OFM AZ OLTÁRÉPITŐ FERENCESEK MUNKÁLKODÁSA

indítottak el bennünket. Nélkülük talán nem is létezett volna
az oltárépitők közössége.
- P. Kaizer Ferdinánd házfőnök a műhelyt és a testvéreket
igen becsülte, minden jó és nemes kezdeményezést pártfogolt
és szellemileg támogatott. A pénzbeli segítséget azonban
mindig megtagadta! Ha ezt kértük tőle, igy válaszolt: "Fiacskáim,
magatoknak kell a lábatokon megállni!"
- P. TAMÁS K r i z á n t plébánossága és helyettes
házfőnöksége alatt az oltárépitők nagy munkát végeztek. A
templomot kifestettük, a mellékoltárokat, a padokat, a világitó
csillárkarokat megujitottuk, a keresztuti állomásokat elkészítettük.
Az oltárépitők egyik legbőkezűbb mecénása, pártfogója
volt. Gyakran mondogatta: "Ne féljünk a templomtól! Csak
minél szebbet az Isten dicsőségére, mert az Ur és a hivek mindent
visszafizetnek.”
- P. Jagicza Juvenál a testvéreket becsülte, szerette,
munkájukat értékelte, a pénzzel szűkösen bánt.
- P. ÖRDÖGH A l f o n z az oltárépitőket szerette, minden
jóhoz hozzájárulását és engedélyét adta. Ezt igen nagyra
értékeltük - mondja Krizológ testvér
mert voltak akiktől
ezt nem kaptuk meg.
- P. KIS S z a 1 é z bátoritónk, lelkesítőnk és egyik
legjobb gyóntatónk volt.
Az elhangzott nyilatkozatokból látjuk, hogy a testvérek
munkájuk során akadályokkal is találkoztak. Ezek azonban
Isten kegyelmével a felfelé vezető utón sokszor az ember személyes
törekvésének ösztönzői. A keresztek csak a gyöngéket
törik össze! Méltán mondotta Jézus: "Aki az ekeszarvára teszi
kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára."
/Lukács 9, 62./