OFM AZ OLTÁRÉPITŐ FERENCESEK MUNKÁLKODÁSA

fogadalommal fejezte be. 1933. október 4-én, Szent Ferenc
Atyánk ünnepén örök fogadalmat tett.
Fiatal lelkét erősen megrázkódtatt \ bátyjának, a premontrei
szerzetespapnak hivatásával való szakítása. Engesz-
telésként lépett a ferencesek közé.
A noviciátusban, mint asztalos dolgozott Ernő testvér
V
mellett. Az ujoncév után Pécsre került, és évek hosszú során
Ernő testvér jobb keze lett.
Kiemelkedő, buzgó, áldozatos, imádságos, simulékony emberi
adottságokkal rendelkezett, de nyugtalansága sok jó tulajdonsága
mellett is - mind magának, mind másoknak, főként
a műhelyvezetőnek - sok gondot okozott. Néhányszor áthelyezését
kérte, s meg is kapta, de minden alkalommal vissza is
kérte magát a régi munkahelyére. Végül is elhagyta a rendet
és megházasodott. Családi élete tiszta és nemes volt. Rendtársaival
a szeretet-kapcsolatot később is tartotta.
Fr. SZÁZD1 K r i z o l ó g
Az oltárépitő testvérek harmadik kiemelkedő tagja, aki
Kecskeméten 1905. január 19-én született földműves családból.
Édesapja halálos ágyán örömtől könnyes szemmel vette
magához a Legszentebbet és boldognak vallotta magát, hogy
tizenhárom gyermeke közül az egyik szerzetes lett.
10
A noviciátust ő is 1928. augusztus 28-án kezdte el,
majd egy év múlva egyszerű fogadalmat tett, melyet 1933.
szeptember 9-én örökfogadalom követett.
A noviciátus kezdetén asztalos szeretett volna lenni,
az elöljárók azonban ekkor a rendház kertészetébe osztották
be, ahonnan egyszerű fogadalommal a gyöngyösi rendház konyhájába
került. Ernő testvérrel, akivel már az ujoncév alatt