OFM AZ OLTÁRÉPITŐ FERENCESEK MUNKÁLKODÁSA

32
nálták. A kiadásokat P. Krizsánt plébános a hivek adományából
fedezte. A testvérek nagy gondot fordítottak arra, hogy
a padok ülő és térdeplő része minél kényelmesebb legyen. Az
utóbbiakat takarítás közben fel lehetett hajtani. A padok
végeit egy-egy Szent Ferenc életéből vett jelenet, illetve
jel-faragvány, egy-egy liturgikus jel-faragvány diszitette.
Az Országos Müemlékbizottság elnöksége állandóan rajta
tartotta a szemét a pécsi oltárépitők alkotásain, és mindig
elismerően nyilatkoztak munkájukról.
A padok készítése közben Ernő testvér szivburok gyulladással
a klinikára került. Betegsége megszakitásokkal két
évig tartott. A műhely vezetését ez idő alatt Leander testvér
vette át.
1936 karácsonyán P. Hermann Hermenegild tartományiönök
Ernő testvért telefonon Budára hivta és R ó m á b a küldte,
hogy az Örök Város betlehemeit tanulmányozza. Sociusával,
Leander testvérrel 1936. december 28-án már Rómában
P. SCHROTTY P á l definitor generálisnál jelentkeztek, aki
lelkűkre kötötte: "Magyarországon egy egészen nagyarányú
betlehemnek kell lennie." A testvérek látták az Örök Város
1egmonumentá1isabb betlehemeit. Valamennyi között a legkiemelkedőbb
a San Antonic templomé volt, mely a Szent Antal
Ferences Egyetem és Kollégium művészeinek alkotása. Itt a
betlehem alakjai az egész szentélyt betöltik.
A két testvér hazaérve folytatta az elkezdett munkát,
lelkűk mélyén pedig hagyták a nagy tervet érlelődni egészen
1940-ig.
Az oltárépitők otthona Pécs volt. Ferences templomuk
szentéjének szépítésén kezdettől fogva mindvégig fáradoztak.