, csak nem mutatod. De igyekezzél, hogy ennek az<br />
átmeneti időnek szeszélyei se tudjanak árkot vonni közéd és szüleid közé. Még akkor sem, ha<br />
túl szigorúaknak látszanának is veled szemben. Légy meggyőződve, hogy csak javadat<br />
akarják olyankor, midőn egy-egy tilalmukat talán keseredett szívvel veszed tudomásul.<br />
Az igazi műveltségnek különben is egyik igen kedves jele a hála. Légy hálás! Erre<br />
figyelmeztetnem annál inkább kell, mert a köszönet, a hála, sajnos, az ifjak közt sokszor<br />
ismeretlen fogalom. Ajándékot, figyelmességet szívesen fogadnak, de ezekért hálásak lenni<br />
nem szoktak. A hálás lelkület finom, alázatos gondolkodás jele, míg a hálátlanság gőgből és<br />
műveletlenségből fakad. Tényleg közönséges, durva gondolkodás kell ahhoz, hogy valaki<br />
megfeledkezzék az elnyert jótettekről. Amint némelyik fiú olyan megindítóan tud imádkozni,<br />
ha bajban van, de a vett segítségért soha köszönetet nem mond Istennek, éppúgy szívesen<br />
teszi zsebre az ajándékot szüleitől és kéri a számtanmagyarázatot a társától, de szülei s tanárai<br />
munkáját csak örökös kritizálással vagy gúnnyal tudja viszonozni. Dixeris ingratum, dixisti<br />
omne malum, – tartja egy régi latin közmondás; «akit hálátlannak nevezel, arról minden<br />
rosszat elmondtál». Hálátlan fiú – műveletlen fiú!<br />
Az amerikaiak minden évben külön ünnepet (the mothers day, «az anyák napja»)<br />
szentelnek az anyai szeretet érzésének ápolására, amely napon – bárhol legyenek is – élő<br />
vagy megholt anyjukról megemlékeznek. Még az európai harctérre áthozott katonáik is mind<br />
kitűzték e napon uniformisukra vörös virágjukat, a szeretet jelét. Te fiam, mindennap tarts<br />
lelkedben anyák napját s adj hálát Istennek, hogy tanulásban elfáradt homlokodat még szerető<br />
szüleid keblére hajthatod. Figyelmes, kedves, engedelmes viselkedéseddel köszönd meg<br />
Istennek, hogy él még édesanyád s nem kell még a költővel mondanod:<br />
Fölkerestem drága sírját,<br />
S odaérve földre hulltam,<br />
Hideg márvány-keresztjére<br />
Csókjaim közt ráborultam.<br />
(Tóth Kálmán.)<br />
Nem tudok fiúra nagyobb dicséretet, mint amit a harctéren hősi halált halt egyik ifjú<br />
gyászjelentésében olvastam: «Az egyetlen szomorúság, melyet nekünk fiunk egész életében<br />
okozott, halála volt».<br />
A barátkozás.<br />
Egy régi görög bölcs megírta már, hogy «az ember társas lény». Nem szeret magában<br />
élni; társakat, barátokat keres.<br />
Persze, hogy barátokat keres magának a diák is!<br />
És ebben még nem is volna baj. Hiszen a jó barát megbecsülhetetlen kincs, kinek<br />
elmondhatunk mindent, akihez egészen bizalmasak lehetünk, aki megosztja velünk<br />
örömünket és bánatunkat.<br />
A jó barát legszebb dicséretét a Szentírásban találhatod meg. «Ha barátot szerzel, próba<br />
után szerezd, és ne higgy könnyen neki.» «A hív barát erős oltalom, és aki ilyet talál, kincset<br />
talál. A hív baráthoz semmi sem hasonlítható és nem méltó az arany és ezüst értéke az ő<br />
hűségének jóvoltához.» (Jézus Sir. 6,7. 14,15.)