OFM AZ OLTÁRÉPITŐ FERENCESEK MUNKÁLKODÁSA

30
Időközben az anyagiak is rendeződtek. Az igazsághoz hozzátartozik,
hogy PÁPA Józsefné, pécsi hivő ennek az oltárnak
a felújítására és felállítására még 1930-ban 4.000,- pengőt
adományozott. A pénzt azonban az adományozó tudtával és hozzájárulásával
a sekrestye renoválására fordították. A testvérek
a készülő oltár helyére perselyt állítottak fel, ezzel a
felírással: "Szent Antal oltárának kiadásaira." A hivek a
készülő oltárra szépen adakoztak. Ilyen körülmények között az
oltár 1932. junius 13-ra, Szent Antal névünnepére el is készült.
Az elöljáróktól P. Juvenál házfőnöktől és P. TAMÁS
A l a j o s tartományiönöktől - a sikeres munkák elismeréseként
Fr. Ernő megkapta az üzem pénzkezelési engedélyét is.
Amit lehetett, és amire pénz volt, igyekezett is megvásárolni,
biztosítani. Egy uj templom berendezéséhez szükséges faanyag
száradt az udvarban és várta rendeltetését. Az együttesnek
nem kellett már állandóan megküzdeni a "ninccsel".
A testvérek az első sikerektől lelkesítve mindinkább vágyakoztak
a további templomépitő munkára. Örömmel fogtak hozzá
a második oltár elkészítéséhez, a Fájdalmas Istenanya oltárhoz,
amely eddig a templomhajó baloldali szögletében egy
oltárasztalból és a föléje helyezett Mária képből állott, és
igen szimpla alkotás volt.
Az ujabb oltár elkészítése ujabb kiadásokat jelentett.
A hivek anyagi segitsége azonban most sem maradt el. A testvérek
ismét perselyt helyeztek el a készülő oltár helyére.
Ekkor állt elő MAJOR néni, mondván: "Máriának ne fillérekből
legyen oltára!" - s egy összegben kifizette a költségeket.
Az oltár készítése közben azonban akadt elkeseritő epi-