OFM AZ OLTÁRÉPITŐ FERENCESEK MUNKÁLKODÁSA

oltárt, egy jászberényi asztalosmesternél pedig a tölgyfa padokat.
Juliusra a megrendelések elkészültek és megérkeztek a
rendházba.
A barokk oltár valóban remekmű! A tabernákulum ajtaja
az "élő vizek forrását" ábrázolja. Az oltárkép UNGHVÁRY
Sándor festőművész alkotása. A Szeplőtelen Fogantatás misztériumát
‘jeleníti meg, mellékalakként a nagy ferences hittudóssal,
Boldog Duns Skótus Jánossal.
Az oratóriumot 1934. julius 12-én P. dr. FERENCZ
V i l m o s vajdahunyadi ferences házfőnök, teológiai tanár,
Róma akkori megbízott vizitátora szentelte fel.
A végső befejezés MÁRTON Lajos festőművészre várt, aki
1936 szeptemberében kezdte meg az üresen maradt falmezők kitöltését.
Ezeket november 25-én Szent Katalin napján, a filozófia
védőszentjének ünnepén áldotta meg P. Hermann Hermenegild
tartományfőnök.
A kápolna építésének és dekorálásának főmozgatói főszereplői
a következők voltak:
- a két magiszter, P. Karácsonyi Aladár és P. Kiss Szaléz
- a főelőljárók, P. Schrotty Pál és P. Hermann
Hermenegild,
- az oltárépitő testvérek.
/ A jászberényi fejezet idézet a szerző 1980-ban megjelent
"A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
Kispapnevelésének története" c. müvéből./