Homályzónák Zones d' Ombre - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

III.
[A makói izraelita hitközség fogalmazványa a hitközség statisztikai adatairól,
intézményei történetéről, fiókhitközségeiről, 1861–1862. Magyar Zsidó Levéltár X–59]
[1] Statistikai adatok
a Makói izr. hitközség
és a többi Csanád
Megyében levő hitközségekről
[2] Statistikai adatok
A Csanád megyei hitközségekről
1. A Csanád megyében kebelezett Makó várasában fenálló 1740 ik év körül keletkezett, 1850 ik
évig a püspöki uradalommal való külön szerződés folytán, minden úrbéri szolgálattól megváltott,
a kuriának egy nemét képező területen lakó, saját birákkal ellátott, önálló adóközséget
képező, de 1851 ik év óta a városi hatoságnak alárendelt izraelita hitközségben jelenleg mintegy
210 önálló családfő s mintegy 1200 lélek van. A lakosok nagyobb része kereskedésből él; van
köztük két orvostanár, 1. sebész, 30 földműves, 49 kézműves (u. m. sárgaréz-arany- s ezüstműves,
bádogos, üveges, pék, timár, pipakészítő, szabó, cipész, asztalos, gombkötő, kőmetsző, irhás
sat.). Mintegy két harmada a községnek három utcában saját házaiban, a többi a városban
elszórtan szinte [azaz: szintén] saját házaiban lakik. Az izraelita lakosok mindnyájan, az uj
nemzedék kivétel nélkül és kiválólag [azaz: kiváltképpen] magyarul beszélnek. A hitközségnek
saját, szép és tágas ima háza 1800 ik évben épült. A hitközségnek vallási dolgokban főnöke,
a már az 1826ik év óta itten hivataloskodó, mint tudós talmudista híres főrabbi, Ullmann Salamon
Úr. 23
Ezen hitközségben az anyakönyvek a nevezett főrabbi Úr által 1833 ik évben német nyelven
kezdettek meg. Az 1834 ik évben a nemes megye azoknak magyar nyelveni vezetését elrendelvén,
a főrabbi Urtól elvétette és Schvaiczer Fabián akkori községi jegyzőre 24 bizta. Ez 1856 ik év
végéig [3] a legnagyobb pontossággal vezette őket magyar nyelven, mig halála után az akkor
fenállott cs. k. [= császári és királyi] Békes–Csanádi megyei hatoság felterjesztése folytán a cs.
k. Nagyváradi Helytartosági osztály azokat az alantabb fölsorolt fiókközségek anyakönyveivel
egyesítve, Steinhardt Márk igazgató főtanító és hitközségi jegyzőnek adatta át, ki által a ka­
23
Magyar Zsidó Lexikon, p. 924; Kecskeméti 1929, pp. 40, 48–55; Mose A. Z. Künstlicher 1993, pp. 375–377. A rabbi 1863. jan. 1-jei esti elhunytáról szóló
másnapról keltezett rövid hitközségi gyászjelentést közli a Magyar Izraelita, 1863, 3., p. 24. Sírkövének szövegét közli Schlesinger Lipót, 1898, p. 36.
24
Schvaiczerre nézve lásd Kecskeméti 1929, pp. 10, 13–16, 20–21.
124 Tur án Ta m á s