A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola ...

ELŐTERJESZTÉS 

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 

2007. március 26-i ülésre 

Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Minőségirányítási 

Programjának módosítása 

Előadó: Kasper Ágota OKIB elnök 

Előterjesztés tartalma: határozati javaslat 

Szavazás módja: egyszerű többség 

Az előterjesztés készítésében részt vett: Wohlfart Zsuzsanna igazgató 

Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és 

Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, Oktatási, 

Kulturális és Ifjúsági Bizottság. 

Láttam: 

Dr. Árpásy Tamás 

jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! 

Az Intézményi Minőségirányítási Program 2004. szeptember 1-jén lépett hatályba, a Pedagógiai 

Program mellékleteként hagyta jóvá Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 

Felülvizsgálata 2006. évben lett volna aktuális, de a közoktatási törvény rendelkezése értelmében ez 

2007. évben realizálódik. 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 40.§ (10)-(11) bekezdés értelmében: 

(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos 

javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében 

minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a 

közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi 

minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és 

az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. §) és az 

iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a 

fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló 

elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell 

határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, 

mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell 

az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 

teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni 

kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási 

rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az 

országos mérés és értékelés eredményeit. 

A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Intézményi Minőségirányítási 

Programjának (továbbiakban: IMIP) felülvizsgálata megtörtént. 

Az IMIP-ben az alábbi változtatások, kiegészítések, módosítások történtek: 

1. Aktualizálás 

2. Kiegészült azokkal a folyamatleírásokkal, melyek megalkotását a nevelés-oktatás folyamata 

megkövetelt: 

a) A pedagógus értékelése (8. pont) – kötelező 

b) Külső mérések eredményeinek vizsgálati eljárása (8.9. pont) kötelező 

c) Tanulási nehézséggel és zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program (9. 

pont) ajánlott 

d) Tanügyi nyomtatványok kezelési eljárása (10. pont) ajánlott 

3. A közoktatási törvénybe meghatározott további kötelező tételek már a 2004-ben elkészített 

IMIP-be beépítésre kerültek. 

Az IMIP módosításában az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolt. 

A nevelőtestület a módosítást 2007. március 8-án elfogadta. 

Kérem az előterjesztésben foglaltak jóváhagyását. 

Zirc, 2007. március 8. 

Kasper Ágota 

OKIB elnök

Határozati javaslat 

……/2007. ( III. 26. ) Kt számú határozat 

1. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Reguly Antal Általános Iskola és 

Előkészítő Szakiskola Intézményi Minőségirányítási Programját az előterjesztés 

mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja 

2. A képviselő-testület utasítja a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 

Igazgatóját, hogy a módosított Intézményi Minőségirányítási programot hozza 

nyilvánosságra. 

Felelős: 1.pont esetében : Ottó Péter polgármester 

2. pont esetében : Wohlfart Zsuzsanna igazgató 

Határidő: 1. pont esetében : azonnal 

2. pont esetében : 2007. április 1.

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 

Minőségirányítási Programja 2007. 

1. A minőségirányítási program rendeltetése ....................................................................................4 

1.1 Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználás köre..........................................................................4 

1.2 Felülvizsgálat...........................................................................................................................................4 

1.3 Módosítási eljárás...................................................................................................................................4 

2. Az intézményi minőségirányítás alapjai.........................................................................................4 

3. Fenntartói minőségpolitika (kivonat) .............................................................................................6 

3.1 Zirc Város Önkormányzata minőségi céljai a fenntartásában működő közoktatási 

intézményekre vonatkozóan .......................................................................................................................6 

3.2 Valamennyi közoktatási intézményre vonatkozó minőségi célok, elvárások ................................6 

3.3 A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok és elvárások a minőségirányítás terén6 

3.4 A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolára vonatkozó minőségi célok, 

elvárások ........................................................................................................................................................7 

3.5 Zirc Város Önkormányzata közoktatási intézményeire vonatkozó minőség fejlesztési 

rendszere........................................................................................................................................................8 

A minőségpolitika és minőségi célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat megalkotta a 

közoktatási intézményeire vonatkozó minőségfejlesztési rendszerét. ..................................................8 

3.6 A közoktatási intézményekre vonatkozó fenntartói intézkedéseket az érintett intézmény, 

illetve intézményi kör vezetőjének tudomására kell hozni az alábbiak szerint:...................................9 

3.7 A fenntartó rendszeresen ellenőrzi közoktatási intézményei feladatellátását az alábbiak szerint: 

.........................................................................................................................................................................9 

3.8 A fenntartó az ellenőrzéseket követően értékeli közoktatási intézményei feladatellátását az 

alábbiak szerint: ..........................................................................................................................................10 

3.9 A fenntartói irányítás egyik eszköze az intézményvezető munkakörének meghatározása. Az 

Önkormányzat az intézményvezetők munkaköri leírására vonatkozó eljárást az alábbiak szerint 

szabályozza: .................................................................................................................................................10 

3.10 A fenntartói irányítás eszköze a közoktatási intézmények felől érkező információk típusainak 

és formai követelményeinek meghatározása. E kérdéskört az Önkormányzat az alábbiakban 

szabályozza: .................................................................................................................................................11 

3.11 A fenntartói irányítás eszköze a közoktatási intézmények vezetői szakmai továbbképzésének 

segítése. E kérdéskört az Önkormányzat az alábbiakban szabályozza: ..............................................11 

3.12 Tervezési feladatok...........................................................................................................................12 

3.13 Ellenőrzési feladatok .........................................................................................................................13 

3.14 Mérési, értékelési feladatok...............................................................................................................14 

4. Intézményi minőségpolitika ............................................................................................................15 

4.1 Küldetésnyilatkozat..............................................................................................................................15 

4.2 Az intézmény képzési irányzatai ........................................................................................................15 

4.3 Az intézmény nevelési elvei, céljai.....................................................................................................16 

4.4 Intézményi minőségpolitika................................................................................................................17 

5. Intézményi minőségfejlesztési rendszer.......................................................................................18 

5.1 Szabályozott folyamatok listája ..........................................................................................................18 

5.2 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége..............................................................................................18 

5.3 Jogi megfelelés......................................................................................................................................19 

6. Folyamatok............................................................................................................................................19 

1



6.1 Stratégiai tervezés.................................................................................................................................19 

6.2 Az éves tervezés ...................................................................................................................................19 

6.3 Vezetői ellenőrzés ................................................................................................................................21 

6.4 Értékelés................................................................................................................................................22 

6.5 Irányított önértékelés...........................................................................................................................25 

6.6 A minőségirányítási program működtetése......................................................................................27 

6.7 Az intézményi értékelés indikátorai és használati rendje................................................................28 

6.8 Felelősségi mátrix.................................................................................................................................34 

6.9 Belső működés .....................................................................................................................................35 

6.10 Iskolánk információs rendszere.......................................................................................................37 

7. Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése ........................................................................38 

7.1 Pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása......................................38 

7.2 Továbbképzési rendszer működtetése..............................................................................................41 

7.3 Belső értékelési rendszer működtetése .............................................................................................41 

8. A pedagógus értékelése.....................................................................................................................42 

8.1 A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja:....................................................................42 

8.2 Az értékelés alapjai, szempontjai: ......................................................................................................42 

8.3 A minőségi szorzó ...............................................................................................................................43 

8.4 A nevelő minőségi mutatója...............................................................................................................43 

8.5 Az iskola minőségi mutatója...............................................................................................................43 

8.6 A minőségi bérpótlék meghatározása ...............................................................................................43 

8.7 Minőségi részterületek és a minőségi szorzók határértékei............................................................43 

8.8 Ösztönző-rendszer működtetése.......................................................................................................50 

8.9 Külső mérések eredményeinek vizsgálati eljárása............................................................................51 

9. Tanulási nehézséggel és zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program .......53 

10 Tanügyi nyomtatványok kezelési eljárása ..................................................................................55 

10.1 Törzslap...............................................................................................................................................55 

10.2 Bizonyítvány .......................................................................................................................................55 

10.3 Beírási napló .......................................................................................................................................56 

10.4 Foglalkozási napló .............................................................................................................................56 

10.5 Jegyek...................................................................................................................................................57 

10.6 Dolgozat..............................................................................................................................................57 

11 Partnerkapcsolatok működtetése ..................................................................................................57 

11.1 Partneri igény és elégedettségmérés ................................................................................................57 

11.2 Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása .......................................................................58 

11.3 Iskolai marketing tevékenység szabályozása ..................................................................................59 

11.4 Első osztályosok beiskolázása, beíratás ..........................................................................................60 

11.5 Nyomon követés, beválás vizsgálat.................................................................................................61 

12. Az intézmény működtetése............................................................................................................62 

12.1 Beszerzési terv készítése ...................................................................................................................62 

12.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok..................................................................................................63 

2



13. Étkeztetés............................................................................................................................................64 

14. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés.................................................65 

14.1 Biztonságos intézmény......................................................................................................................65 

14.2 Belső audit...........................................................................................................................................66 

15. A dokumentálás rendje....................................................................................................................67 

15.1 Irattározás ...........................................................................................................................................68 

15.2 Szabályzatokra vonatkozó előírások, jogszabályok.......................................................................69 

3



1. A minőségirányítási program rendeltetése 

A Közoktatási törvény 40.§ (10) és (11) bekezdés szerint a közoktatási intézmény elkészíti a 

minőségirányítási programját, melyben meghatározza minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét. 

Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló 

elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ebben kell meghatározni az intézmény működésének 

folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 

1.1 Hatálybalépés, érvényesség ideje, felhasználás köre 

1.1.1. Az IMIP hatálybalépésének időpontja: 2004. szeptember 01. 

1.1.2. Érvényesség időpontja: 5 év 

1.1.3. Érvényességi terület: a közoktatási intézmény egésze 

1.1.4. Nyilvánosságra hozatal módja: hasonlóan a pedagógiai programhoz A Pedagógiai Programmal 

párhuzamosan 

1.2 Felülvizsgálat 

A Pedagógiai Programmal párhuzamosan 

1.3 Módosítási eljárás 

A módosítást az intézmény bármely dolgozója kezdeményezheti az intézményvezetés felé, amelyet az 

alkalmazotti közösség hagy jóvá. A változás csak a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. 

2. Az intézményi minőségirányítás alapjai 

2.1 Iskola rövid története 

1958. június 8. Reguly Antal nevének felvétele. Névadóünnepség 

1968. Az Általános Iskola kettévált – 1. számú és 2. számú Általános Iskola 

kezdte meg működését. 

1975. A két iskola egyesítése. 

1981. Elkészült a Köztársaság utcai új iskola, ahol a felső tagozatos tanulók 

kezdték meg a munkát. 

1985. Az egy iskola szétválása, az új épületben az 1. 2. számú általános iskola 

kapott helyet, két-két párhuzamos osztállyal. 

1992. Békefi Antal nevének felvétele. 

1978-79. tanév Gyógypedagógiai oktatás megkezdése 

1991-92. tanév 8. évfolyam részére a belső vizsgáztatás beindítása. 

1992-93. tanév Német tagozat indítása 

1994-95. tanév Rajz-vizuális képzési program indítása 

1996-97. tanév Német nemzetiségi nyelvet oktató program indítása 

1994. Tornaterem átadása 

1998. szeptember 01. Pedagógiai Program hatálybalépése 

1998. szeptember 01. Nemzeti alaptanterven alapuló helyi tantervek hatálybalépése az első és 

az ötödik évfolyamon 

1998-99. tanév Bakonyi Gyermekvédelmi Igazgatóság megalakulása, a lakásotthonban 

élő tanulók fogadása az iskolába 

1999-2000. tanév Az eltérő tantervű tagozat kibővül a 9-10. osztállyal és indul az előkészítő 

szakiskolai program 

1999. nyár A tornaterem parkettájának cseréje 

2000. augusztus 1. A Békefi Antal Általános Iskola megszűnik és beolvad a Reguly Antal 

Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szervezetébe. 

2000. április A Békefi Antal Általános Iskola főzőkonyhájának feladatbővülése, az 

óvoda konyhájának megszűnése, feladat átkerülése 

4



2000. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása, kerettantervek 

beépítése 

2000. szeptember Az iskola indítja a Comenius 2000 teljes körű minőségbiztosítási 

programot 

2001. nyara „F” épület teljes tető szigetelés felújítása 

2001. Új nevelési program a helyi tanterv alapján dolgozunk 

2001. szeptember Az összevont általános iskola szervezeti felállásának változása: alsó 

tagozat a Köztársaság úti épületbe, a felső tagozat és az eltérő tantervű 

tagozat a Rákóczi téri épületben kapnak helyet. 

2001-2002. tanév Angol számítástechnika program indítása, a második osztálytól. Második 

idegen nyelv választásának lehetősége. 

2001. szeptember Kis létszámú fejlesztő osztály indítása 

2002. Gombatermesztési program indítása 

2002. nyár „F” épület tornatermi vizesblokk felújítása, radiátorok cseréje 

2003. augusztus 01. Eltérő tantervű tagozat a Megyei Önkormányzat és a Zirc városi 

Önkormányzat intézményirányító társulásában folytatja működését 

2003-2004. tanév Integrált oktatás megkezdése 

2003. október Veszprém Megyei Minőség Díj átvétele 

2003. november A Comenius 2000 teljes körű minőségbiztosítási program teljesítéséről a 

tanúsítvány átvétele 

2002-2003. tanév Alapfokú Művészeti Iskola 6 éves programjának indítása 

2004. október Phare pályázat 

2005. október Phare pályázat eredménye: Multifunkciós tantermek átadása 

5

3. Fenntartói minőségpolitika (kivonat) 

Zirc Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 8.§ (1) és (4) 

bekezdésében előírt kötelezettségét az óvodai nevelésre, az általános iskolai nevelésre és oktatásra, a 

település közoktatási feladatai ellátására vonatkozó helyi intézkedési tervben foglaltak szerint, az alábbi 

közoktatási intézmények fenntartásával teljesíti: 

3.1. Zirc Város Önkormányzata minőségi céljai a fenntartásában működő közoktatási 

intézményekre vonatkozóan 

3.1.1 Kapcsolat a helyi intézkedési tervvel 

Az Önkormányzat a helyi intézkedési tervben elfogadott stratégiának megfelelően, az intézmények 

fenntartásával ellátja a jogszabályban meghatározott kötelező és önként vállalt közoktatási feladatait. 

Ennek keretében az óvodában, az általános iskolában, továbbá a zeneiskolában biztosítja az alapító 

okiratban meghatározott működési körzetből érkező gyermekek, tanulók felvételét. 

Biztosítja továbbá a gyermekek és tanulók számára – a helyi intézkedési tervben megjelölt módon és 

formában – a jogszabályokban előírt egészségügyi, szociális és pedagógiai szolgáltatások 

igénybevételének lehetőségét. 

A minőségfejlesztést az alábbi alapelvek szem előtt tartásával végzi: 

a) Központban a vevők, a használók 

b) Folyamatos fejlesztés 

c) Folyamatban való gondolkodás 

d) Elkötelezett vezetés 

3.1.2. A fenntartó támogatási köre 

Az Önkormányzat a fenntartásban működő közoktatási intézmények költségvetésében biztosítja az 

alapító okiratokban meghatározott feladatok ellátásának személyi, tárgyi és dologi feltételeit annak 

érdekében, hogy az intézmények eredményesen és hatékonyan lássák el feladataikat. Ezen túlmenően a 

fenntartó szakmai, jogi, gazdálkodási, és a kapcsolatokra vonatkozó koordinációs segítséget nyújt 

intézményeinek ahhoz, hogy tevékenységüket törvényesen, a felhasználók lehető legnagyobb 

megelégedésére, továbbá a gazdálkodási racionalitás szem előtt tartásával végezzék. 

3.2 Valamennyi közoktatási intézményre vonatkozó minőségi célok, elvárások 

A fenntartó minőségi céljait az alábbiakban nyilvánítja ki, egészséges és speciális követelményrendszert 

támasztva közoktatási intézményeire vonatkozóan: 

3.2.1 Biztosítsák az intézmények a törvényes, az adott feltételek mellett lehető legszakszerűbb, 

legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást. 

3.2.2 Törekedjenek a partnerek – gyermek, tanuló, szülő, pedagógus, fenntartó, társintézmény, 

szolgáltatók, munkaerő piaci szereplők stb. – által az intézménnyel szemben támasztott igények 

tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. 

3.2.3 Folyamatosan, célszerűen és tervezetten fejlesszék humán erőforrásaikat. 

3.2.4 Kutassák fel és aknázzák ki a különböző térségi, országos vagy nemzetközi pályázati 

lehetőségeket a rendelkezésre álló források bővítése, a feladatellátás színvonalának emelése 

érdekében. 

3.3 A közoktatási intézményekre vonatkozó általános célok és elvárások a 

minőségirányítás terén 

3.3.1 Az intézmények vezetői legyenek elkötelezettek a minőségirányítás rendszerének kiépítése és 

folyamatos működtetése iránt. 

3.3.2. 2004. április 30-ig e dokumentumban kinyilvánított fenntartói minőségpolitika, minőségi célok és 

meghatározott minőség-fejlesztési rendszerben foglaltakhoz igazodva: 

3.3.2.1. Határozzák meg az intézmény saját minőségpolitikáját, 

3.3.2.2. Dolgozzák ki az intézmény saját minőségfejlesztési rendszerét, 

3.3.2.3. Az intézmények elkészített, a Kt. 1 40. § (10) bekezdés előírása szerint véleményeztetett, 

valamint az alkalmazotti közösség által elfogadott minőségirányítási programjaikat 

terjesszék be a fenntartóhoz jóváhagyásra, 

1 Kt. = A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény



3.3.2.4. 2004. szeptember 1-jétől működtessék az intézmény minőségfejlesztési rendszerét. 

3.4. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolára vonatkozó minőségi 

célok, elvárások 

3.4.2. Biztosítsa a működési körzetből érkező gyermekek, tanulók felvételét, illetve elhelyezését, 

valamint életkori sajátosságaiknak megfelelő nevelésüket és oktatásukat, tankötelezettségük 

teljesítését. 

3.4.3. Folyamatosan kísérje figyelemmel az intézmény területén a tanuló- és gyermekbalesetet 

esetlegesen előidéző okokat; ezek megszüntetésére haladéktalanul tegye meg a szükséges 

intézkedéseket. 

3.4.4. A pedagógiai programjában leírtakat maradéktalanul igyekezzen végrehajtani. 

3.4.5. Az osztálylétszámok, csoport létszámok meghatározásánál, tartsa be a jogi szabályzók előírásait. 

3.4.6. Törekedjen az eszközfejlesztési norma teljesítésére. 

3.4.7. Az intézmény működtetése legyen gazdaságos a szakmai színvonal megtartása mellett. 

3.4.8. Fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek, tanulók testi és lelki állapotának javítására, a rendszeres 

tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. 

3.4.9. Folyamatosan törekedjen arra, hogy a pedagógusok és tanulók, valamint a tanulók és tanulók 

kapcsolataiban minél bensőségesebb, minél családiasabb légkör jellemezze az intézményt. 

3.4.10. Fordítson kiemelt figyelmet az osztálytermek, illetve az iskolai környezet esztétikájára, 

otthonosabbá tételére, valamint e környezet védelmére. 

3.4.11. Fordítson kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a 

tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók 

személyiségének fejlesztésére. 

3.4.12. Tervezetten, rendszeresen és ellenőrizhetően tájékoztassa a gyermekek, tanulók szüleit – 

részletes és érdemi módon – a gyermek, tanuló fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi 

előmeneteléről, adjon tanácsokat, illetve nyújtson segítséget a gyermek, tanuló neveléséhez. 

3.4.13. Tartson rendszeres kapcsolatot az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális és egészségügyi 

intézményekkel, illetve pedagógiai szakszolgálatokkal a gyermekek, tanulók érdekeit veszélyeztető 

problémák megoldása érdekében. 

3.4.14. Kísérje figyelemmel az általános iskolai tanulók számára szervezett versenyeket, vetélkedőket, a 

lehetőségeik maximális kihasználásával vegyen részt e programokon. 

3.4.15. Lehetőségei kiaknázásával maga is szervezzen, rendezzen iskolai tanulmányi versenyeket, 

kulturális és sportvetélkedőket a tanulók számára, 2004. szeptember 1-jétől tanévenként legalább 

egy alkalommal. 

3.4.16. Nyújtson széleskörű információkat és pedagógiai segítséget az iskola utolsó évfolyamain 

tanulók és szüleik számára a megalapozott pályaválasztási, iskolaválasztási döntés 

meghozatalához. 

3.4.17. Működését a nyitottság jellemezze. 

3.4.18. Stratégiai és operatív tervezéskor vegye figyelembe a város közoktatását érintő intézkedési 

tervében leírtakat. 

3.4.19. Érje el, hogy az iskola végzős tanulói birtokában legyenek a továbbtanulás igényének és 

képességének, illetve minél jobb eséllyel indulhassanak a középfokú továbbtanulás útján. 

3.4.20. 2007. június 30-ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra az iskolaszék által 

véleményezett 2 , a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programját. 

3.4.21. Minden év november 30-ig vizsgálja felül és nyújtsa be a fenntartónak jóváhagyásra – a Kt. 40. 

§ (9) bekezdése szerinti egyetértési nyilatkozatokkal együtt – a nevelőtestület által elfogadott 

házirendjét. 3 

2 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 61. § (4) bek. 

3 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bek. f) pontja, illetve 129. § (8) bek. alapján 

7



3.5. Zirc Város Önkormányzata közoktatási intézményeire vonatkozó minőség 

fejlesztési rendszere 

A minőségpolitika és minőségi célok megvalósítása érdekében az Önkormányzat megalkotta a 

közoktatási intézményeire vonatkozó minőségfejlesztési rendszerét. 

A megalkotott minőségfejlesztési rendszer a szakmai és közigazgatási értelemben vett helyi közoktatásirányítás 

rendjét határozza meg az alábbi területeken: 

a) irányítási feladatok, 

b) tervezési feladatok, 

c) a kapcsolatok koordinációjával járó feladatok, 

d) ellenőrzési feladatok, 

e) mérési és értékelési feladatok. 

3.5.1. Irányítási feladatok 

3.5.1.1. Az Önkormányzat döntési és felelősségei köreit törvények és egyéb jogszabályok 

határozzák meg. Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település 

lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselőtestület útján 

gyakorolja. Az Önkormányzat feladatai és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg. 

3.5.1.2. Az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal hatásköreit az Önkormányzat 

Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Itt került 

meghatározásra, hogy a közoktatást érintő kérdésekben jog szerint és átruházott 

hatáskörben kinek, milyen jogai és kötelességei vannak. 

3.5.1.3. A képviselő-testület rendeleteket alkot, és határozatokat hoz. A képviselő-testület 

hatásköréből a közoktatást is érintő kérdésben nem ruházható át: 

a) a rendeletalkotás, 

b) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, 

c) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, 

használatuk szabályozása; kitüntető díjak és cím adományozása, 

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló 

beszámoló elfogadásáról, 

e) intézmény alapítása és megszüntetése, 

f) a vagyontárgyak forgalomképességének meghatározása, átminősítése. 

3.5.1.4. A polgármester közoktatást is érintő kérdésekben átruházott hatáskörben dönt az 

SZMSZ-ben felsorolt hatáskörökben. 

3.5.1.5. Az SZMSZ, illetve Polgármesteri Hivatal belső szabályzatai határozzák meg: 

a) A hivatal feladatait, szervezeti tagozódását, ezen belül 

b) A tisztségviselőket és azok feladatait, 

c) A hivatal belső szervezeti felépítését, 

d) A szervezeti egységek általános feladatait, 

e) A szervezeti egységek sajátos feladatait. 

f) A hivatal működésének rendjét. 

3.5.1.6. A Polgármesteri Hivatal valamennyi munkatársának felelősségét, hatáskörét és feladatát 

az SZMSZ, a Polgármesteri Hivatal belső dokumentumai, és a munkaköri leírások 

rögzítik. 

3.5.1.7. Az SZMSZ az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények 

rendelkezésére áll. Az SZMSZ esetleges módosítását követően a rendeletet az 

Önkormányzat megküldi közoktatási intézményei részére. 

3.5.1.8. Jelen minőségfejlesztési rendszerben leírtak ismerete és betartása a Polgármesteri 

Hivatalban köztisztviselői jogviszonyban és munkaviszonyban álló valamennyi 

munkatárs számára kötelező érvényű; így biztosítható, hogy a minőség a hivatali 

munkavégzés területén meghatározó legyen, és érvényesüljön a napi gyakorlatban. 

8



3.5.1.9. A Polgármesteri Hivatal államigazgatási eljárási és hivatali szolgáltatási folyamatainak 

előírásszerű teljesítése rendszeresen felülvizsgálatra és értékelésre kerül. Az értékelések 

tapasztalatainak visszacsatolása az esetleges hibák megelőzése céljából a folyamatban 

résztvevő, vezetők és munkatársak felé megtörténik. 

3.6. A közoktatási intézményekre vonatkozó fenntartói intézkedéseket az érintett 

intézmény, illetve intézményi kör vezetőjének tudomására kell hozni az alábbiak 

szerint: 

3.6.1. A képviselő-testület rendeleteit, határozatait, polgármesteri s jegyzői utasításokat, a jegyző az 

SZMSZ-ben meghatározott eljárásrend szerint megküldi az intézménynek. 

3.6.2. A jogszabályok által meghatározott, különböző adatszolgáltatásra, információadásra vonatkozó 

igényeket a jegyző a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatiban meghatározott eljárásrend szerint 

megküldi az intézménynek. 

3.6.3. Az intézményt érintő, minden érdemi intézkedést igénylő feladatot, írásos formában kell 

megküldeni. 

3.6.4. A képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottságai nyilvános ülésén az intézmény 

tevékenységét érintő napirendekkel összefüggő kérdések tárgyalásánál az intézmény vezetője, 

meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet. 

3.6.5. A polgármester és/vagy a jegyző évente legalább egy alkalommal – az általa szükségesnek ítélt 

témakörben és időpontban – igazgatói értekezletet tart az intézményvezetők részére, amelyre a 

Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban meghatározott eljárásrend szerint meghívót küld az 

intézmény vezetőjének, illetve esetlegesen érintett munkatársának (pl. igazgatóhelyettes, 

gazdaságvezető), az értekezletről feljegyzést, illetve emlékeztetőt készít, amelyet megküld az 

intézmény vezetője részére. 

3.6.6. A polgármester és a jegyző évente legalább egy-egy alkalommal látogatást tesz az intézményben, 

ahol tájékozódik az intézmény helyzetéről és tájékoztatást ad a fenntartó várható szakmai 

intézkedéseiről. Szükség esetén feljegyzést készít a tapasztalatokról, illetve intézkedést kezdeményez 

a látogatás során tudomására jutott feladatok végrehajtására, problémák megoldására. 

3.6.7. A polgármester és a jegyző, továbbá a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársai ezen 

túlmenően rendszeresen tájékoztatják az intézmény vezetőjét a várható, illetve az aktuális 

feladatokról. 

3.7 A fenntartó rendszeresen ellenőrzi közoktatási intézményei feladatellátását az 

alábbiak szerint: 

3.7.1. Az ellenőrzés a közoktatási intézmény tevékenységének minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálja. 

Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt tényekből következtetések legyenek levonhatók. Az ellenőrzés 

elősegíti a hatékony működést, megkeresi a tények okait, lehetővé teszi a hiányok pótlását, a hibák 

kijavítását, a valós eredmények megerősítését, továbbá a fellelt jó módszerek, megoldások 

elterjesztését. 

3.7.2. Az ellenőrzések típusa: 

ellenőrzés típusa 

átfogó (komplex) ellenőrzés 

költségvetési ellenőrzés 

témavizsgálat 

célellenőrzés 

utóvizsgálat 

rendkívüli célellenőrzés 

szakmai ellenőrzés 

törvényességi ellenőrzés 

pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés aktuális témában 

törvényességi célellenőrzés 

ellenőrzés időpontja 

4 évente, ütemterv szerint 

éves ütemterv szerint 



minden ellenőrzést követően 

indokolt esetben 



szükség szerint 

aktuális témában, szükség szerint 

9



3.8. A fenntartó az ellenőrzéseket követően értékeli közoktatási intézményei 

feladatellátását az alábbiak szerint: 

3.8.1. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és az intézmény jóváhagyott 

dokumentumaiban megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés 

eredményeivel. 

3.8.2. Az értékelés a tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. Az értékelés 

elsődleges célja, hogy ösztönzést adjon a munka további javítására. Az értékelés a problémák, és 

eredmények feltárása mellett mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. 

3.8.3. Az értékelés bemutatja, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján az intézmény: 

a) működése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, 

b) működése megfelel-e a fenntartó által támasztott követelményeknek, 

c) az intézményi alapdokumentumokban, szabályzatokban rögzített céloknak, eljárásrendnek 

megfelelnek-e az alkalmazott eljárások, 

d) a különböző erőforrásokat (munkaerő, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök, immateriális javak) 

gazdaságosan, célszerűen és hatékonyan működteti-e. 

3.8.4. Az értékelést az végzi, aki az ellenőrzést lefolytatta. Az értékelésben meg kell állapítani az 

értékelés során tapasztalt hiányosságok felelősének, felelőseinek személyét. Ugyanakkor az 

értékelést végző nem sértheti meg az emberi méltóságot, és tiszteletben kell tartania a 

személyiséghez fűződő jogokat. Az értékelésnek tartalmaznia kell a tapasztalt hiányosságok 

megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, megjelölve a hibák kijavításának határidejét és a felelős 

személyét. 

3.8.5. Az értékelést azok előtt kell végezni, illetve azokkal kell megismertetni, akiknek a munkáját 

vizsgálta az ellenőrzés. Az értékelés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az intézmény 

vezetője, illetve érintett munkatársa véleményét, javaslatait kifejthesse. 

3.8.6. Az értékelést ismertetni kell az ellenőrzés elrendelőjével, valamint a Polgármesteri Hivatal az 

ellenőrzés témájában érintett munkatársával, munkatársaival. 

3.9. A fenntartói irányítás egyik eszköze az intézményvezető munkakörének 

meghatározása. Az Önkormányzat az intézményvezetők munkaköri leírására 

vonatkozó eljárást az alábbiak szerint szabályozza: 

3.9.1. Az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetője részére munkaköri 

leírást kell készíteni, illetve az intézmény vezetőjének rendelkeznie kell munkaköri leírással. 

3.9.2. A közoktatási intézményvezető munkaköri leírását a jegyző készíti el, a Polgármesteri Hivatal 

érintett munkatársaival való egyeztetést követően. 

3.9.3. A nevelési-oktatási intézményvezető munkaköri leírása tartalmazza: 

a) Munkáltatójának megnevezését, 

b) Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójának megnevezését, 

c) Kinevezésének időtartamát, 

d) Heti munkaidejét, heti kötelező óraszámát, heti túlórájának maximumát, 

e) A túlmunkadíj elszámolásának rendjét, 

f) A bérezés és pótlék megállapításának módját. 

g) Feladatait: 

- Az intézmény irányításával, vezetésével kapcsolatos általános feladatait, 

- A személyekkel kapcsolatos feladatait, 

- A gazdálkodással és az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyonnal összefüggő 

feladatait, 

- A kapcsolattartásra vonatkozó feladatait, 

- Egyéb feladatait. 

h) Felelősségi körét: 

- Általános felelősségi körét, 

- Különleges felelősségi körét. 

10



i) Helyettesítése meghatározásának kötelezettségét. 

3.9.4. A közoktatási intézményvezető általános felelősségi körében meg kell határozni az intézmény 

minőségfejlesztési rendszerének működtetésére vonatkozó kötelezettséget, illetve felelősséget. 

3.9.5. Az intézményvezető munkaköri leírását az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója, a polgármester 

írja alá. 

3.9.6. Az intézményvezető munkaköri leírásának megismerését és tudomásul vételét, valamint átvételét 

aláírásával igazolja. 

3.9.7. Az intézményvezető munkaköri leírása 3 eredeti példányban készül, amelyből 1 példány az 

intézmény vezetőjét illeti meg. 

3.9.8. Új intézményvezető kinevezésekor az intézményvezető munkaköri leírását a kinevezés első 

napján meg kell kapnia. 

3.9.9. Új feladatok, vagy felelősségek megjelenése esetén, vagy nem megfelelőség észlelését követően a 

fenntartó, vagy az intézményvezető kezdeményezi az intézményvezető munkaköri leírásának 

felülvizsgálatát, illetve módosítását. 

3.10. A fenntartói irányítás eszköze a közoktatási intézmények felől érkező információk 

típusainak és formai követelményeinek meghatározása. E kérdéskört az 

Önkormányzat az alábbiakban szabályozza: 

3.10.1. A fenntartónak rendelkeznie kell a fenntartásában működő közoktatási intézményekre 

vonatkozó minden jogszerű információval, amely: 

a) a fenntartó hatáskörében történő intézkedést igényel, 

b) befolyásolhatja a fenntartó tervezési, döntés-előkészítési munkáját, illetve magát a döntést. 

3.10.2. Az intézmények, illetve azok vezetői az előző pontban leírtak érdekében kötelesek: 

a) szakszerű, érdemi, pontos, megfelelő formában közölt, 

b) az adott információ nyújtására előírt, ennek hiányában releváns határidő betartásával 

információt adni, nyújtani a fenntartó számára. 

3.10.3. Az információ típusai: 

a) szemantika, beszámoló, adatszolgáltatás, javaslattétel, kérelem, 

b) jogorvoslat, meghívás, tájékoztató 

3.10.4. Az információt megfelelő formában kell közölni a fenntartóval. Minden, a fenntartótól érdemi 

intézkedést követelő, vagy, azt igénylő információt írásos formában is közölni kell. 

3.10.5. Az információkat az információ kérőjének (pl.: polgármester, jegyző, témafelelős), vagy az általa 

megjelölt információgyűjtőnek kell szolgáltatni, és az információ kérője által megjelölt, ennek 

hiányában, jogszabályban, irányelvben, útmutatóban stb. rögzített formában kell nyújtani. 

3.10.6. Ha az intézmény, vagy annak vezetője írásos formában ad (vagy kér) információt, a megküldött 

levelet, jelentést, adatot az intézményben iktatni, és az irattári szabályzatban foglaltak szerint 

őrizni kell. 

3.10.7. Fentieken túl az intézmény, illetve annak vezetője kezdeményezhet egyeztetést, és kérhet 

véleményt, javaslatot a fenntartótól az intézmény működésével kapcsolatos bármilyen 

kérdésben, az adott területen illetékes tisztségviselőtől, vagy köztisztviselőtől. Ennek formáját 

az intézményvezető határozza meg. 

3.11. A fenntartói irányítás eszköze a közoktatási intézmények vezetői szakmai 

továbbképzésének segítése. E kérdéskört az Önkormányzat az alábbiakban 

szabályozza: 

3.11.1. Az Önkormányzat a humán erőforrások fejlesztése keretében szükségesnek és kívánatosnak 

tekinti a fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetőinek rendszeres szakmai 

továbbképzését, valamint ennek erkölcsi és pénzügyi támogatását. 

3.11.2. A közoktatási intézményvezető tanfolyami jellegű továbbképzésen való részvételét a 

polgármester – mint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója – engedélyezheti a hozzá érkező, a 

továbbképzés célját, időtartamát, időpontjait és költségeit tartalmazó kérelem alapján. Az 

11



intézményvezető tanfolyami jellegű továbbképzésének költségeit az intézmény 

költségvetésében a fenntartó biztosítja. 

3.11.3. Fentieken túlmenően a fenntartó kívánatosnak tartja és biztosítja, hogy a közoktatási 

intézményvezető: 

2004. szeptember 1-jétől minden tanévben legalább egy alkalommal a tanügy-igazgatás, a 

gazdálkodás vagy a minőségfejlesztés témaköreinek egyikében országos vagy térségi 

továbbképzésen, konferencián vagy tapasztalatcserén vegyen részt, 

2004. szeptember 1-jétől rendszeresen vegyen részt az intézmény vezetői munkájához 

szükséges információk áramlását segítő megyei vagy kistérségi igazgatói értekezleteken, 

konferenciákon, igazgatói munkaközösségi munkában, 

Ennek költségeit az intézmény költségvetésében a fenntartó biztosítja. 

3.11.4. 2004. szeptember 1-jétől új igazgató kinevezését követően munkába lépése első hónapja 

folyamán biztosítani kell számára a Polgármesteri Hivatal munkájának, munkatársainak 

megismerését, valamint a jegyző az intézményben tett soron kívüli látogatása során köteles 

részletes tájékoztatást adni a fenntartó részéről elvárt aktuális feladatok teljesítésének módjáról, 

formájáról, határidejéről. 

3.12. Tervezési feladatok 

Az Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények irányítását tervezetten végzi. 

Ennek megfelelően, ennek érdekében terveket munkál ki, amelyeket az alábbiakban határoz meg: 

3.12.1. A Kt. 85. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján az Önkormányzat rendelkezik a 

közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési 

és fejlesztési tervvel. 

3.12.2. Az Önkormányzat 2004. szeptember 1-jéig, majd ezt követően minden év szeptember 1-jéig 

elkészíti és eljuttatja a fenntartásában működő közoktatási intézményekhez az intézményekre 

vonatkozó tanévi ütemtervét, amely tartalmazza: 

3.12.2.1. A jogszabályokból, illetve a jogszabályi változásokból eredő tanévi feladatokat, 

azokra vonatkozó határidők ismertetését, illetve fenntartói kitűzését, 

3.12.2.2. A fenntartó számára készítendő, illetve beküldendő jelentések, beszámoló, 

adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeinek, továbbá az ezekre vonatkozó 

beadási határidők meghatározását, beleértve ebbe a költségvetés tervezésére 

vonatkozó intézményi feladatokat, 

3.12.2.3. Az intézmények műszaki karbantartásának, felújításának éves tervét, illetve az 

intézmények erre vonatkozó feladatait, 

3.12.2.4. A munkaterv szerinti ellenőrzések éves ütemezését, az ellenőrzendő intézmények, 

illetve az ellenőrzések időpontjának tervezett beosztását, 

3.12.2.5. Tekintettel a Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontjában előírt kötelezettségre: az 

Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények átfogó (komplex) 

ellenőrzésére vonatkozó 4 éves ellenőrzési tervét, az ellenőrzések ütemezését, 

3.12.2.6. Az ütemterv összeállításáig a fenntartó számára ismertté vált, az érintett közoktatási 

intézményekre vonatkozó szakmai, illetve fejlesztési pályázatokra, azok beadási 

határidejére vonatkozó tájékoztatást. 

3.12.2.7. A 3.12.2.1. – 3.12.2.6. pontban leírt feladat ellátásáért a jegyző felelős. 

3.12.3. A terv készítése során a jegyző köteles kikérni az érintett intézményvezetők véleményét, az 

intézményvezetők, pedig kötelesek a rendelkezésükre álló információk közlésével elősegíteni a 

jegyző feladatának ellátását. 

3.12.4. A jegyző a tervek készítése során figyelembe veszi, hogy a Kt. 107. § (1) bek. értelmében 

közoktatási intézmény szakmai ellenőrzését az Országos szakértői névjegyzékben szereplő 

közoktatási szakértő végezheti. 

3.12.5. Az Önkormányzat a Kt. 124. (20) bekezdése, valamint 132. § (11) bekezdésben 

meghatározottak szerint elkészítette a fenntartásában működő közoktatási intézmények 

kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét, s a hiányok pótlását 2003. augusztus 31-ig ütemezte. 

12



A Kt. 128. § (17) bekezdés lehetővé teszi, hogy a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben 

foglaltak teljesítését – a meghatározott feltételek megléte esetén, a leírt módon – a fenntartó 

2008. augusztus 31-ig, átütemezve teljesítse. Az Önkormányzat élni kíván ezzel a lehetőséggel, 

ennek érdekében – az intézmények javaslatai alapján – elkészítette az átütemezés tervezetét. Az 

átütemezett tervet az Önkormányzat 2004. szeptember 1-jéig megküldi intézményeinek. 

3.12.6. Az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények tanévi munkatervükben 

szerepeltetik az intézményi munka tervezését érintő feladatokat. 

3.12.7. A közoktatási intézmények munkaterveinek készítésére vonatkozó ajánlást a Melléklet 

tartalmazza. 

3.12.8. A közoktatási intézmények tanév végi – szakmai – beszámolójának adatlapját a Melléklet 

tartalmazza. A közölt adatlap mellett a tanév végi beszámolókban a fenntartó egyéb, a 

feladatellátás módját, és tartalmát feltáró adatokat, beszámolórészeket kérhet. Ezeket megfelelő 

időpontban megküldi az intézményeknek. 

3.13. Ellenőrzési feladatok 

A fenntartói ellenőrzési feladatok az alábbi tartalmakat hordozzák, illetve az alábbi szabályozás módján 

látandók el: 

Az ellenőrzések tartalma: 

3.13.1. Az átfogó (komplex) ellenőrzés a tevékenység egészének vagy az alaptevékenységet jelentősen 

befolyásoló részének a vizsgálatára terjed ki, és az adott időszakra meghatározott 

követelmények teljesítésének megállapítására irányul. 

3.13.2. A költségvetési ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági tevékenység egészének a vizsgálatára terjed ki, 

az ellenőrzési program által meghatározott időszakon belül. 

3.13.3. A témavizsgálat egyes alapvető rendelkezések érvényesülésének, a kialakult helyzetnek, 

állapotnak egy vagy több szervezetnél történő vizsgálatára, elemzésére, elsősorban a jelentősebb 

feladatok gyakorlati végrehajtásában jelentkező tendenciák megismerésére, okainak feltárására 

terjed ki, 

3.13.4. A célellenőrzés a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának felmérését, valamint a konkrét esetek, 

események körülményeinek kivizsgálását realizálja, 

3.13.5. Az utóvizsgálat a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok felszámolására megszabott 

feladatok teljesítésének visszaellenőrzését szolgálja. 

3.13.6. Rendkívüli célellenőrzést (rendkívüli helyzetről történő tudomásszerzés, illetve bejelentés 

alapján induló, vagy bűncselekményre utaló jelek feltárása alapján induló célvizsgálatot) a 

polgármester, a jegyző és az érintett intézmény vezetője kezdeményezhet. 

3.13.7. A szakmai ellenőrzés célja a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések 

megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató 

munka színvonalának értékelése. A szakmai ellenőrzéssel – a Kt. 107. § (1) bek. alapján – olyan 

közoktatási szakértőt bízhat meg a fenntartó, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. 

3.13.8. A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés 

és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási 

rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal 

jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és 

ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos 

feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet. 4 

3.13.9. Az intézmények munkaterv szerinti ellenőrzését a jogszabályokban meghatározott személyek 

végezhetik megbízólevél, valamint – a rendkívüli célellenőrzés kivételével – a polgármester és a 

jegyző által jóváhagyott éves és középtávú ellenőrzési terv alapján. 

3.13.10. A hivatali pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés az intézményi költség-vetésben meghatározottak 

időarányos teljesítésére, a részfeladatok gyakorlati végrehajtásának ellenőrzésére, továbbá az 

4 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 104. § (1) bek. a) pontja 

13



adateltérések feltárására irányul. A rendelkezésre álló, vagy az intézménytől bekért anyagok, 

adatok alapján a Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársa, az adott téma felelőse végzi. 

3.13.11. A hivatali törvényességi célellenőrzés az intézmény által benyújtott dokumentumok 

jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja, továbbá a különböző jelentések, adat 

szolgáltatások esetében az adateltérések feltárására irányul. Az ellenőrzést a Polgármesteri 

Hivatal illetékes munkatársa, az adott téma felelőse végzi. 

3.13.12. A szakmai ellenőrzés konkrét témájának, témacsoportjának megjelölését az adott tanév 

közoktatási szakmai feladatai, valamint az érintett intézmény feladatellátásának sajátosságai, 

aktualitásai szerint határozza meg a fenntartó. A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzése 

során a Kt. 107. §-ban meghatározott eljárásrend szerint jár el a fenntartó. 

3.13.13. A munkaterv szerinti törvényességi ellenőrzés során vizsgálandó dokumentumok felsorolását a 

Melléklet tartalmazza. 

3.13.14. A munkaterv szerinti ellenőrzések tapasztalatairól az intézmény vezetőjét szóban (pl. záró 

tárgyalás, megbeszélés) és – az intézményre vonatkozó jelentés megküldésével – írásban is 

tájékoztatni kell.. 

3.13.15. A közoktatási intézmények Belső Ellenőrzési Szabályzatukban meghatározottak szerint belső 

ellenőrzéseket végeznek. 

3.13.16. Az iskolai dokumentáció ellenőrzéséhez készült ajánlást a Melléklet tartalmazza. 

3.14. Mérési, értékelési feladatok 

Az Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények számára kitűzött minőségi célok 

megvalósítását, az erre való törekvést, továbbá a minőségirányítási rendszer működését az alábbiak 

szerint vizsgálja: 

3.14.1. 2005. szeptember 1-jétől a Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontja szerint, továbbá e programban leírt 

átfogó (komplex) ellenőrzés során az ellenőrzés végzőinek vizsgálniuk kell a közoktatási 

intézmények számára a fenntartó által kitűzött minőségi célok teljesítésére való törekvést, illetve 

számba venni azok időarányos teljesítését. Az ellenőrzés vezetője köteles erre vonatkozó 

tapasztalatairól jelentésében, értékelésében kitérni. 

3.14.2. 2005. szeptember 1-jétől a Kt. 107. §, továbbá e programban leírt bármely fenntartói szakmai 

ellenőrzés egyik kijelölt témája a fenntartó által kitűzött minőségi célok teljesítésére való 

törekvések, illetve azok időarányos teljesítésének vizsgálata lesz. Az ellenőrzés vezetője köteles 

erre vonatkozó tapasztalatairól jelentésében, értékelésében kitérni. 

3.14.3. 2005. május 31-ig, majd ezt követően minden tanév végén május 31-ig a fenntartó megküldi a 

közoktatási intézményeknek a 2005. április 30-ig elkészítendő elégedettségi kérdőívet, amely 

tartalmazza: 5 

a) A tanévre vonatkozóan az Önkormányzat fenntartói tevékenységével kapcsolatos 

elégedettség mérésére alkalmas kérdéscsoportot, 

b) A fenntartó által kitűzött minőségi célok megvalósítása érdekében végzett intézményi 

munka – eredmények és problémák – mérésére alkalmas kérdéscsoportot, 

c) A fenntartó által meghatározott – jelen – minőségfejlesztési rendszer esetleges nem 

megfelelőségeinek feltárására alkalmas kérdéscsoportot. 

3.14.4. A jegyző intézkedik elégedettségi kérdőív megfelelő határidőre történő elkészítéséről, 

kiküldéséről, a visszaküldésre vonatkozó megfelelő határidő kitűzéséről, a beérkezett adatok 

feldolgozásáról. 

3.14.5. A jegyző a feltárt nem megfelelőségek kijavítása érdekében az SZMSZ - ben meghatározott 

eljárás szerint intézkedést kezdeményez az Önkormányzat közoktatási intézményeire 

vonatkozó minőségfejlesztési rendszerének felülvizsgálata érdekében. Intézkedései során 

tekintettel van arra, hogy a felülvizsgálat határidejét 2006. szeptember 30-ában szabta meg a 

fenntartó. 

5 Az elégedettségi kérdőívre vonatkozó ajánlást a Függelék tartalmazza. 

14



3.14.6. Az Önkormányzat figyelemmel kíséri a fenntartásában működő közoktatási intézményekben a 

Kt. 99. § (2) és (3) bekezdése alapján végzett országos ellenőrzéseket, méréseket és 

értékeléseket. Amennyiben a fenntartó ezek eredményeiről nem kapna közvetlen tájékoztatást, 

úgy a fenntartásában működő közoktatási intézmény vezetője köteles az intézményi adatokat, 

értékelést – a személyiséghez fűződő jogok megsértése nélkül – a fenntartó számára 

megküldeni a kézhezvételtől számított 30 napon belül. 

3.14.7. 2006. júniusától ellenőrzi és értékeli a jegyző a közoktatási intézmények tanév végi jelentését a 

közoktatási intézményekre vonatkozó önkormányzati minőségfejlesztési rendszernek való 

megfelelés szempontjából is. 

4. Intézményi minőségpolitika 

4.1 Küldetésnyilatkozat 

1. Célunk olyan iskola kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek, és a pedagógusok, a 

pedagógusok és a gyerekek akik közös munkával érhetik el céljaikat. A szülőkkel 

együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét. Pedagógiai felfogásunk az 

önálló egyéni arculatú, autonóm iskola megteremtésében fogalmazató meg. 

2. Tartalmában, jellegében, olyan nevelőiskolát szeretnénk, mely gyermekközpontú, minden 

pedagógiai, gazdasági, fizikai és adminisztratív tevékenység a gyermekek eredményes 

neveléséért történik. 

3. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik egyre önállóbbak, rendelkeznek azokkal az 

ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszi őket az önálló tanulásra, az 

önnevelésre, a továbbtanulásra. A társadalmi igényeknek megfelelően mindenki tehetségének, 

szorgalmának, céljainak és lehetőségeinek megfelelő szinten teljesítsen. 

4. Iskolánk kezdő, elemi szakaszát 1-4 évfolyamban, középső szakaszát 5-8. évfolyamban 

határozzuk meg. Az elemi szinten célul tűzzük ki az alapismeretek, alapkészségek és képességek 

megbízható kiművelését. A középső pedagógiai szakasz főbb követelményei: az alapműveltség 

elsajátítása, az egyéni képességek továbbfejlesztése, a belső vizsgákra való felkészítés. 

5. Igyekszünk kialakítani iskolánk egyéni arculatát, sajátos stílusát, szellemét a szülők és a tanulók 

igényeinek megfelelően. Minden évben az alábbi képzési programot hirdetjük meg: igény 

alapján indítunk egy olyan osztályt: 

a) német nemzetiségi nyelvoktató program 

b) rajz-vizuális program 

c) angol számítástechnikai program. lapján oktatunk. 

6. Iskolánkban áthelyező bizottság javaslata alapján is kerülnek azok a tanulók, akik Ők a sajátos 

nevelési igényű, eltérő tanterv alapján tanulnak, iskolai szegregáltan és integráltan. Ezen nevelőoktató 

munka során körzeti igényeket is kielégítünk. 

7. Pedagógiai szakszolgálatot ellátó iskolaként is működünk, melyen belül ellátunk logopédiai és 

gyógy testnevelési feladatot, továbbá rehabilitációs nevelési tanácsadást. 

8. Az iskola derűs, vidám légkör érdekében bővíteni igyekszik a szabadidős programok 

választékát. Minden évben Reguly névadójának névadónk emlékére Reguly-hetet rendezünk. 

9. Biztosítjuk tanulóinknak a versenyekre, vetélkedőkre a felkészülést, hogy ott képességeiknek 

megfelelően képviselhessék iskolánkat, városunkat, megyénket. Élenjáró tanulóinknak Reguly 

Oklevelet, Érmet, Emlékplakettet, eredményes sportolóinknak Jó tanuló - jó sportoló címet 

adunk. 

4.2 Az intézmény képzési irányzatai 

Az általános iskolai képzés az alábbi képzési programokkal egészül ki: 

a) Rajz-vizuális program 

b) Német nemzetiségi nyelvoktató program 

c) Angol számítástechnika program 

d) Sajátos nevelési igényű tanulók képzési programja 

e) általános iskolai felnőttoktatás, az alapfokú iskolai végzettség megszerzése. 

15



Iskolánkban működik: 

o Az INTER PC iskola 

a) Apáczai Tankönyvkiadó Bázisiskola 

o Budakalászi Dolgozók Esti Gimnáziuma 

b) Harmónia Művészeti Alapiskola 

4.3 Az intézmény nevelési elvei, céljai 

Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók 

személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő 

tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást 

gyakorolnak. 

Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret 

kapnak: 

4.3.1. Gyermekközpontúság Gyermekpartnerség 

a) Legfontosabb partnerünk: a gyermek. 

b) Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. 

Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak és kötelességeinek érvényesítésére 

és védelmére. 

c) Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák 

közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a 

jelentkező problémák megoldására. 

d) A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diáktanár 

kapcsolat hangsúlyt kap. 

e) Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola 

következetesen próbálja megvalósítani. 

4.3.2. Szabadság 

a) Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési 

elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának 

társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásai kiemelten kezeli. 

Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban 

azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a 

tolerancia, a személyiség tisztelet. 

b) Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás 

kibontakoztatása. Igyekszünk elkerülni az uniformizálást, a személytelenséget. Ez főként a 

pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti 

választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul 

meg. 

c) A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő 

kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési véleményezési és 

javaslattételi jogait. 

d) Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a dolgozók és a tanulók személyiségi, 

cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás 

menetének minden fáziságban és az értékelésben is. 

4.3.3. Felelősség 

a) Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola 

egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk 

bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. 

b) A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel 

és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. 

c) Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási 

törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. 

16



4.3.4. Teljesítmény 

a) Az iskola elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. 

b) Biztosítja a feltételt a kevésbé sikeres teljesítményű tanulók előrehaladásához. A 

teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. 

c) Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és 

hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. 

d) Az iskola értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve, melyet a Pedagógiai Programban 

részleteztünk. 

4.3.5. Polgári Emberi értékek 

a) Az előzőekben említett, a polgári Az emberi értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az 

iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az 

általános emberi, lakóhelyi, nemzeti, európai, 

identitás, valamint ez e területeken létrejött történelmi értékek elfogadása és időszerű 

alkalmazása. 

b) A hazaszeretet – mint polgári erény – erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. 

c) Az iskola elősegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé 

váljanak a polgári vívmányok, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. 

d) Az emberi együttélés, együttműködés, tolerancia, empátia erősítse. minősége hat az iskolai 

tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes 

értékelésére. 

Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak 

akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. 

A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan 

meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. 

Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, 

amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak. 

4.4 Intézményi minőségpolitika 

4.4.1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, 

tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást 

gyakorolnak. 

4.4.2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül 

történik. 

4.4.3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott. 

4.4.4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 

4.4.5. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk, figyelembe véve, hogy iskolánk 

maradjon . Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. 

4.4.6. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a 

partnerközpontú működés iránt. 

4.5. Intézményi minőségcélok 

4.5.1. A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy az 1. évfolyamra minden évben 

megfelelő létszám legyen. 

4.5.2. A nyolcadik osztály végéig a német nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók 30%-a alapfokú 

nyelvvizsgát tegyenek. 

4.5.3. Minden 8. osztályt végzett tanulónk tanuljon tovább. 

4.5.4. A továbbtanulásra jelentkezett tanulók legalább 40%-át, vegyék fel az első helyen megjelölt 

középiskolába. 

4.5.5. Tanulói elégedettségmérés legalább 55%-os elégedettséget mutasson iskolaátlagban. 

17



4.5.6. A dolgozói elégedettségmutatók értéke minden kérdésben elérje az 50%-ot iskolai alkalmazottak 

átlagában. 

4.5.7. A dolgozói elégedettségmutatók a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 

70%-os elfogadottságát jelezze. 

4.5.8. A partnerek elégedettség mutatók értéke, elérje az 55%-ot a megkérdezettek átlagában (szülők, 

fenntartók). 

5. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 

A minőségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minőségpolitikában 

megfogalmazott filozófia és annak mentén kitűzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát 

segítik. Intézményi szinten a minőségfejlesztési rendszer az alábbi feladatok szabályozását tartalmazzák: 

vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési. 

Az intézmény meghatározta azokat a folyamatokat, amelyeket szabályozni kíván, s elkészítette a 

folyamatok listáját. 

A folyamatok hatásosságát a PDCA ciklus alkalmazása biztosítja. 

Beavatkozás 

Tevékenység megtervezése 

Eredmény és gyakorlat 

összevetése a tervvel 

Gyakorlati végrehajtás 

5.1 Szabályozott folyamatok listája 

R-01 Vezetés, irányítás és adminisztráció 

R-02 Beiskolázás, tanulói jogviszony létesítése 

R-03 Oktatás, nevelés 

R-04 Emberi erőforrások biztosítása 

R-07 Mérés, elemzés, javítás 

R-08 Étkeztetés 

5.2 A vezetés felelőssége, elkötelezettsége 

5.2.1. A vezetőség az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert a 

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola szolgáltatásaira vezette be. 

5.2.2. A rendszert a közoktatási törvény 40.§ követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer 

kiépítésekor figyelembe vettük a Zirc Város Önkormányzat minőségirányítási programjában 

megfogalmazott elvárásokat. 

5.2.3. A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója és Vezetősége kinyilvánítja 

teljes elkötelezettségét: 

a) a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén 

b) a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres 

felülvizsgálatában 

c) időszakos vezetőségi átvizsgálásban 

d) a működéshez szükséges erőforrások biztosításában. 

5.2.4. Az intézmény Nevelőtestülete vállalja, hogy a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszert 

fenntartja, és folyamatosan tökéletesíti, a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából. 

5.2.5. Az intézmény munkatársai felelősséget vállalnak a minőségpolitika megvalósításáért, a 

minőségcélok elérésért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. 

5.2.6. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget 

károsan befolyásoló jelenséget felismerve, azokat a hatáskörrel felruházott kollegának jelezni. Joga 

és kötelessége a megszűntetésre vonatkozóan javaslatot tenni. 

18



5.3 Jogi megfelelés 

A vezetés elkötelezte magát a minőségirányítási rendszer létrehozása és továbbfejlesztése, valamint a 

folyamatos javítása iránt. 

Ennek érdekében: 

5.3.1. Megalkottuk küldetésnyilatkozatunkat, minőségpolitikánkat és minőségügyi célkitűzésünket. 

5.3.2. Tevékenységünket éves munkaterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsoljuk stratégiai 

terveinkhez. 

5.3.3. Folyamatosan biztosítjuk az intézmény működési rendjét és az ahhoz szükséges erőforrásokat. 

5.3.4. Rendszeres felülvizsgálattal gondoskodunk arról, hogy minőségügyi céljaink megvalósuljanak és a 

kiépített minőségirányítási rendszerünket eredményesen és hatékonyan működtessük. 

5.3.5. Szolgáltatásainkhoz kapcsolódóan partnerközpontú szemléletet tudatosítunk minden 

munkatársunkban. 

5.3.6. Az intézmény minden dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, amely tartalmazza a 

beosztásában ráruházott felelősségeket és hatásköröket. 

6. Folyamatok 

6.1 Stratégiai tervezés 

A szabályozás célja: hosszú távon dokumentáltan meghatározza az iskolai tervezés folyamatát, a 

tervek hierarchiáját és koherenciáját, az iskola működési rendjét. 

Célcsoport: teljes iskola 

Felelős: igazgató 

A folyamat dokumentumai és bizonylatai: 

Jegyzőkönyv 

Jelenléti ív 

Feladatterv 

Pedagógiai Program 

Küldetési nyilatkozat 

MIP 

A folyamatleírás tartalma: 

1. A tervezés alapja: az Iskola pedagógiai programja. A pedagógia programban megfogalmazott 

céloknak, alapelveknek, feladatoknak összhangban kell lenni a partneri elvárásokkal. A program 

módosításának legfontosabb kritériuma a partneri elvárásoknak való megfelelés. 

2. Az Iskola küldetésnyilatkozatának koherensnek kell lenni a pedagógiai programmal. A 

küldetésnyilatkozat az iskolai értékre épül, melyet a teljes dolgozói kör részvételével kell 

összegyűjteni. A küldetésnyilatkozat elfogadását a dolgozók aláírásukkal nyilvánítják ki. Aláírás 

utána az Iskolában több, a partnerek által is látogatott helyen ki kell függeszteni. 

3. A minőségpolitikának vezetői elkötelezettséget, és a küldetésben megfogalmazott elvekkel való 

azonosulást kell tükrözni. A minőségpolitikát a vezetés fogalmazza meg, melyet ismertet a 

dolgozókkal. 

4. A vezetői programot a pályázó vezető készíti, tartalmáról az intézményi dokumentáció 

megismerése után dönt. 

A stratégiai tervek szervezeten belüli megismertetése: 

a) A stratégiai terveket az elkészülés vagy módosítás időpontjában a dolgozók elolvasás útján 

ismerik meg. A megismerést a jegyzőkönyv alapján igazolják. 

b) A partnerek a törvényben biztosított jogokat gyakorolva jegyzőkönyv és jelenléti ív, illetve más 

esetekben kifüggesztés útján ismerik meg az intézmény stratégiáját. 

6.2 Az éves tervezés 

A szabályozás célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való 

megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. 

19



Célcsoport: a teljes iskola 



iskola éves beszámolója, 

munkaközösségek beszámolói 

jegyzőkönyv 

A folyamat szabályozása: 

1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási 

célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 

2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről, ismerteti a 

tárgyi és szervezeti feltételeket, a nyár folyamán történt fejlesztésekről, felújításokról. 

3. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, 

feladatokat. 

4. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelős, a pályaválasztási felelős, és az iskolai közlekedési felelős, és a 

szabadidő felelős elkészítik éves munkatervüket. 

5. A munkaközösségek feladattervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, 

meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, 

értékeléséhez. 

6. A munkaközösség vezetők összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi feladatterveket. 

7. A munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor 

elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél 

beavatkozás szükséges. 

8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi feladattervek, az iskolai felelősök tervei alapján 

elkészíti az iskola munkatervét. 

9. A munkatervet az igazgató terjeszti elő. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a 

munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, 

akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 

10. Október 20-ig az igazgató egy-egy példányt elküld a partnereknek, a munkaterv hozzáférhetőségét a 

belső szabályozás szerint kell biztosítani. 

11. A munkaterv összeállítása az 5. számú melléklet alapján történik. 

12. A kitűzött célok a partnerek elvárásainak megfelelő működés elérését, a pedagógiai program minél 

pontosabb, jobb megvalósítását, a küldetésben megfogalmazottakhoz közeledést szolgálják. 

13. A munkaterv elkészítésekor figyelembe kell venni az előző évben elvégzett szakmai munka 

ellenőrzésének és értékelésének eredményeit a munkaközösségek tapasztalatait, a partneri 

visszajelzéseket, a fenntartói utasításokat a külső ellenőrzések eredményeit. 

14. A munkaterv konkrét, mérhető célokat pontos minőségfejlesztési és szakmai feladatokat, 

felelősöket és határidőket tartalmaz. 

15. A kitűzött minőségi célok teljesültségének az ellenőrzését az igazgató végzi, aki, a teljesültséget 

aláírásával hitelesíti. Indikátorai a feladattervek. 

16. A munkaterv teljesültségét évente kétszer ellenőrizni kell. 

Iskolai dokumentumok elkészítésének rendje: 

Mit 

Éves munkaterv Minden év október 15. 

Vezetői pályázat 

Pedagógia program 

Küldetésnyilatkozat 

Minőségpolitika 

5 évente 

Mikor 

Törvény és módosítási rend szerint 

Pedagógiai program változásakor 

Küldetésnyilatkozat változása és a külső, belső változás esetén 

20



6.3. Vezetői ellenőrzés 

A szabályozás célja: Az iskolán belüli ellenőrzés rendszerének kialakítása annak érdekében, hogy a 

szabályzatoknak és szabályozásoknak megfelelő működés biztosított legyen. 



Az értékelés dokumentumai 

Munkaköri leírás 

Óralátogatási lap 

Ellenőrzési napló 

Osztálynapló 


Éves munkaterv 

Iskolai szabályzatok 

Az iskola elé tűzött célok, feladatok. 

Felelős: az ellenőrzést végző személy 


1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, 

szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 

2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket, figyelembe véve a 8. számú 

melléklet tartalmát is. 

3. Az iskolavezetés október elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 

4. Az igazgató októberben ismerteti az éves ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel az értekezleten. 

5. Októberben az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az 

igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 

6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 

7. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 

8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 

9. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 

10. Az ellenőrzést az értékelés követi, melynek kötelező eleme – ha ez indokolt -, az adott terület 

javítása érdekében a beavatkozás elrendelése 

Az ellenőrzés szempontok alapján történik. 

Beavatkozásként elrendelhető: 

Kötelező hospitálás 

Hiánypótlás 

Képzésen való részvétel 

Fegyelmi felelősségre vonás 

Munkaközösségi összejövetel 

Folyamatszabályozás 

A beavatkozás módja egyedi esetben a felsoroltaktól eltérhet. Az eltéréstől az ellenőrzőnek az igazgatót 

szóban tájékoztatnia kell. 

A beavatkozás eredményességének vizsgálata 1 maximum 6 hónap után kontroll ellenőrzéssel történik. 

Az ellenőrzési feladatok megosztásának szempontjai: 

a) Az intézményvezető hatáskörébe tartozó feladatokat nem lehet átruházni. 

b) Figyelembe kell venni az érintettek felkészültségét, érdeklődési körét, szakterületét. A 

feladatmegosztásokat évenként felül kell vizsgálni. 

c) Az ellenőrzésbe bevont személy a feladatokhoz a megfelelő hatáskört is kapja meg, ezt 

felelősséggel végezze. 

d) Az ellenőrzési feladatok megosztását nyilvánosságra kell hozni, a nevelőtestület körében. 

e) Minden terület legyen lefedve. 

21



f) A feladatok megosztásánál az igazgatónak ügyelni kell arra, hogy olyan terület ellenőrzését is 

tartson magánál, amelyek kapcsán közvetlen kapcsolatban tud maradni a tanulókkal. 

Az ellenőrzés eredményének nyilvánosságra hozatali módjai: 

Egy-egy iskolai területet átfogó ellenőrzés eredménye, az intézményi értékelésbe beépítetten kerül 

nyilvánosságra. 

Az ellenőrzési rendszer működtetéséért felelős: az iskola igazgatója 

6.4. Értékelés 

Az értékelés célja: 

a) Az iskola gyakorlatának átvizsgálása annak érdekében, hogy meghatározhatók és kijelölhetők 

legyenek az iskolában a partneri jelzések és tapasztalatok alapján a fejlesztendő területek, a 

javítandó és szabályozható folyamatok. 

b) Feltárni az eredményeket, a partnerek elégedettségét az iskola működésével kapcsolatban. 

c) A dolgozók informálása arról, hogy a teljes iskola, ezen belül a saját munkaterületükön végzett 

munkájuk hatékonysága, szakmai eredménye milyen. 



Jegyzőkönyv 


Szakmai értékelés és önértékelés kérdőíve 



A vezetői intézményértékelés elkészítésének rendje: 

1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik 

elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 

2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a Minőségügyi csoport 

vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei, elkészítik éves beszámolójukat. 

Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, 

ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgató-helyettesek összesítik az 

osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai 

adatokról. 

3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum-elemzéssel ellenőrzi a feladat 

tervek, célkitűzések megvalósulását.. 

4. A tanévzáró értekezleten az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját, meghatározza a következő 

év feladatait, melyet a munkaközösség vezetők és az iskolai felelősök megkapnak. . 

5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 

6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 

7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. 

A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének 

lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves 

tervezésbe. 

22



Az iskolai ellenőrzés, értékelés területei: 

Az értékelés területei, a részterületek kidolgozásának felelősei és az eljárás rendje: 

értékelés kiterjed 

A vezetés által végzett 

ellenőrzés eredményei 

Belső auditból származó 

feladatok 

Gyakoriság 

felelős 

1 év igazgató 

helyettesek 

2 év, eseti ált. igazgató 

helyettesek 

Partnerek visszajelzései 2 év általános 

igazgató 

helyettesek 

Időszakos mérések 

alapján képzett 

indikátorok 


teljesültsége 

Minőségfejlesztés 

eredménye 

Korábbi intézkedések 

következményei 

Változások intézkedésre 

gyakorolt hatásai 

Az értékelés részletes rendje: 

2 év szaktanárok, 

osztályfőn. 

értékelés 

határideje 

június 15. 

június 15. 

október 15. 

keletkező 

dokumentum 

beszámolók, 

jegyzőkönyv 

jegyzőkönyv, 

beszámoló 

kérdőív, összesítő 

nyilvánosság 

fóruma 

nevelőtestület, szülői 

közösség, technikai 

dolgozók 

alkalmazotti közösség 

szülői értekezlet DÖK, 


június 15. beszámoló nevelőtestületi 

értekezlet 

6 hónap igazgató június 25. beszámoló nevelőtestületi 

értekezlet 

1 év ált. ig. 

helyettesek 

1 év ált. igazgató 

helyettesek 

program 

felülvizsgálata 

idejében 

igazgató 

június 25. összefoglaló alkalmazotti közösség 

feladatterv 

befejezésétől 

1 hónapon 

belül 

felülvizsgála 

t határi-deje 

beszámoló 

beszámoló 



TANÜGYIGAZGATÁS felelős időpontok tájékoztatás értékelés 

Tantárgyfelosztás, igazg. helyettesek, augusztus 

tanévkezdés alakuló értekezlet 

órarend, 

munkaköz.vez. 

előtt 

Naplók 

Ellenőrzők 

Statisztika 

Tanév rendje 

Mulasztások kimutatása, 

összesítése 

Felszólító levelek 

kiküldése-térítési díj 

befizetése 

igazgató 

helyettesek 

szaktanárok, 

osztályfőnök 

igazgató hely. 

iskolatitkár, 

adminisztrátor, 

igazgató 

helyettesek 

ált. igazgató 

helyettesek 

igazgató 

helyettesek, 

osztályfőnökök 

igazgató, 

adminisztrátor 

szeptember 15-ig 

folyamatos hó végén 

kéthavonta 

negyedévente 

egyszer, napló és 

ellenőrző 

összehasonlítás 

október 15-ig 

folyamatos, 

munkaterv szerint 

folyamatos, 

szúrópróbaszerűen 

befizetést követő 1 

hét múlva 

minden hó első 

hét vezetői 

megbeszélésen 

két havonta 

vezetői 


kéthavonként 

vezetői 

megbeszélése 

november első 

vezetői 

megbeszélése 

vezetőségi 


havonta 

szükség esetén 

vezetői 

megbeszélés 

vezetői 


félévi értekezlet, 

szükség esetén 

egyéni beszélgetés 

óralátogatás 

alkalmával 

félévi értekezlet 

félévi és tanévzáró 

értekezleten 


értekezlet 


értekezlet 

23



Beiratkozás, beiskolázás 

Magántanulói vizsga, 

felnőttoktatás vizsgáztatás 

MUNKÁLTATÓI 

FELADATOK 

Személyzeti munka 

ellenőrzése 

alsó tag.ig.helyettes 

iskolatitkár 


helyettesek 

igazgató 

áprilistól folyamatos 

január, június 

máj. vezetői, 

vezetőségi 

a vizsgát követő 

vezetői értekezl. 

tanévzáró értek. 


értekezlet 

felelős időpontok tájékoztatás értékelés 

folyamatos, 

költségvetés készítés 

vezetői, 

vezetőségi 

értekezlet 

Munkaidő igazgató folyamatos vezetői 

értekezlet 

vezetőségi értekezlet 

félévi, évzáró 

értekezlet, 

kéthavonta 

félévi, tanévzáró ért, 

Pályakezdő és új 

pedagógus beilleszkedése 

igazgató 

helyettesek 

szeptembertől 

folyamatos 

vezetőségi 

értekezlet munkaköz.vez 

Városüzemeltetési KHT igazgató, ált. szeptembertől vezetői 

együttműködése igazgató folyamatos értekezlet 

helyettesek 

GAZDÁLKODÁS felelős időpontok tájékoztatás értékelés 

Beszerzések 

Az eszközök nyilvántartása, 

karbantartása 

Szakleltárak 

Étrend összeállítása 

Túlóra, helyettesítés 

többletóra elszámolása 

Költségvetés alakulásaszállítói 

kiegyenlítés 

PROPAGANDA 

TEVÉKENYSÉG 

Az iskola közéleti 

tevékenysége 

Kapcsolattartás más 

szervezetekkel 

Pályázatokon való 

részvétel, ennek 

eredményessége 


helyettesek 

igazgató 

helyettesek 

igazgató 

helyettesek 

ált. ig. hely. 

élelmezés vezető 

igazgató, igazgató 

helyettesek 

igazgató 

igazgató 

helyettesek 

eszköz és taneszköz 

fejlesztési tervnek 

megfelelően 

szeptembertől 

folyamatos 

december 

dec. febr. ápr. 

szúrópróbaszerű, 

évente 5 alkalommal 

folyamatos, havi 

kimutatás alapján 

vezetői, 

vezetőségi a 

beszerzést 

megelőző és 

követő időpont 

vezetői 

értekezlet 

vezetői 

értekezlet 

vezetői, 

vezetőségi 

vezetői 

értekezleten 

vezetői, 

vezetőségi 

értekezleten 

KHT, szükség esetén 

tantestület 

félévi, tanévzáró 

értekezleten 

félévi értekezlet 

félévi értekezleten 


ért. élelmezés vezető 

igazgató hely. 

iskolatitkárral 

GAESZ vezetője 

felelős időpontok tájékoztatás értékelés 

igazgató, megbízás 

alapján 

igazgató, 

projektvezető 

munkaterv alapján 

folyamatos 

folyamatos 

részvétel előtt és 

után 

vezetői, 

vezetőségi 

vezetői, 

vezetőségi 

értekezlet, 

egyénileg 

félévi, tanévzáró 

értekezleten 


értekezleten 


értekezleten 

EGYÉB TERÜLET felelős időpontok tájékoztatás értékelés 

Munka-, tűz, -és 

vagyonvédelem 

Iskolaorvosi ellátás 

Tanulói és gyermek 

balesetek megelőzése – 

baleseti források 

igazgató 

igazgató 

helyettesek 

igazgató 

helyettesek 

folyamatos szept. 

jan. 

vezetői, 

vezetőségi ért, 

felelősök 

tanévzáró ért., 

felelősök 

folyamatos folyamatosan tanévzáró ért. iskolaorvos, 

védőnő 

folyamatos szept. 

jan. 

szeptember, 

január vezetői 

értekezlet, 

félévi értekezlet, 

KHT-val, GAESZal, 

fenntartóval 

24



Ügyeletek 

Tantermek, helységek 

tisztasága 

Dekoráció 

ügyeletes, igazgató 

és helyettesek 

ügyeletes, igazgató 

helyettesek 

igazgató 

helyettesek 

folyamatos 

folyamatos 

folyamatos 

folyamatos 

vezetői 

értekezleten 

folyamatos 

vezetői 

értekezleten 

vezetői 

értekezleten 

félévi, tanévzáró ért., 

oszt.f. mkköz, 

szükség esetén az 

érintett pedagógus 

folyamatosan fél-évi 

és tanévzáró 

értekezleten, KHT 

évzáró ért. szüks. 

esetén felelős 

Pedagógiai ellenőrzés, értékelés 

program szempont időpont látogat 

a) a pedagógus felkészültsége október, február igazgató, igazgató 

b) a szülők aktivitása, 

helyettesek 

együttműködési készsége 

Osztály szülői 

értekezlet 

Osztályok szabadidős 

programjai 

Pályaválasztási 

programok 

Szakköri foglalkozások 

Könyvtár 

a) program előkészítése, a 

lebonyolítás színvonala 

b) a tanulók aktivitása, az 

osztályfőnök szerepe 

a) a 8. osztályos tanulók pályaválasztásának 

segítése milyen 

tartalommal történik 

a) munkaterv tervszerű 

megvalósítása 

b) a résztvevő tanulók aktivitása, a 

tehetséges tanulókkal való 

foglalkozás 

c) a foglalkozásokon való 

megjelenés 

d) szakkörvezető személye 

a) nyilvántartások, leltárak 

állománygyarapítás 

b) adminisztráció 

c) könyvtári programok, 

foglalkozások 

munkaterv szerint 

szülői ért., 

osztályfőnöki óra 

időpontjai 

évente legalább 

kétszer 

folyamatos, illetve 

november havi 

programterv 

alapján 


helyettesek 


helyettes, pályaválasztási 

felelős 


helyettesek, szabadidőszervező 


helyettesek 

Tanulmányi kirándulás a) előkészítés, lebonyolítás folyamatos igazgató helyettesek 

Munkaközösségi, 

szakköri tervek, 

tanmenetek 

Középiskolai 

felkészítők, 

felzárkóztató 

foglalkozások 

Ügyelet 

a) összhang a tantervvel 

b) összhang a munkatervvel 

c) formai kivitelezés 

d) összhang a folyamatleírással 

a) részt vevők száma 

b) felkészítés tartalma 

c) pedagógus, tanuló kapcsolata 

d) fejlődés – a fejlődés mérése 

a) pontos megjelenés 

b) rend, fegyelem, a házirend 

betartatása 

c) tanulókkal való bánásmód 

minden év október 

30. 

havi egy 

alkalommal 

alkalomszerűen 

folyamatos 

Óralátogatások a) külön szempont alapján évenként készült 

óralátogatási terv 

alapján 

igazgató, igazgató hely. 


helyettes, munkaközösség 

vezetők 


helyettesek, osztályfőnöki 

és alsó tagozatos 

munkaközösség vezetők 


helyettesek 


6.5 Irányított önértékelés 

A szabályozás célja: Az önértékelés szabályozása, annak érdekében, hogy az iskolában láthatók 

legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az iskola működésébe 

épüljön be a folyamatos fejlesztés. 

25



Célcsoport: teljes körű 

A folyamat dokumentumai, bizonylatai: 

Feladatterv 

Irányított önértékelés kérdőíve 

Intézkedési terv 

Feladat és időmérleg a pedagógusok részére 

Feladat és időmérleg a technikai dolgozók részére 

SWOT tábla 

A folyamat leírás tartalma: 

1. Az irányított önértékelést team végzi, munkájuk végzéséhez feladattervet készítenek 

2. Az irányított önértékelés területei: 

adottságok: 

a) a vezetés, a szervezeti kultúra 

b) intézményi stratégia, oktatáspolitika 

c) emberi és egyéb erőforrás 

d) intézményi folyamatok – szabályozási rendszer 

eredmények: 

a) folyamatos fejlesztés eredményei 

b) partnerek elégedettsége 

c) szervezeti kultúra változásában meginduló folyamatok 

d) szabályozottság a folyamatokban 

e) célok teljesültsége 

f) erőforrások felhasználásának hatékonysága 

3. Az irányított önértékelést az igazgató rendeli el 2 évente 

4. Az irányított önértékelés módszere: 

a) időmérleg és feladatmutató 

b) kérdőív 

c) SWOT analízis 

5. A minőségügyi koordinátor az egyes területek értékelésére felelőst jelöl ki. 

6. A team az adottságokat, eredményeket feltérképezi, ehhez a szükséges adatokat és információkat a 

csoport rendelkezésére kell bocsátani. Ha a munka megtervezése során valamilyen információ 

hiányát észleli, joga van arra a területre vizsgálati anyagot összeállítani és az intézményvezető 

jóváhagyása után a vizsgálatot elvégezni. Az adatok rögzítése ellőre megtervezett formában történik. 

7. A vizsgálatok elvégzése után elsődleges adatelemzést végeznek, melyek összesítéseket, 

százalékolásokat tartalmaznak. Ez alapján megállapítják, hogy szükséges-e valamelyik vizsgálati 

eredmény pontosítására kiegészítő adatot gyűjteni illetve elegendő adat érkezett-e be. 

8. Ez követi a másodlagos adat elemzés mely összehasonlító elemzést jelent.. Az elemzésnek ki kell 

térni az előző önértékelésben elért eredmények és fejlesztendő területeken történt változásokra is, 

és az iskola programjában megjelölt prioritásokra. 

9. Az elemzés után következtetéseket vonnak le, melyben egyértelműen meg kell jelölni az iskola 

erősségeit és fejlesztendő területeit. 

10. A folyamat végén vizsgálják a használt eszközök beválását, szükség szerint javaslatot tesznek az 

eszközök cseréjére, illetve kiegészítésére. A vizsgálat eredményét írásban kell rögzíteni, illetve ennek 

hatására módosítani kell az irányított önértékelés eljárásrendjét. 

11. A koordinátor az elemzést az igazgató számára átadja. 

12. Az intézményvezetés, az értékelés eredményeit az intézményi működés értékelése és az intézményi 

működésnek javítása és fejlesztése területeken kötelezően hasznosítja. 

13. A hasznosításra intézkedési terv készül melyek rövid, közép és hosszú távúak lehetnek. A rövid 

távú feladatok beépülnek az éves munkatervbe a megoldásukra feladatterv készül. 

26



a) Az irányított önértékelés eredményeiből meghatározott közép és hosszú távú feladtok alapját 

képezik az intézmény stratégiai tervének, ezért az igazgató a felelős. 

b) Az elemzés eredményét az adat szolgáltató partnerekkel közölni kell. 

c) Az irányított önértékelés bizonylatait és dokumentumait az a belső szabályozás szerint kell 

kezelni. 

6.6. A minőségirányítási program működtetése 

1. A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Minőségirányítási Programjának 

működtetéséért az igazgató a felelős. 

2. A minőségirányítási vezetői feladatokat, az általános igazgató helyettes végzi. 

Feladata: 

a) Az IMIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. 

b) A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. 

c) Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s 

beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető 

felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. 

Az egyes folyamatokhoz rendelt folyamatgazdák területét a felelősségi mátrix segítségével tettük 

áttekinthetővé. 

3. Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás 

követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény 

szintjén belső audittal (nagy PDCA). 

4. Az IMIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Az 

IMIP illetve a folyamataink működtetése felelősségteljes, időigényes munka, amelynek minőségi 

elvégzéséhez heti 8 óra órakedvezmény szükséges: heti 2 óra a minőségirányítási vezetőnek, illetve 

heti 2-2 óra a folyamatgazdák számára, melynek felosztása a minőségirányítási vezető hatáskörébe 

tartozik, továbbá a 3/2002. OM rendelet által meghatározott összegű minőségi illetmény kiegészítés 

jár. 

27

6.7 Az intézményi értékelés indikátorai és használati rendje 

A szabályozás célja: Annak biztosítása, hogy az intézményi célok teljesülését objektív módon mérhetővé és összehasonlíthatóvá tegyük. Ez biztosítja a folyamat 

folyamatos ellenőrzése során az összehasonlíthatóságot, a folyamatok trendjének számszerűsíthetőségét. 

Célcsoport: teljes körű Felelős: minőségügyi koordinátor 

a) Oktató-nevelőmunka indikátorai 

mit mér 

munkaterv teljesülése 

munkaterv havi teljesülésének %-os 

aránya 

kiket érint 

alkalmazotti kört, 

partnerek 

alkalmazotti kör, 

partnerek 

ki miért mikor 

mér 

mkv megfelelőség bizonyítása félév, év 

vége 

magatartás értékelésének %-os aránya tanulók of, igh. nevelési eredmény kimutatása 

számokban 

szorgalom értékelésének %-os aránya tanulók of, igh. tanuláshoz való viszony 

kimutatása számokban 

tantárgyi osztályozás alól felmentett 

tanulók 

mérőeszköz 

belső auditálás 

eredmény 

munkatervben 

rögzítettek teljesülése 

mkv, igh havi megfelelőség bizonyítása havonta szóbeli értékelés munkatervben 

rögzítettek teljesülése 

tanulók igh fejlesztő foglalkozások 

megfelelősége 

8. osztály belső vizsga eredménye 8. évf. tanulók mkv, igh. vizsga és tantárgyi átlag, 

összehasonlítása 

továbbtanulók száma 8. évf. tanulók pvf, of, igh sikeres felvétel a középfokú 

intézménybe 

Tanulói évismétlések eredménytelen 

tanulói teljesítés 

félév, 

vége 

félév, 

vége 

félév, 

vége 

tanév 

végén 

tanév 

végén 

tanulók igh fél év és év 

vége 

Iskolai tanulmányi átlag tanulók igh tantárgyi átlagok kimutatása félév és év 

vége 

év 

év 

év 

osztályzat, 

statisztika 

osztályzat, 

statisztika 

szóbeli, 

felmérés 

írásbeli 

szóbeli, írásbeli 

számonkérés 

középiskolai 

visszaigazolás 

osztályzat, 

statisztika 

osztályzat, 

statisztika 

Elfogadott érték: 3,8 

Optimális érték: 4,2 



követelmények 

teljesítése 

minimumszint 

teljesítése 

év végi tantárgyi 

átlagok összehasonítása 

Elfogadott érték: 40 % 

= első helyen felvettek 

Optimális érték: 70 % 

= első helyen felvettek 

az előző félévhez 

képest jobb 


Optimális érték: 4,1



mit mér 

kiket érint 

Szaktárgyi, sport verseny eredmények tanulók szaktanárok, 

IGH 

Versenyeken résztvevők száma tanulók szaktanárok, 

IGH 


mér 

verseny eredmények, 

legsikeresebb tanulók 

résztvevő tanulók száma az 

iskolai és a megyei 

versenyeken 

mérőeszköz 

tanév vége leadott eredmény 

alapján 

tanév vége leadott létszám 

alapján 

eredmény 

Elfogadott érték: 

megyei 1-3.hely 

Optimális érték: 

országos döntőbe jutás 

Elfogadott érték: iskolai 

200 fő-megyei 20 fő 

Optimális érték: iskolai: 

300 fő -megyei 35 fő 

Középiskolai eredmény tanulók felső IGH 9. évf. félév eredményei félév levél Elfogadott érték: 3,5 


Pedagógusi elégedettség a vezetéssel pedagógusok, auditorok, pedagógusi elégedettség 2 évenként Kérdőív alapján Elfogadott érték: 40 % 

iskolavezetés minőségügyi 


csoport 

Pedagógusi elégedettség a tartalmi 

munkával, oktatással 

Pedagógusi elégedettség a szociális 

környezettel, a neveléssel 

Pedagógusi elégedettség a munka 

eszközökkel, tárgyi felszereltséggel 

mérése. 

Az elégedetlenség feltárása, 

megoldása 







29



mit mér 

Nem pedagógus dolgozói elégedettség 

a vezetéssel 


a tartalmi munkával, 

oktatással 


a szoc. körny-tel, a neveléssel 


a munkaeszközökkel, tárgyi 

felszereltséggel 

kiket érint 

nem pedagógus 

dolgozók, 

iskolavezetés 

auditorok, 

minőségügyi 

csoport 


mér 

nem pedagógus dolgozói 

elégedettség mérése. 

Az elégedetlenség feltárása, 

megoldása 

mérőeszköz 

2 évenként kérdőív alapján 

eredmény 









Szülői elégedettség vezetéssel szülők, auditorok, szülői elégedettség mérése. 2 évenként kérdőív alapján Elfogadott érték: 50 % 

iskolavezetés minőségügyi Az elégedetlenség feltárása, 


Szülői elégedettség a tartalmi 

csoport megoldása 




Szülői elégedettség a szociális 


Szülői elégedettség a munka 






30



mit mér 

kiket érint ki miért mikor mérőeszköz eredmény 

mér 

Tanulói elégedettség a vezetéssel tanulók auditorok, tanulói elégedettség mérése. 2 évenként kérdőív alapján Elfogadott érték: 50 % 

iskolavezetés minőségügyi 


az elégedetlenség feltárása, 

Tanulói elégedettség a tartalmi 

csoport megoldása 




Tanulói elégedettség a szociális 


Tanulói elégedettség a munka 


Minőségirányítási rendszer ismertsége 

Minőségirányítási redszer elfogadottsága 

teljes kör igazgató az ismertség bizonyítására 2 évente a 

dolgozói 

elégedettség 

vizsgáló 

kérdőív kérdése 

alapján 

teljes kör igazgató 2 évente a 

dolgozói 

elégedettségviz 

sgáló kérdőív 

kérdése alapján 

Elfogadott érték:: 50 % 




kérdőív Elfogadott érték: 85 % 


kérdőív Elfogadott érték: 75 % 


31



b) Az intézmény működési indikátorai: 

mit mér 

Személyi feltételek számszerű 

mutatói 

kiket érint 


mér 

alkalmazotti kör igazgató feladat ellátása évente, a 

költségvetés 

készítésekor 

Jogszabályban előírt végzett alkalmazotti kör igazgató hány fő rendelkezik a 

jogszabályban előírt 

végzettséggel 

Szakvizsgával rendelkező pedagógus 

arány 

pedagógus igazgató teljes pedagógus 

létszámhoz viszonyítva 

Pedagógus önértékelés pedagógus minőségügyi vezető 

Kötelező továbbképzés teljesülése pedagógus felső tag. 

igazgató 

helyettes 

az intézmény és az egyén 

viszonya 

jogszabályi 

bizonyítása 

megfelelőség 

évente, a 

költségvetés 

készítésnél 

mérőeszköz 

eredmény 

fenntartó által törvényességi 

biztosított megfelelőség 

szempontsor 

szerint 

személyi anyag Elfogadott érték: 98 % 


tanév végén személyi anyag Elfogadott érték: 10 % 


2 évente Kérdőív, egyéni 

beszélgetés azonosulás 

intézmény céljaival való 

évente adategyeztetés törvényességi 

megfelelőség 

32



c) Anyagi feltételek számszerű mutatói 

mit mér 

kiket érint 


mér 

Költségvetés teljesítése %-os teljes kör igazgató működéshez szükséges 

pénzfedezet biztosítása 

Bérgazdálkodás a tervezett %-ban teljes kör igazgató működéshez szükséges 

pénzfedezet biztosít- 

Céltámogatások felhasználása %-os 

arány 

Saját bevételek teljesülése a tervezett 

%-ban 

Működési kiadások a tervezett %- 

ban 

Eszközfejlesztésre tervezett költség 

hányad (dologiból) 

Adott tanévre vásárolt könyvtári 

könyvek 

Adott tanévben kölcsönzött dokumentumok 

száma 

mérőeszköz 

eredmény 

¼ évente adatközlés működik az intézmény, a 

pénzellátási terv pontos 

¼ évente adatközlés működik az intézmény a 

pénzellátási terv pontos 

teljes kör igazgató célnak megfelel-e alkalomszerű adat kimutatás működés eredményesebb 

teljes kör igazgató intézményi költségvetés 

követése 

¼ évente adat kimutatás működés eredményesebb, 

a pénzellátási terv pontos 

teljes kör igazgató racionális gazdálkodás ¼ évente adat kimutatás Éves költségvetéshez 

viszonyítva 

teljes kör 

teljes kör 

áigh, igazgató 

helyettesek 

igazgató, 

könyvtáros 

eszközfejlesztési terv 

megvalósulása 

Tanítást-tanulást segítő kiadványok 

beszerzése 

teljes kör áigh, könyvtáros tanítást-tanulást segítő kiadványok 

kölcsönzése 

félévente adatkimutatás Elfogadott érték: 2% 


félévente leltár kimutatás Elfogadott érték: 200 db 

Optimális érték: 400 db 

félévente kimutatás Elfogadott érték: 3 db/fő 

Optimális érték: 5 db/fő 

33

6.8. Felelősségi mátrix 

A felelősségi mátrix segít láthatóvá tenni, hogy mely főfolyamatnak ki a gazdája 

szervezeti egység vagy folyamatgazda 

A igazgató: Wohlfart Zsuzsanna 

B 

C 

D 

E 

F 

G 

H 

igazgató helyettes: Másli Margit 

igazgató helyettes: Hutvágner Tamásné 

igazgató helyettes: Vászon Sándorné 

minőségügyi vezető: Farkas Józsefné 

folyamatgazda: Sajgóné Wetzl Éva 

folyamatgazda: Bácsiné Nyiri Éva 

folyamatgazda: Kamondy Renáta 

Folyamat A B C D E F G H 

1. Stratégiai tervezés x 

2. Éves tervezés x x x x 

3. Vezetői ellenőrzés x x x x 

4. Irányított önértékelés x 

5. Partnerek azonosítása, igényeinek és 

elégedettségének mérése 

6. Kiválasztási és betanulási rend működtetése x x x x 

x x x x 

7. Továbbképzési rendszer működtetése x x 

8. Mérés, elemzés, belső értékelési rendszer x x x x x x 

(munkatársak értékelése) 

9. Ösztönző rendszer működtetése x x x x 

10. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása x x 

11. Gazdasági és pénzügyi folyamatok x 

12. Egyéb kiszolgáló folyamatok x x 

13. Beiskolázás x x x 

14. Módszertani eszköztár és kultúra x x x 

15. A tanulás támogatása x x x x 

16. Az adott csoport előrehaladására vonatkozó x x x 

éves pedagógiai tervezés (tanmenet) 

17. A tanuló értékeléséhez szükséges közös x x x 

követelmények és mérőeszközök 

18. Pedagógusok együttműködése x x x x 

19. Az intézmény működésének éves értékelése x x x 

20. A 8. osztályosok nyomon követése x 

21. Belső audit x



6.9. Belső működés 

6.9.1. A pedagógusok együttműködése 

A munkaközösségek és az egy osztályban tanító tanárok együttműködési rendszere: 

Szakmai keretek Ülések száma Tevékenység Elvárt eredmény Értékelés Ellenőrzés területei 

Munkaközösségek 

évente 4 összejövetel, 

feladattól függően ennek 

gyakorisága nőhet 

Tanterv-beválás vizsgálata 

Tanmenetek-beválás vizsgálat 

Módszerek, eszközök 

kiválasztása, mérések szervezése 

Módszertani tapasztalatok 

átadásának fórumai 

A tanulói értékelés 

követelményeinek teljesülése 

Mérési feladatok összehasonlító 

elemzése 

Bevált módszerek 

igazgató, 

igazgató 

helyettesek 


helyettesek, 

Egy osztályban tanítók, 

tanárok közössége, 

napközis nevelők, 

fejlesztő pedagógus, 

logopédus 

1- 2 havonta magatartás 

és szorgalom elbírálása, 

aktuális probléma megbeszélése 

Magatartás, szorgalom értékelése 

Információk átadása a 

tanulókról 

Problémák megbeszélése 

magatartás, szorgalom, 

pedagógiai alapelv 

kritériumainak 

megfelelő eredmény 

Nevelési problémákra 

konszenzuson alapuló 

nevelési eredmény 

az adott 


osztályfőnöki 

munkaközösség 

vezető 

igazgató helyettes 

esetleges családlátogatás, 

módszerek, szempontok 

35



6.9.2. A tanulócsoport vezetésért felelős pedagógus szerepe 

Követelmények, elvárások az osztályfőnökkel szemben: 

1. Rendelkezzen legalább 3 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal 

2. Mentálhigiénés, intellektuális szempontból legyen alkalmas a tanulócsoport nevelésére. 

3. Legyen jó kommunikációs és együttműködési készsége. 

4. Jellemezze szolidaritás, a tolerancia a gyerekekkel, elhivatottság a pálya iránt, jó kapcsolattartás 

szülőkkel, kollegákkal. 

A pedagógusok munkáját segítő módszertani tapasztalat- és eszköztár: 

1. Az osztályfőnökök munkájával szemben támasztott követelményeket a munkaköri leírás 

részletesen rögzíti. (az új osztályfőnökök az igazgatótól kapják meg az év elején) 

2. A kezdő osztályfőnökök mellé a munkaközösség-vezető igazgató szeptembertől un. Mentort jelöl 

ki, aki segíti nevelői munkáját. 

3. A munkaközösségi megbeszélésen a felmerülő nevelési problémákat feltárhatja, segítséget kérhet 

az adott osztályfőnök. 

4. Évente 1 osztályfőnöki munkaközösségi összejövetelen valamennyi osztályfőnök ötletbörze 

(tanulmányi kirándulás szervezése, osztály-buli, suli-diszkó, vetélkedő) keretében járul hozzá a 

tapasztalat- és eszköztár gyarapításához, amit az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője rögzít, és 

megszervezi az elérhetőségét. 

5. A mentálhigiénés továbbképzést végzett kollegák segítségével, évente két alkalommal, tréning 

formájában megoldási módokat keresünk egy adott osztály, csoport nevelési problémáival 

kapcsolatban: 

- munkaközösségi tagok részére 

- adott osztályban tanító pedagógusok részére 

6. A Nevelési Tanácsadó munkatársai szükség szerint évente 1 alkalommal, gyerekekkel, 

osztályfőnökökkel közösen egy-egy nevelési szituációt dolgoznak fel. 

36



6.10. Iskolánk információs rendszere 

A szabályozás célja: Az iskola információs hálójának és fórumainak kiépítése annak érdekében, hogy a dolgozók számára a szükséges információ biztosított legyen. 

Célcsoport: az iskola minden dolgozója 

Felelős: információt adó 


Munkaköri leírás 

Körözvények 

Vezetői utasítások 

Folyamat leírás tartalma: 

1. Az információ hitelességéért és az informálás megtörténtéért minden esetben az információt adó a felelős. 

2. Az iskola sikeres működéséhez szükséges információk átadásának rendszerét az alábbi táblázat tartalmazza: 

információt adó informálás tárgya Információt kap gyakoriság informálás módja 

keletkező 

dokumentum 

folyamatot 

ellenőrző 

igazgató 

szakmai munka, munkarend 

intézményi működtetés 

minden dolgozó, partner tanév elején szóban, faliújság, 

körözvény 


körözvény 


koordinátor 

igazgató helyettesek munka szervezése minden dolgozó szükségszerű szóban, faliújság, jegyzőkönyv, igazgató 

körözvény körözvény 


minőség fejlesztés minden dolgozó félévenként szóban, faliújság jegyzőkönyv, igazgató 

koordinátor 

feljegyzés 

munkaközösség vezetők szakmai munka 

pedagógus, igazgató, 

partner 

negyedévenként szóban, írásban feljegyzés igazgató 

helyettesek 

iskolatitkár 

tanügyi dokumentumok, forma 

minden dolgozó szükségszerűen szóban igazgató 

nyomtatványok használata 

DÖK vezetője DÖK munkája pedagógus, tanulók, partner alkalomszerűen szóban, faliújság, feljegyzés, igazgató 

körözvény jegyzőkönyv 

gyermek és 

gyermekvédelem 

osztálytanítók, 

alkalomszerűen, szóban 

feljegyzés, igazgató 

ifjúságvédelmi felelős 

osztályfőnökök, CSSGSZ szükség szerint 

jegyzőkönyv 

szabadidő szervező tanórán kívüli tevékenység pedagógusok, tanulók, 

partnerek 

alkalomszerűen, 

szükség szerint 

szóban, faliújság, 

körözvény 

feljegyzés ált. igazgató 

helyettes 

szakszervezeti titkár aktuális jogszabályok szakszervezeti tagok szükség szerint szóban, faliújság igazgató 

37



közalkalmazotti tanács 

elnöke 

érdekvédelem minden dolgozó alkalomszerűen szóban igazgató 

dolgozó szakmai képzés minden dolgozó munkaértekezlet szóban igazgató helyettes 

A táblázatban nem jelölt, előre nem látható helyzetekben történő információ átadás módja: 

a) megbeszélések összehívása, kezdeményezője: igazgató, ig. helyettesek, pedagógusok 

b) Tájékoztatók kifüggesztése a hirdetőtáblára 

c) Aláírás köteles körözvény 

Felelőse: az igazgató 

7. Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 

7.1. Pedagógus és nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása 

A folyamat célja: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a 

szervezet célkitűzéseinek elérése. 

Célcsoport: pedagógusok minden dolgozó 


Folyamat dokumentumai és bizonylatai: 

pályázat, szakmai önéletrajz 

munkaszerződés, kinevezés, megbízási szerződés 

munkaköri leírás 

A folyamat tartalma: 

1. A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) 

eljárás rendet alkalmazunk. 

2. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. 

3. Szempontok a patronáló tanár (MENTOR) kiválasztására: 

a) Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs 

b) A MENTOR feladatot ellátó pedagógus a minőségi illetménykiegészítés összegéből jogosult a szabályzatban meghatározott módon, díjazásban részesülni 

c) A patronáló pedagógus feladata 

- a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint 

- az adminisztráció pontos vezetése 

38



- informális problémák megbeszélése Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus 

munkatárs) 

a) Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére, pedagógus munkatárs 

lépések módszer eszköz érintett felelős határidő 

Pályázat kiírása pályáztatás média szakmai munkaközösség igazgató tanév vége 

Határidőre beérkező pályázatok értékelése dokum. elemzés szakmai önéletrajz pályázó, igazgató igazgató pályázati hi. 

Személyes beszélgetés a pályázóval beszélgetés pályázat pályázó, igazgató igazgató augusztus 15. 

Intézmény céljainak megismertetése beszélgetés küldetésnyilatkozat, pályázó, igazgató igazgató augusztus 15. 

pedagógiai program 

A feltételrendszer megismertetése beszélgetés munkajogi dokumentum pályázó, igazgató igazgató augusztus 15. 

Megbízás döntés munkaszerződés, 

munkaköri leírás 

pályázó, igazgató, 

iskolatitkár 

igazgató 

augusztus 25-ig 

Patronáló tanár kijelölése munkaközösség 

vezető 

Személyes beszélgetés a vezetővel: 

- egyéni érdeklődési kör megismerése 

- érdekvédelmi szervezetek megismerése 

- munkaközösség megismerése 

- az iskola hagyományainak megismerése 

Személyes találkozások a mentorral 

munkaközösség vezetővel vagy tagjával 

A kiválasztás és betanulás értékelése 

Az eljárásrend korrekciója az értékelés 

tapasztalatai alapján 

felkérés megbízás patronáló tanár, pályázó, 

igazgató, munkaközösség 

vezető 

beszélgetés iskolai dokumentumok pályázó, igazgató, 

szervezetek képviselője, 

munkaközösség vezetője 

bemutatás munkatársak + új 

munkatárs + mentor 

megbeszélés, 

írásbeli értékelés 

értékelés szempontjai: 

- Pedagógiai Program 

- munkaköri leírás 

- óralátogatás ért. lap 

új munkatárs, mentor, 

igazgató 

igazgató augusztus 28. 

igazgató 

mentor 

igazgató 

helyettes 

korrekció eljárásrend minőségügyi csoport minőségügyi 

csop. vezető 

szeptember 10. 

szeptember 10. 

igazgató január 31. 

május 31. 

június 15. 

39



b) Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére, nem pedagógus munkatárs 

lépések módszer eszköz érintett felelős határidő 

Álláshirdetés hirdetés média igazgató igazgató, aktualitás szerint 

Beérkező jelentkezések értékelése értékelő megbeszélés 

jelentkező, iskolatitkár iskolatitkár, aktualitás szerint 

élelmezésvezető 

A feltételrendszer megismertetése beszélgetés munkajogi dokumentum jelentkező igazgató aktualitás szerint 

Döntés az álláshely betöltéséről, megbízás döntéshozatal szerződés jelentkező igazgató aktualitás szerint 

Az eljárásrend lépéseinek korrekciója az korrekció eljárásrend minőségügyi csoport aktualitás szerint 

értékelés tapasztalatai alapján 

Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására 

b) A igazgató helyettes javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. 

b) A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. 

beilleszkedését 

b) A konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányadó. 

40

7.2. Továbbképzési rendszer működtetése 

Az 1997-98-as tanévben a kidolgozásra került, és a tantestület elfogadta az ötéves továbbképzési terv 

alapelveit. Az évenkénti beiskolázásnál ez az irányadó. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ez a rendszer jól 

működött, amit 2001-ben a módosított kormányrendelet alapján felülvizsgáltunk és kiegészítettünk. A 

szempontrendszer korrekciója 5 évenként történik. 

A folyamat célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a felső képzési rendszer kihasználásával és a 

pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. 

Célcsoport: minden dolgozó 

Felelős: igazgató, felső tagozatos igazgató helyettes 

Folyamat dokumentumai, bizonylatai: 

Középtávú továbbképzési terv, 

Beiskolázási terv 

Részvétel igazolása, tanúsítványok, oklevelek 

Jegyzőkönyv 



1. Minden tanév elején a megérkezés után a felső tagozatos igazgatóhelyettes közzéteszi a továbbképzési 

jegyzéket a nevelőtestület számára a tanári szobákban. 

2. A továbbképzésre jelentkezők január 30-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban 

jelentkeznek a továbbképzési felelősnél. 

3. Február 15-ig a továbbképzési felelős előterjeszti a félévi tagozati értekezleten a jelentkezési igényeket. 

4. A tantestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó 

továbbtanulók névsorát. 

5. A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 

6. Március 15-ig az iskola igazgatója a véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi 

lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 

7. Március 15-ig a továbbképzési felelős elkészíti az éves beiskolázási tervet. 

8. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a 

tandíj rájuk eső részét, a GAESZ szervezete az iskola költségvetése a többi költséget. 

9. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül a megszerzett ismereteket, 

infomációkat szükség szerint továbbadják, illetve munkájuk során alkalmazzák. beszámolni a szerzett 

ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 

10. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, 

ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 

7.3. Belső értékelési rendszer működtetése 

A folyamat célja: A nevelő-oktató munkát végző pedagógusok és nem pedagógusok teljes körű értékelése. 



A folyamat dokumentumai, bizonylatai: 

óralátogatások feljegyzései 

tanmenetek ellenőrzési listája (vezető ellenőrzi a meglétét, a munkaközöség vezető a minőségét) 

adminisztráció ellenőrzés listája 

naplóvezetés, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrzők kitöltésének megléte 

interjútervezet 

felkészítő tanárok versenyeredményei 

alkalmazotti önértékelési kérdőív




1. Az iskolavezetés a tanév alakuló értekezletén felkéri az értékelésben résztvevő pedagógusokat. 

2. A tanév során az iskolavezetés 18 főt értékel kiválasztja az értékelésen részt vevő pedagógusokat az 

eljárásnak megfelelően. Az alsó, a felső, az eltérő tantervű tagozatról és a napköziből arányosan 

választjuk ki az értékelteket. A teljes körű értékelés 3 év alatt zajlik le. 

3. Az alakuló értekezleten az iskolavezetés javaslatot tesz az értékelésben résztvevő pedagógusok 

személyére 

4. A tanévnyitó értekezleten az igazgató ismerteti az adott évben értékelésre kerülő kollegák nevét, az 

értékelést végző személyt és az értékelések időbeli ütemezését. 

5. A folyamatgazda az érintettek rendelkezésére bocsátja és aláírattatja az értékeléshez szükséges 

dokumentumokat. (önértékelő lap, óralátogatási szempontok, önértékelési szempontsor, a jelentés 

összegzéséhez készült vázlat) 

6. A folyamatgazda vezetésével az érintettek szeptember utolsó hetében kiscsoportos beszélgetést 

folytatnak az értékelés céljáról, menetéről. Közösen megállapodnak az óralátogatások idejében, 

számában (személyenként min. 2 óra, lehetőség szerint osztályfőnöki óra is), az értékeléshez szükséges 

egyéb információforrások egyeztetése is megtörténik (adminisztráció, kollegák és munkaközösség 

vezető véleménye, tanulói produktumok). 

7. Az értékelésért felelős személyek az általuk értékeltekkel megbeszélik az önértékelést négyszemközt, az 

ütemezésnek megfelelően. 

8. A felelősök elvégzik az óralátogatásokat, folyamatosan gyűjtik a kiegészítő információkat, ennek 

időtartama kb. 1 hónap. Ennek befejezése után kerül sor az értékelő interjúra, ahol az érintettel 

vesznek részt. 

9. Az összegyűjtött információk, tapasztalatok, vélemények figyelembe vételével, a szempontlista alapján 

készíti el az adott értékelő az összegző jelentést a folyamat megkezdésétől számított 3 hónapon belül. 

Az összegző értékelés vázlata 

a) Szakmai felkészültség 

b) A tanulókhoz való viszony 

c) A tanulók teljesítménye, a követelményekhez és önmagukhoz képest 

d) Tanórán kívüli tevékenység 

e) Kollegalitás 

8. A pedagógus értékelése 

8.1. A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja: 

A pedagógusok számára a munkavégzéssel szemben elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek konkrét, 

értékelhető támpontokat adnak munkájuk végzéséhez és meghatározza anyagi elismerésüket. Az iskolában 

dolgozó pedagógusok munkavégzését egységes, munka és teljesítményalapon értékelje. 

8.2. Az értékelés alapjai, szempontjai: 

8.2.1. Pedagógiai tevékenységek, melyek részei az iskolai munkának és elengedhetetlen feltételei a 

minőségi kritériumok meghatározásának. 

8.2.2. Egyik része – független a pedagógus személyétől – külső tényező, de meghatározzák a pedagógiai 

munkát. 

8.2.3. Másik része az iskolai élet nevelői tevékenységéhez tartozik, összhangban az iskola feladat ellátási 

tervével. 

8.2.4. Harmadik része az elért eredmények értékelése, a tanulókkal szemben támasztott követelmények 

teljesítése és ennek teljesítmény-értékelésben történő megjelenése. 

8.2.5. A minőségi kereset kiegészítés felhasználásának és az egyéb lehetséges elismeréseknek összhangban 

kell lenniük a befektetett munkával és az elért eredményekkel. 

42



8.3. A minőségi szorzó 

8.3.1. Az iskolai nevelő-oktató munka egyes részterületeit különböző fokozatú minőségi szorzóval 

ismerjük el. 

8.3.2. A minőségi szorzó határértékeit az iskolai minőségirányítási program függelékében határozzuk meg 

az egyes részterületekkel együtt, a nevelőtestület elfogadása után. 

8.3.3. A minőségi szorzót a minőségi értékelő lapon tényszerűen kialakított és a minőségirányítási 

programban megfogalmazottak szerint kell meghatározni. A minőségi szorzó megállapítója és a 

nevelő minden esetben aláírásával hitelesíti az értékelő lapot. 

8.3.4. A minőségi szorzó megállapítására jogosult a részterület értékelésének felelőse, illetve hatáskörében 

a közvetlen vezető, az igazgató helyettes, a minőségi vezető és az igazgató. 

8.3.5. Minőségi szorzót minden tanévben, a minőségi részterületekben meghatározottak szerint állapít 

meg az iskola a nevelő számára. 

8.4. A nevelő minőségi mutatója 

8.4.1. A nevelő számára megállapított minőségi szorzók szorzata adja a nevelő minőségi mutatóját. 

8.4.2. A minőségi mutató egy tanévben három alkalommal változhat a minőségi szorzók 

meghatározásakor. 1. időpont: október 30. 

2. időpont: február 10. 

3. időpont: június 30. 

8.4.3. Az új minőségi mutató meghatározásakor egy tanévben csak a változó, vagy új minőségi szorzót kell 

változtatni. A nevelő számára a tanévben egyszer megállapított és nem változó minőségi szorzója a 

tanév minden számításnál változatlan marad. 

8.5. Az iskola minőségi mutatója 

8.5.1. Az iskola nevelőinek minőségi mutatóját összeadva megkapjuk az intézmény minőségi mutatóját. 

8.5.2. Az iskola minőségi mutatóját egy tanévben három alkalommal kell meghatározni, hasonlóan a 

nevelők minőségi mutatójának meghatározásához. 

8.6. A minőségi bérpótlék meghatározása 

8.6.1. A pedagógusok kiemelt munkavégzésének elismerésére rendelkezésére álló intézményi bérkeretet 

elosztjuk az iskola minőségi mutatójával. Ennek eredményeként megkapjuk az egy minőségi 

egységre eső minőségi bért. 

8.6.2. Az egy egységnyi minőségi bért megszorozva a nevelők által elért minőségi mutatóval, megkapjuk a 

nevelő minőségi bérpótlékát. A pótlék meghatározásánál minden esetben százas nagyságrendre 

kerekítünk. 

8.6.3. Amennyiben a nevelő minőségi bérpótléka ezzel a számítással nem éri el a 3000 forintot, az iskola 

nem állapít meg minőségi pótlékot a nevelő részére. 

8.6.4. Az iskola nevelőinek számára minőségi bérpótlékot három alkalommal határoz meg a munkáltató 

akkor, amikor változik a nevelők és az iskola minőségi mutatója. 

8.7. Minőségi részterületek 

8.7.1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma 

8.7.1.1. Amennyiben a nevelő által tanított tanulócsoportok átlaglétszáma megegyezik az országos átlaggal 

a szorzó 1.0 egész. Minden megkezdett 10%-os eltérés pozitív és negatív irányban 1 tized eltérést 

eredményez a minőségi szorzó megállapításánál a megadott határértéken belül. 

8.7.1.2. A tanulócsoportok és osztálycsoportok száma különböző az iskolában. Az eltérő létszámok eltérő 

pedagógiai teljesítményeket követelnek meg a nevelőktől, ezért indokolt figyelembe venni az 

osztálylétszámot a minőségi bérek meghatározásánál. 

8.7.1.3. A nevelő által tanított átlaglétszámot úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a tanított évfolyamon a 

tanulócsoportok létszámát (minden csoportot annyiszor figyelembe véve, ahány órája van abban a 

csoportban egy héten a nevelőnek) és elosztjuk a nevelő évfolyamon tanított óraszámával. 

43



8.7.1.4. Az összehasonlítás alapja a költségvetési törvényben meghatározott évfolyami országos átlagok, 

melyet évfolyamonként hasonlítunk össze. 

8.7.1.5. Az évfolyamok alapján meghatározott minőségi szorzók átlaga lesz a nevelő minőségi szorzója. 

Csoportbontás esetén az országos átlag 50 százalékát kell figyelembe venni. 

8.7.1.6. A számítást a mellékelt űrlapon kell kiszámítani és meghatározni a nevelő minőségi szorzóját. 

Határidő: minden tanév október vége 

Felelős: igazgatóhelyettes 

Minőségi értékelő lap: 1. számú melléklet. 

8.7.2. Az IMIP minőségi programban támogatott csoport tagjainak és a 

minőségbiztosítási rendszer munkájában résztvevők értékelési szorzója 

8.7.2.1. A 3/2001. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 

elrendeli, hogy a minőségi illetmény kiegészítés jár annak, aki nevelési, illetve pedagógiai 

programban szabályozott nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási 

rendszerének munkájában vesz részt. 




8.7.3. A tanított osztályok tanulóinak körében a beilleszkedési, magatartási és tanulási 

nehézségekkel küzdő helyzetűek aránya az iskolai átlaghoz képest. 

8.7.3.1. Az iskolai átlaggal megegyező arány esetén a minőségi szorzó 1.0 egész. 

8.7.3.2. Magasabb arányszám esetén minden megkezdett 10% százalékos eltérés alapján 1 tizeddel nő a 

minőségi szorzó. 

8.7.3.3. Alacsonyabb arányszám esetén minden 10%-os eltérést meghaladóan 1 tizeddel csökken a 

minőségi szorzó. 

8.7.3.4. Abban az osztályban, amelyikben az iskolai átlaghoz képest magasabb a beilleszkedési, magatartási 

és tanulási nehézségekkel küzdő helyzetű tanulók aránya nehezebb a pedagógus feladata. Nagyobb 

odafigyelést és több munkát igényel a pedagógus részéről ebben az osztálycsoportban az átlagos 

teljesítmény elérése is, ezért indokolt a magasabb minőségi szorzó megállapítása. 

8.7.3.5. A nevelő minden tanuló- és osztálycsoportjában meg kell határozni a beilleszkedési, magatartási és 

tanulási nehézségekkel küzdő helyzetű tanulók arányát. Minden tanulócsoportot annyiszor kell 

figyelembe venni, ahány órája van abban a csoportban a nevelőnek. Ennek alapján kell egy olyan 

átlagot meghatározni, ami tükrözi a nevelő mindennapi munkájának ilyen irányú nehézségeit. A 

minőségi szorzó megállapításakor ezt hasonlítjuk össze az iskola átlagával. 


Felelős: ifjúságvédelmi felelős 

Minőségi értékelő lap: 3. számú melléklet 

8.7.4. Külső mérések eredményének iskolai elismerése. A külső mérés és az iskolai átlag 

tükrözi az iskolában folyó alapkészségek fejlesztésének eredményeit. 

8.7.4.1. Az országos felmérés eredményének kiemelkedő jelentősége van, mivel ez az eredmény mutatja 

meg az iskolai munka eredményességét az alaptantárgyak tekintetében. 

8.7.4.2. Az a nevelő, aki a tantárgyából, illetve az általa tanított tanulócsoportban legalább az országos 

átlagot elérte, már kiemelkedő 2.0 egész minőségi szorzóban részesül az iskolai minőségi bérkeret 

meghatározásakor. 

8.7.4.3. Az országos átlagtól való eltérés alapján nő, illetve csökken a minőségi szorzója a nevelőnek. 

Minden országos átlagot meghaladó eredményt tizedenként 0.2-es minőségi szorzó emelkedéssel 

értékelünk. 

44



8.7.4.4. Minden országos átlagot el nem érő eredményt tizedenként 0.2-es minőségi szorzó csökkenésével 

értékelünk. (Természetesen ez a szorzó csak azokat a nevelőket érinti, akik tanítják az adott 

évfolyamon az országos felmérésben szereplő tantárgyakat.) 

8.7.4.5. Amennyiben egy nevelő több évfolyamon vagy több osztályban is érdekelt, abban az esetben az 

elért átlagokat külön – külön kell összehasonlítani az évfolyam országos eredményével és 

megállapítani a minőségi szorzót. A nevelő részére ilyen módon megállapított minőségi szorzók 

átlaga lesz a nevelő végső minőségi szorzója. 

8.7.4.6. A számítást a mellékelt minőségi értékelő lapon kell elvégezni és a minőségi szorzó értékét 

meghatározni. 

Határidő: az országos adat megjelenését követő egy hónapon belül 

Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek 


8.7.5. Óralátogatási értékelés szorzója a látogatást követően 

8.7.5.1. A látogatást végző adja okszerűen megindokolva döntését. A látogatottnak minden esetben ellen 

kell jegyeznie a látogatási jegyzőkönyvet, megjegyzést is fűzhet hozzá. Az igazgató a jegyzőkönyv 

alapján maximum 2 tizeddel változtathatja az értékelést, amennyiben nem ő végezte azt, és a 

nevelő azzal nem értett egyet. 

8.7.5.2. Az óralátogatást végeznie kell az igazgatónak és az igazgató helyettesnek és végezheti 

munkaközösségi vezető. A megfigyelési szempontok a mellékelt minőségi értékelő lapon 

találhatóak. 

8.7.5.3. Az óralátogatási tervet minden félév elején ismertetni kell a nevelőtestülettel, és közzé kell tenni a 

tanáriban. 

8.7.5.4. A nevelő órájának értékelését a nevelővel közös órai elemzés után hozza meg a látogatást végző. 

Az értékelést minden esetben ismerteti a nevelővel. 

8.7.5.5. A nevelőnek joga, hogy az értékelés egyes elemeihez véleményt fűzzön, illetve az értékelés 

egészéhez rövid tárgyilagos véleményt írjon. 

8.7.5.6. Az értékelő lapot minden esetben alá kell írnia a nevelőnek és az óralátogatást végzőnek. 

8.7.5.7. 1.0 egész alatti minőségi szorzó megállapítását okszerűen kell indokolnia a látogatást végzőnek. A 

2.0 egész fölötti minőségi szorzót is tény- és okszerűen indokolja az óralátogatást végző. 

8.7.5.8. A nevelő az értékelő lap kérdőívét köteles kitölteni. Az értékelő lap a kérdőívvel együtt bizalmas 

információnak minősül, azt nyilvánosságra hozni nem szabad. Szakmai tanácskozásokon a nevelő 

hozzájárulásával lehet névtelenül is megismertetni a tantestület tagjaival. 

Határidő: az óralátogatási terv szerint évente egy alkalommal 

Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető, 


8.7.6. Munkaközösségi vezetők szorzója 

8.7.6.1. A munkaközösség vezetőket minden évben az igazgató választja a tantestület azonos szakot tanító 

nevelőinek egyetértésével. Ők a közvetlen felelősei a tanítási órák és a szakmai munka megfelelő 

színvonalának, ezért indokolt, hogy a minőségi szorzóban is megjelenjen ez a szakmai felelősség. 

8.7.6.2. Átlagos teljesítmény esetén a munkaközösség vezetőjének a minőségi szorzója: 1.2. 

8.7.6.3. Ettől indokolt esetben (elért eredmények, kiemelkedő rendezvények, elért versenyeredmények 

stb.) tény és okszerűen a közvetlen munkahelyi vezető és az iskola igazgatója eltérhet a minőségi 

értékelő lapon vezetett értékek alapján. 

8.7.6.4. Itt értékeljük a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáját is hasonlóan a munkaközösség 

vezetői elismeréshez. 

Határidő: minden tanév február 10. és június 30. 

Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes 


45



8.7.7. Tanulmányi versenyeredmények: 

Városi ill. körzeti verseny 1. helyezett 1 tizedes javítás 

Megyei verseny 4-8. helyezés 2 tizedes javítás 

Megyei verseny 2-3. helyezés 4 tizedes javítás 

Megyei verseny 1. helyezés 7 tizedes javítás 

Országos versenyre jutás helyezés nélkül 1 tizedes javítás 

Országos verseny 5-10 helyezés 1 tizedes javítás 

Országos verseny 3-5. helyezés 1,0 egész javítás 

Országos verseny 1-2. helyezés 1,3 tizedes javítás 

8.7.8. Az iskolai tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés tükrözi az iskolai tehetséggondozás 

színvonalát. 

8.7.9. A nevelő részéről komoly tervszerű munkát feltételez egy-egy komoly eredmény elérése az egyes 

tantárgyak tanulmányi versenyein. 

8.7.10. A versenyen elért eredmények növelik az iskola tekintélyét, javítják a szülők által iskoláról kialakult 

véleményeket, ezért is nagyon fontos, hogy a minőségi bérkeret meghatározásakor kiemelkedően 

vegyük figyelembe az elért eredményeket. 

8.7.11. A minőségi szorzó meghatározásakor a tanulmányi versenyen elért eredményt egyéniben és 

csapatban is el kell ismerni az értékelő lap szerint a megadott határértékek között. 

Határidő: minden tanévben február 10-ig és június 30-ig 

Felelős: igazgató helyettesek, munkaközösség vezető 


8.7.10. Egyéb versenyeken való részvétel és eredményesség 

8.7.10.1. A nem tanulmányi versenyeken való részvétel és az elért eredmény is növeli az iskola presztizsét, 

szélesíti a tanulók látókörét, gazdagítja ismereteiket. Ezért az itt mutatott teljesítményeket is 

szükséges figyelembe venni a minőségi bérpótlék meghatározásakor. A versenyek meghtározása a 

munkatervben történik, szükség esetén egyéni elbírálás alapján. 

8.7.10.2. Az itt adható minőségi szorzó minden esetben iskolai mérlegelést igényel, mivel az iskola 

pedagógiai programja és környezete befolyásolja az elért eredmény jelentőségét. 

8.7.10.3. Szintén meghatározza az eredmény értékét a résztvevők száma. Ezért az adható minőségi szorzó 

értékét versenyenként a tantestület határozza meg az érintett munkaközösség javaslata alapján 

minden tanév elején. 

Határidő: minden tanév február 10-ig és június 30-ig 

Felelős: igazgató helyettesek, munkaközösség vezetők 


8.7.11. Ünnepélyek szervezése, osztály összejövetelek, pályázatírás, a feladat ellátási 

tervben meghatározott egyéb tevékenységek. 

8.7.11.1. Azok a nevelők, akik hivatástudatból vállalnak olyan nem kötelező és nem fizetett tevékenységet, 

amely növeli az iskola népszerűségét, tekintélyét, befolyásolja szellemiségét, a minőségi bér 

meghatározásánál előnyben kell részesíteni. 

8.7.11.2. A minőségi szorzókat úgy kell meghatározni, hogy az arányban legyen a végzett tevékenységgel. 

Az iskolán kívüli tevékenységnek pedig kapcsolódnia kell az iskolai munkához. 

8.7.11.3. Itt kell elismerni azon nevelők munkáját, akik pályázatokat készítenek, erdei iskolát szerveznek, 

ünnepélyekre műsorokat tanítanak be, ezzel jelentősen szélesítik az iskolai munkavégzés 

lehetőségeit, valamint az iskola technikai színvonalát. 

8.7.11.4. Az iskola emelt szorzóval ismerheti el a tevékenységet, tevékenységenként 1-1 tizeddel növelve a 

szorzót, indokolt esetben ez lehet 2 vagy több tized is egy-egy kiemelkedő pályázat elnyerése 

esetén. 

8.7.11.5. Itt kell elismerni azon tevékenységeket, melyeket a nevelő számára a feladat ellátási tervben 

meghatároztunk (szertár gondozása, iskolai dekoráció, iskolai ünnepélyek szervezése, stb.). 

46



8.7.11.6. Ezt a szorzót is a minőségi értékelő lapon kell meghatározni, feltüntetve a végzett 

tevékenységeket. 

8.7.11.7. A közvetlen munkahelyi vezető tesz javaslatot (munkaközösségi vezető, igazgató helyettes) a 

minőségi szorzó számszerű meghatározására, okszerű indoklással. 

Határidő: minden tanév február 10. 

Felelős: igazgató, igazgató helyettes, munkaközösség vezető 


8.7.12. A kimenőszint mérések 

8.7.12.1. A kimenőszint mérésre való felkészítés jelentős pedagógiai feladat. Ez indokolja azt, hogy külön 

ismerjük el azon nevelőket a minőségi munkavégzés tekintetében, akik több tanulót készítenek fel 

a sikeres vizsgára, és az elért eredmény nem marad el a tanulók év közbeni teljesítményétől. 

8.7.12.2. Ha a tanulók 100 %-a eredményes vizsgát tesz, akkor a minőségi szorzó 1.0. 

8.7.12.3. Az elégtelen osztályzat minden esetben 0.1 tizeddel csökkenti a nevelő minőségi szorzóját. 

8.7.12.4. Amennyiben a vizsga eredménye 3 tizeddel marad el az év végi osztályátlagtól, a nevelő minőségi 

szorzója 0.1 tizeddel csökken. 

8.7.12.5. Amennyiben 4 tizeddel marad el a vizsga tanulmányi átlaga az év végi tanulmányi átlagától, a 

nevelő teljesítmény szorzója 0.2 tizeddel csökken. 

8.7.12.6. Minden további egy tizedes tanulmányi csökkenés 0.1 tizedes minőségi szorzó csökkenést von 

maga után. 

8.7.12.7. Amennyiben jobb az adott tantárgy tanulmányi átlageredménye, mint az év végi tantárgyi 

tanulmányi átlag, minden javított tized 0.1 tizeddel növeli a nevelő minőségi szorzóját. 

Határidő: minden tanévben június 30. 

Felelős: munkaközösség vezető, igazgatóhelyettes 


8.7.13. Az iskolai bentlakásos tábor, Erdei Iskola szervezése, lebonyolítása 

8.7.13.1. Az iskolánk pedagógusai nagyon fontosnak tartják a tanulók nyári szabadidejének hasznos 

eltöltését, és a hagyományos szervezési formától eltérő oktatási formák alkalmazását, a táborok 

közösségformáló erejét. 

8.7.13.2. Ez egy kötelező és nem fizetett tevékenység, növeli az iskola szellemiségét, ezért a minőségi bér 

meghatározásánál előnyben kell részesíteni. 

Határidő: tanévenként egy alkalommal június 30-ig 

Felelős: igazgatóhelyettes 


8.7.14. Alapfokú nyelvvizsga 

8.7.14.1. A mai kor egyik kiemelkedően fontos követelménye a megfelelő idegen nyelvtudás. Ennek az 

iskolától független fokmérője az államilag elismert nyelvvizsga követelményeinek teljesítése. 

8.7.14.2. Az iskola idegen nyelvi oktatásának hatékonysága lemérhető a nyelvvizsga követelményeinek 

teljesítésén. Ezért a minőségi bérkeret elosztásánál is jelentős szerepet kell, kapjon ez az objektív 

mutatószám. 

8.7.14.3. Általános iskolában minden sikeresen teljesített alapfokú nyelvvizsga egy tizeddel emeli a nevelő 

minőségi szorzóját. 

Határidő: minden tanév február 10. és június 30. 

Felelős: munkaközösség vezető, igazgató 


47



8.7.15. Osztályfőnöki munka 

8.7.15.1. Az iskolai tanulói közösségek közvetlen irányítói az osztályfőnökök. Az osztályközösségek 

életének szervezése, irányítása alapvetően határozhatja meg az iskolai élet különböző színtereit. 

Ennek kialakítása elsősorban az osztályfőnökök feladata. 

8.7.15.2. Ezen a szinten érintkeznek a legtöbb alkalommal a szülők is az iskolai élettel. Ezért is fontos, 

hogy a szülők, mint az iskolai szolgáltatás elsődleges megrendelői milyen hatásokkal találkoznak, 

milyen véleményt alakítanak ki az iskoláról. A minőségi munka elismerése ezért kiemelten fontos 

ezen a területen. 

8.7.15.3. Átlagos teljesítmény 1.0 egész minőségi szorzót jelent a nevelő számára. Az értékelést végzőnek 

kell az iskolai normához viszonyítania a minőségi szorzó meghatározását. 

8.7.15.4. Az értékelő lapon meghatározott, lehetőleg objektív tevékenységek a minőségi szorzó 

meghatározásának alapvető kritériuma. 

Határidő: tanévenként egy alkalommal június 30-ig 

Felelős: igazgatóhelyettes, igazgató 


8.7.16. Szakképzettség, a szakmai munka, a továbbtanulási hajlam megítélése, a szakmai 

munka minősége alapján. 

8.7.16.1. A nevelő munkáját alapvetően határozza meg a képzettsége. A nevelők folyamatos 

továbbképzését az oktatási törvény is előírja. A képzettség többféle lehet. A 30 órás 

továbbképzéstől a második diploma megszerzéséig, a pedagógiai szakvizsga letételéig. 

8.7.16.2. A nevelő minőségi szorzójának kialakításánál elsősorban azt a továbbképzést szükséges 

figyelembe venni, amely az iskola szempontjából fontos, az iskola céljainak megvalósítását 

elősegíti. 

8.7.16.3. Értékelni kell ugyanakkor, hogy a nevelő mennyire jártas a mai kor követelményeinek megfelelő 

oktatási, pedagógiai módszerek ismeretében, munkája során mennyire használja ezen ismereteket. 

8.7.16.4. Az új módszerek elsajátítása érdekében részt vesz-e szakmai továbbképzéseken, bemutató 

foglalkozásokon Vállal-e saját szakterületén bemutató foglalkozásokat 

8.7.16.5. A minőségi szorzó kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a nevelő a megszerzett ismereteket a 

mindennapi munkája során képes-e hasznosítani. 

Határidő: a továbbképzési terv és az iskolai munkaterv szerint, minőségi szorzó megállapítása évente egy 

alkalommal február 10-ig. 



8.7.17. Ügyeleti munka értékelése 

8.7.17.1. Az iskolai ügyeleti munka a mindennapi iskolai tevékenység fontos eleme. Az ügyelet megfelelő 

ellátása jelentős mértékben járul hozzá az iskolai házirendben megfogalmazottak betartásához, a 

tanulók közösségi viselkedési normáinak kialakulásához, az iskola neveltségi szintjének 

javításához, az iskolai konfliktushelyzetek megelőzéséhez. 

8.7.17.2. Ezért fontos az ügyeleti munka színvonalának megfelelő ellátása. A nevelő minőségi munkájának 

értékelésekor ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. 

8.7.17.3. A minőségi szorzó kialakításánál tényszerűen az értékelő lapon kell rögzíteni, esetlegesen 

indokolni a javasolt minőségi szorzót. 

Határidő: a szabályoknak megfelelően értelemszerű, minőségi szorzó megállapítása évente egy 

alkalommal. 

Felelős: igazgató helyettes, igazgató 


48



8.7.18. Adminisztrációs tevékenység minősége 

8.7.18.1. A nevelők adminisztrációs teendői alapján alakul ki az iskola szakmai dokumentációja. Ezért 

nagyon fontos, hogy minden iskolai dokumentum naprakész és megfelelően vezetett legyen. 

Kiemelkedő fontosságú a tanmenetek megfelelő színvonalon való elkészítése, a tanulók adatainak 

kezelése, a dolgozatok gyors és szakszerű javítása, időarányos számú tanulói érdemjegy és a 

szöveges értékelés pontos, törvényileg szabályozott elkészítése. 

8.7.18.2. Egyéb, az SZMSZ-ben szabályozott dokumentumok elkészítése, vezetése, a határidők pontos 

betartása. 

8.7.18.3. A munkaügyi, tanügyi nyilvántartások megfelelő vezetése, mivel ez az alapja a nevelő 

teljesítményének kimutatásának. 

8.7.18.4. A minőségi értékelő lapon okszerűen vezetett, az ellenőrzés alkalmával tapasztaltaknak 

megfelelően leírtak alapján kell kialakítani a javasolt minőségi szorzót. 

Határidő: a szabályoknak megfelelően értelemszerű, minőségi szorzó megállapítása évente egy 

alkalommal az évi ellenőrzési terv szerint. 



8.7.19. A pedagógus iskolai fegyelmi ügyei 

8.7.19.1. Abban az esetben, ha a nevelőnek a tanév során valamilyen fegyelmi ügye keletkezik. A fegyelmi 

határozatban kell meghatározni a minőségi szorzóra gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a 

fegyelmi határozat nem szünetelteti a nevelő minőségi bérpótlékát, meg kell határozni az 

alkalmazható minőségi szorzót a feltüntetett határok között. 

Határidő: elkészítése csak a fegyelmi bizottság határozatát követően. 



49



8.8 Ösztönző-rendszer működtetése 

Eljárásrend az intézményi ösztönző-rendszer működtetésére 

Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő 

Munkaközösség által írásban benyújtott javaslat a 

szempontrendszer alapján az illetmény kiegészítésben 

részesülő dolgozókra 

javaslattétel jelölőlista dolgozók munkaközösség 

vezető, igazgató 

minden hó 1. 

A munkaközösségek és az ellenőrző, értékelő csoport 

javaslatára 2-2 főt tagozatonként jutalomban 

részesítünk 

A szakmai értékek ismertetése a jelölttel, és a jelölt 

részéről a kiegészítés megtétele 

A május havi vezetőségi értekezlet keretében a szakmai 

értékelések ismertetése, és az egyéni szavazás 

dokumentumelemzés jelölőlista dolgozók iskolavezetés április 30. 

összes értékelés 

szakmai értékelő 

beszámoló 

jelöltek igazgató, jelölt május 5 - ig 

felolvasás értékelő beszámoló Jelölt munkatársak igazgató május 20 - ig 

a) Városi kitüntetés 

- munkaközösségek javaslata a személyre, 

szakmai értékeléssel 

b) Megyei, országos kitüntetés 

- munkaközösségek javaslata a személyre, 

szakmai értékeléssel 

javaslattétel 

kitüntetésre, díjazásra, 

szakmai érvek 

ismertetése, döntés 

Az ösztönző rendszer működtetésének értékelése értékelő megbeszélés szempontsor 

eljárásrend 

javaslatok Jelölt munkatársak igazgató, vezetőség április 20. 

munkatársak 

munkaközösségvezetők, 

igazgató 

június 20. 

Az ösztönző rendszer működtetéséről szóló eljárásrend 

korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján 

korrekció eljárásrend minőségügyi 

csoport 

igazgató október 15. 

50

8.9 Külső mérések eredményeinek vizsgálati eljárása 

A szabályozás célja: a tudatos tervezőmunka, a hiányosságok feltérképezése, javítása. 

Célcsoport: az iskola minden tanulója, pedagógusa 



Mérőlapok 

OKÉV jegyzőkönyve 

Folyamat leírás tartalma: 

8.9.1. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés 

eredményeit, Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, 

hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan 

közeledjenek egymáshoz. 

8.9.2. Ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem 

éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, 

akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe-vételével 

8.9.3. Intézkedési terv 

Cél: Eredményes országos kompetenciamérés 

Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott 

minimum alatt teljesített 

Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése 

Erőforrások 

Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítás 

technikus 

Tárgyi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép 

Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó 

8.9.4. Eljárásrend 

tevékenységek, feladatok módszer határidő felelős 

Adatfeldolgozás minden tanulóra 

vonatkozóan 

Az adatok elemzése 

Az alulteljesítés okainak feltárása 

Háttértényezők vizsgálata 

a) Tanulói képességek mérése 

c) Szülők iskolázottsága 

Pedagógusok módszertani 

kultúrájának vizsgálata 

Egyéb okok feltárása 

A feltárt okok elemzése 

Adatfeldolgozó szoftver 

segítségével (OKÉV) 

Teljesítmények kimutatása: 

a) Osztályok teljesítménye 

b) Egyéni teljesítmények 

(tantárgy, feladat) 

Attitűdvizsgálat, induktív 

gondolkodás mérése, 

olvasási képességek mérése, 

stb., kérdőív 

Eredményesség, hozzáadott 

érték, képességfejlesztés, stb. 

a) Pedagógus távolléte 

miatti helyettesítések, 

pedagógusváltás, 

betegség, stb. 

b) Alkalmazott tankönyvek, 

szemléltetések 

c) Motiválás 

Összehasonlító vizsgálat a 

tanulói teljesítménnyel 

3 héten belül 

2 héten belül 

érintett tanítók, 

szaktanárok, 

számítás 

technikus 

érintett tanítók, 

szaktanárok, 

számítás 

technikus, 


1 héten belül osztályfőnök, 

pedagógus



Fejlesztési terv készítése 

Tanulókra vonatkozóan 

Pedagógusokra 

vonatkozóan 

Egyéb területek 

A szülők tájékoztatása a 

fejlesztési tervekről 

A fejlesztési tervek 

megküldése a fenntartónak 

A fenntartó által 

jóváhagyott intézkedési terv 

végrehajtása 

tantárgyanként, osztályonként 

tanulókra lebontva az elemzések 

tapasztalatai alapján 

alkalmazott módszerek, feladatok, 

tankönyvek, motiválás, tanulói 

képességek fejlesztése, tanulói 

munkáltatás, felzárkóztatás, stb. 

a feltárt okoknak megfelelő 

intézkedés meghozatala 

fejlesztési tervek tartalma, 

együttműködés, szülők bevonása a 

fejlesztési tervek végrehajtásába 

3 héten belül érintett tanítók, 

szaktanárok, 

igazgató 

1 héten belül, 

honlap, szülői 

értekezlet 


Iktatott anyag, dokumentálás 1 héten belül igazgató 

beépítése az éves iskolai 

munkatervbe 

a jóváhagyást 

követően 

igazgató, 

érintett pedagógusok 

52

9. Tanulási nehézséggel és zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program 

Cél: Tanulási nehézséggel és zavarral küzdő tanulók felzárkóztatásának biztosítása 

A folyamat dokumentumai: 

a) képességmérések tesztjei és eredményei (szakembereknél) 

b) egyéni fejlesztési lapok, haladási napló, fejlesztési terv 

c) folyamatleírás 

Alkalmazási terület: 

a) Az iskola valamennyi tanulója (felismerése bizonyos szakaszában) 

b) A kiválasztott tanulók (fejlesztés szakaszában) 

A folyamat leírása: 

Tevékenység Módszer Felelős Határidő 

1. A tanulási kudarcnak kitett - képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció, pl. pedagógus, logopédia, fejlesztő tanév eleje 

tanulók felismerése 

Prefer, Syndellár, K ABC teszt 

- képességek felmérése az iskoláztatás folyamán, pl. 

induktív gondolkodás mérése 

pedagógus, pszichológus 

- megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatos 

2. A tanulási kudarcnak kitett 

tanulók fejlesztése 

(az iskolán belül) 

- dokumentumelemzés (a tanuló iskolai produktumainak 

célirányos áttekintése) 

tanító, szaktanár, osztályfőnök 

tanév eleje, illetve 

közben 

- beszélgetés (gyerekekkel, szülővel) tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatos 

- a tanulók tanulási szokásainak felmérése (kérdőívvel, tanító, szaktanár, osztályfőnök első félév 

napló vezetésével) 

- egyéni (képesség) fejlesztés (fejlesztési terv alapján) pedagógus, fejlesztő pedagógus folyamatos 

- differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos 

- korrepetálás érintett pedagógus folyamatos 

- napközis, tanulószoba napközis nevelő, tanulószoba folyamatos 

vezető 

- az első osztály sikertelen elvégzése esetén – a szülő 

kérésére – az osztály megismétlése 

tanító 

tanév vége 

- mentesítés bizonyos tárgyak, illetve értékelés alól tanító, szaktanár tanév eleje, folyam. 

- kislétszámú osztályok iskolavezetés, pedagógus, fejlesztő tanév eleje, folyam.



3. A fejlesztés hatékonysága, 

értékelés 

- tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális 

szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, 

pszichológus, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és 

Rehabilitációs Bizottság) 

tanító, szaktanár, osztályfőnökök, 

gyermekvédelmi felelős 

folyamatos 

- tesztek újrafelvétele Pedag., logop. fejlesztő, pszich. tanév vége 

- dokumentumelemzés tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége 

- megfigyelés tanító, szaktanár, osztályfőnök folyamatos, tanév vége 

- tanulmányi eredmények elemzése (dokumentumelemzés) tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége 

- beszélgetés (gyerekekkel, szülővel) tanító, szaktanár, osztályfőnök tanév vége 

Iskolánk lehetőségei: 

a) az iskolában rendelkezésre álló speciális szakértelem (fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógpedagógus) 

b) iskolában dolgozó pedagógusok különböző képzési, önképzési és belső továbbképzési formák választásával felkészültek egyes területek fejlesztésére 

c) a fogalmak tisztázása: pl. tanulási nehézség – amely tanulási szokásokban, viselkedésben, munkához való hozzáállásban jelenik meg; tanulási zavarok – 

tanulási problémák, részképesség zavarok stb.). 

Fogalmak: 

a) Tanulási nehézség 

- nem tesz eleget életkorának megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak és viselkedési normáknak 

- kezdettől fogva alacsony szinten teljesít, vagy jó képességű, átlagos tanuló hirtelen visszaesik 

b) Tanulási gyengeség 

- kultúrtechnikák nehezített tanulása 

- tanulási és szociális viselkedés zavara 

- kompenzáló nevelés, fejlesztő oktatás szükséges 

c) Tanulási zavar 

- mindazok területeknek a megnyilvánulási formája, amelyek a tanulás eredménytelenségében mutatkoznak meg 

- minden esetben a tanulási képesség zavarával jár együtt 

- neurológiai eredetű, vagy környezeti ártalom okozza 

d) Tanulási képességzavar 

- a tanulás egyes részterületein mutatkoznak meg, bármely intelligenciaövezetben előfordulhat, fejlesztő foglalkozás, terápiák szükségesek 

e) Tanulási akadályozottság 

- a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan jelentkezik teljesítmény beli és magatartásbeli eltérésekhez vezet 

f) Segítségnyújtás 

- gyógypedagógus speciális eljárásokat és módszereket alkalmaz 

54



10. Tanügyi nyomtatványon kezelési eljárása 

Cél: Minden pedagógus legyen tisztában a tanügyi okmányok kezelésével és vezetésével és törekedjen azok 

szigorú betartására. 

Érvényesség: A tanügyi okmányokkal találkozó minden pedagógusra, iskolatitkárra, adminisztrátorra az 

adott okmányok, dokumentumok megváltozásának határideéig. 


10.1. Törzslap 

10.1.1. Az iskola a tanulóról – a felvételt követő 30 napon belül – nyilvántartási lapot (törzslap) állít ki. A 

törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, 

továbbá a tanuló ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat, az iskola nevét, címét és az OM 

azonosítót. 

10.1.2. Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelését-oktatását is ellátja, fel kell tüntetni a 

szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és 

kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. 

10.1.3. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján 

póttörzslapot kell kiállítani. 

10.2. Bizonyítvány 

10.2.1. Az iskolában kiállított egyik legfontosabb okmány a bizonyítvány. 

10.2.2. A bizonyítványt az osztályfőnök állítja ki a törzslap adataival megegyezően. A bizonyítvány és a 

törzslap fejlécét a beiratkozást követő 30 napon belül ki kell tölteni. Abban az esetben, ha a tanuló 

elmegy másik iskolába, akkor záradékolni kell, az eredményeket tartalmazó részt ki kell húzni. 

10.2.3. Az év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe kell bevezetni, attól függetlenül, hogy 

hányszor váltott iskolát, iskolatípust. 

10.2.4. A bizonyítványba fel kell tüntetni az OM azonosítót. 

10.2.5. Kiállításának keltezése: az évzáró ünnepély vagy az osztályozó értekezlet napja. Osztályozó vizsga 

esetén a szóbeli vizsga napja. 

10.2.6. A bizonyítványt az osztályfőnök és az igazgató írja alá, és iskolai bélyegzővel látja el. 

10.2.7. A bizonyítványba be kell jegyezni: 

a) az egyes tantárgyak tanulása alóli felmentést, vagy mentesítést 

b) a tanulmányi követelmények rövidebb idő alatt történő teljesítését, 

c) a vizsga halasztásának engedélyezését, 

d) független vizsgabizottság előtt végzett vizsga eredményét. 

10.2.8. A záradékok alkalmazása a rendeletben foglaltak alpján. 

10.2.9. A záradékokat a bizonyítványba az osztályfőnök, a törzslapon az igazgató írja alá és az iskola 

pecsétjével kell ellátni. 

10.2.10. Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványba kell 

feltüntetni, a megfelelő záradékkal. 

10.2.11. Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak, több évfolyamra megállapított követelményeit egy 

tanévben teljesíti, évfolyamonként kell megállapítani és a tanuló törzslapjára és bizonyítványában fel 

kell vezetni. 

10.2.12. A bizonyítványok szoros elszámolású nyomtatványok. Ezeket jól zárható helyen kell tartani és az 

osztályfőnöknek átvételi elismervénnyel, az elismervényen sorszámozással kell átadni. 

10.2.13. A sérült, rontott bizonyítványt jegyzőkönyv felvételével kell megsemmisíteni. Az elveszett vagy 

megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – törzslap alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a 

külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. 

10.2.14. A bizonyítványt a szülő kérésére ki kell adni, átvételi elismervénnyel. A kiadást megtagadni nem 

szabad. 

10.2.15. A bizonyítvány kitöltése az iskolában történhet, hazavinni nem lehet. 

55



10.3. Beírási napló 

10.3.1. A tanulói jogviszony naprakész követésének egyik legfontosabb dokumentuma. A tanköteles 

tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. 

10.3.2. A kitöltésnél az alábbiak szerint kell eljárni: 

a) Az első osztályba felvett tanulókat a beiratkozás alkalmával jelentkezési sorrendben kell beírni. 

b) Ha az iskola sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatást is ellátja a beírási naplóban 

fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét a 

szakvélemény számát és kiállítás keltét, a felülvizsgálat időpontját. 

10.4. Foglalkozási napló 

10.4.1. Osztálynapló 

10.4.1.1. Első oldal megfelelő kitöltése, aláírása, bélyegző. 

10.4.1.2. Haladási rész: 

a) A tanítási anyagot, az óra sorszámát, a hiányzókat tartalmazza. Pontos vezetése az órát tartó 

pedagógus feladata. 

b) A tanítási anyag a tanmenet alapján kerül beírásra, azzal meg kell egyezni. 

c) Előre egy hétre nem lehet az órákat beírni. 

d) Olvasható aláírást kell produkálni. 

e) A tanmenettől 20%-os eltérését az igazgatónak vagy az igazgató helyettesnek jelezni kell. 

10.4.1.3. Osztályozó rész: 

a) A tanuló adatait, érdemjegyeket, értékelését és minősítését, dicséreteket, büntetéseket, 

változásokat, félévi és év végi osztályzatokat tartalmazza. 

b) Az érdemjegyek naprakész beírása az órát tartó pedagógus feladata. 

10.4.1.4. A napló vezetéséért és karbantartásáért az osztályfőnök a felelős. 

Hatáskörébe tartozik: 

a) Mulasztások igazolása, összesítése. 

b) Jutalmazások, fegyelmi büntetések, a tanulók iskolai munkájával, életével összefüggő egyéb 

események záradékolása. 

10.4.1.5. Minden hónap végén azokat a rublikákat ki kell húzni, ahol nincs jegy, mely az osztályfőnök 

feladata. 

10.4.1.6. Javítani csak áthúzással lehet, aláírással. Az áthúzást úgy kell megtenni, hogy látszódjon az 

áthúzott szám vagy szó. 

10.4.1.7. A naplót az iskolából elvinni nem lehet! Az osztálynaplókat az épületek között tanuló nem viheti, 

csak pedagógus vagy pedagógus asszisztens. 

10.4.2. Csoportnapló, szakköri napló, könnyített és gyógy testnevelési napló 

10.4.2.1. A napló táblázatának első része a mulasztás, a második része pedig a végzett anyag bejegyzésére 

szolgál. 

10.4.2.2. A táblázat fejrészében a tanítási óra sorszáma előnyomtatottan szerepel, csak a tanítási óra 

időpontját kell minden esetben bejegyezni. A tanulóra vonatkozó egyes rovatokba akkor 

eszközlünk bejegyzést, ha a tanuló hiányzott. Az igazolatlan hiányzást –, az igazolt hiányzást + 

jellel jegyezzük. A tanulók jelenlétét nem kell külön jelezni. 

10.4.2.3. A napló – a nevelési-oktatási intézmények könnyített és gyógy testnevelési óráin, valamint a 

pedagógiai szakszolgálat keretében szervezett gyógy testnevelési foglalkozásain (csoportonként) – 

kötelezően használandó. A tanulóra vonatkozó adatoknál; a tanuló személyi adatai és a nevelésioktatái 

intézményre vonatkozó adatok kitöltése mellett, a diagnózis rovatba pontosan fel kell 

tüntetni az orvos által meghatározottakat. 

Az értékelés részbe kerül bejegyzésre az osztályzat is. A félévi és év végi osztályzatot a többi 

bejegyzéstől elétérő színnel kell jelölni. 

56



10.5. Érdemjegyek 

10.5.1. Érdemjegyet nyilvánosságra hozni nem lehet, sem a jót, sem a rosszat. 

10.5.2. A tanulók értékelését a tanterv követelményeihez képest kell megtenni. 

10.6. Dolgozat 

10.6.1. A dolgozat személyes adat. 

10.6.2. A dolgozatot név jelzésével nem lehet az osztály előtt felolvasni, csak név nélkül. 

10.6.3. A dolgozat, mint adatkezelés: 

a) A szaktanár az adatkezelő. 

b) Kiosztja a dolgozatot, a tanulók megnézik, a tanár vissza is kéri. 

10.6.4. A dolgozatot nem lehet haza vinni, otthon javítani, ezt az iskolában lehet elvégezni. 

11 Partnerkapcsolatok működtetése 

11.1 Partneri igény és elégedettségmérés 

A folyamat leírás célja: a partneri igény és elégedettség mérése ismételhetőségét és 

összehasonlíthatóságát lehetővé tevő mérési szabályok kialakítása érdekében. 

Célcsoport: minden pedagógus, mintavétel alapján közvetlen partnerek 

Felelős: elégedettség és elégedetlenség mérésére alakult team vezető 


Feladatterv 

Szülői elégedettség kérdőíve 

Tanulói elégedettség kérdőíve 

Dolgozói elégedettségi kérőív pedagógusoknak 

Dolgozói elégedettség kérdőíve technikai dolgozóknak 

Fenntartói strukturált interjú kérdőíve 

Elégedettségi kérdőív középiskolának 

Értékek lebontásának űrlapja 

A partnerek körében a vizsgálat a táblázatban jelöltek szerint történik: 

partnerek 

megnevezése 

mintanagyság mintavételi eljárás módszere Mérés 

gyakorisága 

Szülő 10 fő 4-8. évfolyam kérdőív 2 évente 

Tanuló 10 fő 4-8. évfolyam kérdőív 2 évente 

Dolgozó teljes körű teljes körű kérdőív 2 évente 

Fenntartó 1 fő polgármester strukturált interjú 2 évente 

Középiskola 1-1- fő intézményvezető levél évente 


1. A közvetett partnerek igényeinek felmérése 2 évente történik. 

2. A közvetett partnerek felméréséről az interaktív kapcsolatok gyakorisága alapján dönt a vizsgálat 

évében. Ezzel egy időben határozzák meg az igény felmérés módszerét, minta nagyságát annak 

eljárását és felelősét. 

3. A vizsgálathoz használt dokumentumokat tárolni kell. A kitöltött eszközöket bizonylatként kell 

kezelni. A tárolási helye az archívum, tárolási ideje 3 év. 

4. A használt eszközöknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy pontosan megismerhető legyen a partnerek 

elvárása, elégedettsége, elégedetlensége. 

5. Minden közvetett partnerre vonatkozóan elvárás listát kell készíteni. A vizsgálat elvégzése után az 

adatokat elemezni kell, fel kell tárni a közvetett partnerek elégedetlenségének okait. 

6. Az elemzés után fontosság, megfelelés diagram készül mely eszköz lesz a partneri igény mérés 

indikátora. Az előző vizsgálat alapján mért adatokból készült fontosság-megfelelés diagramhoz 

57



viszonyítottan trend vizsgálatot kell végezni. Az elemzés eredményeként meghatározzuk azokat a 

területeket és/vagy folyamatokat, amelyeket a partneri elvárásoknak megfelelően javítani, fejleszteni 

kell. 

7. A mérések eredményeiről a partnereket legkésőbb a vizsgálat elvégzésétől számított 60 napig 

tájékoztatni kell, az elemzés kifüggesztésével. Ugyanezen idő intervallum vonatkozik az intézményen 

belüli, nyilvánosságra hozatalra is. A dolgozókat az intézmény vezetője, vagy a minőségügyi 

koordinátor szóban tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. 

8. Az elégedettség/elégedetlenség vizsgálat ellenőrzését a minőségügyi koordinátor végzi. Az ellenőrzés 

kiterjed a szabályozás betartására. 

11.2 Partnerekkel történő kommunikáció szabályozása 

A folyamat leírás célja: A partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása, 

annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő 

tájékozottságukat az iskola működéséről és az őket érintő folyamatokról. 


Felelős: koordinátor 


Jegyzőkönyv, feljegyzés 



partnerek fórum téma felelős módszer dokumentum 

szülők szülői értekezlet intézményi működés osztályfőnök 

fogadó óra nevelés-oktatás szaktanárok 

DÖK 

tanulók 

szülői közös. 

iskolaszék 

fenntartó 

középfok 

személyes 

találkozás 

írásbeli tájékozt. 

tanévnyitó 

tanévzáró 

DÖK gyűlés 

osztályfőnöki óra 

iskolagyűlés 

DÖK gyűlés 

SZMK, 

értekezlete 

ISZ 

intézmény vezetői 

értekezlet 

pályaválasztási 

tájékoztató 

nyílt nap 

irányított önértékelés 

eredményei 

igényfelmérés ered-m. 

tanév rendje 

éves munka értékelése 

aktuális feladatok 

hulladékgyűjtés 

gyermekvezetők 

továbbképzése 

táboroztatás 

Ped program, m.terv és 

házirend véleményezése 

aktuális témák 

irányított önértékelés 

eredménye, igény 

felmérés eredménye 

igazgató 

DÖK munkáját 

segítő 

pedagógus 


igazgató 

intézményi működés SZMK, ISZ 

elnök, igazgató 

intézményi működés, 

irányított önértékelés és 

igény felmérés eredm. 

továbbtanulás, 

beiskolázás 

igazgató 

pályaválasztási 

felelős, felsős 

igazg.helyettes 

oszt. főnök 

szóban, 

faliújságon 

ellenőrző 

szóban, 

faliújságon 

írásban 

szóban, 

faliújságon 

szóban, 

írásban 

szóban, 

írásban 

írásban, 

szóban, 

faliújság 

jelenléti ív, 

feljegyzés, 

jegyzőkönyv 


jegyzőkönyv 



jegyzőkönyv 

beszámoló, 



meghívó, 

kiírások, szórólap 

Feladat: 

1. Intézményben a nyilvánosságra hozatal előtt az információ helyességéről intézményi szinten a vezető, 

az osztályok szintjén az osztályfőnökök kötelesek meggyőződni. 

58



2. Közvetett partnerek informálása szükség szerint az adott eseményre vonatkozóan szóban vagy írásban 


3. Az információ áramlás ellenőrzése a keletkező dokumentumok ellenőrzésével történik. 

Felelős: minőségügyi koordinátor 

Az információ hozzáférhetősége és nyilvánosságra hozatala 

Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a táblázatban jelzett partnerek, az őket érintő információkat 

két héten belül megkapják. 

10.7. Panaszkezelés eljárás rendje 

A folyamatleírás célja: Az intézmény működésével kapcsolatban jelzett problémák hatékony kezelése 

annak érdekében, hogy az igazgató ill. a pedagógusok munkavégzése zavartalan legyen, valamint a 

partnerek által felvetett problémák számukra megfelelő módon megoldódjanak. 


Felelős: osztályfőnök, szaktanár, igazgató helyettesek, igazgató 


Jegyzőkönyv 

Szülői bejelentések 


I. szint 

1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz fordul. 

2. Az osztályfőnök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, 

akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 

3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma 

megnyugtatóan lezárul. 

II. szint 

1. Abban az esetben, ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal 

az igazgató felé. 

2. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 

3. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban vagy írásban rögzítik és elfogadják az 

abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő 

szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. 

III. szint 

1. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 

2. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot 

tesznek a probléma kezelésére. 

3. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. 

A folyamat gazdája az igazgatóhelyettesek, akik a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, 

összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját 

az éves értékeléshez. 

11.3 Iskolai marketing tevékenység szabályozása 

A folyamat leírás célja: Az intézmény és partnerei közötti irányított kommunikáció kialakítása az 

intézmény sikereinek, eredményeinek széleskörű ismertetése. 

Célcsoport: intézmény pedagógusai 



Statisztika 

Beszámoló 


59



funkció partner rendszerség felelős 

szülők február igazgató, alsó tagozatos 


Elsős tájékoztató óvodai 

szülői értekezlet 

Nyílt nap 

Szülők tájékoztatása a 

tanévkezdésről 

Bemutató órák szakmai nap 

keretében 

Szaktárgyi, sport és 

kulturális eredmények 

közzététele 

szülők, leendő első március 

igazgató helyettesek 

osztályos tanuló 

szülők május, június igazgató helyettes, első 

osztályos tanítók, 

osztályfőnökök, 

térség iskoláiban dolgozó 

pedagógusok, tankönyvkiadók 

helyi újság, megyei sajtó, 

szülők, fenntartó 

november 

a tanévben folyamatosan 

osztálytanítók 

igazgatóhelyettesek, 


szaktanárok, 

igazgató helyettesek 

Jótékonysági Gála tanulók, szülők, fenntartó április igazgató helyettesek, 

szabadidő-felelős 

Március 15-i ünnepség szülők, fenntartó, polgárok március igazgató, szabadidő-felelős 

Iskolabál 

pedagógusok, szülők, 

partnerek 

november 

SZM elnök, igazgató 

DÖK, szabadidő felelős 

Reguly hét 

tanulók, szülők, egyéb június 

partnerek 

Mikulás Kupa meghívott térségi iskolák december testnevelés munkaközösség 

Reguly Kupa meghívott térségi iskolák június testnevelés munkaközösség 

Reguly Emlékplakett tanuló, helyi újság, kábel június 

igazgató, igazgató helyettes 

TV 

Első osztályosok tanévnyitója 


tanuló, szülő, pedagógus szeptember igazgató, alsó tagozatos 

Tanévzáró tanuló, szülő, pedagógus június igazgató, igazgató 

helyettesek 

Iskolagyűlés tanuló, pedagógus negyedévente igazgató 

Diákközgyűlés 

tanuló, pedagógus, városi 

ifjúsági önkormányzat 

június 

igazgató, DÖK munkáját 

segítő pedagógus 

11.4 Első osztályosok beiskolázása, beíratás 

A folyamat leírás célja: Az iskola létszámának megtartása, minél több első osztályos tanuló beíratása 

Célcsoport: leendő első osztályosok 


Folyamat dokumentumai és bizonylatai: 

beíratási nyomtatvány 

óvodai szakértői vélemények 

Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye 


1. Januárban az igazgató a vezetőség előtt javaslatot tesz a következő tanév képzési programjára. 

2. Januárban az igazgató megkéri a jegyzőtől következő tanév tankötelezett tanulóinak névsorát, melyet 

az óvodával egyeztet és kialakítja az óvodavezetővel a beiratkozásra javasolt gyermekek névsorát. 

3. Február végéig az igazgató a vezetőség előtt javaslatot tesz az első osztályos tanítókra. 

4. Február végéig a létszám adatok tükrében az igazgató elkészíti a Képviselő-testület részére a 

következő tanév osztálycsoport indítására tett javaslatot, jóváhagyás céljából. 

5. Minden év március 10-ig az óvodában az igazgató és az alsó tagozatos igazgató helyettes szülői 

értekezleten ad tájékoztatást az iskola képzési programjairól, a leendő első osztályos tanítók 

személyéről és az iskola működéséről. 

60



6. Márciusban az alsó tagozatos igazgatóhelyettes és az alsó tagozatos munkaközösség vezető előkészíti a 

nyílt napot megelőző szervezési munkát. A lépéshez kapcsolódó tevékenységek: 

- plakátok készítése, elhelyezése az óvodában, 

- kábeltelevízióban hirdetés, 

- tanítási órák előkészítése, szervezése, ütemezése 

- játszóházi foglalkozás tartalmának előkészítése, megszervezése 

7. Március 25-ig megszervezzük a nyílt napot, melyre a szülőket és a leendő első osztályos gyermekeket 

várjuk. 

8. Április 30-ig megtörténik az első osztályosok beíratása, melyre a szülők bemutatják és leadják az 

óvodai szakvéleményt, bemutatják az anyakönyvi kivonatot, a gyermek TAJ számát. A diákigazolvány 

készítéséhez 2 db fényképet és a jogszabályban meghatározott pénzösszeget befizetik. A beírt tanulók 

névsorát a beiratkozási ív tartalmazza. A beiratkozásért az iskolatitkár és az alsó tagozatos igazgató 

helyettes a felelős. 

9. A beiratkozási ív és az önkormányzat által meghatározott indítható osztálycsoport összehasonlítása 

után, az igazgató és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes megállapítja, hogy a gyermeklétszám elegendőe 

a tervezett osztályok indításához. Amennyiben optimális az osztályok létszáma, elégedettek lehetünk 

a marketing munkánkkal. Ha alacsony az osztályok létszáma, az iskolavezetésnek döntenie kell a 

további lépésekről, csak két osztályt indítunk-e, vagy a Képviselő-testület újabb döntését és engedélyét 

kérve, alacsonyabb osztálylétszámmal történő osztályok indítására. 

10. A beiratkozást követő három héten belül kialakítjuk az osztályokat, figyelembe véve a szülői igényeket, 

és a szülőket kiértesítjük az iskola döntéséről. A levélben tájékoztatást adunk az első szülői 

értekezletről is. 

11. Június első hetében, a munkatervben előírtnak megfelelően az első osztályos tanítók osztályonként 

szülői értekezletet tartanak az iskolában. Leendő első osztályosok szülei itt tájékoztatást kapnak és egy 

kérdőívet is kitöltenek. Arra adnak választ, milyennek ítélik a tájékoztatástó, a szülői értekezletig tartó 

folyamatát. A kérdőívet az alsó tagozatos igazgató helyettes értékeli. 

12. A folyamat júniusban lezárul, amikor az igazgató a tanév végi nevelőtestületi értekezleten értékeli a 

beiratkozás eredményét. Ismerteti a szülői kérdőív elemzését. 

11.5 Nyomon követés, beválás vizsgálat 

8.6.1. A folyamat leírásának célja: Az általános iskolai nevelő – oktató munka beválásának vizsgálata 

Célcsoport: 8. osztály végzett tanulók 

Felelős: felső tagozatos igazgató helyettes 


információ kérő levél 

válaszlevél 


1. A felső tagozatos igazgató helyettes levélben információ kér azoktól az intézményektől, ahová a az 

előző év nyolcadik osztályos tanulói felvételt nyertek. Az információ tartalma a tanév első félévi 

eredménye. Az elküldött levelekről az iskolatitkár listát készít. 

2. A beérkező levelek határidejét február 10 – be határozzuk meg. Amennyiben a várt levelek 75%-a 

megérkezik, iktatásra kerülnek, és lista készül róluk. 

3. A minőségügyi csoport által meghatározott elégedettségi kritériumoknak megfelelően az felső 

tagozatos igazgató helyettes elvégzi a dokumentumelemzést. Felhasználja hozzá a 8.-os év végi 

statisztikát és a megkapott 9. évfolyam félévi eredményeit és a kritériumértékeket (lsd: indikátor). 

Összegzést készít a gyerekek tanulmányi teljesítményéről. 

4. Az osztályfőnök az összegzés eredményeiről tájékoztatja a tantestületet az évzáró vagy az évnyitó 

értekezleten. 

5. Az osztályfőnök elvégzi a mérési eredmények dokumentálását. 

11.5.1. A folyamat leírásának célja: a helyi pedagógiai program eredményes, hatékony területeinek 

megerősítése, az elvégzett vizsgálatok eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása. 

Célcsoport: alkalmazotti közösség 


61



A folyamat dokumentumai: 

Partneri igény és elégedettség mérés összefoglalója 

Tanév végi statisztika 

Tanmenetek 

Éves munkatervek 



A program beválás vizsgálatát 4 évente végezzük. Az első vizsgálatot 2006. június 30-ig kell elvégezni. 

terület eszköz felelős kritérium a módosításra 

A program általános részei dokumentumelemzés igazgató A leírtakhoz képest 50% 

eltérés van 

Nevelési program partneri igény és 

elégedettség mérés 

Helyi tanterv 

dokumentumelemzés 

(tanmenet, éves munkatervek) 

minimum 

követelmények teljesítése 


koordinátor 

igazgatóhelyettesek 

A partnerek 40%-a elégedetlen 

A leírtaktól 25%-os eltérés 

van. Az iskola tanulói létszámának 

30%-a nem teljesíti 

a minimum követelményt. 

a) Amennyiben módosításra van szükség, készül egy javaslat a szakmai munkaközösség által. Ezt a 

javaslatot az alkalmazotti közösség megtárgyalja, s kétharmados szavazattöbbség esetén elfogadja. 

b) Ezután véleményeztetési jogot gyakorol a szülői közösség és a diákönkormányzat, majd a fenntartó 

elé benyújtjuk jóváhagyásra. 

12. Az intézmény működtetése 

Cél: Az intézmény tárgyi feltételei infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. E 

feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk, figyelembe véve az országos és helyi 

törvényeket, rendeleteket. 

12.1 Beszerzési terv készítése 

Beszerzési eljárás 

Definíció 

A jelen leírás a zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola beszerzési tevékenységeire 

vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy az intézmény (tárgyi) eszközei, 

infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják ki. 

Az eljárás alkalmazandó a intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi 

alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. 

Beszerzési terv: Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök a kiszolgáló tevékenységekhez szükséges 

termékek, szolgáltatások vásárlását megelőző tervezés. 

12.1.1. A beszerzési folyamat leírás tartalma: 

1. A GAESZ vezetője elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat 

és az éves működésnek megfelelően, meghatározza beszerzési keretszámokat. 

2. Az igazgató helyettesek, illetve munkaközösség-vezetők az eszköz és felszerelési jegyzék alapján, 

meghatározzák az aktuális évben a szükséges eszközöket. A GAESZ vezető, az igazgatóval közösen a 

pénzösszeg ismeretében beszerzési tervet készít. A beszerzési tervet az intézményvezető hagyja jóvá. 

3. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat 

által meghatározott beszerzési plafont, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beruházási tervről 

és szállító kiválasztásáról a fenntartó dönt. 

12.1.2. A beszállítók minősítése és a szállítók kiválasztásának folyamat leírás tartalma: 

1. Az iskola az oktatási tevékenységében csak olyan szállítókat és alvállalkozókat alkalmazunk, melyek a 

minőségkövetelményeknek igazoltan megfelelnek. Kivételt képeznek a munkafolyamatokra és az 

eredmény minőségére lényeges hatással nem rendelkező termékek és szolgáltatások (például 

irodaszerek, segédanyagok, stb.), melyek bármely olyan forrásból beszerezhetők, melyről feltételezhető 

az igényeknek megfelelő beszállítás. 

62



2. A minőséget lényegesen befolyásoló termékek és szolgáltatások esetében, természetesen abban az 

esetben, ha az intézmény érdemben képes választani a szállítók között, általában csak olyan szállítók 

választhatók, amelyekről referenciával rendelkezik. 

3. A szállítók értékelését az igazgató végzi a gazdasági év végén. Az értékelési eredményekről tájékoztatja 

a fenntartót és a szállítókat. 

12.1.3. A beszerzések végrehajtása, felügyelete folyamat leírás tartalma: 

a) A beszerzési terv végrehajtása az igazgató és az általános alsó tagozatos igazgató helyettes feladata, 

felelőssége. A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. A beszerzendő eszközök, és felújítások 

listáját az adja át a szállítónak. 

b) Amennyiben az eszközt nem sikerült beszerezni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, 

akkor az igazgató dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves 

beszerzési tervbe emeli be. Amennyiben a beszerzendő termék nem szerezhető be akkor a megfelelő 

szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más helyettesítő eszközt szerez be. 

c) A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg 

késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító 

által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció illetve a termék vagy szolgáltatás 

tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi 

bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi 

ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős, aki szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az 

igénylőt. 

d) A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az 

intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. 

e) A beszerzések, és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági vezető beszámolója alapján 

az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak szükség és igény esetén visszajelzést 

készít. 

12.2 Gazdasági és pénzügyi folyamatok 

Definíció 

Iskolánk gazdaságilag részben önálló költségvetési intézményként működik. 

Gazdálkodását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt , az államháztartás működési 

rendjéről szóló 217/1198. (XII.30.) Korm. rendeletet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, valamint 

az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 

249/2000.(XII.24.) Korm. rendeletet figyelembe véve, kiegészítve a helyi önkormányzat rendeleteinek 

betartásával. 

Jelen leírás a nevelési-oktatási tevékenységünk feltételrendszere, finanszírozásának intézményi 

szabályozását tartalmazza. 

Költségvetés: Az intézmény egy évre jóváhagyott pénzügyi terve, mely tartalmazza a személyi juttatások. a 

munkaadókat terhelő járulékok és a dologi kiadások összegét, valamint az önálló tevékenységből származó 

bevételeket, egyéb pénzbeni juttatásokat. 

Mérleg-beszámoló: Az eltelt év részletes pénzügyi elszámolása és írásbeli értékelése. A költségvetési 

előirányzatok teljesülésének alakulása, személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi 

kiadások, egyéb pénzbeni juttatások, beruházások, fejújítások. 

Az intézmény pénzügyi operatív feladatait a Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezet ( 

a továbbiakban : GAESZ) végzi. 

63




1. A feltételrendszer finanszírozásának alapja az éves költségvetés. 

2. Az intézményi költségvetés készítésének folyamatához bemenő adatokat az előző éves 

költségvetéséből készült beszámoló szolgáltat. A fenntartó, az önkormányzat, meghatározza a 

költségvetés sarokszámait. Ezt figyelembe véve készíti el a GAESZ vezetője az éves költségvetés 

koncepcióját, melyhez adatokat gyújt az iskola statisztikájából, a tantárgyfelosztásból és a szakmai 

munkaközösségek által jelzett fejlesztési igényekből, valamint a felújítási igényekből. 

3. A tervet az igazgató ismerteti az iskolavezetéssel, a módosító javaslatokat beépíti a munkába. A 

fenntartó mérlegeli az előző évi teljesítést és a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, meghatározza az 

iskolánkat feladatarányosan megillető összeget. Ennek alapján kéri a koncepció módosítását. A 

módosított változatot az önkormányzat pénzügyi bizottságai tárgyalják meg és terjesztik a képviselő 

testület elé elfogadásra. A képviselőtestület ülésén kerül sor a terv esetleges korrekciójára és 

elfogadására. 

4. A részletes költségvetés kidolgozására a városi költségvetés elfogadása után kerül sor. 

5. A gazdasági folyamatok ellenőrzését, rendszeresen a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre, a 

negyedéves pénzügyi beszámolók alapján a Pénzügyi iroda, és évi gyakorisággal a könyvvizsgálók 

végzik. 

6. Az ellenőrzésükről feljegyzés készül, a kért módosításokat utólag ellenőrzik. 

7. Intézményi szinten éves pénzellátási terv készül, mely alapján havonta részletesen lebontva igényli az 

intézmény a működéshez szükséges pénzösszeget. 

Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés 

13. Étkeztetés 

A folyamat leírás célja: Az étkezést igénylők mennyiségi és minőségi elvárásainak kielégítése, a 

vonatkozó előírások, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével. 

Célcsoport: étkeztetésben részesülők 

Felelős: élelmezésvezető 


Élelmezésvezetők kézikönyve 

önköltség számítási szabályzat 

bizonylati szabályzat 

házipénztár és pénzkezelési szabályzat 

étlap 

A folyamat leírás célja: 

1. A tanév végén az élelmezésvezető felméri a konyha, melegítő konyha és a hozzájuk tartozó helyiségek 

állagát és meghatározza a felújítási és karbantartási feladatokat. Ezt a listát átadja az igazgatónak. 

2. A külső és belső változásköteles dokumentumok jegyzékében szereplő jogszabályok előírásainak 

megfelelő közétkeztetési szolgáltatásra az igazgató szerződést köt a külső intézményekkel. 

3. A főző és a melegítőkonyhán a mosogatás az Élelmezésvezetők kézikönyvében leírtak szerint történik. 

4. Az élelmezéssel kapcsolatos gazdasági, ügyviteli feladatok ellátását a GAESZ által készített 

5. Élelmezési szabályzat, Önköltség számítási szabályzat 

6. Bizonylati szabályzat, Házipénztár és pénzkezelési szabályzat 

7. Leltározási szabályzat, eszközök és források értékelési szabályzata 

8. Selejtezési és hasznosítási szabályzat 

9. A jogszabályok előírásai szerint az élelmezésvezető összeállítja az étrendet, mely két hétre készül. Az 

étrend kifüggesztésre kerül az étkezés helyszínein, és megküldi a megrendelőknek. 

10. A tanulók étkezési és napközis ellátási igényeit a napközis csoportok vezetői a tanév végéig az 

igényfelmérő lap alapján mérik fel. Az adatokat a napközis munkaközösség vezetője összesíti és leadja 

az adminisztrátornak. A pontos létszámot a tanév kezdetén az adminisztrátor pontosítja. 

64



11. A tanárok étkezési ellátási igényeit az adminisztrátor méri fel. A vendégek az adminisztrátornál a 

befizetéssel rendelik meg az étkezést. 

12. Az adminisztrátor a napközis csoportvezetők által leadott és a hozzá beérkezett lemondások alapján 

meghatározza a következő napi étkezési létszámot, amit jelent az élelmezésvezetőnek. 

13. Az élelmezésvezető a létszám alapján elkészítteti a konyhai személyzettel az ételeket. A konyhában 

készített ételekből a szakácsnő mintát vesz, lezárja és dátummal és aláírással ellátva 48 órán keresztül a 

hűtőben tárolja. 

14. A szakácsnő az élelmezésvezető utasítása szerint kiméri az adagokat. az élelmezésvezető gondoskodik 

azok kiszállításáról. 

15. A felszolgálás előtt az ételeket a szakácsnő vezetésével a konyhai dolgozók felforralják. 

16. Az első és második osztályos tanulók részére a konyhai dolgozók tálalják az ételeket, a többi 

évfolyamos tanulók részére önkiszolgáló rendszerben zajlik az étkeztetés. 

17. Az adminisztrátor meghatározza féléves intervallumra az étkezési befizetési napokat, amelyet megküld 

a szülőknek a tanulókon keresztül. A havi étkezési befizetési időpontokról kiírással tájékoztatja a 

szülőket és tanulókat, egy héttel a befizetést megelőzően, a hirdetményt a kábel televízióba 

megjelenteti. 

18. A befizetések napján az adminisztrátor a befizetésre kijelölt napon, a kijelölt helyen átveszi az ebéd 

árát és a felső tagozatosok részére átadja az ebédjegyeket. 

19. Azoknak az étkezést igénylő tanulóknak, akik a befizetési napokon nem fizették be az étkezést, az 

adminisztrátor, értesítést küld. 

14. Az intézmény működésének javítása, folyamatos fejlesztés 

A folyamat leírás célja: hogy biztosítsuk az oktató-nevelő munka, napi végzéséhez szükséges megfelelő 

optimális (biztonságos) körülményeket. 

Célcsoport: alkalmazotti, tanulói kör 



1. A biztonságos intézmény területet folyamatgazda felügyeli. Az oktató-nevelő munkához szükséges 

biztonságos tárgyi feltételek meglétét egy csoport ellenőrzi. Az általuk biztosított veszélylista alapján a 

karbantartási terv szerint történik a biztonságos körülmények megteremtésére. 

2. A HPP alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. 

Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok beilleszkedési zavarok tanulási 

nehézségek enyhítését. Az ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszerzi a szociális és mentális 

segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést 

készít a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról is. 

14.1 Biztonságos intézmény 

A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának 

biztosítása. 

Célcsoport: alkalmazotti és tanulói kör 



1. Augusztus végén, a veszélylista alapján az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tűz-, és munkavédelmi 

vezető, megbízott és a Városüzemeltetési KHT vezetője, bejárják az iskolát. 

2. Ezek után a munkavédelmi megbízott felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. 

Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 

3. A fennmaradó feladatokra az általános igazgató helyettes ütemtervet készít szeptember 15-ig. 

4. Az ütemtervben megjelölt időpontokig megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt 

követően a munkavédelmi megbízott felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás 

szükséges, arra az általános igazgató helyettes 10 napon belül korrekciós tervet készít. 

65



5. Augusztus 21-25. között a munkavédelmi megbízott felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a 

technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 

6. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a 

pedagógusoknak. 

7. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az 

osztályközösségeknek. 

8. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 

9. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik 

lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a 

folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. 

14.2 Belső audit 

A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó 

intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét 

rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján 

intézkedéseket hozzunk. 

Érvényességi tartomány: az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a 

szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. 

Felelős: Jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. 

Az érvényességi területen végrehajtandó ellenőrzési feladatok végrehajtásáért a felelősségek a következők: 

A tervekben rögzített, az oktatás különböző fázisaiban végrehajtandó ellenőrzés elvégzéséért, az 

eredmények dokumentálásáért az audit csoport vezetője, az ellenőrzés során talált nem megfelelés esetén a 

javító intézkedések végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetői felelnek. 


14.2.1. A belső auditok megszervezése 

A belső auditok felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. Az előkészítésről, valamint az előírásnak 

megfelelő lebonyolításról a minőségügyi vezető gondoskodik. 

1. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely 

átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való 

ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a 

minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek 

nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél 

lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. 

2. A minőségügyi vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve audit programot 

készít , amely kiterjed a 

a) a minőségirányítási audit időpontjára 

b) a vizsgált tevékenységekre; 

c) az auditorok kijelölésére; 

d) az audit ütemtervére; az audit csoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő modell 

követelményekre, valamint helyszínek azonosítására, 

e) az audit dokumentumok leadásának határidejére 

3. Az audit programot az intézmény vezetője hagyja jóvá. 

4. A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok 

figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény 

működésének értékelését, ahol az intézményvezető a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer 

hatékonyságát és hatásosságát. 

5. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségügyi vezető javaslatot tesz a 

megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki 

egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. 

66



6. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől 

független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok 

felkészítése a minőségügyi vezető kötelezettsége. 

14.2.2. A belső auditok végrehajtása 

1. Az audit időpontját auditálandó téma munkatársaival az audit megkezdése előtt legalább egy 

hónappal meg kell ismertetni. Az audit csoport vezetője illetve az auditor egy héttel a helyszíni 

vizsgálat előtt átveszi az audit dokumentumokat és a modell követelmények és egyéb szabályozók 

segítségével Belső audit ellenőrzési lapot készít, amelyen feltünteti(k) az audit témára vonatkozó 

ellenőrzési pontokat. 

2. A helyszíni vizsgálatot a jóváhagyott audit program és az auditálás általános szakmai szabályai szerint 

kell végrehajtani. Az auditon az intézményvezető engedélyével megfigyelő is részt vehet. Az 

auditáltak kötelesek az audit során rendelkezésre állni és a minőségirányítással kapcsolatban minden 

kért információt megadni, illetve dokumentum meglétét, feljegyzést és helyszínt bemutatni. 

3. A helyszíni vizsgálatról az auditornak a Belső audit ellenőrzési lap felhasználásával, lehetőleg még a 

helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. Az audit jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ellenőrzési 

pontok mellé a vizsgált dokumentumokat, feljegyzéseket és a szerzett tapasztalatok lényegét. A 

Megfelelés és a Megjegyzés rovatban meg kell adni a tapasztaltak megítélését. A lapot mind az 

auditor(ok)nak, mind az auditált(ak)nak alá kell írni, az esetleges pótlólagos megjegyzésekkel együtt 

(pl. véleményeltérés). 

4. Az auditornak bizonyítékokkal kell észrevételeit alátámasztania, ha az auditor lényeges eltérést 

tapasztal a szabványkövetelménytől vagy a tevékenységre vonatkozó elvárástól, azt a Nem 

megfelelőség jelentés lapon kell rögzítenie a szükséges helyesbítő intézkedéssel és annak 

határidejével együtt, az auditálttal való megegyezés alapján, melyet az illető aláírásával igazol. Vitás 

esetekben első fokon a minőségügyi vezető, másodfokon az intézményvezető dönt. 

14.2.3. A belső auditok tapasztalatainak értékelése 

1. A jegyzőkönyvek és eltérési lapok alapján a vezető auditornak az Audit jelentés lapon el kell 

készítenie az audit értékelését, amely összegezi a tapasztaltakat. Itt értékelni kell a belső 

minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a 

problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a 

határidőket. 

2. Az Audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségügyi vezető 

ismerteti. A vezetés meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására 

javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A vezetés által megfogalmazott 

javaslatokat és Intézkedési terveket az intézményvezető hagyja jóvá, és adja ki végrehajtásra. 

3. Az auditorok a helyesbítő és megelőző tevékenységre kijelölt határidőben kötelesek ellenőrizni az 

intézkedéseket és a tapasztaltakat fel kell jegyezniük a Nem megfelelőség jelentés lapon. 

4. A belső auditok, valamint a helyesbítő és megelőző tevékenység tekintetében az Nem 

megfelelőségek kezelése, a Helyesbítő tevékenységek és a Megelőző tevékenységek eljárások 

az irányadók. 

5. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségügyi vezető ellenőrzi. A 

teljes folyamatot az intézményvezető felügyeli és az intézmény működésének értékelésekor hagyja 

jóvá. 

6. A minőségirányítási auditokról a minőségügyi vezető tart fenn irattárat, amelyben az ezekről készített 

dokumentumokat az Feljegyzések, bizonylatok kezelése eljárás szerint, a készítéstől számított 5 

évre megőrzi. 

15. 

67



15. A dokumentálás rendje 

Minőségbiztosítási dokumentálási rend szabályozása 

15.1 Irattározás 

A szabályozás célja: A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és könnyen 

kezelhetőségének megteremtése. 

Célcsoport: igazgató és team 

Felelős: minőségügyi koordinátor 


Jegyzőkönyv 

Feljegyzési lap 

Folyamatleírás tartalma: 

1. Az intézmény megfelelő mélységig dokumentált formában szabályozta folyamatait, amelyhez 

kialakította és üzemelteti az intézmény jellegének megfelelő dokumentációs és bizonylatolási rendet, 

meghatározta a dokumentumok és bizonylatok megőrzésének rendjét, időtartamát. 

2. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 

3. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, 

intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatni kell. 

4. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az 

iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 

5. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell 

megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes 

mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után 

keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő 

hely van, több éven át lehet használni. 

6. Az iraton fel kell tüntetni: az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az 

irattári tételszámot. Csatolni kell az irat előzményeit. 

7. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név és tárgymutatót kell készíteni. 

8. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit 50 év után át kell adni az illetékes levéltárnak. 

9. Az őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, ki kell választani azokat, amelyeknek az 

őrzési ideje lejárt. A selejtezést az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést 

harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 

10. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyet kell készíteni, amely tartalmazza a selejtezett irattári 

tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. Selejtezni csak a levéltár hozzájárulása után 

lehet. 

11. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 

12. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása 

13. Az iratok elintézése és továbbítása: 

a) Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy, az iskolatitkár az iratot 

láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. 

b) Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személynek az ügyiratot kiadja, az 

irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. 

c) Ha az irat burkolata sérült, vagy felbontva érkezett, az adatkezelő rávezeti a „sérülten érkezett” ill. 

„felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, amit aláírásával igazol. 

d) Végzi az iratok irattári lerakását. 

e) Az ügyiratokat belső rendelkezés szerint, kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja, úgy, 

hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének napja megállapítható legyen. 

68



15.2 Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások, jogszabályok 

A szabályozás célja: A minőségirányítási rendszer áttekinthetőségének, alkalmazhatóságának és könnyen 

kezelhetőségének megteremtése. 

Célcsoport: teljes körű 

Felelős: minőségügyi vezető 


Jegyzőkönyv 

Feljegyzési lap 

Folyamatleírás tartalma: 

1. Intézményünkbe közlönyök nem járnak, csak a CD jogtár 

2. Kezelésének felelőse: könyvtáros, igazgató 

3. A jogszabályokban közlönyben megjelent változásokról az igazgató értesíti az érintetteket, melynek 

módszere a következő: 

a) az érintettek tájékoztatása 2 héten belül 

b) sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján 

c) mindenkit érintő esetben heti (jelenleg hétfői) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, 

majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki 

számára munkaköri kötelesség 

d) A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli 

tájékoztatás 

4. A CD jogász tartalmába minden dolgozó betekintést nyerhet 

5. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: 

Könyvtárban 

a) Alkotmány 

b) Pedagógiai Program, Tantervek 

c) Házirend 

d) Kollektív szerződés 

e) Közalkalmazotti Szabályzat 

f) Szervezeti Működési Szabályzat 

g) Közoktatási Törvény 

h) Munkaterv 

Igazgatónál, igazgató helyetteseknél 

i) Közoktatási Törvény 

j) Munkaköri leírások 

Iskolatitkárnál 

k) Munka Törvénykönyve 

l) Közalkalmazotti Törvény 

m) CD jogász 

69



Mellékletek 

1. számú melléklet Folyamatleírások 

R-01 Vezetés, irányítás és adminisztráció 

a) Feladatterv 

b) Külső és belső változásköteles dokumentumok jegyzéke 

c) Tantárgyfelosztás 

d) Elosztási jegyzék 

R-02 Beiskolázás, tanulói jogviszony létesítése 

a) Segédtábla az első osztályosok beíratásához 

b) Szülői nyilatkozat 

c) Tájékoztató levél 

R-03 Oktatás és nevelés 

R-04 Emberi erőforrások biztosítása 

a) Szaktanári önértékelés 

R-05 

R-06 Tanulási nehézséggel és zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását 

segítő program 

R-07 Mérés, elemzés, javítás 

a) Partnerlista 

b) Belső minőségügyi felülvizsgálati terv 

c) Eltérésjelentés 

d) Panasz nyilvántartó füzet 

e) Intézkedési terv 

f) Helyesbítő és megelőző intézkedési lap 

R-08 Étkeztetés 

a) Igényfelmérő lap 

b) Értesítő levél 

c) Étrend 

1. számú melléklet Partneri igény elégedettség és elégedetlenség felmérése 

2. számú melléklet Intézkedési terv 

3. számú melléklet Fejlesztő javaslat adatlapja 

4. számú melléklet Helyesbítő, fejlesztő, megelőző tevékenység 

5. számú melléklet Irányított önértékelés 

6. számú melléklet Pedagógusok étékelési rendje 

70

A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?