legendás épület ausztria: nem tartanak a magyar inváziótól ...
legendás épület ausztria: nem tartanak a magyar inváziótól ...
legendás épület ausztria: nem tartanak a magyar inváziótól ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nem <strong>tartanak</strong> inváziótól<br />
MÁJUSTÓL BÁRKI VÁLLALHAT MUNKÁT A HATÁR TÚLOLDALÁN<br />
2011. május elsején teljesen megnyílik<br />
az osztrák munkaerôpiac a <strong>magyar</strong><br />
munkavállalók elôtt. Néhány hete az<br />
osztrák közszolgálati televízió (ORF) is<br />
foglalkozott a témával, szakemberek<br />
bevonásával felméréseket készítettek,<br />
s kiderült: Ausztriában <strong>nem</strong> <strong>tartanak</strong> a<br />
<strong>magyar</strong> munkaerô rohamától, ám a feketemunka<br />
és az osztrák béreket leszorító<br />
hatás kiküszöbölése miatt szigorúbb<br />
ellenôrzéseket vezetnek majd<br />
be. Mi is felkerestünk egy szakértôt, illetve<br />
ellátogattunk Burgenlandba és<br />
Steiermarkba is, hogy megkérdezzük<br />
szomszédjainkat, miképp vélekednek<br />
a kérdésrôl.<br />
6<br />
2004-es uniós csatlakozásunkkor Ausztria,<br />
több országgal karöltve átmeneti<br />
mentességet kért munkaerôpiacának<br />
az új tagállamok elôtti megnyitása kapcsán,<br />
amit 2011. május 1-ig meg is kapott.<br />
2008-ban aztán szomszédjaink megtették<br />
az elsô lépést a munkaerôpiac fokozatos<br />
megnyitása felé, s bejelentették,<br />
hogy 2009 elejétôl ötven szakmára engedélyezik<br />
a szabad munkavállalást országuk<br />
területén. Ennek részben az is volt<br />
az oka, hogy Európa-szerte gondot okozott<br />
a szakképzett munkaerô hiánya, s<br />
mint kiderült, Ausztria 2006 óta küzdött<br />
ezzel a problémával. Tavaly már számos<br />
<strong>magyar</strong> járt át a szomszédokhoz dolgozni,<br />
elsôsorban az építôiparban, a vendéglátásban<br />
és a kereskedelmi munkakörökre<br />
kapták meg az engedélyt. Rövid fél év<br />
múlva azonban lejár Ausztria uniótól kapott<br />
mentessége, így teljes munkaerôpiaca<br />
megnyílik a kelet-európai országok<br />
elôtt. Az ORF néhány hete foglalkozott<br />
a témával, s mint kiderült, szomszédjaink<br />
<strong>nem</strong> félnek a <strong>magyar</strong>ok „rohamától”.<br />
Az osztrák iparszövetség tizenhárom<br />
szakembert kérdezett meg, akik inkább<br />
arra a problémára hívták fel a figyelmet,<br />
hogy várható lesz a „bérdömping”,<br />
azaz az <strong>ausztria</strong>i béreket leszorító hatás<br />
és a feketemunka megjelenése, s ennek<br />
kiküszöbölésére szigorúbb ellenôrzéseket<br />
kell bevezetniük. – Azok a <strong>magyar</strong><br />
munkavállalók, akik készek voltak nálunk<br />
munkát vállalni, már régen megtették<br />
azt – hangsúlyozta Ingrid Puschautz-<br />
Meidl, az iparszövetség burgenlandi<br />
igazgatója. Az adásban elhangzott még,<br />
hogy a felmérés szerint több <strong>magyar</strong> vállalkozás<br />
jelenik majd meg a szolgáltató<br />
szektorban, illetve a szakképzetlen munkaerô<br />
és az építômunkások nagyobb arányú<br />
érdeklôdése várható, ám ez <strong>nem</strong> jelent<br />
problémát.<br />
A pozitív hozzáállást talán azzal is <strong>magyar</strong>ázhatjuk,<br />
hogy az elmúlt fél évben<br />
tovább enyhült a feszültség az osztrák<br />
munkaerôpiacon, miután a nyár végi<br />
adatok azt mutatták, hogy 5,1 százalékkal<br />
csökkent a munkanélküliek száma az<br />
országban. Tavaly ugyanis még meglehetôsen<br />
rányomta a bélyegét a közhangulatra<br />
a munkanélküliségi mutató.<br />
Mostanra azonban megnyugodtak a<br />
kedélyek, és a „nép” örömmel nyugtázza,<br />
hogy az Európai Unió tagállamai közül<br />
náluk a legalacsonyabb a munkanélküliségi<br />
ráta: 3,8 százalék. (Magyarországon<br />
tíz százalék körül áll a mutató.)<br />
Jó véleménnyel vannak rólunk<br />
Burgenlandban és Steiermarkban már eddig<br />
is számos <strong>magyar</strong> dolgozott, akiknek,<br />
mint kiderült, többnyire munkaadóik<br />
intézték el a hivatalos papírjaikat. A határ<br />
menti falvakban és városokban autózva<br />
szembetûnik, hogy sok helyen <strong>magyar</strong><br />
rendszámú kocsik parkolnak a vendéglôk,<br />
bárok, kávéházak, éttermek elôtt.<br />
Az egyik vendéglôbe betérve <strong>magyar</strong><br />
lány jön kiszolgálni minket, és készségesen<br />
„elôkeríti” a vendégek közül a fônökét<br />
is, hogy válaszoljon a kérdéseinkre.<br />
– Én mindig <strong>magyar</strong> lányokat alkalmazok<br />
– meséli Günther Radusch. – Szorgalmasabbak,<br />
mint a mi lányaink, hajlandóak<br />
hétvégén is dolgozni, közvetlenek<br />
a vendégekkel, jól beszélik a nyelvünket<br />
és értékelik a fizetésüket is. Volt olyan<br />
pincérnôm, aki amikor ide került, alig tudott<br />
németül, de az akarásnak és a<br />
szorgalmának köszönhetôen fél év múlva<br />
már folyékonyan társalgott. Ez <strong>nem</strong><br />
csak nekem, de a törzsvendégeknek is<br />
nagyon tetszett, sokszor segítettek neki<br />
a nyelvtanban, hogy még könnyebben<br />
tanuljon. Nincsen semmi baj a <strong>magyar</strong>okkal,<br />
a vendéglátós ismerôseim, akik szinte<br />
kivétel nélkül alkalmaznak <strong>magyar</strong><br />
munkaerôt, mind elégedettek a munkájukkal.<br />
Jönnek, dolgoznak, s ezért megkapják,<br />
ami jár nekik. A problémát sokkal<br />
inkább a törökök jelentik, akik lassan<br />
már „elfoglalják” az országot, lakást igényelnek<br />
és kapnak, ahogy mindenféle támogatást<br />
is. Egy részük <strong>nem</strong> dolgozik<br />
semmit, másik részük pizzériákat nyit –<br />
Burgenlandban alig akad olyan település,<br />
ahol ne lenne egy török pizzéria.<br />
Nem beszélik a nyelvünket, <strong>nem</strong> alkalmazkodnak<br />
a tradícióinkhoz, és semmiféle<br />
ismeretük nincs az országról azon túl,<br />
hogy itt majd jobban élnek, mint a saját<br />
hazájukban. Elvárják, hogy mi elfogadjuk<br />
a hagyományaikat, sôt, ugyanolyan<br />
jogokat akarnak, mint ami Ausztria sa-