e-Learning az oktatÃ¡s tradicionÃ¡lis Ã©s modern felfogÃ¡sÃ¡nak ... - Coedu

Budapesti Közgazdaságtudományi és 

Államigazgatási Egyetem 

Gazdálkodástudományi Kar 

Információrendszerek Tanszék 

e-Learning az oktatás tradicionális és 

modern felfogásának tükrében 

Készítette: Tóth-Daru Zita 

Készítés éve: 2003 

Főszakirány: Információgazdálkodás 

Szakcsoport: e-Learning 

Szakszeminárium vezető: Gábor András 

II. / 1.

Szakdolgozat 



BKÁE Gazdálkodási Kar Információrendszerek Tanszék 

Tóth-Daru Zita 

Tartalomjegyzék 

Tartalomjegyzék 2 

Bevezetés 3 

1. Kihívások az oktatásban 6 

2. Az e-Learning, mint új oktatási forma 9 

2.1 Mi az e-Learning 10 

2.2 Az e-Learning céljai 13 

3. A hatékony tanulás elmélete 14 

3.1 Az e-Learning, mint hatékony tanulás 15 

4. Az e-Learning által elérhető előnyök az oktatásban 17 

4.1 Előnyök a hagyományos oktatáshoz képest 17 

4.2 Előnyök a tanulók számára 19 

4.3 Előnyök a tanárok számára 20 

4.4 Előnyök a szervezetek számára 21 

5. Hátrányok 22 

6. Oktatás az információs társadalomban 24 

6.1 A hagyományos oktatás válsága 24 

6.2 A hagyományos iskolarendszer és oktatás kritikái 25 

II. / 2.

Szakdolgozat 





6.3 Az információs társadalom igényei az oktatással szemben 27 

7. Az e-Learning és a hagyományos oktatás összehasonlítása 31 

7.1 A tanulási környezet eltérései 31 

7.2 A kommunikációs rendszer eltérései 35 

7.3 Néhány hasonlat 36 

8. Pedagógusok az információs társadalomban 38 

8.1 A pedagógusok és az új technológiák 38 

8.2 Az Internet pedagógus 42 

9. Szempontok az online oktatóprogram összeállításához 48 

10. e-Learning az európai oktatási rendszerekben 53 

10.1 Megfontolások az oktatás fejlesztésében 53 

10.2 Az e-Learning program 56 

10.3 Az oktatás fejlesztése Magyarországon 59 

11. Jövőkép az oktatásban 61 

Irodalomjegyzék 65 

II. / 3.

Szakdolgozat 





Bevezetés 

„Olyan kulturális közegből származom, 

ahol a dolgok a tegnap világát reprezentálják. 

(...) Számomra a legnehezebb dolog volt azt 

megtanulni, hogy mit kezdjek egy olyan 

kultúrában, ahol a dolgok a holnapot 

vagy még inkább a holnaputánt jelentik.” 1 

Az információs társadalom korában a változások annyira gyorsak, hogy már 

megszoktuk a permanens jövőre figyelést. A ma teljesen a jövő szolgálatába 

lépett, a múlt elhalványodik, a jelen lefokozódik. A változások már nem évtizedek 

alatt, a dolgok korábban megszokott, természetes rendje szerint történnek; 

hanem alig követhető sebességgel, szemünk láttára. A fejlődés üteme komoly 

kihívásokat támaszt a nemzeti és az európai gazdaság- és társadalompolitikák 

formálóival szemben. Bebizonyosodott, hogy a hagyományos keretek között az 

oktatás már nem képes a változások ütemére kellő gyorsasággal és 

hatékonysággal reagálni, noha a gyors technológiai fejlődés a tudás folytonos 

megújítását kívánja. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak az 

oktatásnak az átalakulásra, hogy létrejöhessen hazánkban és az Európai 

Unióban a világ legfejlettebb és legversenyképesebb, dinamikus tudásalapú 

gazdasága és tudásközéppontú társadalma 

Ebben a kihívásokkal teli környezetben jelent meg az elmúlt évtized folyamán az 

e-Learning (elektronikus tanulás), mint az oktatás egy új formája és mint a 

hagyományos oktatás egy lehetséges alternatívája. Dolgozatomban azt 

vizsgalom, hogy az e-Learning milyen megoldásokat kínál az oktatás 

fejlesztésére, képes-e nagyobb hatékonyságot nyújtani és ha igen, mely 

1 Kocsis Éva – Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat. Tanulás és hálózatosodás az új 

gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium. 

II. / 4.

Szakdolgozat 





tulajdonságai teszik erre képessé Munkám alapvető célja, hogy megmutassam, 

hogy az e-Learning a legmegfelelőbb oktatási forma, ami képes az információs 

társadalom és gazdaság tudásigényét kielégíteni és a hagyományos oktatás 

problémáit megszüntetni. 

Dolgozatomban először elemzem az oktatásban megjelent kihívásokat és 

problémákat, majd áttérek az e-Learning, mint új oktatási forma bemutatására. 

Megmutatom, hogy miért nevezhető hatékonyabbnak a hagyományos 

oktatásnál, és számos nézőpontból elemzem a két oktatási forma 

jellegzetességeit, viszonyát. Továbbá bemutatom az információs korszak 

pedagógusainak átalakuló szerepét és a boldoguláshoz nélkülözhetetlen 

kompetenciákat. Végül adok néhány fontos oktatási szempontot, amit egy online 

oktatóprogram kialakításakor (az e-Learning oktatási folyamatának 

megtervezésében) érdemes szem előtt tartani, majd egy európai kitekintéssel és 

jövőképpel zárom soraimat. 

II. / 5.

Szakdolgozat 





1. Kihívások az oktatásban 

„A technikai civilizáció gyors fejlődése és 

a világ népességének szellemi potenciálja 

közötti szakadék növekszik” 

(Nagy, 2000) 2 

A történelem során különböző kormeghatározásokat használunk: beszélhetünk 

kőkorszakról, vaskorszakról, bronzkorszakról, napjainkban azonban az 

információs korszakban élünk. A bennünket körülvevő információs társadalom az 

öngerjesztő tudásgyarapodás kora, amelyben a legfőbb gazdasági érték maga a 

tudás. 

Napjaink felgyorsult világa azonban egy másfajta tudást igényel, mint amit a 

hagyományos oktatás és iskolarendszer keretei lehetővé tesznek. A gyors 

technikai, gazdasági és társadalmi változásokból adódóan nehéz megmondani, 

hogy pontosan milyen tudásra lesz szüksége felnőttkorában a mai iskolásoknak. 

Az viszont biztos, hogy az oktatási rendszer nem tud lépést tartani az 

információs társadalom kihívásaival, válsága köztudott tény mindenki számára. 

Átalakulása már megindult, de még sok változáson kell keresztül mennie, hogy 

képes legyen az információs korszakban való boldoguláshoz szükséges újfajta 

tudás szolgáltatására. 

Az információs társadalom kihívásai az oktatás területén paradigmaváltozást 

eredményeznek: az ipari- és az információs társadalom oktatási gyakorlatát már 

más tényezők határozzák meg. A hagyományos ismeretközlésről áttevődik a 

hangsúly az információk kezelésével kapcsolatos képességek, kommunikációs 

és szociális kompetenciák, illetve a változásokkal szembeni pozitív beállítódások 

II. / 6.

Szakdolgozat 





kialakítására. Az alábbi táblázatban a hangsúlyeltolódások néhány fontos elemét 

foglalom össze: 

1. táblázat: 3 

Az ipari társadalom oktatási 

gyakorlatát 

meghatározó elemek 

Tények és szabályok, 

kész megoldások megtanítása 

Zárt, kész tudás átadása 

A tudás forrása: 

az iskola, a tanár 

Osztálykeretben történő tanítás 

A tanári instrukció dominanciája 

Az információs társadalom oktatási 

gyakorlatát 

meghatározó elemek 

Készségek, kompetenciák, jártasságok, 

attitűdök kialakítása 

Az egész életen át történő tanulás 

képességének és készségének kialakítása 

(lifelong learning) 

A különböző forrásokból és perspektívából 

szerzett tudáselemek integrációja 

Kisebb, gyakran heterogén csoportokban 

történő tanulás 

Komplex, inspiráló tanulási környezetben a 

tanuló önállóan építi fel tudását 

A táblázatban jobb oldalon látható, „Az információs társadalom oktatási 

gyakorlatát meghatározó elemek” egyben az e-Learning, az új oktatási forma 

alkotórészei is. Egyes vélemények szerint az oktatási válságot megoldhatja az 

e-Learning és a hagyományos oktatás integrálása, bár a technikai elemekkel 

kibővítve a hagyományos iskolarendszer és oktatás keretei megmaradnának. 

Más radikálisabb elképzelések szerint azonban az e-Learning fokozatosan 

átveszi a teljes hatalmat az oktatásban és az oktatás hagyományos keretei 

idővel teljesen felszámolódnak. 

Napjainkban azonban a kialakulatlan informatikai infrastruktúra, a 

hardverfelszereltség és a szakértő oktatószemélyzet hiánya akadályt vet az új 

2 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői (7) 

3 Komenczi Bertalan: On-line - Az információs társadalom és az oktatás- (13) 

II. / 7.

Szakdolgozat 





oktatási formák terjedésének. „Fennáll tehát a veszélye annak, hogy a 

társadalom megoszlik egyrészt azokra, akik képesek a megszerzett információk 

értelmezésére, másrészt azokra, akik ezeket az információkat csupán használni 

képesek, harmadrészt azokra, akiket kitaszítanak a társadalom perifériájára, és 

kizárólag csak a szociális támogatásból képesek magukat fenntartani. Vagyis 

azokra, akik a tudás birtokosai, és akiket a tudásból kirekesztenek... Az oktatás 

elsődleges hivatása, hogy abban segítse a diákokat, hogy kibontakoztathassák a 

bennük rejlő képességeket, és teljes emberekké válhassanak ahelyett, hogy 

pusztán a gazdaság szerszámai legyenek.” 4 

4 Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia (12) 

II. / 8.

Szakdolgozat 





2. Az e-Learning, mint új oktatási forma 

„Megváltoznak ugyanakkor a tudás 

megszerzésének jellemző mintázatai 

is: uralkodóvá válik az egész életen át 

tartó tanulás, ismét elhalványul a gyermek 

és a felnőtt közti éles – merőben újkori – 

fogalmi megkülönböztetés, a formális 

iskolai intézményeket pedig egyre 

inkább fölváltják a nyitott művelődés 

virtuális környezetei.” 5 

Az információs társadalom korában napról-napra születnek új szavak az „e” 

(=elektronikus) előtag használatával. A gyorsan változó világhoz való 

alkalmazkodásunkban azonban elengedhetetlen megismerni ezeket az 

„e” világban létrejött fogalmakat. Ilyen frissen született oktatási témakörbe 

tartozó fogalom az e-Learning. 

Az e-Learning egyszerű megfogalmazásban nem jelent mást, mint elektronikus 

tanulást, tanítást, ismeretelsajátítást. Azonban az „e” betű elektronikus jelentése 

csak egyike a sok lehetőségnek, ami az „e” betű mögött meghúzódhat. A 

különböző értelmezési lehetőségek találóan szemléltetik az 

e-Learning-ben rejlő kreativitást: 

Exploration - felfedezés: az e-Learning által felfedezhetjük, bejárhatjuk az 

információs társadalom tudásvilágát 

Experience - tapasztalat: az e-Learning a tapasztalatszerzés új lehetőségeit 

nyitja meg előttünk 

Engagement – elköteleződés: az e-Learning kreatív elemei magukkal ragadják a 

tanulókat és a tanárokat egyaránt 

5 Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia (15) 

II. / 9.

Szakdolgozat 





Easy of use - könnyű használat: az e-Learning segítségével könnyedén 

tanulhatunk 

Empowerment – felhatalmazás: az e-Learning képessé tesz az önálló tanulásra 

2.1 Mi az e-Learning 

Az e-Learning-nek általánosan elismert definíciója nem ismert a 

szakirodalomban. Már számos kísérlet született a fogalom átfogó 

meghatározására több-kevesebb sikerrel. Egyes értelmezések szerint az 

e-Learning megegyezik a számítógépes oktatás Internet használattal való 

kiterjesztésével (Web-alapú vagy online learning). Más értelmezések fényében 

az e-Learning távoktatás (distance learning) jellege kerül előtérbe, mint a 

tananyag eljuttatásának új, hatékonyabb lehetősége. A valósághoz azonban 

talán egy harmadik megközelítésmód áll a legközelebb, amely szerint az 

információs és kommunikációs technológiák (IKT) révén egy virtuális térben 

történő oktatás válik lehetségessé. 

e-Learning = technológia alapú tanulás (Technology -Based Learning) 

Az e-Learning egy új oktatási forma, amely a technológia módszerek és 

alkalmazások széles körét foglalja magában, mint például a számítógép alapú 

oktatás (Computer-based training=CBT), Web-alapú oktatás, virtuális tanterem 

és egyéb digitális lehetőségek. 

II. / 10.

Szakdolgozat 





Két típusa: 

- aszinkron tanulás (asynchronous learning): Olyan tanulási forma, amely során 

a tanuló a tananyagot saját ütemezésében dolgozza fel, illetve a tanárok és a 

tanulók közötti interakció váltakozva és időkésleltetéssel zajlik. A legtöbb 

e-Learning oktatási módszer az aszinkron tanulásra épül. 

- szinkron tanulás (synchronous learning): Olyan tanulási forma, amelynek során 

a képzés egy előre meghatározott időpontban és oktató irányításával zajlik. A 

hagyományos tantermi oktatáshoz képest a tanulóknak nem kell feltétlenül 

egyazon helyen lenniük, hanem hálózaton keresztül, saját számítógépüknél ülve 

vesznek részt az oktatásban. 

Az e-Learning-ben a tartalomközvetítés történhet Interneten, Intraneten, 

Extraneten keresztül, műholdas közvetítéssel, audio/video kazettán, Cd-ROM-on 

és egyéb interaktív médián. 

Az e-Learning távoktatással, web-alapú oktatással és a számítógép alapú 

oktatással való kapcsolatát jól szemlélteti a következő ábra: 

1. ábra: 6 


II. / 11.

Szakdolgozat 





Jól látható, hogy az e-Learning a három terület átfedéseképpen jön létre, a 

technológia által kínált lehetőségek révén integrálódnak az egyes alkotóelemek 

ebben az új fogalomban. 

Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy az e-Learning nem feleltethető 

meg egy az egyben a távoktatásnak, hanem annak egy részhalmaza csupán. A 

távoktatás (distance learning) definíciója tágabb keretek között mozog, hiszen az 

e-Learning kínálta újfajta oktatási lehetőségeken kívül magában foglalja például 

a hagyományos szöveg-alapú (text -based learning), postai levelezéssel 

megvalósuló oktatást is. 

Összességében elmondható, hogy az e-Learning, az online tanulás, a 

távoktatás, a számítógép-alapú oktatás kifejezések közé nehéz határvonalat 

húzni. A legtöbb szervezet és felhasználói csoport másképpen értelmezi és 

használja őket, általánosan elfogadott definíciók nincsenek. Továbbá ezek a 

kifejezések ugyanolyan sebességgel változnak, fejlődnek, mint az „e”-világ. 

II. / 12.

Szakdolgozat 





2.2 Az e-Learning céljai 

1. cél: Minden diák, tanár hozzáférjen az információ technológiához az 

osztálytermekben, az iskolákban, a különböző közösségekben és otthon. 

2. cél: Minden tanár hatékonyan tudja alkalmazni az információs és 

kommunikációs technológiát, így a diákjaik minél jobb eredményeket 

mutathassanak fel. 

3. cél: Minden diák rendelkezzen minél szélesebb 

technológiai és információs tudással. 

4. cél: A kutatások és tapasztalatok hatékonyan 

járuljanak hozzá az oktatásban a technológiai 

módszerek és alkalmazások következő 

generációjának kialakulásához. 

5. cél: A digitális tartalom és a hálózatosodás 

minél hamarabb alakítsa át az oktatást. 

II. / 13.

Szakdolgozat 





3. A hatékony tanulás elmélete 

Vizsgáljuk meg, hogy mi megy végbe az emberi agyban a tanulási folyamat 

során. Először is a tanulás figyelmet igényel. A hatékony oktatás magával 

ragadja a figyelmet és meg is tartja. Sajnos, az agyi idegrendszer figyelemért 

felelős sejtjei, amelyekben az információ tárolódik nagyon gyorsan elfáradnak 

(akár perceken belül). 3-5 perces időközönként pihenésre van szükségük, vagy 

különben fogékonyságuk egyre csökken. Gyors regenerálódásra képesek, mégis 

az oktatásban /képzésben foglalkozni kell a fáradtság/unalom tényezőjével a 

hatékony tanulás érdekében. Az idegsejtek bizonyos időintervallumonként újabb 

és újabb ingereket keresnek, amelyet nem feltétlenül a tananyagban lelnek meg. 

Az oktatást ezért úgy kell kialakítani, hogy minél hatékonyabban és minél tovább 

képes legyen az idegsejtek lekötésére. 

A tanulási folyamatban különböző agyi központok vesznek részt (hallás, látás, 

mozgás, beszéd stb.), amelyek mind fáradékonynak és hajlamosak az újabb 

ingerek keresésére. Hatékony tanulásnak az a folyamat nevezhető, amikor minél 

többfajta központot veszünk igénybe, minél változatosabban, hiszen így a 

fáradékonyság jobban kiküszöbölhető. 

Az emlékezet, azaz a tananyag memorizálása az agy különböző területeinek 

közös munkájából alakul ki. A hatékony tanulás során már a különböző 

központokban kialakul az emlékezet. Az a tanulási forma a hatékonyabb, 

amelyben az információáramlás úgy van megtervezve, hogy minél több 

központon menjen keresztül. 

II. / 14.

Szakdolgozat 





3.1 Az e-Learning, mint hatékony tanulás 

A hatékony tanulás fentiekben leírt megközelítéséből következik, hogy az 

e-Learning hatékonyabb oktatatási lehetőséget kínál a hagyományos 

módszereknél. Számos olyan elemet tartalmaz, amely révén a tanulási folyamat 

érdekesebbé, szórakoztatóbbá és izgalmassá válik. Ha a tananyag nem köti le, 

nem kelti fel kellően a diák érdeklődését, akkor a tanulás is kevésbé lesz 

hatékony. Számos tananyag esetében kifejezetten előnyös az e-Learning-es 

megjelenési forma, és sokkal könnyedebben tanulhatóvá válnak. 

Az e-Learning hatékonysága az alábbi tényezőknek köszönhető elsősorban: 

Multimédia – Az e-Learning-ben képek, filmek, hanghatások, szövegek közösen 

segítik a tananyag elsajátítását, amelyek különböző agyi központokat mozgatnak 

meg, így könnyebben megy a memorizálás. 

Interaktivitás – Az e-Learning-ben megvalósul az Internet kétirányú, 

párbeszédes információ-cserét biztosító lehetősége. A tananyag és a tanuló 

közötti interaktivitás (kérdések, tesztek, animáció, szimuláció) mellett a tanulók 

egymás között és oktatójukkal is tudnak kommunikálni. A hagyományos 

módszerekhez képest ez nagyobb hatékonyságot biztosít, mert a tanuló 

bármikor beleszólhat a tanulási folyamatba. 

Azonnali visszacsatolás – A kétirányú párbeszédben azonnali reakcióra, 

visszajelzésre számíthatunk. Így a félreértelmezett tananyag nem memorizálódik 

feleslegesen. 

II. / 15.

Szakdolgozat 





Az idő és a tér szabadsága – A tanulás bármikor, bárhol elkezdhető, saját 

ritmusban lehet vele haladni. A nagyobb rugalmasság hatékonyabb tanulást 

eredményez. 

II. / 16.

Szakdolgozat 





4. Az e-Learning által elérhető előnyök az oktatásban 

4.1 Előnyök a hagyományos oktatáshoz képest 

Az e-Learning legfontosabb előnye a hagyományos oktatással szemben, hogy 

képes azt a tudást produkálni, amit az információs társadalom igényel. Ez 

megoldást kínálhat az oktatási szféra válsághelyzetére. 

Másik fontos, óriási előnnyel járó jellemvonása a rugalmassága, ami a tér és az 

időkorlátoktól mentes virtuális környezetnek köszönhető. Az idő és tér 

tényezőinek kizárása mindenképpen költségmegtakarítást eredményez, 

gondoljunk például a diákra, aki megspórolja az iskolába járás útiköltségét. 

A fentieken kívül az e-Learning a hagyományos tantermi oktatáshoz képest még 

számos jó tulajdonsággal rendelkezik: 

- Olcsóbb előállítás- Az aszinkron oktatásban a saját oktatási/képzési 

programunkat is előállíthatjuk szoftver költségen; szinkron oktatásban további 

kiadások is vannak, a tanár folyamatos jelenléte miatt, de még mindig olcsóbb, 

mint a hagyományos tantermi óra. 

- Egyéni ütemezés- A legtöbb e-Learning programot a szükségletek szerint 

bármikor el lehet kezdeni, a tanuló képességeinek megfelelő ütemben, 

sebességgel. A tananyag a kívánt adagokban érkezik. Így hatékonyabb tanulás 

II. / 17.

Szakdolgozat 





érhető el, mert az átvett anyag kellően leülepszik, mielőtt a tanuló 

továbbhaladna. 

- Gyorsaság – Az e-Learning kurzusok az eddigi tapasztalatok alapján 50%kal 

gyorsabban haladnak, mint a hagyományos tantermi órák. Ez nagyrészt a 

személyre szabottságnak köszönhető, mert a tanulók kihagyhatják, átugorhatják 

az általuk már ismert tananyagot, és több időt szentelhetnek azokra a részekre, 

amelyekben még ismétlésre van szükségük 

- Következetes (konzisztens) tartalom – Az e-Learning megszünteti a 

problémát ami abból adódik, hogy különböző tanárok ugyanazt az anyagot 

másképp tolmácsolják. Standard tudást kapunk, nem a tanárok szája-íze 

szerintit. 

- Bárhonnan és bármikor elérhető – Az órákra bárhonnan és bármikor be lehet 

kapcsolódni (Just-In-Time ) Így azok számára is elérhetővé válik az oktatás, akik 

az e-Learning kialakulása előtt sose tudtak erre időt szakítani. Továbbá a 

csökkent munkaképességű emberek tanulási helyzetén is sokat javíthat, hiszen 

az átképzésük lehet pénzbe kerül, de ha valaki munkaképessé válik, akkor a 

társadalomnak több hasznot hoz, szemben a munkanélküli eltartottal. 

- Könnyen és gyorsan frissíthető – Az e-Learning tananyagot könnyű 

naprakészen tartani, mivel az új tananyagot csupán fel kell tölteni a szerverre. A 

CD-ROM-alapú programok frissítése és terjesztése kissé drágább lehet, de még 

mindig olcsóbb, mint az órákra való nyomtatás vagy az oktatók újbóli betanítása. 

- A tananyag mélyebben elsajátítható, könnyebben memorizálható – Ez az 

e-Learning-ben rejlő kreatív multimédialehetőségeknek köszönhető elsősorban, 

hiszen a felénk jövő információ/üzenet több csatornán keresztül is megerősített 

(video, audio, kvízek, interaktivitás stb.), így több agyi központot ér el. Ha a 

tananyag valamely része mégsem volt tökéletesen érthető, akkor újra 

lejátszható. Ez nem működne egy zsúfolt előadóteremben tartott órán! 

II. / 18.

Szakdolgozat 





- Nagy tanulócsoportok is könnyen kezelhetőek - A program rögzíti az egyéni 

adatokat és a fejlődési folyamatot. Méri a teljesítményt és ki is értékeli, így az 

oktató bármikor bármit megtudhat az adott tanulóról, és könnyedén 

behatárolhatja azokat a területeket ahol még további oktatásra van szükség. 

Mivel az oktató munkájának nagy részét elvégzi a számítógép, így több ideje 

marad, akár több emberre, vagy egyéni problémák kezelésére. 

- Intenzívebb együttműködés és interaktivitás a diákok között - Az interaktív 

környezet serkenti a diákok közötti kommunikációt, így a csoportmunka, 

csoportszellem kialakulásának nagyobb az esélye. A virtuális környezet 

fesztelenebb légkört teremt, így a személyiségek gyorsabban és jobban 

kibontakoznak. Egy tanulmány szerint a diákok ebben a környezetben 20%-kal 

hatékonyabban dolgoznak és jobban élvezik az órákat, mint a hagyományos 

tantermi környezetben. 

Most vizsgáljuk meg az előnyöket a különböző felhasználói csoportokra bontva: 

4.2 Előnyök a tanulók számára 

- mindenféle tanulási típusnak, stílusnak megfelelő programok, tanfolyamok 

- mélyebb interaktivitás, hatékonyabb memorizálás 

- tanulás saját ütemezésben, a saját sebességnek megfelelően 

- a tanuló bárhol, bármikor tanulhat 

- idő és utazási költséget takarít meg a diák 

- bátorítja a diákokat a Weben való böngészésre és a tanulásra 

II. / 19.

Szakdolgozat 





- a tanuló kiválaszthatja a számára legoptimálisabb képzési formát és 

tananyagot, ami legjobban megfelel a képzettségének, tudásszintjének és ami 

leginkább érdekli 

- fejleszti az informatikai és Internettel kapcsolatos jártasságot, ami a későbbi 

karrier folyamán fontos tényező lehet 

- a kevesebb önbizalommal rendelkező diákoknak nagyobb esélye van a 

kibontakozásra, továbbá az e-Learning önálló tanulásra serkent, ami 

felelősségérzetet nevel a tanulókba 

4.3 Előnyök az oktatók számára 

- a tananyag készítéséhez, összeállításához az egész világháló rendelkezésre 

áll 

- a tanítás a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával sokkal színesebbé 

tehető, a tananyag hatékonyabban adható át, a sima szövegen-alapuló (textbased 

learning) oktatáshoz képest 

- az információt bárhonnan, bármikor eljuttathatja a diákok felé, a gép számos 

feladatot elvégez a tanár helyett, míg Ő magasabb szintű problémákkal, 

tevékenységekkel tud foglalkozni 

- minden adat és eredmény tárolódik, amelyekhez bármikor hozzáférhet az 

oktató referencia vagy bármely szükséglet céljából 

- az interaktivitás számos lehetőséget kínál a kommunikációra, ami növeli az 

online órákon való részvételi kedvet és az oktató nagyobb aktivitásra számíthat 

az online kurzus keretében, ami segítheti munkájában 

II. / 20.

Szakdolgozat 





- költség és időmegtakarítás 

4.4 Előnyök a szervezetek számára: 

A szervezetek, amelyek az e-learning módszerét kívánják alkalmazni személyi 

állományuk fejlesztésére, főleg a gazdasági szféra területéről érkeznek. Számos 

érv szól amellett, hogy a cégek miért a web-alapú oktatást válasszák: 

-Folyamatos és automatikus tájékoztatást kapnak az online oktatási programban 

részt vevő alkalmazottak teljesítményéről és fejlődéséről 

-Egységes minőség. A szervezet minden dolgozója ugyanazt az egységes 

színvonalú és minőségű tréninget kapja. 

-Az e-Learning alkalmazása rugalmasságot tesz lehetővé a szervezetben, 

gyorsabban tudnak reagálni a megváltozott piaci körülményekre. A szervezet 

rendelkezésére álló tudás gyorsan aktualizálható (elavult ismeretek kitörölhetők, 

új információk beépíthetők), adott célcsoportra szabható. 

-A tréning bárhonnan, akár otthonról is, utazás nélkül igénybe vehető. Az adott 

csoport összeszervezését ez jelentősen megkönnyíti. A nyári szabadságolások 

miatt rendkívül nehéz minden érintettet oktatásra beosztani. e-Learning 

igénybevétele esetén az adott munkatársnak nem kell utaznia és időre érkeznie 

a helyszínre. 

II. / 21.

Szakdolgozat 





-Az e-Learning integrálja a tréninget a munkával. A tanulás a munka természetes 

részévé válik. A tanulók így a mindennapi tevékenységükhöz várhatnak el 

konkrét segítséget. 

-A már kidolgozott e-Learning tananyagok a későbbiekben is elővehetők, ezzel 

jelentős időmegtakarítást eredményezhet a szervezeten belül. Legcélszerűbb az 

új munkatársak oktatásában hozzányúlni az e-Learning kínálta lehetőségekhez, 

hiszen az Ő oktatásuk a leginkább időigényes (25). 

5. Hátrányok: 

- A számítógéppel nem rendelkező diákok kiszorulnak az e-Learning-ből, a 

szükséges technológia biztosítása magas költségekkel jár. 

- Technikai vagy működésbeli problémák léphetnek fel az oktatás során, ami 

bonyodalmakat okozhat a tanulónak és a tanároknak egyaránt. 

- Az e-Learning kurzuson való részvételhez alapszintű számítástechnikai 

ismeretek szükségesek, ennek pótlása időt vesz igénybe. 

- Az Internet-elérés még számos országban korántsem olcsó és kevesek 

számára elérhető, korlátlan kapcsolattal még kevesebben rendelkeznek. 

- Az e-Learning tanfolyamok, tananyagok összeállításának kezdeti költségei 

tekintélyesek lehetnek. 

- Az oktatóknak otthonosan kell mozogniuk az Internet és a szerzői jogok 

világában és minden, a tananyaghoz felhasznált téma tekintetében. 

- Az Internet sávszélessége túl kicsi lehet a megkívánt multimédia szint 

támogatására. 

II. / 22.

Szakdolgozat 





- Az e-Learninggel foglalkozók még úttörő szerepben vannak, kevéssé 

számíthatnak a tapasztaltabb kollegák segítségére. 

- A személyes kapcsolat hiánya, kevés motiváció az önálló tanulásra. 

- A teljesítményméréskor fennállhat a csalás veszélye, így a számonkérés 

problémákba ütközhet, ennek a területnek a fejlesztése még sok energiát kíván. 

II. / 23.

Szakdolgozat 





6. Oktatás az információs társadalomban 

Van az úgy, hogy semmi sem jó, és 

Van az úgy, hogy lenni sem jó” 

(DÉS LÁSZLÓ) 7 

6.1 A hagyományos oktatás válsága 

A 20. század végére kibontakozott oktatási válság közismert tény az oktatással 

foglalkozók körében. Az elmúlt évek tudásszint-kutató felméréseinek eredményei 

Magyarországot is azok közé az országok közé sorolták, ahol az oktatás, a 

pedagógia nem tölti be megfelelően a szerepét. A hagyományos oktatás 

intézményei elavultak és konzervatívak, nem képesek eleget tenni az 

információs társadalom által igényelt tudásigénynek. A gazdaság és a 

társadalom egyre dinamikusabban fejlődik, az oktatásnak is fel kell venni ezt az 

ütemet, csak így tud megfelelni az egyre komplexebb elvárásoknak. 

A megoldás kulcsa rejtőzhet az információs és kommunikációs technológiák 

elterjedésében és alkalmazásában. Oktatási szerepükre már a számítógépek 

megjelenésétől elképzelések születtek. „A számítógép megjelenése új 

technológiát jelent a képzés és oktatás területén, ami olyan volumenű hatást fog 

kifejteni, mint annak idején a könyvnyomtatás. Eleinte a számítógépeket csak 

gyors számolások elvégzésére használták, ma azonban számos területen 

oktatógépekként is szolgálnak. A számítógép lehetővé teszi, hogy minden tanuló 

egyéni módon haladjon a tananyaggal. Az otthoni terminálok a képzési 

7 Mayer József: A tanulás kora (2) 

II. / 24.

Szakdolgozat 





lehetőségeket és a tudást házhoz fogják szállítani. Az oktatási célú számítógép 

társadalmunk szimbóluma, amely tanulótársadalommá változott”. (Fuchs, 1969, 

7) 8 A technológiai fejlődés azonban a számítógépek hálózatokba kapcsolását 

tette lehetővé, és újabb várakozások jelentek meg az oktatás előtt: „... ha a 

hálózat eszméje az oktatásban azoknak a reményteli elvárásoknak megfelelően 

alakul, amit sokan táplálnak, és ha az alkotó szellemek erre fogékonyak lesznek, 

akkor az új technológia áldásai az emberiség számára minden várakozást felül 

fognak múlni.” (Licklider és Taylor, 1968). 8 

6.2 A hagyományos iskolarendszer és oktatás kritikája 

A számítógépek és az új technológiák megjelenése lendületet adott az oktatási 

és iskolarendszerrel kapcsolatos kritikák előtérbe kerülésének. Három jelentős 

elképzelést mutatnék be, amelyben az e-Learning elemei is megtalálhatóak (7). 

Az első nagyszabású kritika Ivan Illich 1970-ben megjelent ’A társadalom 

iskolátlanítása’ című könyvében látott napvilágot. Elképzelése radikális 

megoldásnak mondható, mely szerint az iskolát, mint társadalmi intézményt meg 

kell szüntetni. Helyette a tanuló ember és a környezete közötti új viszony 

megteremtése lenne szükséges. Szerinte létezhet az iskola ellenkezője: az 

önirányításos tanulás, mely egy új kapcsolatrendszeren valósul meg. A régi 

kapcsolatrendszer, melyben minden oktatási anyag a tanáron keresztül jut el a 


II. / 25.

Szakdolgozat 





diákhoz megszűnik. A megoldás a tanulás térben és időben felszabadított és 

kitágított lehetőségeinek hálózatában rejlik. Ezeknek az elképzeléseknek a 

technikai feltételei azonban csak napjainkra váltak realitássá. Egyenlőre az 

oktatásfejlesztő elképzelések a hálózatokban nem az iskolát helyettesítő, hanem 

csupán az iskolát kiegészítő lehetőséget látnak. Mindenesetre az Illich által 

felvázolt rendszerben az e-Learning számos tulajdonságát fellelhetjük. 

Egy másik kritika Perelmann nevéhez fűződik. Szerinte is meg kell szüntetni az 

iskolát, mert az rossz hatásfokú. A tanulás új formáját, a hipertanulást kell 

bevezetni (manapság inkább a e-Learning kifejezés használatos). Modellje hightech 

technológiai komponenseken alapszik (intelligens számítógépes környezet, 

a hálózati kommunikációs infrastruktúra, hipermediális prezentációs eszközök, új 

mesterséges intelligencia kutatás), és centruma a világháló. 

A harmadik kritika az iskola hatástalanságának gondolata, amely a 60-as évektől 

kezdett elterjedni a televízió növekvő befolyásával kapcsolatosan. McLuhan úgy 

gondolta, hogy a TV generáció tagjai annyira hozzászoktak az elektronikus 

kultúra előnyeihez, hogy nem lesznek képesek a tradicionális nevelés és oktatás 

módszerei szerint tanulni. „A nevelésnek segíteni kellene a forradalmi új 

környezet megértésében és a hozzá való alkalmazkodásban, ehelyett a 

kulturális agresszió eszköze, amely megpróbálja a fiatalokra erőltetni egy halódó 

írásos korszak fölöslegessé vált vizuális értékrendszerét. Oktatási rendszerünk 

totális visszapillantó tükör... a múlt értékeihez és technológiáihoz igazodik. A 

generációs szakadék valójában elválasztó űr, amely nem két korcsoportot, 

hanem két teljesen divergens kultúrát választ el egymástól. A fiatalok nem 

fogadják el azt a steril oktatási rendszert, ahol a nevelés könyvvel kezdődik és 

végződik. Az oktatási rendszer teljes átprogramozására van szükség – a 

kihívások megértésére és kezelésére.” (McLuhan, 1969) 9 


II. / 26.

Szakdolgozat 





6.3 Az információs társadalom igényei az oktatással szemben 

„Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló 

kezdeményezés és az új feladatokhoz való 

alkalmazkodás a folyamatos megújulás 

képességével együtt.Ki kell alakítani 

az egész életen át történő tanulás 

(lifelong learning)készségét és ennek 

alapfeltételeként a tanulással szembeni 

pozitív beállítódást.” 10 

Az információs korszak kihívásai az oktatás területén paradigmaváltozást 

kívánnak meg. Az oktatási technológia önmagában azonban nem elegendő. 

Szakértő kezekre és pozitív hozzáállásra van szükség, hogy hatékony oktatás 

alakulhasson ki belőle. Milyen tudásra, ismeretekre, szakértelemre van 

szükségünk, hogy boldogulni tudjunk ebben az új világban, hogy hasznára 

válhassunk a társadalomnak Számos kísérlet született a szükségesnek ítélt 

kulcskompetenciák meghatározására, ezek közül néhány fontosabb: 

-„számítógépes” írástudás (computer literacy) 

-médiakompetencia 

-technikai kompetencia 

-információk közötti eligazodás kompetenciája 

II. / 27.

Szakdolgozat 





-egyéni orientáció kompetenciája 

-szociális és kommunikációs kompetencia stb. 

Az információs társadalom új oktatási formájában, az e-Learing-ben szükségünk 

van a felsorolt fogalmakra, birtoklásuk feltétlen előnyt jelent a tanulásban. 

A következő modell az információs társadalom kulcskompetenciáit három 

csoportba sorolja. Az információtechnikai-, a média- és az információs 

társadalom kompetencia „komplementer módon együttesen alkotják a 

tudásalapú társadalomban érvényes és szükséges tudásnak a társadalom 

információs- és kommunikációs technikájával/technológiájával szorosabban 

összefüggő részét.” 11 A következő két ábrából jól látható , hogy a felsorolt 

három, erősen technika függő komponens önmagában azonban csak részleges 

tudásrendszert jelentenek. 

2.ábra: 12 

10 White Paper on Education and Training. Towards the Learning Society. European Comission, 

1996. 

11 Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői 

12 ua. 

II. / 28.

Szakdolgozat 





A komplex és teljes értékű tudásrendszer kialakításához szükség van még 

szakmai kompetenciákra, a tradicionális tudásra és a beállítódásainkra is. A nem 

tudatosuló, általános háttérismereteinket, beállítódásainkat mikrovilágnak 

nevezzük. Így alakul ki a komplex kompetencia-modell, amiben láthatjuk, hogy 

az információs társadalomban való boldoguláshoz szükséges szakértelemháromszög, 

hogy épül bele az átfogó tudásrendszer világába: 

3.ábra: 13 


II. / 29.

Szakdolgozat 





II. / 30.

Szakdolgozat 





7.Az e-Learning és a hagyományos oktatás 

összehasonlítása 

7.1 A tanulási környezet eltérései 

A hagyományos oktatásban a tanulási környezet alatt elsősorban az iskolát, az 

egyetemet vagy a szakképzést megvalósító intézményt értjük. Ezzel szemben az 

e-Learning már egy virtuális környezetben megy végbe, ahol a tér és idő fogalma 

már nem szab korlátokat. Az oktatás átalakulásával a tanulási környezetek is 

különböző technológiai fejlettségi szinten esnek át. A következő táblázat az 

információs társadalomhoz történő csatlakozás iskolai feltételeit mutatja be. 


Ajánlások Mutatók Pillanatnyi helyzet 

Minden iskolában 

meg kell teremteni az 

Internetre való 

csatlakozás 

feltételeit. 

Fejleszteni kell az 

iskolai számítógépek 

multimédiás 

kapacitásait. 

– Az Internetre kötött 

iskolák száma. 

– Számítógép/tanuló 

arány. 

Az iskolai menedzsment 

ügyességének, 

ambíciójának és a 

fenntartói kapacitásnak a 

függvénye (jelenleg még 

nem vált általánossá). 

Lényegében minden 

iskola rendelkezik 

vele. 

A felnőtt tanulók 

esetében az iskolai 

programok a 

kezdeteknél tartanak. 

Az iskolarendszerű 

felnőttoktatás keretei 

között gyakorlatilag 

nem alkalmazzák. 

Biztosítani kell, hogy Ez a program a ua. 

14 Mayer József: A tanulás kora (2) 

II. / 31.

Szakdolgozat 





minden tanár 

ellenőrizhetően 

kompetens legyen az 

informatikában. 

Annak a képességnek 

a kifejlesztése, 

hogy a tanárok 

integrálják az informatikai 

eszközöket 

az oktatásba. 

Tartalomfejlesztő 

hálózatok 

támogatása az 

oktatási szektorban. 

Köz- és magánpartnerségen 

keresztül 

az informatikai 

eszközök tantervbe 

integrálása. 

kezdeteknél tart, 

többnyire az egyéni 

ambíciókra épül. 

Van rá példa, de nem 

lehet általános 

gyakorlatnak tekinteni. 

A kezdeteknél tart ez a 

törekvés. 

A kerettantervekben (és 

korábban a NAT-ban) 

megjelent ez a szándék. 

Kevés 

kezdeményezés 

történt a 

felnőttoktatásban. 

Nincs rá példa. 

A felnőttek számára 

készült 

kerettantervben 

megjelent ez a 

szándék. 

A tanulási környezet ’mezovilág modellje’ a tér szabadságára alapozódik. Míg a 

hagyományos oktatás esetén a tanulási környezet egy zárt világ, addig az e- 

Learning egy nyitott világban (mezovilág) valósul meg. A nyitottság egyrészt a 

tanulói mikrovilágok felé nyilvánul meg, másrészt pedig a hipervilág felé. A 

hipervilág nem más, mint a globális információ univerzum, amelyre a tanulóknak 

egy nyitott tanulási környezetben kell felkészülniük. A mezovilág a tudás 

kialakításának színtere, ahol az egyéni szükségletek és előfeltételek kerülnek a 

tanulási-tanítási folyamat centrumába, ahol a tanár és diák új 

kapcsolatrendszere jön létre. 

Az új környezetben a tanárok szerepe is átalakul. Feladatuk egyrészt a tanulási 

környezet fejlesztésére, a tanulási folyamat szervezésére irányul, másrészt a 

tanulók számára motivációt, segítséget kell biztosítaniuk. 

II. / 32.

Szakdolgozat 





A tanulási környezet mezovilág modellje: 

4. ábra: 15 

A következő táblázat nem szorul különösebb magyarázatra. A tradicionális 

oktatás és az e-Learning tanulási környezetének az összehasonlítását 

tartalmazza 16 : 


16 Komenczi Zoltán: Online: - Az információs társadalom és az oktatás-(13) 

II. / 33.

Szakdolgozat 






Tradicionális tanulási 

környezet 

Tények és szabályok, kész 

megoldások megtanítása 

Zárt, kész tudás átadása 

A tudás forrása az iskola, a 

tanár, a tananyag 

A tanári instrukció dominanciája 

a tudáselsajátítás során 

Kötött tanterv, merev 

órabeosztás 

A tanulás fáradtságos munka 

Osztályteremben történő 

tanítás 

Osztálykeretben történő tanítás 

Homogén korcsoportban 

történő tanítás 

Iskolán belüli tanulócsoportok 

Alkalmazkodás és 

konformizmus 

Külső szabályok követése 

Tanárnak történő megfelelés 

Zárt, lineáris, monomediális 

tanulási környezet 

Modern tanulási környezet 

Készségek, kompetenciák, 

jártasságok, attitűdök kialakítása 

Az egész életen át történő tanulás 

képességének és készségének 

kialakítása 

A különböző forrásokból és 

perspektívából szerzett 

tudáselemek integrációja 

Komplex, inspiráló tanulási 

környezetben a tanuló önállóan 

építi fel tudását 

Projekt alapú tanulás, szabad 

időkeretben 

A tanulás érdekes vállalkozás 

Könyvtárban és az iskola más 

helyszínein és otthon történő 

tanulás 

Kisebb, csoportokban történő 

tanulás 

Heterogén korcsoportban történő 

tanulás 

Iskolák közti tanulócsoportok, 

internetes kapcsolattartással 

Kreativitás, kritika és innováció 

Belső szabályok kialakítása 

Standardoknak történő megfelelés 

Nyitott, multi- és hipermediális 

tanulási környezet 


II. / 34.

Szakdolgozat 





7.2 A kommunikációs rendszer különbségei 

Az e-Learning és a hagyományos oktatás a tanár-diák közötti kommunikációs 

rendszer tekintetében is különbözik. Míg a tradicionális oktatásban a tanár van a 

középpontban, addig az e-Learning esetében a modell főszereplője a tanuló. A 

tanár csupán egyike a tanulót körülvevő információforrásoknak, maga is 

folyamatosan tanul az új, nyitott rendszerben. Tanulótárs, aki számos 

tapasztalata következtében egyúttal szakértő és tanácsadó is ezen a területen. 

Az új információs technológiák jellegéből adódóan előfordulhat, hogy a diák 

valamit előbb tanul meg, vagy hamarabb fedez fel, mint a tanár. (Az átalakult 

tanári szerepekről részletesebben a következő fejezetben írok.) Az információs 

társadalom kommunikációs modelljében a tanuló van a középpontban, őt veszik 

körül a tanulási környezet szereplői, mint ahogy a következő árán is látható: 

5. ábra: A tanuló központú kommunikációs rendszer: 18 


II. / 35.

Szakdolgozat 





7.3 Néhány hasonlat 

Az e-Learning és a hagyományos oktatás összehasonlítására végül szeretnék 

néhány ötletes hasonlatot bemutatni: 

„Az e-Learning olyan a tantermi oktatáshoz képest, mint a mobiltelefonok a 

telefonfülkékhez képest.” 19 

Egy másik találó metafora a hagyományos oktatást és az e-Learninget az alábbi 

módon hasonlítja össze: 

II. / 36.

Szakdolgozat 






Munkavacsora 1980-ban 

Minden étkezés legalább 50 percet 

vesz igénybe 

Mélyhűtött áruk 

(a szakácsoknak kedvez) 

Kis választék az étlapon 

Rendeléseket nem vesznek fel 

Csak étkezési időpontokban 

van nyitva 

Önkiszolgálás nincs, 

mindig a pincér szolgál fel 

Nincs házhozszállítás, a pincér 

megmutatja az asztalt, 

ahol lehet enni 

Zsíros és újra felmelegített ételek 

A borválaszték fehér vagy vörös, 

semmi egyéb információt 

nem kapunk róluk 

e-Learning Bistro 2002-ben 

Addig maradsz míg a kedved tartja 

Friss alapanyagokbol készül minden 

Széles választék 

Rendeléseket felvesznek 

Akkor eszel, amikor éhes vagy, 

non-stop nyitva tartás 

Saláta bár, desszert-pult, 

önkiszolgálás is lehetséges 

Házhozszállítás, 

szabad asztalválasztás 

Tápláló, egészséges, friss ételek 

A pincér bemutat hat különböző bortípust 

és ajánl egyet a vacsorához 

19 http://computer.howstuffworks.com/elearning4.htm 

20 http://www.cadtrain.com/Products/el_whatis1.html 

II. / 37.

Szakdolgozat 





8. Pedagógusok az információs társadalomban 

8.1 A pedagógusok és az új technológiák 

„Az oktatásban évszázadok óta semmi 

sem változott. A tananyag tudója a 

tudatlanok elé lép és átadja nekik a tudást. 

Megjósolhatom önöknek, hogy az a tanár, 

aki a mai módszereinél és tudásánál marad, 

néhány év múlva olyan szerepet fog 

betölteni, mint fűtő a villanymozdonyban.” 21 

Az pedagógusok és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) 

viszonyát jól szemléltetik az alábbiak: 1983-ban készített egy Delphi-módszerrel 

készített vizsgálat, amelynek keretében a tanárok és oktatásügyi szakértők 

jövőről való vélekedéseit kérdezték. Arra a kérdésre, hogy mikor válik a tanulás 

intézményesített keretei között általánossá a számítógép használata, mind a 

tanárok, mind a szakértők az 2010 utáni intervallumot jelölték meg. A 

számítógép otthoni tanulási célokra történő felhasználásának lehetőségére pedig 

az egyöntetű válasz ez volt: soha. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének 

2000-ben indított kérőíves felmérése (18) a fenti állításokon azonban igencsak 

túlmutat. 

A megkérdezett pedagógusok 71%-a rendelkezik otthonában számítógéppel: 10 

II. / 38.

Szakdolgozat 





6. ábra: 21 

Továbbá a megkérdezettek 31%-a már fejlesztett oktatóprogramot, és jelentős 

részük (96%-a) a fejlesztés mindkét fázisát elvégezte. (A tartalom összeállítása, 

programozás). A fejlesztők 3%-a csak tartalmi tanácsadóként, míg 1%-uk csak 

programozóként vett részt a fejlesztésben, ez utóbbi esetben a tartalmat más 

tanárkolléga állította össze: 10 

7. ábra: 22 

21 

Bauer, Wolfgang: Multimedia in der Schule. In Ludwig J. Issing – Paul Klims (Hrgbrs): Information und Lernen mit Multimedia. 

Psychologie Verlags Union, Weinheim, 1995. 

21 Vigh Dániel: A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a közoktatásban (18) 

22 ua. 

II. / 39.

Szakdolgozat 





Tehát általánosságban elmondható, hogy a pedagógusok közül egyre többen 

vonják be a számítógépet és az új információs és kommunikációs technológiákat 

az oktatási folyamatba. Az információs társadalom által igényelt kompetenciákat 

egyre többen sajátítják el, azonban az esetek többségében autodidakta módon. 

Az IKT oktatási rendszerbe való bevezetésével a pedagógusok óriási kihívás 

előtt állnak: szerepük minden korábbinál mélyrehatóbb változás előtt áll. Az 

oktatási tevékenység lelke továbbra is a tanár és a diák közvetlen kapcsolata, 

annak ellenére, ha az új módszerek és eszközök, beleértve az IKT-t hatással 

vannak a pedagógusok tanítási gyakorlatára, eljárásaira. Még azokban az 

oktatási rendszerekben is, amelyekben az IKT-t széles körben alkalmazzák, 

egyre nagyobbak a pedagógusokkal szemben támasztott szakmai 

követelmények. A továbbképzési formák egyre átfogóbbá és korszerűbbé válva 

újradefiniálják a pedagógusok szerepét, újfajta felelősséget, időgazdálkodási 

készséget és pedagógiai gyakorlatot követelnek, felvetik az új tanár-modell 

igényét (lásd később). Abban a pillanatban, ahogy a tanulók virtuálisan szinte 

bármely információhoz hozzájuthatnak az iskolán kívül, a közvetítők és az 

információt menedzselni tudó pedagógusok felelőssége új fényben áll előttünk. 

II. / 40.

Szakdolgozat 





Újra kell gondolni az információ feldolgozásának kultúráját, valamint az 

információ elosztásának módját. Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült 

Államokban jelenleg folyó vizsgálatok és felmérések felhívják a figyelmet arra, 

hogy az IKT bevezetése nagymértékben növeli a pedagógusok megterhelését és 

feladatkörét. Az információhoz való hozzájutás minden korábbit meghaladó 

változatossága és spektruma egyértelműen megköveteli, hogy mind a 

pedagógusok, mind a diákok kritikusan kezeljék a rájuk ömlő információkat. Az, 

hogy a pedagógus feladatát ebben az új helyzetben hogyan fogalmazza meg az 

oktatáspolitika, attól függ, hogy az IKT kulturális vagy civilizációs hatásait emelik 

ki az egyes országokban. Némelyik országban közvetítőknek tartják a 

pedagógusokat a kifejezetten káros vagy nemkívánatos információk 

megszűrésében. Máshol inkább arra összpontosít az oktatásirányítás, hogy a 

diákokat már kis korukban, az oktatás alapszintjén felruházzák a pedagógusok 

azokkal a kritikai képességekkel, amelyek képessé teszik őket az információk 

megszűrésére. 

II. / 41.

Szakdolgozat 





8.2 Az Internet pedagógus 

„Szükségünk lesz jó emberekre..., 

akik aktívan részt vesznek majd 

ennek az új világnak a kialakításában.” 

(Esther Dyson) 23 

Bár biztosat nem tudhatunk, mégis foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, milyen 

lesz az a jövő, amelyre fel kell készíteni a tanulni vágyókat, és amelyre a 

tanároknak is fel kell készülniük. Az e-Learning, azaz az elektronikus tanulásban 

jelenlevő tanárokra több kifejezés is jelen van napjainkban: Internet pedagógus; 

virtuális tanár; e-tutor; 24-órás -non stop professzor; online instruktor stb. 

Először is arra a kérdésre keresem a választ, hogy ki lehet Internet-pedagógus 

Aki órán használja az Internetet – Nem. 

Aki otthon információkat gyűjt a Netről – Nem. 

Aki levelezőlistákon szerepel, netán elkészíti saját vagy iskolájának honlapját – 

Nem.(11) 

Ezek részei lehetnek a fogalomnak, de önmagukban kevesek. Igen nehéz egy 

átfogó definíciót találni, amely kifejezi az egész tevékenység lényegét, talán az 

egyik legátfogóbb: olyan tanár, aki képes az Internetet, mint eszközt úgy 

beépíteni a tanítási-tanulási folyamatba, hogy ezzel minőségi változást idézzen 

elő. Továbbá elősegíti a gyors alkalmazkodást az információs társadalom 

tudásigényéhez a hely és időkorlátoktól mentes hálózatok világában. Az Internet, 

a Multimédia és egyéb új technológiák önmagukban nem célok, hanem 

23 Fehér Péter: Milyen legyen az Internet-pedagógus (11) 

II. / 42.

Szakdolgozat 





eszközök a szükséges tudás megszerzéséhez, amelyet a tanárok megfelelő 

tudással, hozzáértéssel és motivációval képesek használatba venni. 

Számos kérdés merülhet fel, mint például a különböző iskolák technikai 

felszereltsége stb., de a jelen esetben a legfontosabb kérdés a tanárok képzése, 

továbbképzése, hogy az új információs korszakban is helyt állhassanak. 

Mik az online tanár feladatai 

- a tanulók igényeinek beazonosítása 

- iránymutatás a tanulás megkezdéséhez 

- szükség esetén a tartalomhoz kiegészítő magyarázat nyújtása 

- a teljesítmény és a fejlődés értékelése 

- visszacsatolás 

- a tevékenység fejlesztése, előmozdítása 

- bátorítás, részvétel az önbizalom-fejlesztésében 

- problémamegoldó szerep 

- a tanulási környezet előkészítése 

- az egyéni eredmények és fejlődés nyomon követése, értékelése 

Milyen az Új világ tanármodellje Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az 

Internet-pedagógusnak 

„– kritikai érzék, 

– jó angolnyelv-tudás, 

– magas szintű számítástechnikai ismeretek, 

– elemzőképesség, információrendszerezési képesség, 

– magas általános műveltség, 

– etikusság, erkölcsösség, felelősségérzet, 

II. / 43.

Szakdolgozat 





– tolerancia, 

– igényesség (nyelvhasználatban, tartalomban, képi világban – belső 

igényesség), 

– képesség arra, hogy az információszerzéshez olyan tanulási környezetet 

teremtsen („learning environment”), amely tevékenységre, aktivitásra és 

kreativitásra ösztönzi a tanulókat (motivációs képesség).” 24 

A modell több, nehezen teljesíthető feltételt is tartalmaz, de mindegyik 

tulajdonság kétségtelenül előnyös lenne a pedagógus számára az információs 

korszakban. Viszont a probléma elsősorban nem ezek hiányából adódik, hanem 

inkább abból, hogy pedagógusképzésben szerezhető informatikai ismeretek 

gyakran nem felelnek meg a használhatóság követelményének. 

Az informatikai hiányosságok pótlása, a tájékozatlanság enyhítése igen erősen 

pénzügyi és időbeli korlátokba ütközik, azonban a helyzeten sokat javíthat a már 

meglévő nyugati-európai és amerikai tapasztalatok átvétele. Számos országban 

már meglévő tananyagbank, távoktatási kurzusok és oktatási háttéranyagok 

állnak rendelkezésre elektronikus formában. Finnországban a tanártovábbképzés 

rendszerére láthatunk jó példát. Hasonlóan tanulságosak lehetnek 

a Skóciában megvalósított iskolai Internet-hálózat tapasztalatai. A legtöbb példa 

bárki számára elérhető, azonban komoly akadályt jelentenek a nyelvi korlátok 

(talán inkább a tanárok, mint a diákok számára). A külföldi tapasztalatokat 

összegző tanulmányok kötetben vagy Internetes weblapformában való 

közzététele igencsak hasznos lenne. (11) 

A hazai teendők a követezőek lehetnek (azonban ennek feltételei sajnos még 

nincsenek meg az anyagi eszközök hiányában): 


II. / 44.

Szakdolgozat 





„– Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tanárképzésben az informatikára minden 

szakon. 

– A tanár-továbbképzésben megjelenő oktatási informatikus szakképzést 

támogatni kell, mert ez megfelelő szakmai alapot nyújt az informatikai eszközök 

más órán való felhasználásához. 

– Külön figyelmet kell szentelni az Internet felhasználásának pedagógiai-nevelési 

aspektusaira.” 25 

Annak ellenére, hogy az informatika és a nyelv szakos tanárok előnyben vannak, 

bármely szakos tanár alkalmas lehet, hogy Internet pedagógussá váljon a 

megfelelő külső (Internet-hozzáférés, PC, szabadidő) és belső (elszántság, 

kitartás, szorgalom, motiváltság) feltételek teljesülése esetén. A hagyományos 

tanármodellt felválthatja az Internet pedagógus modellje, amennyiben 

lehetőséget biztosítunk a többletismeretek megszerzésére a képzésben. 

A következőkben szeretném megvizsgálni, hogyan váltja fel a hagyományos 

tanár - diák viszonyt, az Internet-pedagógus - diák kapcsolat. A porosz szellemű, 

mindenhez értő, mindent tudó tanárt felváltja egy új szellemű egyén, akinek 

célja, hogy hozzásegítse a tanulókat az aktív, önálló, de mégis közös 

ismeretszerzéshez, és folyamatos önképzéssel lépést tart az újdonságokkal, és 

saját tanulóival is. A tanár az eddigi előadóból, „főnökből”, felügyelőből új 

szerepkörbe lép át, tanácsadó, irányító, konzultáns lesz. Lehetőséget kell 

kapniuk, hogy jól képzett szakemberek lehessenek az új környezetben is, és így 

lehetővé váljon legfőbb céljuk elérése, azaz a diákok fejlesztése. A 

tanárközpontú oktatást a tanulóközpontú oktatás váltja fel, amit jól szemléltet az 

alábbi modell: 


II. / 45.

Szakdolgozat 





„A tanár szerepe jelentősen módosul: a tudásközvetítés fontossága csökken, a 

segítésé, a tanácsadásé növekszik. 

Tudásforrás – segítő – edző – tanulótárs 

Ezzel párhuzamosan a diákszerep is változik: a külső vezérlésről az 

önirányításra helyeződik át a hangsúly: 

Hallgató – tanuló – törekvő érdeklődő.” 26 

A fenti modell azonban a tanári szerep egyik lehetséges jövőbeli alakulása. 

Egyes vélemények ennek a modellnek a továbbfejlődését várják, ahogy a gépek 

és technológia terjedése létszámcsökkentést tett lehetővé egyes 

munkakörökben, ugyanúgy a szoftverek új generációi automatikusan, emberi 

közreműködés nélkül is képesek lesznek a folyamatok koordinálására, az 

oktatási tevékenység helyettesítésére. A tanítási-tanulási tartalmak dinamikussá 

válnak, adaptívak lesznek, messzemenően illeszkedni fognak a tanuló előzetes 

tudásszintjéhez és személyes tanulási preferenciáihoz. Ez eleinte tanárok 

közreműködéssel történik, idővel azonban egyre inkább kiszorulnak a 

tevékenységből. Nem kizárt, hogy egy jól szerkesztett intelligens szoftverrel 

nemsokára helyettesíteni lehet egy közepes tanárt. 

Azonban napjainkban a tanár még nélkülözhetetlen segítő a tanulási 

folyamatban. Mai elképzeléseink szerint az elektronikus tanulási környezetben 

tevékenykedő tanár a tanuló és a tanulási program együttműködését figyeli, és 

ott segít, ahol és amikor szükséges. Egyenlőre a tanári szerep végleges 

megszűnése távolinak tűnik, sőt egyes vélemények teljesen kizártnak tálalják: 

„Az Amerikában az 1920-as és 30-as években lelkesen támogatott elképzelés, 

miszerint a tanárokat oktatófilmekkel és rádióadásokkal lehet pótolni, nem 

26 Komenczi Bertalan: Nyitott tanulási környezet és forrásközpontú tanulás az informatizálódó 

társadalomban. In: SULINET – Ablak a világra. Budapest, 1998, OKKER. 

II. / 46.

Szakdolgozat 





váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az oktatást szolgáló televíziónak, 

interaktív számítógépes programoknak és az interneten keresztül történő onlinetanulásnak 

is megvannak a maguk hívői. De semmi olyasmi sem látszik a 

láthatáron, amely kiszorítással fenyegetné a réges-rég kipróbált és bevált 

módszert: egy tanár áll egy gyerekcsoport előtt, és szavaival tudást és 

bölcsességet ad át nekik.” 27 

27 The Economist. Millenium special edition. „The teacher standing before a group of pupils and 

imparting wisdom by sord of mouth.” Volume 353, number 8151, 1999. 12. 31. P. 78. 

II. / 47.

Szakdolgozat 





9. Szempontok az online oktatóprogram 

összeállításához 

Az online oktatás az e-Learning olyan részhalmaza, amely a hangsúlyt az 

Internetben rejlő lehetőségekre helyezi. Az e-Learning-ben az oktatóanyag 

kialakításakor alapvetően hibás elképzelés, hogy az e-Learning csupán a 

tananyag meglévő szöveges formában való felvitele a képernyőre. A monitorról 

való olvasás nemcsak hogy a szemet fárasztja, hanem unalmas is. Tehát 

nagyon fontos az online tananyag és kurzusok kialakításakor, hogy azokat a 

multimédiás eszközökkel és az Internet által felkínált interaktív lehetőségekkel 

feltétlenül bővíteni kell. Tehát a meglévő szöveges dokumentumokat a kibertér 

világának képére kell kialakítani. 

Az online tananyag összeállításában a legelső feladat a célcsoport, azaz a 

potenciális felhasználók meghatározása. Pontos elképzeléseket kell kialakítani 

kinek a számára készül az oktatóprogram (korosztály, képzettségi szintük stb.). 

Ezután ki kell jelölni az oktatóprogram célkitűzéseit, hogy milyen célt szeretnénk 

elérni a létrehozásával. Meg kell bizonyosodni, hogy a potenciális felhasználói 

csoport tisztában van a célkitűzéseinkkel, egyetértenek velük. Az e-Learning 

esetében különösen fontos, hogy a tanulók azonosulni tudjanak a célokkal. Ha 

ez nem történik meg, akkor a diák egy egérgombnyomással otthagyhatja az órát, 

míg a hagyományos oktatás keretében ezt nehezebben tudja megtenni. 

A programot a technológiai korlátok figyelembevételével kell megtervezni. 

Egyrészt figyelembe kell venni a hálózat képességeit (pl. sávszélesség fontos a 

multimédia alkalmazások kivitelezhetőségében), másrészt a felhasználók 

hardware felszereltségét. 

II. / 48.

Szakdolgozat 





Az első lépések megtétele után, megkezdődhet magának oktatási programnak 

az összeállítása. Először a tananyagot a célkitűzéseink függvényében kezelhető 

részekre, egységekre kell felbontani. Ezek kialakításában segítségünkre lehet 

egy szoftver (pl. Trainersoft’s authoring tool), amellyel könnyedén és logikusan 

fejezetekre és alfejezetekre bonthatunk bármekkora anyagot. Minél 

rendszerezettebb a tananyag, annál egyszerűbben tud majd a tanuló navigálni 

benne. Az egységek olvasási ideje lehetőleg ne haladjon meg 20 percet. Az e- 

Learning-ben ekkora tananyag körülbelül 1 órás hagyományos tanórának felel 

meg. A tananyagban való navigálás nagyon fontos és kritikus eleme az 

oktatóprogramnak. Ha a tájékozódás bonyolult akkor az frusztrációt okoz, ami 

miatt a tanuló elhagyhatja az órát (egy egérgombnyomásos menekülési 

lehetőség). 

Miután készen vannak a konkrét elképzeléseink az eddig felvázolt 

témakörökben, elkezdhetünk azon gondolkozni, hogy milyen interaktív, 

animációs, video, audio lehetőségekkel akarjuk színesebbé tenni az 

oktatóprogramot. Nagyon fontos hogy az információt minél többféle formában 

tegyük elérhetővé, hiszen így különböző agyközpontokat mozgat meg és ezáltal 

hatékonyabb lesz a tanulás. 

Az oktatóprogramot úgy kell összeállítani, hogy lehetőséget biztosítson 

tanulótársaktól, kortársaktól való tanulásra, együttműködésre. A benne rejlő 

kreatív lehetőségek egyike, hogy a tanulók számára számtalan lehetőség nyílik a 

kapcsolatfelvételre, kommunikációra, munkamegosztásra. Az egyes kurzusokra 

jelentkezőket célszerű csoportosítani a lehetőségeik szerint. Kis tanulócsoportok 

kialakításánál célszerű figyelembe venni, hogy a tagjaik körülbelül egyforma 

Internet-hozzáféréssel, informatikai tudással, időbeosztással stb. 

rendelkezzenek. Mivel az oktatóprogram sikere nagyban függ attól, hogy a 

tanulók mennyire képesek az önálló tanulásra, ezért társaik buzdítása, 

motiválása igen fontos tényező lehet. 

II. / 49.

Szakdolgozat 





Sokat vitatott kérdés az online teljesítménymérés és értékelés. Egyesek szerint a 

hagyományos tantermi számonkéréshez képest csalásra ad lehetőséget, és nem 

megbízható. Való igaz a hagyományos oktatásban megszokott írásbeli 

vizsgáztatás rendszere nem vagy csak nagyon nehezen vitelezhető ki az e- 

Learning közegben. Azonban az online tanulás teljesen más felépítésű és más 

rendszerű, mint a hagyományos tantermi oktatás, ezért nem is szükséges a 

hagyományos számonkérés alkalmazása. Véleményem szerint a csalás 

lehetősége meg nem annyira számottevő. Az e-Learning tanulókörnyezete 

sokkal fesztelenebb a hagyományos iskolai környezetnél. A diákok jobban 

kibontakoznak és ezáltal nagyobb önbizalomra tesznek szert, ami miatt részben 

kevésbé hajlanak a csalásra. Másrészt az online tanulás megtanít az önálló 

tanulásra, a vizsga többször is megpróbálható, ezért kevésbé él a csalás 

kényszere, mint például egy hagyományos vizsgahelyzet esetében. 

A teljesítménymérésben a legelterjedtebb módszer az online feleletválasztós 

tesztek alkalmazása. A diákok között nagy népszerűségnek örvend, hiszen nem 

szükséges órákat, akár napokat várni az eredményre, hiszen az oktatóprogram 

azonnal ki is értékeli az eredményeket. A legtöbb online tanulási környezet él 

ezzel a funkcióval. 

Hatékony megoldásnak tűnik az is, amikor a diákokat kéri fel az oktató 

tesztkérdések készítésére, tesztsorok összeállítására. Az oktató kiválasztja ezek 

közül a legjobbat és a vizsgáztatáskor ezt használja fel. Ez a módszer nagyban 

motiválja a diákokat a vizsgán való részvételre, hátha az Ő feladatsoruk lesz a 

kiválasztott. 

A teljesítménymérés másik módja lehet az időhöz kötött tesztek, feladatok, 

amelyek megoldására szigorú és többnyire szűk időintervallum áll 

rendelkezésre. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy az egész feladatsor 

megoldása van időhöz kötve, vagy ami még hatékonyabb lehet, hogy minden 

egyes kérdés megválaszolására adott idő áll csupán rendelkezésre. A 

II. / 50.

Szakdolgozat 





kérdéseket megkaphatják egyszerre, vagy akár egyesével is. Ezekben az 

esetekben a csalás teljesen kiküszöbölhető. 

A hagyományos szóbeli vizsga módszere is könnyen megvalósítható az online 

oktatásban. Akár egyszerű chat formájában az oktatóval (akár webkamera 

használatával), vagy akár egy oktatót helyettesítő intelligens ágenssel. A 

technológia egyre több és több lehetőséget fog kínálni a teljesítménymérés 

megvalósításához, és az elterjedésével pedig a korlátok is eltűnnek a 

teljesítménymérés kreatív lehetőségei elől. 

Az oktatási program összeállításában még számos ötlet létezik és a felsoroltak is 

tovább kombinálhatók. A témát néhány jótanáccsal zárnám az online 

oktatóprogram összeállítását maguk elé kitűzők számára. 

Susan Morón-García 12 fontos szempontja, amit érdemes szem előtt tartani az 

oktatóprogram alkalmazásakor (49): 

1. A technológiát az oktatásban azért használjuk, hogy a tanulni vágyók 

könnyebben hozzáférjenek a tanulás lehetőségéhez, egy minőségi 

tanulókörnyezetben. 

2. Az online tanulókörnyezet központjában a diák van, oktatási 

tevékenységünket mindig a diák nézőpontja és véleménye alapján 

alakítsuk ki. 

3. Törekedjünk az újdonságokra, ne másoljuk le ami már létezik. 

4. Vegyük észre az új technológiában rejlő lehetőségeket, és aknázzuk ki 

őket az oktatás színesebbé tételére. 

5. Pozitív, motiváló és nyugodt tanulási környezet kialakítására törekedjünk. 

6. Ne kapkodjunk, lehet hogy egyes diákoknak több időre van szüksége az 

új környezethez való alkalmazkodásban. 

II. / 51.

Szakdolgozat 





7. Törekedjünk arra hogy a személyes (szemtől-szembe való) 

kommunikációt minél jobban helyettesítsük, gyakran beszélgessünk a 

diákokkal akár egyesével is. 

8. Figyeljünk arra, hogy a diákoknak meglegyen az alapvető informatikai 

képzettségük az oktatóprogramban való részvételre. 

9. Mindig adjunk lehetőséget a gyakorlásra, hogy a diákok kipróbálhassák 

önmagukat. 

10. Ne gondoljunk arra hogy mindent egyedül kell kiviteleznünk, vonjuk be a 

tanulókat is a folyamatba, ahol csak lehetséges. 

11. Ne várjuk az e-Learningtől hogy időt takarítsunk meg vele. Kezdetben 

sok időt fog igénybevenni az oktatóprogramok kialakítása, de később 

mikor újra használjuk őket vagy akár csak egyes elemeiket, akkor sok időt 

fogunk megspórolni. 

12. Próbáljunk a meglévő teljesítménymérési módszerekhez hasonlóakat 

kitalálni, de gondolkodjunk az új lehetőségeken is. 

II. / 52.

Szakdolgozat 





10. e-Learning az európai oktatási rendszerekben 

„Az EU szakértői a tudás közvetítésének 

jelenleg uralkodó formáit az ipari forradalom 

előtti, kézműves termelési módhoz hasonlítják. 

A futószalagon gyártott cipőnél sok esetben 

jobb, szebb és tartósabb a cipészműhelyben 

készülő lábbeli, ám igen költséges és 

tömegméretekben megvalósíthatatlan, 

hogy mindenki ilyet hordjon.” 28 

10.1 Megfontolások az oktatás fejlesztésében 

Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén áll. Az 

információs és tudás alapú társadalom komoly kihívásokat támaszt a nemzeti és 

az európai gazdaság- és társadalompolitikák formálóival szemben. Az 

informatikai eszközöket felhasználó oktatás és képzés fejlesztése egyre 

jelentősebb szerepet játszik az Európai Unió jövőstratégiájában. A fejlődés 

üteme megköveteli, hogy a tagállamok a munkaerőpiac és a gazdaság 

igényeihez igazítsák oktatási rendszerüket, valamint a munkavállalók képzettségi 

szintjét és jellegét. Ez fontos változtatásokat jelent az oktatási rendszerben, az 

információs és kommunikációs technológiák oktatása és elterjesztése 

nélkülözhetetlenné vált az e-Learning jövője szempontjából. 

28 Kárpáti Andrea – Komenczi Bertalan - Fehér Péter: Az európai unió oktatási informatikai 

stratégiája (23) 

II. / 53.

Szakdolgozat 





A modernizálás, fejlesztés kérdéskörei egyre sürgetőbbé válnak, hiszen az 

európai országok számos gyenge ponttal rendelkeznek az oktatás területén. A 

rendelkezésre álló hardverek mennyisége és minősége szűkös, ami hátrányosan 

érinti az iskolákat, egyetemeket és a szakképzési intézményeket. Továbbá egyre 

nagyobb gondot okoz a megfelelő IKT -kompetenciával rendelkező oktatók 

hiánya. A munkaerő-piaci igény és a rendelkezésre álló képzett munkavállalók 

között fennálló „képzettségi szakadék” azt jelzi, hogy néhány év múlva a hightech 

munkaerő 13%-a fog hiányozni Európában (22). 

Az EU tagországokban az oktatási költségvetés 3–4%-át használják fel az 

infrastruktúra kialakítására és a taneszköz-fejlesztésre, s ugyanekkora összeget 

szánnak a tanárok képzésére és átképzésére. Az információs és kommunikációs 

technológiák által támogatott oktatás és tanulás kutatása Európában mindenütt 

és hazánkban is az új század feladata. A most is folyó kutatások és innovációs 

programok kialakításakor meghatározó szerepet játszottak a következő 

megfontolások (23): 

– A tanulóközpontú oktatási környezet kifejlesztése, a technikai és pedagógiai 

kérdések megoldása: elszakadás a tömegoktatás kezdeteitől uralkodó frontális 

tudásátadási módtól. 

– Fontos, hogy az innovatív rendszerek, módszerek és szolgáltatások három 

legfontosabb jellemzője a hatékonyság, a kiterjeszthetőség és a 

hozzáférhetőség legyen. 

– A kutatási-fejlesztési költségek olyan jelentősek, hogy egyetlen ország sem 

vállalkozhat arra, hogy maga finanszírozza ilyen irányú kiadásait. A taneszközök 

és oktatási anyagok fejlesztése és kipróbálása csak összehangolt, hosszú távú 

és széles körű együttműködéssel lehet hatékony. 

II. / 54.

Szakdolgozat 





– Mivel a fejlődés e területen robbanásszerű, jelentősen le kell rövidíteni az 

oktatási kísérletek beindításától az új módszerek/eszközök széles körű 

bevezetéséig tartó időt. 

– A kizárólag technikai innovációt szolgáló fejlesztéseket ki kell egészíteni 

társadalmi-gazdasági hatásokat elemző vizsgálatokkal, amelyek a fejlesztési 

eredmények felhasználásának hatásairól, következményeiről tudósítanak. 

– Az IKT oktatásban betöltött szerepének kérdései csak interdiszciplináris 

kutatócsoportok szervezésével vizsgálhatók hatékonyan: pedagógus, 

pszichológus, informatikus, felhasználó és forgalmazó együttműködésére van 

szükség. 

Az Európai Unió oktatási informatikai fejlesztései a következő tevékenységeket 

jelentik: 

– A tudományos megalapozottság megteremtése (a számítógéppel segített 

tanítás és tanulás nemzeti kutatóintézeteinek felállítása a kilencvenes évek 

elejétől, közös kutatóprogramok szervezése). 

– Iskolakísérletek indítása az IKT -módszerek és -taneszközök optimális 

alkalmazásának megismerésére. Lényeges, hogy ezek a közoktatásban valóban 

elterjedt vagy elterjeszthető módszereket vizsgáljanak, s ne (csak) utópisztikus 

elképzeléseket igazoljanak ideális környezetben. 

II. / 55.

Szakdolgozat 





10.2 Az e-Learning program 

Az e-Learning akciócsomagot 2001. március 28-án fogadta el az európai 

törvényhozás. A program összefoglalja az európai oktatási modernizációs 

törekvéseket és kapcsolódik az átfogó e -Europa akcióhoz, amelynek az oktatás 

és képzés terén a legfontosabb célja Európát felkészíteni arra, hogy az 

információtechnológia kínálta előnyöket mielőbb elérhetővé tegye az európai 

polgárok számára. Az akciócsomag részben az e -Europe implementációját 

hivatott elősegíteni, de ezen túlmenően átfogóbb és hosszabb távra szóló 

célkitűzéseket is megfogalmaz. A kezdeményezést az oktatási és képzési szféra 

szereplői, valamint a társadalmi, ipari és gazdasági szektorok szereplői 

hasznosítják elsősorban, azzal a céllal, hogy az oktatás és a gazdaság 

partnersége az élethosszig tartó tanulást és az egymásra utalt, harmóniában élő 

társadalmakat szolgálhassa. „A program a versenyképes gazdasági környezet, a 

foglalkoztathatóság és az alkalmazkodó készség európai strukturális pilléreinek 

felelteti meg az oktatási szférát, és olyan készségcsoportokat kínál az oktatási 

szféra számára, amelyek az új technológiákat a szociális befogadás, a szociális 

kohézió felépítésének szolgálatába tudják állítani.” 29 

Az e-Learning akcióterv három célkitűzést fogalmaz meg az oktatás területén. Az 

első az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik, a második a munkaerő-piac 

avagy a humán-erőforrás fejlesztést irányozza elő, a harmadik csoport pedig az 

oktatási és szakképzési rendszereket kívánja megfeleltetni a tudás alapú 

információs társadalom igényeinek. Az utolsó célkitűzés legfontosabb elemei: 

29 Zarándy Zoltán: Hálózati tanulás és az IKT az európai oktatási rendszerekben I-II Új 

pedagógiai szemle 

II. / 56.

Szakdolgozat 





- az iskolák tudásközpontokká való alakítása 

- az alapvető képességek és készségek meghatározása, amelyek 

alkalmassá teszik az egyént az egész életen át való tanulásra 

- meg kell könnyíteni a kutatók, diákok, tanulók utazását az Unión 

belül és külföldi munkájuk elismerését hazájukban. 

Az e-Learning program a szükséges teendőket négy fő irányelv köré 

csoportosítja: 

- Felszerelés 

Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű és felszereltségű számítógép álljon 

az oktatási intézmények rendelkezésére. Ezek a számítógépek legyenek helyi 

hálózatokba szervezve és a megfelelő kapacitású és sebességű Internet 

eléréssel rendelkezzenek. Alkalmassá kell tenni a tanulási környezetet arra is, 

hogy további tanulási fórumokhoz, könyvtárakhoz, kulturális központokhoz stb., 

elérést biztosítsanak. A nem formális képzést, illetve szakképzést biztosító, 

iskolarendszeren kívüli szervezetek számára is biztosítani kell a megfelelő 

minőségű infrastruktúra használatát. Az infrastrukturális beruházásokon túl a 

költségek tervezésekor számolni kell a szoftverek, multimédia-termékek 

beszerzésével és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos költségekkel is, 

beleértve az át-, illetve továbbképzési költségeket is. 

- Képzés 

Hiába állnak rendelkezésre az információs és kommunikációs technológiák, 

hiszen önmagukban nem elegendőek. Fontos, hogy az oktatóknak meglegyen a 

szükséges informatikai műveltségük és gyakorlatuk a használatukhoz. Az 

információtechnikai eszköztár és az új kommunikációs formák jelenléte 

II. / 57.

Szakdolgozat 





megváltoztatja az oktatás módszereit, szervezését és tartalmát. Mindezek 

szükségessé teszik a tanárképzés és a tanártovábbképzés átalakítását. A 

szakképzés területén annak az elemzése is szükséges, hogy milyen módon 

lehet a képzések tartalmát és a kvalifikációs eljárásokat az új feltételekhez 

igazítani. 

- Minőségi multimédia-szolgáltatások és -tartalmak kifejlesztése 

Az információtechnika akkor épülhet be sikeresen az oktatás és a szakképzés 

rendszerébe, ha jól használható és jó minőségű multimédia-tartalmak és - 

szolgáltatások válnak elérhetővé. Ehhez az európai oktatási multimédia-ipar 

erősítése, támogatása szükséges, és az, hogy szorosabb kapcsolat legyen a 

tartalomipar, az oktatási és szakképzési intézmények és szervezetek között. 

Olyan európai multimédia tartalom- és szolgáltatásipar kialakítása szükséges, 

amely képes megfelelni az európai polgárok oktatási és kulturális igényeinek. 

Minőségi kritériumokat kell kidolgozni, és ezek alapján kell rendszeresen 

értékelni és minősíteni az elkészült tartalmakat, programokat. Így lehet 

biztosítani, hogy a tanárok és a diákok eligazodjanak az új tanulási 

környezetben. Az új technológia használata az ismeretszerzés számos új 

lehetőségét nyitja meg. Az eddigieknél jóval sokrétűbb és komplexebb képzési 

programajánlatok fognak megjelenni. Mielőbb jelentősen meg kell erősíteni a 

szakképzés területén eligazítást nyújtó szolgáltatásokat. Ez az előfeltétele 

annak, hogy mindenkinek lehetősége legyen megismerni és kiválasztani a 

számára megfelelő képzési, illetve továbbképzési formákat az új technológia 

által rendelkezésre bocsátott új lehetőségek közül. 

- A tudáselsajátítást lehetővé tevő központok fejlesztése és összekapcsolása 

Az információs technológiák példátlan fellendülést fognak hozni az oktatási és 

kulturális együttműködés és cserekapcsolatok területén. Ez az előfeltételezés 

vonta maga után azt a Lisszabonban megerősített szándékot, hogy az oktatási 

és szakképzési központok a tudásmegszerzés nyitott bázisai legyenek, ahol 

II. / 58.

Szakdolgozat 





mindenki széles körű, megbízható ismereteket szerezhet. Ennek természetesen 

előfeltétele, hogy az intézmények megfelelő felszereléssel legyenek ellátva, és a 

tanárok átképzése megoldott legyen. Sok iskola és egyetem már kiépítette 

virtuális tanítási és tanulási környezetét. Ezek a virtuális fórumok és campusok 

már eddig is lehetővé tették, hogy évről évre növekvő számú tanár, diák és 

szakoktató léphetett hálózati kapcsolatba egymással. Az e-Learning további 

fellendülést fog adni ennek a folyamatnak, és – a nyelvi és kulturális sokféleség 

figyelembevételével – meg fogja gyorsítani a virtuális oktatási terek és központok 

közötti összeköttetések kialakítását, az egyetemek, iskolák, szakképzési 

központok, kulturális intézmények és gyűjtemények, forrásközpontok hálózati 

kapcsolatainak létrejöttét. Ez elő fogja segíteni a tapasztalatok és bevált 

gyakorlati eljárások kölcsönös megismerését és cseréjét, a távoktatás és 

távtanulás továbbfejlődését. (22) 

10.3 Az oktatás fejlesztése Magyarországon 

Hazánkban a Nemzeti Fejlesztési Terv foglalja magában az oktatás fejlesztésére 

vonatkozó elképzeléseket. Az Európai Unióhoz hasonlóan nálunk is kiemelt 

szerepet kap az oktatás felzárkóztatása az információs társadalom igényeihez. 

Fontos az oktatás informatikai bázisának az erősítése, amelynek egyik mutatója 

az egy számítógépre jutó tanulók száma. Az infrastrukturális fejlesztésekre 

vonatkozó elképzelések megvalósulását az „Informatikai infrastruktúra átfogó 

fejlesztése az oktatás vertikumában” című intézkedés biztosíthatja, összesen 

várhatóan 30 milliárd forint értékben. Ide tartozik SuliNet-hálózat bővítése, az 

II. / 59.

Szakdolgozat 





oktatási laborok számának növelése, a pedagógusok, diákok és hallgatók otthoni 

számítógép-használatának támogatása stb. 

Nélkülözhetetlen tényező a pedagógusok informatikai műveltségének növelése, 

azaz az információs társadalomhoz szükséges kompetenciák megszerzésének 

lehetőségét biztosítani kell számukra. A Fejlesztési Terv humánerőforrásfejlesztésére 

vonatkozó része „Az információs és kommunikációs technológiák 

széles körű alkalmazása az oktatás teljes vertikumában” címmel egy teljes 

intézkedéscsomagot szentel az információs társadalom fejlesztésének az 

oktatás és képzés területén, várhatóan mintegy 20 milliárd forint értékben. 

A további intézkedések között szerepel az elektronikus tartalomszolgáltatás 

bővítése az iskolák számára, multimédiás és interaktív anyagokkal, illetve az e- 

Learning fogalmába tartozó anyagok fejlesztésével és terjesztésével. Továbbá 

szükséges egy magyar e-Learning szabvány kialakítása, amely lehetővé teszi, 

hogy az elkészült oktatási anyagok más intézményekben, más 

keretrendszerekben is használhatóak legyenek. 

II. / 60.

Szakdolgozat 





11. Jövőkép az oktatásban 

„Az információs technológia exponenciális 

fejlődése kétségtelenül alapvető változásokhoz 

fog vezetni az oktatás és képzés területén ... 

de ez a fejlődés lassabban fog bekövetkezni, 

mint azt bizonyos jelenlegi elméletek 

feltételezik.” 30 

Átléptünk a harmadik évezredbe. Az Európai Unió, melynek Magyarország is 

hamarosan tagja lesz, az évtized végére azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 

világ legfejlettebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válik. Azonban 

ahogy az Európai Bizottság szakértői tanulmánya is jelzi a fenti idézetben, az 

oktatás terén a változások nem egy szempillantás alatt fognak végbemenni. 

A dolgozatom bevezetésében felvetettem a kérdést, hogy milyen lehetőségek 

állnak a hagyományos oktatás előtt, hogy versenyképes, dinamikus tudást 

legyen képes szolgáltatni. Véleményem szerint a szükséges átalakulás 

kiindulópontja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) integrálása 

az oktatás minden területén és a szükséges infrastruktúra kialakítása. Annak 

érdekében, hogy az oktatásban a szükséges fejlesztéseket végre tudjuk hajtani, 

a csatlakozást követően az Európai Unió is támogatást nyújt. 

Azonban a problémák megoldására önmagukban nem elegendőek az új 

technikák, hanem alkalmazásukhoz szakértő kezekre és kompetenciákra van 

szükség. Tehát nélkülözhetetlen a tanárok képzése, továbbképzése, hogy 

rendelkezzenek az információs társadalomban szükséges kompetenciákkal. 

Továbbá szükségesnek tartom a változtatásokkal szembeni pozitív hozzáállást 

és nyitottságot. 

30 Komenczi Bertalan: Küszöbáltlépés 2000 – az informatikai stratégiák éve Erópában 

II. / 61.

Szakdolgozat 





Dolgozatom során bebizonyosodott, hogy az e-Learning, mint új oktatási forma 

képes az információs társadalom által igényelt tudás előállítására. Napjaink 

rohanó világában az oktatásban is rugalmas keretekre van szükség, azonban a 

hagyományos iskolarendszer ennek nem képes eleget tenni. Az 

e-Learning azonban egy olyan jövőt tesz elérhetővé az oktatás számára, 

amelyben a tanulás sokkal életszerűbbé és gyakorlatiasabbá válik. Az így 

elsajátított tudás sokkal életképesebb és jobban felhasználható napjainkban. 

Az, hogy az e-Learning csupán modernizálja az oktatást, vagy teljesen felváltja a 

hagyományos tantermi kereteket még a jövő kérdése. Sokak szerint a 

személyes kapcsolatra az embereknek feltétlenül szüksége van, és ezt semmi 

nem tudja pótolni. Így mindig szükség lesz a hagyományos iskolafalak közötti 

tanár- diák viszonyra és a virtuális térben való tanulás csak kiegészítő, kisegítő 

jelenségként lesz jelen. 

Egy másik elképzelés, ami az e-Learning teljes térnyerése ellen szól az a 

motiváltság kérdésköréhez fűződik. Egyes nézőpontok szerint, miután 

megszűnik a virtuális közegben való tanulás újdonságtartalma, a diákok elvesztik 

motivációjukat, és nem lesznek képesek önállóan tanulni. 

Véleményem szerint a tanulásban való motiváltság nem a környezet 

újdonságtartalmától függ, hanem sokkal inkább belső tényezőktől. Tehát nem 

szabad kizárni annak lehetőségét, hogy évtizedek múlva az elektronikus tanulás 

teljesen kiszorítja a hagyományos tantermi kereteket. Szerintem elképzelhető 

egy olyan jövő, ahol a tanulás kizárólag virtuális térben megy végbe, a 

személyes kapcsolatok hiányát pedig az emberek az élet más területein pótolják. 

Az e-Learning nagyon fontos eszköz a jövő nemzedékeinek oktatásában. 

Egyaránt használható az alapok megszerzésére és a tovább/átképzésre is. Azt 

azonban látni kell, hogy egyenlőre ez a fajta oktatási mód csak az elméleti 

oktatásban nyújthat hatékony segítséget. A fodrásztanulók, sebészek stb. 

gyakorlati képzésében ennek csak kiegészítő szerepe lehetséges. 

II. / 62.

Szakdolgozat 





A nyolcvanas évek elején, amikor az asztali számítógépek megjelentek, 

mindenki a jövő papír nélküli irodáiról fantáziált. Mára látnunk kell, hogy a papír 

folyamatosan jelen van az életünkben mindenhol. Nem csökkent, hanem még 

nőtt is a felhasznált papír mennyisége. Ennek ellenére az információ technológia 

folyamatos fejlődése mégis azt eredményezi, hogy a számítógépek 

létjogosultságát ma már senki sem kérdőjelezi meg. Nélkülük jelentősen 

rosszabb hatékonysággal történnének meg a különböző munkavégzések. 

Erre számíthatunk az e-Learning esetében is. Ez egy nagyszerű lehetőség, ám 

valószínűleg évtizedekig nem fogja kiszorítania tanárokat és a hagyományos 

oktatást. Nem fog mindenhatóvá válni, de az évtized végére már nélküle nem 

képzelhető el a hatékony oktatás. 

A költségeit szintén hasonlíthatjuk a számítógépesítés előtt és után lévő 

időszakokhoz. A számítógépekkel végzett munka lényegesen olcsóbb, 

pontosabb és hatékonyabb, ugyanakkor előjönnek olyan kiadások, melyek 

azelőtt nem szerepeltek a költségvetésekben. Megjelentek a számítógépek és 

fenntartásuk költségei, a különböző szoftverek költségei, a dolgozók oktatásának 

költségei, valamint a kezelő és karbantartó személyzet költségei is. Az 

e-Learning esetében is ilyen folyamatok várhatóak. Ha a tiszta működési 

költségeket vesszük figyelembe, akkor mindenképpen és határozottan 

csökkenést kell megállapítani. Összköltségeit tekintve azonban nehéz 

megmondani, tényleg lesz-e előrelépés lesz a mostani helyzethez képest. 

Megjelennek a különböző oktatóprogram készítő szoftverek, az ehhez 

szükséges oktatási költségek, az elérhetőséggel járó költségek (szerver 

költségei, karbantartás és egyéb költségek), az oktatási helyeken kialakítandó 

számítógépes háttér költségei, ennek karbantartása, valamint a nagy sebességű 

vonal költségei, melyre folyamatosan szükség van. 

Hogy miért érdemes mégis foglalkozni vele Mert annyival hatékonyabb, hogy 

nincs alternatíva. A jövő generációjának nagy szüksége van a legfrissebb 

II. / 63.

Szakdolgozat 





ismeretek legjobb módszerrel történő elsajátításához. Az e-Learning olyan 

oktatási forma, mely segítségével a legnagyobb hatékonysággal sajátíthatja el, a 

legjobban elkészített (hiszen az oktató programok is versenyezni fognak), 

leghatékonyabb módon felépített, legösszeszedettebb ismereteket azokból a 

tárgyakból, amelyekre adott időben és helyen szüksége van. Létjogosultsága 

van az elsődleges képzésben, az átképzésben és a továbbképzésben egyaránt. 

Segítségével egy olyan jövőbeli társadalom fog kialakulni, ahol a számítógép 

ugyanolyan megszokott eszköz, mint a mosógép, vagy a televízió. A 

használatához szükséges gyakorlatot már mindenki az alsóbb fokozatú 

iskolákban megszerzi és folyamatosan fejleszti azt. Így az oktatás új, 

lehetőségekkel teli világa nyílik meg előttünk. 

II. / 64.

Szakdolgozat 





Irodalomjegyzék 

1. Az egész életen át tartó tanulás 

Új pedagógiai szemle 

http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2000-11-eu-Budai-Egesz.html 

2. Mayer József: A tanulás kora 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2003-02-ta-Mayer-Tanulas.html 

3. Bardócz András: Mi a bajotok az iskolával III. 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1999-10-mu-Bardocz-Mi.html 

4. Beszélgetés az információs és/vagy a tanuló tásadalomról 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1998-05-tk-Schuttler-Beszelgetes.html 

5. Komenczi Bertalan: Felkészült lélek Európai tanárok az ezredfordulón 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2001-03-eu-komenczi-felkeszult.html 

6. Oktatás és információs társadalom 

– Kőrösné Mikis Márta beszélget Antoni Alfonzzal, 

a SZÁMALK Oktató és Konzultációs Központ munkatársával – 

http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1998-07-vt-Korosne-Oktatas.html 

7. Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=informatika-Komenczi-Informacios.html 

8. Zarándy Zoltán: Hálózati tanulás és az IKT az európai oktatási 

rendszerekben I-II Új pedagógiai szemle 

http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2003-01-vt-Zarandy-Halozati.html 

http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2003-02-vt-Zarandy-Halozati.html 

9. A pedagógusképzés és a pedagóguspálya az élethosszig tartó tanulás 

korában Új pedagógiai szemle 

http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2002-04-oe-Mihaly- 

Pedagoguskepzes.html 

10. Az új évezred Európájának oktatási és képzési rendszere és az 

élethosszig tartó tanulás 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2002-07-vt-Mihaly-Uj.html 

II. / 65.

Szakdolgozat 





11. Fehér Péter: Milyen legyen az Internet-pedagógus 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1999-04-mu-Feher-Milyen.html 

12. Kárpáti Andrea: Digitális pedagógia 

Új pedagógia szemle 

http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1999-04-ta-Karpati-Digitalis.html 

13. Komenczi Bertalan: On-line 

- Az információs társadalom és az oktatás- 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1997-07-lk-Komenczi-Online.html 

14. Komenczi Bertalan: Off-line - 

Az információs társadalom közoktatási stratégiája- 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=1999-07-in-Komenczi-Off.html 

15. Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2001-07-it-Nyiri-Virtualis.html 

16. Forgó Sándor: A multimédiás oktatóprogramok minőségének szerepe a 

médiakompetenciák kialakításában 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2001-07-it-Forgo-Multimedias.html 

17. Komenczi Bertalan: A vezetés szerepe az információs és 

kommunikációs technikák pedagógiai felhasználásának fejlesztésében 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2001-09-ta-Komenczi-Vezetes.html 

18. Vigh Dániel: A multimédiás fejlesztőkörnyezet szempontcsoportjai a 

közoktatásban 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=egyeb-vigh-multimedias.html 

19. Berky Tamás: Az oktatás és képzés modernizációja a Strukturális Alapok 

támogatásával az információs társadalomért 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2002-11-te-Berky-Oktatas.html 

20. Komenczi Bertalan: Innovatív iskolák az európai iskolai hálózaton 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2000-07-eu-Komenczi-Innovativ.html 

21. Mihály Ildikó: Korszerű információs és kommunikációs technikák az 

Európai Unió iskoláiban 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2001-10-vt-Mihaly-Korszeru.html 

22. Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulás - Az európai bizottság átfogó 

modernizációs programja 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2000-10-eu-Komenczi-Elektronikus.html 

II. / 66.

Szakdolgozat 





23. Kárpáti Andrea – Komenczi Bertalan - Fehér Péter: Az európai unió 

oktatási informatikai stratégiája 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2000-07-eu-Tobbek-Europai.html 

24. Csapó Benő: A tudáskoncepció változása: nemzetközi tendenciák és 

hazai helyzet 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2002-02-ko-Csapo-Tudaskoncepcio.html 

24. Draskovits Imre: Internet és oktatás 

http://www.communio.hu/vigilia/2003/1/draskovits 

25. Coedu- E-learning alapok 

http://www.coedu.hu/index.php4centeractions=guide&g_show=1 

26. e-Learning Centre 

http://www.e-learningcentre.co.uk/eclipse/ 

27. e-learningeuropa.info 

http://elearningeuropa.info 

28. e-learnframe 

http://www.learnframe.com 

29. An overview of online learning 

http://www.lakewoodconferences.com/wp/first.htm 

30. Cadtrain e-Learning solutions 

http://www.cadtrain.com/Products/el_whatis1.html 

31. eLearning 

http://www.learning-channel.co.uk/elearn/ 

32. e-learning system & technology 

http://cai.au.edu/concept/index.html 

33. Rewards and risks 

http://www.e-learninghub.com/docs/Risks_rewards.pdf 

34. What’s e-Learning 

http://www.internettime.com/itimegroup/whats_e-Learning/sld001.htm 

35. What is e-Learning 

http://web.csuchico.edu/~gb24/ 

36. What is eLearning 

http://www.internettime.com/itimegroup/more.htm 

37. E-learning vs. face-to-face training: And the winner is.. 

http://www.bizjournals.com/houston/stories/2000/08/07/focus8.html 

38. The Role of the Online Instructor/Facilitator 

http://www.emoderators.com/moderators/teach_online.html 

39. Online Learning: Professional Develpoment for the Changing Role of 

the Lecturer 

http://www.scu.edu.au/schools/sawd/moconf/papers2001/herrington.pdf 

40. In search of the perfect e-tutor 

http://www.fastrak-consulting.co.uk/tactix/Features/perfect_etutor.htm 

41. The 24-Hour Professor 

http://chronicle.com/free/v48/i38/38a03101.htm 

II. / 67.

Szakdolgozat 





42. Reflections On e-Learning 

http://www.nwlink.com/~donclark/hrd/elearning/elearning.html 

43. Seven Principles for Effective Learning 

http://ts.mivu.org/default.aspshow=article&id=839 

44. Games e-learners play 

http://www.fastrak-consulting.co.uk/tactix/features/games.htm 

45. E-learning – could do better! 

http://www.peterhoney.com/article/63 

46. Glossary 

http://www.lakewoodconferences.com/wp/glossary.htm 

47. Confessions of an e-learner 

http://www.onlinelearningmag.com/onlinelearning/reports_analysis/feature 

_display.jspvnu_content_id=1457218 

48. How E-learning works 

http://computer.howstuffworks.com/elearning2.htm 

49. Tips for Online Learning 

http://www.wlv.ac.uk/celt/oltips/index.html 

50. Kocsis Éva – Szabó Katalin: A Posztmodern vállalat. Tanulás és 

hálózatosodás az új gazdaságban. Budapest, 2000, Oktatási Minisztérium 

51. Komenczi Bertalan: Küszöbáltlépés 2000 – az informatikai stratégiák éve 

Erópában 


http://www.oki.hu/cikk.aspKod=2000-12-eu-Komenczi- 

Kuszobatlepes.html 

Az összes honlap letöltésének ideje: 2003. április 

II. / 68.

e-Learning az oktatÃ¡s tradicionÃ¡lis Ã©s modern felfogÃ¡sÃ¡nak ... - Coedu

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?